Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR413.05 FtUSD403.06 FtCHF439.56 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Radocz #4234. hozzászólásáraSaját tapasztalatok említése előtt ismertetném gazdálkodásunk jelenlegi helyzetét! Faterral és két öcsémmel gazdálkodunk Székesfehérvártól délnyugatra 250 hektáron + mivel minden gépünk megvan, bérmunkában is sokat vállalunk kisebb gazdatársaknak. Gépek tekintetében most már jól állunk, mindegyik 15 évnél fiatalabb. A talajainkra sem panaszkodhatunk, 80%-ban csernozjom(25Ak), 10%-ban homok(7Ak), 10%-ban kötött agyag(22Ak). Egyedüli probléma a területek elaprózódása, a város közelsége miatt(bevezető utak, vasutak, autópályák és települések egymáshoz való közelsége).
Sokan mondják, hogy"ekkora gépparkkal 1000 hektárt meg lehetne művelni", de nem itt! Legnagyobb tábláink: 28 ha,14ha,10ha,2x9ha, 4x8ha,3x6ha a többi mind kicsi amikkel rengeteg idő elmegy.
Szolgáltatásban kb.:30-40 embernek dolgozunk, leginkább aratás, vetés, de sok akinek mindent.Ezek pedig még kisebb táblák!
Termelt növények:kukorica,napraforgó, búza, repce, őszi árpa és tavaly óta szója.
És akkor a tapasztalat:
8éve Vaderstad rapiddal vetünk, kb. azóta menetszám csökkenésre törekszünk, 3 éve Lemken karáttal csinálunk búza,árpa alá magágyat (vagy lazító+tárcsa), repce alá mindíg lazító és vagy sekély szántás, vagy grúber+gyomírtás, kukorica tarlót szántjuk.
Azt megtapasztaltam, hogy mindig az optimális talajállapotnál kell elvégezni a művelést, kukorica tarlónál a forgatás nélküli megoldást most tudtam először kipróbálni mert a saját kukorica után jöttek a bérmunkák és időben is csúsztunk a novemberi esős idők felé amikor csináltam volna leengedtem a grúbert, a traktor meg csak kapart, így nem lehet!
Egyenlőre úgy látom ezt a talaj megújítós témát, hogy mindenképpen kellene valami előrelépés ebben a témában(kormányzati irányítás kilőve), de ezt itt kell mindenkinek kiépíteni helyben, nem lehet amcsiktól átvenni, mert mások a körülmények.
Forgatás nélkülivel szimpatizálok,de szántást sem hagynám el teljesen, mert mindegyiknek van hosszú távon hátránya, de az aranyközép út talán sikeres lehet! Keverék növényeknek kezdem értelmét látni(de bedolgozva és nem lefektetve), "zöldítési ugaroltatás"egy tárcsázgatós talajromboló baromság, direkt vetés sikerében még kétkedek(bevallom keveset tudok róla). Lombtrágyákat, algás löttyöket, phylazonitot viszonylag sokat használunk, műtrágya mennyiségeket lassan, de csökkentjük és a termésátlagok környékbeli átlag alá nem szokott menni, inkább felette van (néha kiemelkedő egy-egy tábla).
Bőven van még mit tapasztalnom 28 évesen, szerintem ebben a szakmában nem mondhatja magát profinak senki még 80 évesen sem.
Válasz 4964 #4241. hozzászólására"Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort."
Ez a lényeg!!!!!!
Ki kell menni és összehasonlítani.
Ennyi.
Válasz 4964 #4241. hozzászólásáraSzerintem nagyon nem jól látod ezt a dolgot... A direktvetés nem talajtípus, hanem talajállapot kérdése. Vetettünk már sikeresen direktben olyan kötött talajba, amiben száraz állapotban, a szomszédos területeken az ekét nem tudnád beleengedni.
Mindenki láttott már olyat, amikor a szurkos réti talaj tavasszal omlik a borona alatt. A vetés idejére viszont már úgy agyon van verve a föld, hogy a vetőgép csak a tetején gurul. Aki direktvetéssel vet az arra törekedik, hogy ebben a nagyon rövid optimális időszakban vessen, amikor éppen jó a talaj. Amerikában azért vannak brutális nagy vetőgépek, mert a gazdáknak az a célja, hogy 2-3 nap alatt elvessenek mindent. amire nekünk volt egy 6 meg egy 12 soros gépünk ugyanekkora területet amerikában egy gazdánál 16 és 24 soros géppel vetettek direktbe.
Válasz cimbike. #4228. hozzászólásáraEgy fralaz vagy paraplow rendszerű tüskés hengeres lazítót kellene felszerelni elővágó tárcsákkal és műtrágya adagolóval.
Ilyen gép után már lehetne direktvetni és valószínű pár év alatt javulna a talajszerkezet.
Ha sok a szár akkor a lazító előtt adni neki egy sekély tárcsát vagy rövidtárcsát.
Lazító nélkül én is reménytelennek látom a no-tillt. Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort.
Válasz Netparaszt #4238. hozzászólásáraElkel adni azt a sok vasat. Végighallgattam én is bróker dumát. Mely úgy tálalta a no-till-t mint egy trendi alternatíva. Vagyis minden féle vasat meg kellene tőle venni és úgy használjam őket ahogy akarom. Van esze ! Nálunk ez nehéz dió ahogy látom. Most ismertem meg egy fiatal gazdát. Ki 8 éve eldobta az ekét. Az eredmények ellenére "Magyarosan" letudják a szomszédok. És rohannak szép új ekét vásárolni. Mosolyog. Nem vitatkozik. Annyit mond 2020-után másként beszél a szomszéd. (Persze ha bejön a jóslat) Ha nem ,továbbra is tolja a pénzt bele amíg lesz. Nehéz dió ez, mivel a gazdák még mindig úgy érvelnek. Na és, idén száraz volt, majd jövőre jobb lesz.
"A direktvetés (művelés nélküli rendszerek) esetében speciális vetőgépeket használnak, melyek a vetést minimális talajbolygatás mellett valósítják meg. A direktvetés a legversenyképesebb rendszer a száraz területeken."
Akkor miért nem támnogatja a Vader a direktvetést Magyarországon, ami nemzetközi minősítésben is az arid, semi-arid régióban helyezkedik el?
Válasz cimbike. #4228. hozzászólására Cimbike, mennyi a kötöttsége a földjeidnek, ahol elképzelhetetlen a direktvetés? Csak kíváncsi vagyok a számokra. Humusz, AK és KA, ha nem gond.
Válasz Netparaszt #4217. hozzászólására"Egyébként eljöhetsz az Agromashexpóra, ha elég "komoly kaliberű" gazdálkodót akarsz látni.
Én is ott leszek és az előadás mellett vitadélutánt tartok az FVM szervezésében."
Melyik napon hány órára és melyik helyszínre van tervezve, a vitadélután?
Válasz Csókási Gergő #4232. hozzászólására"Bárkinek van megosztható anyaga a maga által sikeresnek minősített forgatás nélküli vagy direktvetéses növényeiről, kérem küldje el az emailcímemre a képeket, technológiát, "
Gergő három hozzászólással már nem csak olvasónak számít.
Nekünk kezdő parasztoknak talán több órára is elegendő a küldött tudástár.
A direktvetés elérése a végső állapot az én tudásom szerint.
Gergő van-e saját tapasztalatod, és milyen talajon?
Amikor én elkezdtem a szikes talaj javítása volt az elsődleges cél, amire még nincs gyakorlati tapasztalata az itt levő Fórumozóknak.
Válasz Netparaszt #4215. hozzászólásáraÜdvözlök minden Fórumozót!
A fórumot rendszeresen olvasom, eddig nem szóltam a témához , mert szántóval nem foglalkozok, a vetéshez nem értek. Az előadás nagyon jó és elgondolkodtató , tényekre alapuló volt , mindkét nap ott voltam. Netparaszt hozzászólásában rólam írt, csak annyival egészíteném ki a hozzászólást, hogy telepítés óta ki lett szórva a területre pár száz q/ha tőzeg és minden második évben 500q / ha szerves trágya ,valamint minden évben 20 q/ ha vinasz. Nulla műtrágya használat mellett ennyi tápanyaggal a szőlő fejlődése minimális, humusz növekedés mennyisége laborvizsgálattal igazolva nulla. Nekem nincs 60 évem megvárni a szerves trágya talajépítő hatását inkább változtatok . Hajrá fedőnövények!
Válasz cimbike. #4228. hozzászólásáraNekem ott jön össze a tanulmányaimmal és tapasztalatommal ez az egész alapötlet, hogy Koszticsev szerint 60 év alatt az előkészítő, szerkezetképző és trágyázóstádiumok után helyreáll a talaj tápanyagszolgáltató és szerkezeti állapota. Ha ezt lerövidítjük 10 évre, jók is lehetnénk... Nem direktvetéssel indít ő sem, a legelő feltöréséhez EKÉT javasolt itt egy embernek. Én már a forgatás nélkülinél is küzdök 3 éve a pocokkal ( a T fán túl vagyok). Mellettem, aki ekével ugarol és szánt annak nincs, nálam a lazító + tárcsa másik évben csak tárcsa felállásnál betelepülnek. A rókák meg kevesen vannak.
Amúgy meg azt gondolom, hogy hinni Jézusban kell, itt nekünk tények kellenek, mert ez állítólag egy egzakt tudomány.
Felénk elképzelhetetlen a direktvetés, annyira kötöttek a talajok. De, persze lehet próbálkozni, csak legyen az ember milliárdos. A forgatás nélküli alapművelésben én is hiszek, de a direktvetésben nem. Minimum, szüksége van a talajainknak egy notill lazítóra(Fralaz típusúakra), egy rövidtárcsára(ősszel), tavasszal meg minimum boronára.
Én is vetettem már direktbe kukoricát, több-kevesebb sikerrel. Ha lehet kerülöm. Pl, egy talajtakarás alatt jóval kevésbé fejlődik a növény, amíg ki nem talál alóla. Ezzel már hátrányba kerül a növény. A vetőgép meg nyitva hagyja a magárkot. Ezzel meg igencsak foghíjjas lesz a kelés. Egy lágykemény talajon pedig a sávtisztító félöklömnyi rögöket kapar ki a talajból, bármennyire csak érintőlegesre állítod a csillagkerekeket. Hát, ez sem segít.
Ezen kívül a zöldtárgyázás jótékony hatásában is hiszek. De abban nem, hogy a talaj kötöttségét lecsökkenti. Évek alatt biztos javul a művelhetősége, de talajmunka nélkül termelni......... öngyilkosság.
Válasz rsándor #4224. hozzászólására Októberben fel lett véve egy hét órás anyag, de nincs ember eddig, akinek ideje volna megvágni és összerendezni az előadás diáival. Egyszer majd lesz olyan is.
Válasz Sötét Paraszt #4222. hozzászólására Ámerikai hosszútávú kísérletek, különböző talajművelési összehasonlításaival százszám vannak a neten. Más nyelven is, de azokat nem beszélem annyira.
Szinte mindegyiknél ugyanaz a következtetés, hogy hosszú távon nincs szignifikáns hozamkülönbség a szántott, lazítózott, mint-tilles és no-tilles technológiák között.
Az pedig mindegyik tesztben kijött, hogy aszályos években a több éves notill vagy többet, vagy sokkal többet hozott, mint bármely más technológia.
Ezért nem kellene már újra felfedezni a spanyolviaszt.
Az, hogy ezek a kísérletek, összehasonlítások miért nem zajlottak Magyarországon és miért nem került oktatásba, alkalmazásba a stabilabb hozamot eredményező technológia, az már más téma.
Válasz Netparaszt #4218. hozzászólására Hozzászólás nélkűl olvastam eddig a topikot.Nem voltam az előadáson mert nekem kicsit távol volt,de ettől fűggetlenül érdekel a téma.Ha készült "videó" az előadásról mondjuk feltehetnétek a youtube-ra vagy ide, hogy aki valamiért lemaradt róla az is megnézhesse.Köszönöm.
Válasz Netparaszt #4214. hozzászólására Én személy szerint egy hosszú távú összehasonlítást nem láttam sehol, de rövidet se.
Hát ezt mondom Fecó mester is megoszthatná a véleményét meg a saját tapasztalatait.
Szántásró egy szót nem szótam hehe, aszontam csinájjon egy videjós mintát, meg a sajátját ahogy szokta.
Olyan embőr szóna aki egy magyarul feltett kérdést megtud válaszóni, mint pl. Fecó mester foglalkozna a fene a témáva csak óvasgatnám a topicot hehe.
Kérés minden fórumoshoz, aki esetleg csak olvassa és soha sem szólt hozzá még a témához. Bárkinek van megosztható anyaga a maga által sikeresnek minősített forgatás nélküli vagy direktvetéses növényeiről, kérem küldje el az emailcímemre a képeket, technológiát, hozamot, tenyészideji csapadékot, esetleg összehasonlítva a szomszédos konvencionális eredményekkel. Névtelenül is jöhet, de ha már megszokta a falu bolondja státuszt, büszke is lehet a nevére.
Nagy meccsre készülök, írjunk együtt történelmet.
Válasz Marti Miklós #4219. hozzászólására Meg lehet csinálni Miklós, ez az egyszerű komposztoldat, de ahogy hallottad is, a baktériumok erős ragasztókkal tapadnak a táprészecskéikhez. Azokat csak átmosással nem távolítod el nagy számban, a teakészítő erős buborékjai viszont már szétlazítják a részecskéket és oldatba viszik a baktériumokat is. Tehát töredéke hasznos létformát mosol ki locsolással.
A hatékonyság szempontjából pedig matekolj egy kicsit.
Egy kimosott baktérium néhány osztódáson megy át csak a csurgalékvízben a kijuttatásig.
A teában optimális körülményeket kapnak a levegőkedvelő baktériumok, így 24 óra alatt akár 1 milliárd is lehet abból az egyetlen egyből.
Erre mondom, hogy langyos vizet nem érdemes kifújni, amikor ugyanannyi kijuttatási költséggel nagyságrendekkel nagyobb koncentrációt fújsz ki a teával.
Válasz Netparaszt #4218. hozzászólásáraHú, pedig az is érdekelt volna.
Egy kérdésem lenne: Ha jó a biológiája a komposztnak, átmosatással nem lehetne kihozni belőle a mikroorganizmusokat, huminsavat stb? Egy bevizsgált komposzthalom tetejére kis szórófejet alacsony nyomással, egy délután öntözni és este a felfogott, ülepített anyagot kijuttatni?
Mindenkinek köszönöm, aki részt vett a hétvégén, megtisztelve érzem magam ennyi érdeklődéssel.
Igyekeztem átadni a saját és mások tapasztalatait, hogy mindenki láthassa, sokkal szélesebb a mezőgazdaság lehetőségei, mint amit megszokott, megtanult mindenki.
Mindenkinek küldöm a szombati előadás anyagait, amint megérkezik az email címlista.
A vasárnapi komposztálás, tea és vizsgálatok anyagait nem osztom, mert azokkal, mint említettem, megfelelő tudás nélkül legalább akkora kárt is lehet okozni, mint tudást.
Senki ne kezdjen bele teázásba, amíg nem tudja, mit csinál.
Még egyszer köszönöm, februárban Tolnában találkozunk tapasztalatcserére, ahol megnézheti mindenki a talajokat is, mivé változtatja a megfelelő gondossággal és tudással végzett forgatás nélküli és takarónövényes technológia a vakolóhomokot is.
Válasz m.p.gy. #4192. hozzászólására
Lássuk, csak, ezer hektáros gazdák már komolyabb kaliberek számodra? Egyébként eljöhetsz az Agromashexpóra, ha elég "komoly kaliberű" gazdálkodót akarsz látni.
Én is ott leszek és az előadás mellett vitadélutánt tartok az FVM szervezésében.
Az emberi minőség címkézése már egy másik ügy.
Nekem mindenki komoly gazdálkodó.
Az a hölgy is, aki 40 m2 kertjében termesztett lucernával eteti a nyulait és tanácsot kér, miként tudná jobban csinálni.
Az a srác is, aki néhány hektáron tartott juhaival tartja fenn magát és maga készítette kiváló Pecorino Romanot hoz nekem.
Azok a fiatal srácok is, aki ezer hektárokon gazdálkodnak a Vajdaságban és többet cselekszenek, mint beszélnek.
A Rózsa Péter féle melldöngetős, "mennyi ganyé van az udvarodban" stílustól viszont hányok és alja embernek tartom, aki eszerint méri a gazdatársait.
El is kerülöm őket minden szempontból, már ha érted mire gondolok.
Ignore ON.
Válasz Radocz #4212. hozzászólásáraKöszönöm a vetítési időpontokat, valakivel felvetetem.
Ha valaki nem hiszi el a tényeket, akkor ne fárassza azokat, akik kétkedés helyett inkább tanulnak és gyakorlatban alkalmazzák a technológiákat.
Mindenki jobban jár vele.
Válasz Mf-es? #4195. hozzászólására Ez a technológia már javarészt elég is egy átlagos szántón.
Az olyan helyeken segít sokat a komposzt és tea, ahol extrémek már a gondok, mint az egyik kománál, akinél a 60 hektár szőlőben 0.5% a humusztartalom és a három éve kiszórt és bedolgozott trágya ott áll a földben bomlás nélkül.
Nála nem jött be a ganyé humusznövelő hatására építő hiedelem, mert egy évtized után sem nőtt semmit, sőt még csökkent is a humusztartalma.
Ő már másként fogja csinálni, ha nem akarja felhagyni a gazdálkodást.
Válasz Sötét Paraszt #4201. hozzászólására Nem is tudom. Az összehasonlításokat már megcsinálták sok évtizeddel ezelőtt kutatók és más parasztok, én már ilyenre nem pocsékolok sem pénzt, sem időt.
Ha valaki értelmezni képes az olvasottakat és látottakat, itt a fórumon is sok gazdatárs osztotta meg a pozitív tapasztalatait a technológia alkalmazásával kapcsolatban.
Aki forgatás nélkül meg direktvetéssel termel sikeresen több, mint egy évtizede, mit több rekord hozamokkal, minek is csináljon bármilyen tesztet szántással?
Ha valakinek ennyi nem elég a bizonyossághoz, talán nem is érdemes foglalkoznia a témával.
Válasz papa maci #4208. hozzászólására Nem vette fel valaki véletlenül? Sajnos nem nézek tévét, kimaradtam belőle, pedig ez alapmű lehetne a mezőgazdaságban dolgozók számára.
A fekete porvihar igaz története....most ment a DOQ csatornán. A talajmegőrzési szolgálat felállítása. A termelési szisztémák körülményekhez igazítása, mely a napjainkig tart. Talán a legmotiválóbb dokumentum film a témával kapcsolatban.
Válasz Radocz #4205. hozzászólásáraÉn semmit, egyszer próbáltam kukoricát valami kétszázas faóst, gyönyörű volt csak szeptemberbe megfagyott tejesen (még silózásho se vót jó).
A két németül hehe beszélő tanácsadó vót mondgyuk az egyik paraszt is.
Mi akkor már csak újra vetjük a madarak által kievett kukoricát. Több kevesebb sikerrel.
Itt meg ugye látszik hogy asz egész egy ÖKO bemutató lenne. Vagy rossz az idegen nyelv ismeretem? Talán angol vagy mi lehetett, de éppen nem volt rá adva a hang így abban sem vagyok biztos, hogy milyen nyelven beszéltek.
Meg egyébként minden nyelven tudok enni inni és aludni. (Oroszul talán értek is valamicskét a műszaki rajzból).
Válasz Radocz #4199. hozzászólására Esetleg azé tójja ebben az időbe, hogy ne köjjön nekijje permetőnie.
A tavaszra kifagyó megfelelő vetísidőre bomlóba esetleg nő a gaz is.
Válasz .Feco. #4198. hozzászólásáraMester neked minden géped megvan ehhez, valamikó csináhatná mán egy 50 hektós próbatáblát aminek fele ilyen, a másik fele meg ahogy eddig szoktad.
Esetleg amikó videjót forgatsz róla ne beszíjjé ilyen tájszólásba, meg a betakarításró is forgassá valamit.
Meg az is érdekelne, amikó veted a sortisztító csillagod ekkora ződtömegbe nem e tekör föl mindent, még akkó is ha döntísirányba mész.
Válasz ata0 #4185. hozzászólásáraKöszönjük Attila a profi szervezést,nagyonjól éreztük magunkat és köszönet Netparasztnak a szuper előadásért! Az előadásról csak annyit,hogy a tesóm szombaton megjegyezte:-Itt több hasznosat tanultam , mint 5 év alatt a suliban...
Válasz Marti Miklós #4194. hozzászólásáraNem voltunk.Tea főzés,még messze áll tőlem.
A talajmegújításba,pont az az elképzelésem,mint Agrárteenager-nek.
Lazító, grúber,rövidtárcsa,és jó vetőgép.Meg takarónövény használata.
15328 hozzászólás
Válasz Radocz #4234. hozzászólásáraSaját tapasztalatok említése előtt ismertetném gazdálkodásunk jelenlegi helyzetét! Faterral és két öcsémmel gazdálkodunk Székesfehérvártól délnyugatra 250 hektáron + mivel minden gépünk megvan, bérmunkában is sokat vállalunk kisebb gazdatársaknak. Gépek tekintetében most már jól állunk, mindegyik 15 évnél fiatalabb. A talajainkra sem panaszkodhatunk, 80%-ban csernozjom(25Ak), 10%-ban homok(7Ak), 10%-ban kötött agyag(22Ak). Egyedüli probléma a területek elaprózódása, a város közelsége miatt(bevezető utak, vasutak, autópályák és települések egymáshoz való közelsége).
Sokan mondják, hogy"ekkora gépparkkal 1000 hektárt meg lehetne művelni", de nem itt! Legnagyobb tábláink: 28 ha,14ha,10ha,2x9ha, 4x8ha,3x6ha a többi mind kicsi amikkel rengeteg idő elmegy.
Szolgáltatásban kb.:30-40 embernek dolgozunk, leginkább aratás, vetés, de sok akinek mindent.Ezek pedig még kisebb táblák!
Termelt növények:kukorica,napraforgó, búza, repce, őszi árpa és tavaly óta szója.
És akkor a tapasztalat:
8éve Vaderstad rapiddal vetünk, kb. azóta menetszám csökkenésre törekszünk, 3 éve Lemken karáttal csinálunk búza,árpa alá magágyat (vagy lazító+tárcsa), repce alá mindíg lazító és vagy sekély szántás, vagy grúber+gyomírtás, kukorica tarlót szántjuk.
Azt megtapasztaltam, hogy mindig az optimális talajállapotnál kell elvégezni a művelést, kukorica tarlónál a forgatás nélküli megoldást most tudtam először kipróbálni mert a saját kukorica után jöttek a bérmunkák és időben is csúsztunk a novemberi esős idők felé amikor csináltam volna leengedtem a grúbert, a traktor meg csak kapart, így nem lehet!
Egyenlőre úgy látom ezt a talaj megújítós témát, hogy mindenképpen kellene valami előrelépés ebben a témában(kormányzati irányítás kilőve), de ezt itt kell mindenkinek kiépíteni helyben, nem lehet amcsiktól átvenni, mert mások a körülmények.
Forgatás nélkülivel szimpatizálok,de szántást sem hagynám el teljesen, mert mindegyiknek van hosszú távon hátránya, de az aranyközép út talán sikeres lehet! Keverék növényeknek kezdem értelmét látni(de bedolgozva és nem lefektetve), "zöldítési ugaroltatás"egy tárcsázgatós talajromboló baromság, direkt vetés sikerében még kétkedek(bevallom keveset tudok róla). Lombtrágyákat, algás löttyöket, phylazonitot viszonylag sokat használunk, műtrágya mennyiségeket lassan, de csökkentjük és a termésátlagok környékbeli átlag alá nem szokott menni, inkább felette van (néha kiemelkedő egy-egy tábla).
Bőven van még mit tapasztalnom 28 évesen, szerintem ebben a szakmában nem mondhatja magát profinak senki még 80 évesen sem.
Válasz 4964 #4241. hozzászólására"Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort."
Ez a lényeg!!!!!!
Ki kell menni és összehasonlítani.
Ennyi.
Válasz 4964 #4241. hozzászólásáraSzerintem nagyon nem jól látod ezt a dolgot... A direktvetés nem talajtípus, hanem talajállapot kérdése. Vetettünk már sikeresen direktben olyan kötött talajba, amiben száraz állapotban, a szomszédos területeken az ekét nem tudnád beleengedni.
Mindenki láttott már olyat, amikor a szurkos réti talaj tavasszal omlik a borona alatt. A vetés idejére viszont már úgy agyon van verve a föld, hogy a vetőgép csak a tetején gurul. Aki direktvetéssel vet az arra törekedik, hogy ebben a nagyon rövid optimális időszakban vessen, amikor éppen jó a talaj. Amerikában azért vannak brutális nagy vetőgépek, mert a gazdáknak az a célja, hogy 2-3 nap alatt elvessenek mindent. amire nekünk volt egy 6 meg egy 12 soros gépünk ugyanekkora területet amerikában egy gazdánál 16 és 24 soros géppel vetettek direktbe.
Válasz cimbike. #4228. hozzászólásáraEgy fralaz vagy paraplow rendszerű tüskés hengeres lazítót kellene felszerelni elővágó tárcsákkal és műtrágya adagolóval.
Ilyen gép után már lehetne direktvetni és valószínű pár év alatt javulna a talajszerkezet.
Ha sok a szár akkor a lazító előtt adni neki egy sekély tárcsát vagy rövidtárcsát.
Lazító nélkül én is reménytelennek látom a no-tillt. Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort.
Válasz Netparaszt #4238. hozzászólásáraElkel adni azt a sok vasat. Végighallgattam én is bróker dumát. Mely úgy tálalta a no-till-t mint egy trendi alternatíva. Vagyis minden féle vasat meg kellene tőle venni és úgy használjam őket ahogy akarom.
Van esze ! Nálunk ez nehéz dió ahogy látom. Most ismertem meg egy fiatal gazdát. Ki 8 éve eldobta az ekét. Az eredmények ellenére "Magyarosan" letudják a szomszédok. És rohannak szép új ekét vásárolni. Mosolyog. Nem vitatkozik. Annyit mond 2020-után másként beszél a szomszéd. (Persze ha bejön a jóslat) Ha nem ,továbbra is tolja a pénzt bele amíg lesz.
Nehéz dió ez, mivel a gazdák még mindig úgy érvelnek. Na és, idén száraz volt, majd jövőre jobb lesz.
Válasz Netparaszt #4238. hozzászólásáramert üzletileg ő maga nagyon rosszul jár vele! Nem sokkal jobb egy 20-30 milliós vas helyett 3-4-et eladni?
Válasz Csókási Gergő #4232. hozzászólásáraNem rossz általános iskolai anyag, de ha ezt írja a cikk:
"A direktvetés (művelés nélküli rendszerek) esetében speciális vetőgépeket használnak, melyek a vetést minimális talajbolygatás mellett valósítják meg. A direktvetés a legversenyképesebb rendszer a száraz területeken."
Akkor miért nem támnogatja a Vader a direktvetést Magyarországon, ami nemzetközi minősítésben is az arid, semi-arid régióban helyezkedik el?
Válasz Gwhaunting #4229. hozzászólására Elkezdem feltölteni, jelzem, ha kész. Igen sok GB az anyag.
Válasz cimbike. #4228. hozzászólására Cimbike, mennyi a kötöttsége a földjeidnek, ahol elképzelhetetlen a direktvetés? Csak kíváncsi vagyok a számokra. Humusz, AK és KA, ha nem gond.
Válasz Netparaszt #4217. hozzászólására"Egyébként eljöhetsz az Agromashexpóra, ha elég "komoly kaliberű" gazdálkodót akarsz látni.
Én is ott leszek és az előadás mellett vitadélutánt tartok az FVM szervezésében."
Melyik napon hány órára és melyik helyszínre van tervezve, a vitadélután?
Válasz Csókási Gergő #4232. hozzászólására"Bárkinek van megosztható anyaga a maga által sikeresnek minősített forgatás nélküli vagy direktvetéses növényeiről, kérem küldje el az emailcímemre a képeket, technológiát, "
Gergő három hozzászólással már nem csak olvasónak számít.
Nekünk kezdő parasztoknak talán több órára is elegendő a küldött tudástár.
http://www.vaderstad.com/hu/tudastar
http://www.vaderstad.com/hu/tudastar
Így könnyebb elérni az ajánlott olvasmányt.
A direktvetés elérése a végső állapot az én tudásom szerint.
Gergő van-e saját tapasztalatod, és milyen talajon?
Amikor én elkezdtem a szikes talaj javítása volt az elsődleges cél, amire még nincs gyakorlati tapasztalata az itt levő Fórumozóknak.
Válasz Marti Miklós #4219. hozzászólásáraHuminsavat tudsz vásárolni kereskedelmi forgalomban.
http://huminproject.hu/termekek/humus-fw-folyekony-lomb--es-talajtragya-koncentratum
Válasz Netparaszt #4221. hozzászólásáraBelépő szintnek az első órára esetleg: vaderstad.com/hu/tudastar :) :)
Válasz Netparaszt #4215. hozzászólásáraÜdvözlök minden Fórumozót!
A fórumot rendszeresen olvasom, eddig nem szóltam a témához , mert szántóval nem foglalkozok, a vetéshez nem értek. Az előadás nagyon jó és elgondolkodtató , tényekre alapuló volt , mindkét nap ott voltam. Netparaszt hozzászólásában rólam írt, csak annyival egészíteném ki a hozzászólást, hogy telepítés óta ki lett szórva a területre pár száz q/ha tőzeg és minden második évben 500q / ha szerves trágya ,valamint minden évben 20 q/ ha vinasz. Nulla műtrágya használat mellett ennyi tápanyaggal a szőlő fejlődése minimális, humusz növekedés mennyisége laborvizsgálattal igazolva nulla. Nekem nincs 60 évem megvárni a szerves trágya talajépítő hatását inkább változtatok . Hajrá fedőnövények!
Válasz cimbike. #4228. hozzászólásáraNekem ott jön össze a tanulmányaimmal és tapasztalatommal ez az egész alapötlet, hogy Koszticsev szerint 60 év alatt az előkészítő, szerkezetképző és trágyázóstádiumok után helyreáll a talaj tápanyagszolgáltató és szerkezeti állapota. Ha ezt lerövidítjük 10 évre, jók is lehetnénk... Nem direktvetéssel indít ő sem, a legelő feltöréséhez EKÉT javasolt itt egy embernek. Én már a forgatás nélkülinél is küzdök 3 éve a pocokkal ( a T fán túl vagyok). Mellettem, aki ekével ugarol és szánt annak nincs, nálam a lazító + tárcsa másik évben csak tárcsa felállásnál betelepülnek. A rókák meg kevesen vannak.
Amúgy meg azt gondolom, hogy hinni Jézusban kell, itt nekünk tények kellenek, mert ez állítólag egy egzakt tudomány.
Válasz Netparaszt #4227. hozzászólásáraSzia.
Ha át tudnád küldeni az anyagokat én szívesen megpróbálnám megcsinálni.
Felénk elképzelhetetlen a direktvetés, annyira kötöttek a talajok. De, persze lehet próbálkozni, csak legyen az ember milliárdos.
A forgatás nélküli alapművelésben én is hiszek, de a direktvetésben nem. Minimum, szüksége van a talajainknak egy notill lazítóra(Fralaz típusúakra), egy rövidtárcsára(ősszel), tavasszal meg minimum boronára.
Én is vetettem már direktbe kukoricát, több-kevesebb sikerrel. Ha lehet kerülöm. Pl, egy talajtakarás alatt jóval kevésbé fejlődik a növény, amíg ki nem talál alóla. Ezzel már hátrányba kerül a növény. A vetőgép meg nyitva hagyja a magárkot. Ezzel meg igencsak foghíjjas lesz a kelés. Egy lágykemény talajon pedig a sávtisztító félöklömnyi rögöket kapar ki a talajból, bármennyire csak érintőlegesre állítod a csillagkerekeket. Hát, ez sem segít.
Ezen kívül a zöldtárgyázás jótékony hatásában is hiszek. De abban nem, hogy a talaj kötöttségét lecsökkenti. Évek alatt biztos javul a művelhetősége, de talajmunka nélkül termelni......... öngyilkosság.
Válasz rsándor #4224. hozzászólására Októberben fel lett véve egy hét órás anyag, de nincs ember eddig, akinek ideje volna megvágni és összerendezni az előadás diáival. Egyszer majd lesz olyan is.
Válasz szelindi sándor #4223. hozzászólására
Neked is ajánlom a #4217 hozzászólást értelmezésre.
IGNORE ON.
Válasz Sötét Paraszt #4222. hozzászólására Ámerikai hosszútávú kísérletek, különböző talajművelési összehasonlításaival százszám vannak a neten. Más nyelven is, de azokat nem beszélem annyira.
Szinte mindegyiknél ugyanaz a következtetés, hogy hosszú távon nincs szignifikáns hozamkülönbség a szántott, lazítózott, mint-tilles és no-tilles technológiák között.
Az pedig mindegyik tesztben kijött, hogy aszályos években a több éves notill vagy többet, vagy sokkal többet hozott, mint bármely más technológia.
Ezért nem kellene már újra felfedezni a spanyolviaszt.
Az, hogy ezek a kísérletek, összehasonlítások miért nem zajlottak Magyarországon és miért nem került oktatásba, alkalmazásba a stabilabb hozamot eredményező technológia, az már más téma.
Válasz Netparaszt #4218. hozzászólására Hozzászólás nélkűl olvastam eddig a topikot.Nem voltam az előadáson mert nekem kicsit távol volt,de ettől fűggetlenül érdekel a téma.Ha készült "videó" az előadásról mondjuk feltehetnétek a youtube-ra vagy ide, hogy aki valamiért lemaradt róla az is megnézhesse.Köszönöm.
Válasz Netparaszt #4221. hozzászólásáraa buktikkal nem szoktak dicsekedni felénk.
Válasz Netparaszt #4214. hozzászólására Én személy szerint egy hosszú távú összehasonlítást nem láttam sehol, de rövidet se.
Hát ezt mondom Fecó mester is megoszthatná a véleményét meg a saját tapasztalatait.
Szántásró egy szót nem szótam hehe, aszontam csinájjon egy videjós mintát, meg a sajátját ahogy szokta.
Olyan embőr szóna aki egy magyarul feltett kérdést megtud válaszóni, mint pl. Fecó mester foglalkozna a fene a témáva csak óvasgatnám a topicot hehe.
Kérés minden fórumoshoz, aki esetleg csak olvassa és soha sem szólt hozzá még a témához. Bárkinek van megosztható anyaga a maga által sikeresnek minősített forgatás nélküli vagy direktvetéses növényeiről, kérem küldje el az emailcímemre a képeket, technológiát, hozamot, tenyészideji csapadékot, esetleg összehasonlítva a szomszédos konvencionális eredményekkel. Névtelenül is jöhet, de ha már megszokta a falu bolondja státuszt, büszke is lehet a nevére.
Nagy meccsre készülök, írjunk együtt történelmet.
Válasz Marti Miklós #4219. hozzászólására Meg lehet csinálni Miklós, ez az egyszerű komposztoldat, de ahogy hallottad is, a baktériumok erős ragasztókkal tapadnak a táprészecskéikhez. Azokat csak átmosással nem távolítod el nagy számban, a teakészítő erős buborékjai viszont már szétlazítják a részecskéket és oldatba viszik a baktériumokat is. Tehát töredéke hasznos létformát mosol ki locsolással.
A hatékonyság szempontjából pedig matekolj egy kicsit.
Egy kimosott baktérium néhány osztódáson megy át csak a csurgalékvízben a kijuttatásig.
A teában optimális körülményeket kapnak a levegőkedvelő baktériumok, így 24 óra alatt akár 1 milliárd is lehet abból az egyetlen egyből.
Erre mondom, hogy langyos vizet nem érdemes kifújni, amikor ugyanannyi kijuttatási költséggel nagyságrendekkel nagyobb koncentrációt fújsz ki a teával.
Válasz Netparaszt #4218. hozzászólásáraHú, pedig az is érdekelt volna.
Egy kérdésem lenne: Ha jó a biológiája a komposztnak, átmosatással nem lehetne kihozni belőle a mikroorganizmusokat, huminsavat stb? Egy bevizsgált komposzthalom tetejére kis szórófejet alacsony nyomással, egy délután öntözni és este a felfogott, ülepített anyagot kijuttatni?
Mindenkinek köszönöm, aki részt vett a hétvégén, megtisztelve érzem magam ennyi érdeklődéssel.
Igyekeztem átadni a saját és mások tapasztalatait, hogy mindenki láthassa, sokkal szélesebb a mezőgazdaság lehetőségei, mint amit megszokott, megtanult mindenki.
Mindenkinek küldöm a szombati előadás anyagait, amint megérkezik az email címlista.
A vasárnapi komposztálás, tea és vizsgálatok anyagait nem osztom, mert azokkal, mint említettem, megfelelő tudás nélkül legalább akkora kárt is lehet okozni, mint tudást.
Senki ne kezdjen bele teázásba, amíg nem tudja, mit csinál.
Még egyszer köszönöm, februárban Tolnában találkozunk tapasztalatcserére, ahol megnézheti mindenki a talajokat is, mivé változtatja a megfelelő gondossággal és tudással végzett forgatás nélküli és takarónövényes technológia a vakolóhomokot is.
Válasz m.p.gy. #4192. hozzászólására
Lássuk, csak, ezer hektáros gazdák már komolyabb kaliberek számodra? Egyébként eljöhetsz az Agromashexpóra, ha elég "komoly kaliberű" gazdálkodót akarsz látni.
Én is ott leszek és az előadás mellett vitadélutánt tartok az FVM szervezésében.
Az emberi minőség címkézése már egy másik ügy.
Nekem mindenki komoly gazdálkodó.
Az a hölgy is, aki 40 m2 kertjében termesztett lucernával eteti a nyulait és tanácsot kér, miként tudná jobban csinálni.
Az a srác is, aki néhány hektáron tartott juhaival tartja fenn magát és maga készítette kiváló Pecorino Romanot hoz nekem.
Azok a fiatal srácok is, aki ezer hektárokon gazdálkodnak a Vajdaságban és többet cselekszenek, mint beszélnek.
A Rózsa Péter féle melldöngetős, "mennyi ganyé van az udvarodban" stílustól viszont hányok és alja embernek tartom, aki eszerint méri a gazdatársait.
El is kerülöm őket minden szempontból, már ha érted mire gondolok.
Ignore ON.
Válasz Radocz #4212. hozzászólásáraKöszönöm a vetítési időpontokat, valakivel felvetetem.
Ha valaki nem hiszi el a tényeket, akkor ne fárassza azokat, akik kétkedés helyett inkább tanulnak és gyakorlatban alkalmazzák a technológiákat.
Mindenki jobban jár vele.
Válasz Mf-es? #4195. hozzászólására Ez a technológia már javarészt elég is egy átlagos szántón.
Az olyan helyeken segít sokat a komposzt és tea, ahol extrémek már a gondok, mint az egyik kománál, akinél a 60 hektár szőlőben 0.5% a humusztartalom és a három éve kiszórt és bedolgozott trágya ott áll a földben bomlás nélkül.
Nála nem jött be a ganyé humusznövelő hatására építő hiedelem, mert egy évtized után sem nőtt semmit, sőt még csökkent is a humusztartalma.
Ő már másként fogja csinálni, ha nem akarja felhagyni a gazdálkodást.
Válasz Sötét Paraszt #4201. hozzászólására Nem is tudom. Az összehasonlításokat már megcsinálták sok évtizeddel ezelőtt kutatók és más parasztok, én már ilyenre nem pocsékolok sem pénzt, sem időt.
Ha valaki értelmezni képes az olvasottakat és látottakat, itt a fórumon is sok gazdatárs osztotta meg a pozitív tapasztalatait a technológia alkalmazásával kapcsolatban.
Aki forgatás nélkül meg direktvetéssel termel sikeresen több, mint egy évtizede, mit több rekord hozamokkal, minek is csináljon bármilyen tesztet szántással?
Ha valakinek ennyi nem elég a bizonyossághoz, talán nem is érdemes foglalkoznia a témával.
Válasz papa maci #4210. hozzászólásáraah jól láttam hatszor.
http://www.port.hu/a_fekete_porvihar_igaz_tortenete_black_blizzard/pls/w/films.film_page?i_film_id=171709
http://www.port.hu/a_fekete_porvihar_igaz_tortenete_black_blizzard/pls/w/films.film_page?i_film_id=171709
És ha nem hisszük el?
Viszont Debrecen alatt más sokan és sokszor láttunk illetve nem láttunk a portól.
Válasz papa maci #4210. hozzászólásáraPl holnap fél 3kor is, de 22.-ig majdnem minden nap.
Válasz Netparaszt #4209. hozzászólásáraGyanítom egy párszor még le adják.
Válasz papa maci #4208. hozzászólására Nem vette fel valaki véletlenül? Sajnos nem nézek tévét, kimaradtam belőle, pedig ez alapmű lehetne a mezőgazdaságban dolgozók számára.
A fekete porvihar igaz története....most ment a DOQ csatornán. A talajmegőrzési szolgálat felállítása. A termelési szisztémák körülményekhez igazítása, mely a napjainkig tart. Talán a legmotiválóbb dokumentum film a témával kapcsolatban.
Válasz potaufeux #4184. hozzászólásáraSzombat este mondhattad volna hogy te vagy.
Lett volna pár kérdésem direkt vetés ügyben.
Attilával vasárnap jöttünk rá hogy te voltál.
Majd legközelebb.
Válasz Radocz #4205. hozzászólásáraÉn semmit, egyszer próbáltam kukoricát valami kétszázas faóst, gyönyörű volt csak szeptemberbe megfagyott tejesen (még silózásho se vót jó).
A két németül hehe beszélő tanácsadó vót mondgyuk az egyik paraszt is.
Válasz Sötét Paraszt #4202. hozzászólásáraTe melyik növényt veted június hónapban?
Mi akkor már csak újra vetjük a madarak által kievett kukoricát. Több kevesebb sikerrel.
Itt meg ugye látszik hogy asz egész egy ÖKO bemutató lenne. Vagy rossz az idegen nyelv ismeretem? Talán angol vagy mi lehetett, de éppen nem volt rá adva a hang így abban sem vagyok biztos, hogy milyen nyelven beszéltek.
Meg egyébként minden nyelven tudok enni inni és aludni. (Oroszul talán értek is valamicskét a műszaki rajzból).
Válasz ata0 #4203. hozzászólásáraÍrtam neked mélt!
Válasz m.p.gy. #4192. hozzászólásáraHát igen kinek mi a nagy vas kevés.
Akivel beszéltem vagy tudtam hogy hány hektáron gazdálkodik azokat ha összeadom az kb
1200hektár szántó
200 hektár legelős gazda
Ez a minimum mert ez a 60emberből kb 15
Úgyhogy szerintem ez már valaminek nevezhető.
És ami a lényeg hogy ebből vasárnapra maradt kb
800hektárszántó
100hektár legelős
Válasz Radocz #4199. hozzászólására Esetleg azé tójja ebben az időbe, hogy ne köjjön nekijje permetőnie.
A tavaszra kifagyó megfelelő vetísidőre bomlóba esetleg nő a gaz is.
Válasz .Feco. #4198. hozzászólásáraMester neked minden géped megvan ehhez, valamikó csináhatná mán egy 50 hektós próbatáblát aminek fele ilyen, a másik fele meg ahogy eddig szoktad.
Esetleg amikó videjót forgatsz róla ne beszíjjé ilyen tájszólásba, meg a betakarításró is forgassá valamit.
Meg az is érdekelne, amikó veted a sortisztító csillagod ekkora ződtömegbe nem e tekör föl mindent, még akkó is ha döntísirányba mész.
Válasz Agrárteenager #4187. hozzászólásáravárjuk nagyon.
Menni fogunk.
Ha jun 1-én még álló zöld növény van a területen, ekkor ez Netparaszt Technológia?
Mintha azt tanultuk volna, hogy ősszel télen kifagyó növényeket kell vetni talajtakarónak.
Hogy is van ez?
Meg ez BIO lenne. (vagy tévedek)?
Az is jó, mert van egy pár parcellám, ami benevezett az ÖKO pályázatra.
Az ÖKO-ról kapok okosságot az EXPON 30-án 13 órakor.
mielőtt elülne a topic, dobjunk fel egy témát:
Válasz ata0 #4185. hozzászólásáraKöszönjük Attila a profi szervezést,nagyonjól éreztük magunkat és köszönet Netparasztnak a szuper előadásért! Az előadásról csak annyit,hogy a tesóm szombaton megjegyezte:-Itt több hasznosat tanultam , mint 5 év alatt a suliban...
Válasz potaufeux #4184. hozzászólásáraÉn is köszönök mindent, bár csak szombaton tudtam ott lenni.
Válasz Marti Miklós #4194. hozzászólásáraNem voltunk.Tea főzés,még messze áll tőlem.
A talajmegújításba,pont az az elképzelésem,mint Agrárteenager-nek.
Lazító, grúber,rövidtárcsa,és jó vetőgép.Meg takarónövény használata.
Válasz Mf-es? #4193. hozzászólásáraVoltál tegnap is? Kimentetek területre?