Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak652 FtBenzin árak637 FtEUR408 FtUSD391.24 FtCHF431.97 FtGBP486.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Radocz #3213. hozzászólására Nem biztos, hogy túl sokat költenék a minimum műveléssel és legeltetéssel, de majd meglátjuk.
Vegyszerrel egyszerűbb volna a takarítás, de 1. eddig vegyszerrel sem sikerült a bérlőknek, 2. a bio nálam elvi kérdés.
Jut eszembe, a minumum művelésű, augusztusban is zöld, vállig érő szója a 100 mm tenyészideji csapadékkal 2.8tonnát hozott a homokban. Hektáronként, nem összesen
Válasz Dinnyés Laci #3214. hozzászólására Kérdés, hogy miért érdemes időt pocsékolni annak a felfedezésére, ami már készen áll és legalább egy generáció úta mérhetetlenül sok tapasztalat gyűlt fel a technológiával?
Több, mint százmillió hektáron fut sikeresen a direktvetés, no-till és több száz millió hektáron a sikeres forgatás nélküli művelés világszerte.
Az ismert tudást megtanulva és alkalmazva gazdaságos a tevékenység.
A kulcsszó a tanulás.
Miután fejben a rendszer, lehet elkezdeni alkalmazni és finomhangolni az adott területre.
Válasz papa maci #3204. hozzászólásáralehet be kéne illeszteni egy kis darab ősszel jó időben szántott és elmunkált talajt ami tavaszal vethető (vagy max egyművelet) a kisérletbe
Válasz Pöttinger #3205. hozzászólására Már egyezkedem a szomszéd juhtartóval, hogy a tarlón pontosan adagolt legeltetéssel működjünk együtt.
Jobb szeretem, ha a biológia dolgozik helyettem, a fólia meg sokba kerülne több tucat hektárra
A 20 centi ökölszabálynak tűnik, meglátom, mikor tér át a növény valóban a tartalékolásra, nem tudom ki foglalkozott ilyen szempontból a fenyércirok élettanával.
Válasz Pilátus #3209. hozzászólására Hát én már nem tudom, hogyan hangsúlyozzam jobban
Alapvetően valami hasonlóról van szó, amit írtál, de a lényeg a folyékony szén útvonala és a legelős ökoszisztéma reproduálása szántóföldi körülmények között.
Az erdőkben sekély a humuszréteg, mert gyors ciklusokra épül a tápanyagkörforgása. A mezőkön viszont több méter mély, magas humusztartalmú termőtalaj épült fel a legelő állatok és a főként fűfélékből álló vegetáció kölcsönhatásából.
Ez az a termékeny, fekete mezőségi talaj, ami felé tartunk a változatos takarónövényekkel és minimális műveléssel, mindegy, hogy vakolóhomokból vagy sárga agyagból indulunk.
Válasz Netparaszt #3208. hozzászólásáraNa így már tetszik és ezt sokkal jobban kellene hangsúlyozni hogy nem zöldtrágyázásról van szó (mert az igazából csak akkor lenne ha "Fővetésben menne")és ne is ez lebegjen mindenkinek a szeme elött ha próbálkozik hanem a fedőnövényzetnek a földszerkezetre gyakorolt jótékony hatása és a morzsalékos szerkezet kialakítása a lényég .Ezáltal a lazaság miatt levegővel töltödhet fel különböző talajokon különböző vastagságban a felső réteg és így életeret biztosítva rengeteg kis apró "élőlénynek" az erdei talajokhoz hasonlóan csak ott a lehulló levélzet biztosítja sok helyen a talajborítotságot.Az évek során ezt a talajréteget lehet "hízlalni" aki ügyes és ért hozzá és aki nem az pedig egy ekehúzással tönkreteheti több év munkáját...
Válasz papa maci #3204. hozzászólására Ne kísérletezzen a zöldrágyázással....inkább tanulja meg a takarónövények használatát és alkalmazza azokat.
Azzal fog igazán kijönni a forgatás nélküli előnye.
Válasz Berkó_ #3206. hozzászólásáraA géppark nem rossz. Lemken karat....vader nagylapos rövidtárcsa...Helti lazító. 160le őzike. De szerintem ez menne hasonló kisebb árfekvésű vasakkal is (persze a kezdeti időszakban). Vagyis lazító...egyszerűbb grúber,esetleg V-tárcsa ha nincs más. A grúbernél mint látom igazán a kapákra szerelhető...betétek megválasztása kulcs. A 6cm-es "kések" mélyebbre hatolnak. A 8cm-es kések bár a mélyebb munkálatokban nő a vonóerő igénye. De intenzívebb a keverőhatása a nagyobb felületen szállított föld miatt. Gyakorlatilag a betétek cseréjével kombinálható...az adott körülmények közt a talaj átdolgozása. Ami annyit tesz egy jelen esetben tavaly lazított idén szója tarló. Most a 6cm-es késekkel kukorica alá 30-35cm mélyen. A másik variáció..kukorica tarló 1 sor tárcsa...átszerel 8cm-es késekre. Így intenzívebb keverés mellet 25cm ről is hatékonyan dolgozik. Persze Kb..3 évente lazítás.Mi azt eredményezi hogy egyre inkább könnyebb művelet az is.
A hétvége (kényszerpihenő). A tanulás-tapasztalat csere napjai. Isermős tavaly kezdett szántás nélküli szisztémával gazdálkodni. Az idei év már elsőre bizonyított. A kontroll darabok alapján is. A száraz nyarat a szántott, tavasszal agyongyűrt kiszárított föld megbosszulta. A lazított-grúberezet alapkezelést kapott, jobb vízeloszlású talaj csúnyán megverte a szántottat. Hektáronként plusz 2,5-3T/h mennyiséggel kukoricában. Az elmondottak-látottak-tapasztaltak alapján ekében már nem gondolkozik. A konyhakertet szintén így csinálta...Meglepő változások voltak tapasztalhatók...Mind a víztakarékos,egyenletes vízelosztásnak köszönhetően. Zöldtrágyázást még nem csinálja de azzal is kíván kísérletezni.
Válasz fida91 #3198. hozzászólására Nyilván nem minden gyomra vonatkozik ez a megfigyelés, mert az évelőkkel másként kell bánni.
Amit látok, hogy magról nem nagyon jön fel a parlagfű, fenyércirok, disznóparéj, libatop, ha takarás van.
A fűféléket az allelopátia és kiszorítás gyérítheti.
Az évelők nehéz esetek, ott a kifárasztás jöhet szóba, de ahhoz nagyon pontosan kell meghatározni a műveleteket, ismerni kell a növény élettanát.
Válasz Pilátus #3200. hozzászólására Én nem tudok vegyszerezni, ezért a fizikai kezelések mellett takarással és a bolygatásmentességgel igyekszem kontrollálni például a parlagfű csírázását, ami fotoszenzitív. Amíg takarásban van, nem csírázik.
Válasz Netparaszt #3187. hozzászólásáraKöszönöm a válaszokat meggyőztetek, márciusig nem nyúlok hozzá semmivel sem. Egyébként is csak 1 hektár az egész kipróbálni elég, sem a mennybe nem emel siker esetén, de csődbe sem visz ha valamit nem jól csinálok.
Válasz fida91 #3198. hozzászólásáraNe haragudj de ezt meg azzal cáfolom hogy teljesen rezisztens lett a parlagfű az expresszre felénk!!! Nem fél adagoztunk hanem 80 grammok mentek és kétszer is! Parlagfű kétméteres és mínusz pár tíz millió!Neomára azonnal visszamegyünk pedig bíztam az elle 25 ben!
Válasz Pilátus #3197. hozzászólásáraHa hosszú távon alkalmazod ezt a technológiát, akkor nincs is szükség alapkezelésre, sőt! Ahogy az előttem szóló is írta, nagy mennyiségű kukorica után alig van gyomkelés, lényeg, hogy minél több szár maradjon a felszínen! Lentebb tettem be képeket kukorica utáni napraforgóról, szerintem elég beszédese képek.
Válasz Netparaszt #3187. hozzászólásáraAz egy dolog hogy frankón "szerves" a dolog de ebbe te nem vetsz szóját mert nem lehet alapkezelni(ez alavető) ill értelmetlen lenne és még azt is gyanítom hogy a felülkezelésnél is eltolodnak a gyomkelések és így sokkal többe kerül a "leves" mert dupla pulsározás...
és napránál ugyan ez lehet
Semmivel sem olcsóbb ez így
Válasz Richard. #3193. hozzászólására Ennek az ukrán árát tettem be lejjebb.
Használtan 2-3 millió közőtt van...Brazíliában.
Ezt egyébként füst nélkül is elhúzza a 80as MTZ a laposon, az egyik legjobban használható és bővíthető kisgép.
Válasz Pintér Zoltán #3192. hozzászólásáraHát nem lenne rossz. kár,h. 3szorosa lehet az ára annak ami húzza. füst szerint húzni sem könnyű. amúgy,mibe vetnek? valami fűféle volt?
Válasz Buti Lajos #3184. hozzászólásáraEzek lágy szövetű, vízben gazdag (70-75% víztartalom), fagyérzékeny növények.
Ne izgulj a szármaradvány miatt, ezekkel nagyon egyszerű dolgozni.
Így fognak kinézni januárra (kivéve ha nem lesz addig is 20 fok), márciusra csak alig látható szövetek maradnak.
Válasz Netparaszt #3182. hozzászólásáraKöszönöm a válaszaitokat Neked, Vadmalac, és Kis Zombi kollégának is. A szárzúzást is feleslegesnek tartjátok? Nem akadékoskodni akarok, de nem csináltam még soha sem zöldtrágyás táblát.Gabona után soha nem szántok csak lazítok és utána esetleg gruberezek, a szecskázott szalma mint szármaradvány soha nem akadály de ettől a zöldtömegtől, mint szármaradványtól egy kicsit megijedtem.
Válasz Buti Lajos #3178. hozzászólásáraHa nekem fele, vagy legalább harmad ekkora lenne a takarónövényem a gyümölcsösben seggemet a földhöz verném örömömben.
Szántóföldre vegyszerhatás miatt rozst vetettem takarónövénynek, azt tavasszal lehúzom glifozáttal, és megy bele a vetőgép.
Válasz Buti Lajos #3178. hozzászólására Ahogy Vadmalac mondja, ehhez nem szabad hozzányúlni, tökéletes a technika és az időzítés. Az első tartós mínusznál megszottyad az egész, márciusra már csak könnyen porladó, álló mustárszárak maradnak és a nagy eséllyel gyommentes terület (T1 és T2 gyomok nem várhatóak).
Könnyebben is fog felszáradni a talaj a visszahagyott nagy gyökércsatornákkal és a takaratlan felszínnel.
Ez ránézésre 2-3 q/Ha szerves N és komplex hatóanyagnak megfelő megfelelő tápanyagot tárol tavaszig, de csak akkor, ha nem nyúlsz hozzá a vetés előkészítéséig.
A hatóanyag egy részét a javuló talajélet veszi fel elsőként, de jut belőle a kukoricának is bőven.
A tavaszi munka majd okszerűen, de ilyen állomány után elég lehet a sekély tárcsázás is a vetés előtt.
Válasz Gabee #3180. hozzászólására Ásol nekem egy lukat és megmutatod, milyen gyökérzet maradt utána és megnézed milyen a tömörödöttséged? Utána talán tudok egy kicsit távgyógyítani.
Sziasztok! Ha már a takarónövényeknél vagyunk szerintetek egy 20 cm-es elsárgult lefagyott szudáni fű állománnyal mit csinálja? A terület kb 50 éve nem volt szántva mert ősgyümölcsös volt. kihúzás után kétsor tárcsába ment a szudáni gyünyörű kelés 2x volt kaszálva. Most jelenleg kb 20cmes. Merjem e direktbe nyomni tavasszal?
Válasz Buti Lajos #3178. hozzászólásáraMások csak álmodnak ilyenről! Ha az enyém lenne a tábla, semmit nem csinálnék vele, tavaszra lesz egy teljesen lefagyott táblád. Simán belevetném az agrionnal, műtrágya sor mellé, ha vetésre kikel itt-ott gyom (ami nem sok lesz a takarás miatt), annak glifozát vetés után másnap. Semmi egyéb. Sorközművelni fölösleges lesz, kár a príma takarást megbolygatni. Aratásra a maradványok nagy része úgy fog lebomlani, hogy egyszer csak az tűnik majd fel, hogy: De hát hova lett?
Tisztelt Fórumozók!
A fórumot már régóta figyelem és próbálok innen egy kis tudást meríteni. Most a tanácsotokat kérném.
Én is mint sok más gazdatársam ebben az évben a zöldítés miatt vetettem zöldtrágya növényt, de ha már csináltam megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni belőle. Búza aratást követően tarlóápolás, középmély lazítás kb.45-50 cm mélyen, lezárás cambridge hengerrel, majd aug 15.-én sekély magágykészítés és vetés. 60 % olajretek 40% mustár. Szerencsés csillagzat alatt lehettem, mert megázott és szinte tökéletesen kikelt, sőt meg is nőtt. Most olyan 130-140 cm magas lenne a tábla kb 70%-a ha össze nem rogyott volna. Van még ami áll és virágzik, de a zöme feltehetően a fagyos éjszakák, vagy a túl gyorsan és túl magasra növekvő növénytömeg miatt összeroskadt, műtrágyát nem kapott semmit sem.
A kérdés hogyan tovább? Talajba munkálni, vagy meghagyni tavaszig?
Tavasszal kukoricát akarok vetni. A magágykészítéshez rendelkezésre álló eszközök: hagyományos középnehéz tárcsa, 4 soros grúber 80 cm késosztással duplaszív késekkel, fogasborona, kombinátor. Vetőgép agrion – a Gaspardo MT 300 török változata- megfelelő csoroszlya nyomású tárcsás vetőgép.
Láttok-e esélyt arra, hogy ezekkel az eszközökkel tavaszig ezt a - most még - zöldtömeget eltűntetem?
A talaj eléggé agyagos, amelynél elég rövid az az idő amíg a ragadós gyurma állapotból átmegy az elmunkálhatatlan betonkemény rögökbe, emiatt bérmunkában elvégeztetett rövidtárcsázásra építeni nem merek, mert a tavaszi hajrában lehet rám száradna a föld, mire odaérne akit hívnék.
Válasz endypapa #3175. hozzászólásáraA zártszelvény, amire a kapák fel vanna fogatva, hidraulikusan "forgatható", így az elővágó hullámtárcsák kiemelhetőek. A videó legvégén ez látszik is, hogy kiemelik.
A kolléga valószínűleg a kapák eredeti rendeltetésszerű felfogatásához képest értette a 90 fokos elforgatást.
Szerintem kukorica tarlót leszámítva közel minden tarlón el tudna menni.
Válasz fida91 #3165. hozzászólásáraMilyen talajtípus ez?
Csak azért kérdezem, mert nálam 7 év középmély lazítás után sem tudom 50 cent alá nyomni a gazdabotot! Akkor ez most mitől van?
Tavasztól gyűjtögettem mindenféle zöld anyagot, amit kiszárítottam szénának. A mostani komposztba 40 féle anyagot kellene beleszórnom, ( 9 szénforrás, 5 nitrogénforrás, 26 zöldkaszálék ) úgyhogy kénytelen voltam előkeverni a szénákat, így "csak" 16 félét kellesz bele borítgatnom.
Válasz fida91 #3165. hozzászólására Nedves a vályogtalajod
A feketébb homokföldemben művelhető nedvesen 30-35 cm-nél mélyebbre nem ment a szonda. Leesett 30 mm és 120-ra beleszaladt ugyanabba.
Nézd meg majd kicsit szárazabban.
Válasz N.. Tamás #3153. hozzászólásáraMi ültetőgödörbe tettük földdel keverve. Na ez nem vált be! Szóval azt írtam ha tennék granulátumot azt csak a csemete köré felszínre illetve sekélyen bedolgozva. Pl. mikor betemetted a gödröt ,betapostad beiszapoltad stb akkor köré szórni majd néhány centi talajjal lefedni. De ott is vigyázz hogy a granulátum ne érintkezzen a csemete törzsével mert ott is megmarhatja. Remélem így már érthetőbb. Üdv
15328 hozzászólás
Válasz Radocz #3213. hozzászólására Nem biztos, hogy túl sokat költenék a minimum műveléssel és legeltetéssel, de majd meglátjuk.
Vegyszerrel egyszerűbb volna a takarítás, de 1. eddig vegyszerrel sem sikerült a bérlőknek, 2. a bio nálam elvi kérdés.
Jut eszembe, a minumum művelésű, augusztusban is zöld, vállig érő szója a 100 mm tenyészideji csapadékkal 2.8tonnát hozott a homokban. Hektáronként, nem összesen
Válasz Dinnyés Laci #3214. hozzászólására Kérdés, hogy miért érdemes időt pocsékolni annak a felfedezésére, ami már készen áll és legalább egy generáció úta mérhetetlenül sok tapasztalat gyűlt fel a technológiával?
Több, mint százmillió hektáron fut sikeresen a direktvetés, no-till és több száz millió hektáron a sikeres forgatás nélküli művelés világszerte.
Az ismert tudást megtanulva és alkalmazva gazdaságos a tevékenység.
A kulcsszó a tanulás.
Miután fejben a rendszer, lehet elkezdeni alkalmazni és finomhangolni az adott területre.
Válasz papa maci #3204. hozzászólásáralehet be kéne illeszteni egy kis darab ősszel jó időben szántott és elmunkált talajt ami tavaszal vethető (vagy max egyművelet) a kisérletbe
Válasz Netparaszt #3212. hozzászólására"nem tudom ki foglalkozott ilyen szempontból a fenyércirok élettanával."
A nádhoz hasonló lehet. Amíg gyenge, addig a birka megeszi a nádat. A marha az ott hagyta az idén, de volt neki gyep.
Tengeriből mindkettőt sikerült "örökre" eltávolítani. Vegyszerrel.
Ez nagyon-nagyon drága BIO lesz.
Válasz Pöttinger #3205. hozzászólására Már egyezkedem a szomszéd juhtartóval, hogy a tarlón pontosan adagolt legeltetéssel működjünk együtt.
Jobb szeretem, ha a biológia dolgozik helyettem, a fólia meg sokba kerülne több tucat hektárra
A 20 centi ökölszabálynak tűnik, meglátom, mikor tér át a növény valóban a tartalékolásra, nem tudom ki foglalkozott ilyen szempontból a fenyércirok élettanával.
Válasz Pilátus #3209. hozzászólására Hát én már nem tudom, hogyan hangsúlyozzam jobban
Alapvetően valami hasonlóról van szó, amit írtál, de a lényeg a folyékony szén útvonala és a legelős ökoszisztéma reproduálása szántóföldi körülmények között.
Az erdőkben sekély a humuszréteg, mert gyors ciklusokra épül a tápanyagkörforgása. A mezőkön viszont több méter mély, magas humusztartalmú termőtalaj épült fel a legelő állatok és a főként fűfélékből álló vegetáció kölcsönhatásából.
Ez az a termékeny, fekete mezőségi talaj, ami felé tartunk a változatos takarónövényekkel és minimális műveléssel, mindegy, hogy vakolóhomokból vagy sárga agyagból indulunk.
Válasz Pilátus #3209. hozzászólására "ezt sokkal jobban kellene hangsúlyozni hogy ..." Ne légy rest visszaolvasni a fórumon! Üdv
Válasz Netparaszt #3208. hozzászólásáraNa így már tetszik és ezt sokkal jobban kellene hangsúlyozni hogy nem zöldtrágyázásról van szó (mert az igazából csak akkor lenne ha "Fővetésben menne")és ne is ez lebegjen mindenkinek a szeme elött ha próbálkozik hanem a fedőnövényzetnek a földszerkezetre gyakorolt jótékony hatása és a morzsalékos szerkezet kialakítása a lényég .Ezáltal a lazaság miatt levegővel töltödhet fel különböző talajokon különböző vastagságban a felső réteg és így életeret biztosítva rengeteg kis apró "élőlénynek" az erdei talajokhoz hasonlóan csak ott a lehulló levélzet biztosítja sok helyen a talajborítotságot.Az évek során ezt a talajréteget lehet "hízlalni" aki ügyes és ért hozzá és aki nem az pedig egy ekehúzással tönkreteheti több év munkáját...
Válasz papa maci #3204. hozzászólására Ne kísérletezzen a zöldrágyázással....inkább tanulja meg a takarónövények használatát és alkalmazza azokat.
Azzal fog igazán kijönni a forgatás nélküli előnye.
Válasz Berkó_ #3206. hozzászólásáraA géppark nem rossz. Lemken karat....vader nagylapos rövidtárcsa...Helti lazító. 160le őzike. De szerintem ez menne hasonló kisebb árfekvésű vasakkal is (persze a kezdeti időszakban). Vagyis lazító...egyszerűbb grúber,esetleg V-tárcsa ha nincs más. A grúbernél mint látom igazán a kapákra szerelhető...betétek megválasztása kulcs. A 6cm-es "kések" mélyebbre hatolnak. A 8cm-es kések bár a mélyebb munkálatokban nő a vonóerő igénye. De intenzívebb a keverőhatása a nagyobb felületen szállított föld miatt. Gyakorlatilag a betétek cseréjével kombinálható...az adott körülmények közt a talaj átdolgozása. Ami annyit tesz egy jelen esetben tavaly lazított idén szója tarló. Most a 6cm-es késekkel kukorica alá 30-35cm mélyen. A másik variáció..kukorica tarló 1 sor tárcsa...átszerel 8cm-es késekre. Így intenzívebb keverés mellet 25cm ről is hatékonyan dolgozik. Persze Kb..3 évente lazítás.Mi azt eredményezi hogy egyre inkább könnyebb művelet az is.
Válasz papa maci #3204. hozzászólásáraMilyen gépparkkal rebdelkezik? Kezdő, régi gruber,lazító, v-tárcsa, vagy új eeszközökkel?
Válasz Netparaszt #3203. hozzászólására"ott a kifárasztás jöhet szóba, de ahhoz nagyon pontosan kell meghatározni a műveleteket,"
Kapálás (tárcsával)
Pihenés (növesszük meg 20 cm-re)
Kapálás (kézi kapával)
Ezt a műveletsort mindaddig, amíg újra kihajt.
A kapálás helyett fekete fóliás takarás is bejöhet.
A hétvége (kényszerpihenő). A tanulás-tapasztalat csere napjai. Isermős tavaly kezdett szántás nélküli szisztémával gazdálkodni. Az idei év már elsőre bizonyított. A kontroll darabok alapján is. A száraz nyarat a szántott, tavasszal agyongyűrt kiszárított föld megbosszulta. A lazított-grúberezet alapkezelést kapott, jobb vízeloszlású talaj csúnyán megverte a szántottat. Hektáronként plusz 2,5-3T/h mennyiséggel kukoricában. Az elmondottak-látottak-tapasztaltak alapján ekében már nem gondolkozik. A konyhakertet szintén így csinálta...Meglepő változások voltak tapasztalhatók...Mind a víztakarékos,egyenletes vízelosztásnak köszönhetően. Zöldtrágyázást még nem csinálja de azzal is kíván kísérletezni.
Válasz fida91 #3198. hozzászólására Nyilván nem minden gyomra vonatkozik ez a megfigyelés, mert az évelőkkel másként kell bánni.
Amit látok, hogy magról nem nagyon jön fel a parlagfű, fenyércirok, disznóparéj, libatop, ha takarás van.
A fűféléket az allelopátia és kiszorítás gyérítheti.
Az évelők nehéz esetek, ott a kifárasztás jöhet szóba, de ahhoz nagyon pontosan kell meghatározni a műveleteket, ismerni kell a növény élettanát.
Válasz Pilátus #3200. hozzászólására Én nem tudok vegyszerezni, ezért a fizikai kezelések mellett takarással és a bolygatásmentességgel igyekszem kontrollálni például a parlagfű csírázását, ami fotoszenzitív. Amíg takarásban van, nem csírázik.
Válasz Netparaszt #3187. hozzászólásáraKöszönöm a válaszokat meggyőztetek, márciusig nem nyúlok hozzá semmivel sem. Egyébként is csak 1 hektár az egész kipróbálni elég, sem a mennybe nem emel siker esetén, de csődbe sem visz ha valamit nem jól csinálok.
Válasz fida91 #3198. hozzászólásáraNe haragudj de ezt meg azzal cáfolom hogy teljesen rezisztens lett a parlagfű az expresszre felénk!!! Nem fél adagoztunk hanem 80 grammok mentek és kétszer is! Parlagfű kétméteres és mínusz pár tíz millió!Neomára azonnal visszamegyünk pedig bíztam az elle 25 ben!
Válasz Pilátus #3197. hozzászólásáraHa hosszú távon alkalmazod ezt a technológiát, akkor nincs is szükség alapkezelésre, sőt! Ahogy az előttem szóló is írta, nagy mennyiségű kukorica után alig van gyomkelés, lényeg, hogy minél több szár maradjon a felszínen! Lentebb tettem be képeket kukorica utáni napraforgóról, szerintem elég beszédese képek.
Válasz Netparaszt #3187. hozzászólásáraAz egy dolog hogy frankón "szerves" a dolog de ebbe te nem vetsz szóját mert nem lehet alapkezelni(ez alavető) ill értelmetlen lenne és még azt is gyanítom hogy a felülkezelésnél is eltolodnak a gyomkelések és így sokkal többe kerül a "leves" mert dupla pulsározás...
és napránál ugyan ez lehet
Semmivel sem olcsóbb ez így
Válasz Richard. #3193. hozzászólására Ennek az ukrán árát tettem be lejjebb.
Használtan 2-3 millió közőtt van...Brazíliában.
Ezt egyébként füst nélkül is elhúzza a 80as MTZ a laposon, az egyik legjobban használható és bővíthető kisgép.
Válasz Richard. #3193. hozzászólásáraÜdv
Arra hogy miért ilyen drága hadd ne itt válaszoljak.
Válasz Pintér Zoltán #3192. hozzászólásáraHát nem lenne rossz. kár,h. 3szorosa lehet az ára annak ami húzza. füst szerint húzni sem könnyű. amúgy,mibe vetnek? valami fűféle volt?
Válasz endypapa #3150. hozzászólásáraÜdv
Azért ez sem lenne rossz.
Moderátor által módosítva: 2015-11-13 09:39:23
Válasz Dzotya #3190. hozzászólására Ez is szép állomány lett. Ez volt a 35 kilós?
Válasz .Norbert #3188. hozzászólására Hájtek paraszt
ITT Egy "zöld fedettség mérő" alkalmazás okostelefonokra
Válasz Buti Lajos #3184. hozzászólásáraEzek lágy szövetű, vízben gazdag (70-75% víztartalom), fagyérzékeny növények.
Ne izgulj a szármaradvány miatt, ezekkel nagyon egyszerű dolgozni.
Így fognak kinézni januárra (kivéve ha nem lesz addig is 20 fok), márciusra csak alig látható szövetek maradnak.
Válasz Netparaszt #3181. hozzászólásáraMindenképpen csinálok képet meg gödröt! Jövő héten küldöm
Válasz Buti Lajos #3184. hozzászólásáraVárd meg a tél végét, aztán látod, kell-e a zúzó
Válasz Netparaszt #3182. hozzászólásáraKöszönöm a válaszaitokat Neked, Vadmalac, és Kis Zombi kollégának is. A szárzúzást is feleslegesnek tartjátok? Nem akadékoskodni akarok, de nem csináltam még soha sem zöldtrágyás táblát.Gabona után soha nem szántok csak lazítok és utána esetleg gruberezek, a szecskázott szalma mint szármaradvány soha nem akadály de ettől a zöldtömegtől, mint szármaradványtól egy kicsit megijedtem.
Válasz Buti Lajos #3178. hozzászólásáraHa nekem fele, vagy legalább harmad ekkora lenne a takarónövényem a gyümölcsösben seggemet a földhöz verném örömömben.
Szántóföldre vegyszerhatás miatt rozst vetettem takarónövénynek, azt tavasszal lehúzom glifozáttal, és megy bele a vetőgép.
Válasz Buti Lajos #3178. hozzászólására Ahogy Vadmalac mondja, ehhez nem szabad hozzányúlni, tökéletes a technika és az időzítés. Az első tartós mínusznál megszottyad az egész, márciusra már csak könnyen porladó, álló mustárszárak maradnak és a nagy eséllyel gyommentes terület (T1 és T2 gyomok nem várhatóak).
Könnyebben is fog felszáradni a talaj a visszahagyott nagy gyökércsatornákkal és a takaratlan felszínnel.
Ez ránézésre 2-3 q/Ha szerves N és komplex hatóanyagnak megfelő megfelelő tápanyagot tárol tavaszig, de csak akkor, ha nem nyúlsz hozzá a vetés előkészítéséig.
A hatóanyag egy részét a javuló talajélet veszi fel elsőként, de jut belőle a kukoricának is bőven.
A tavaszi munka majd okszerűen, de ilyen állomány után elég lehet a sekély tárcsázás is a vetés előtt.
Válasz Gabee #3180. hozzászólására Ásol nekem egy lukat és megmutatod, milyen gyökérzet maradt utána és megnézed milyen a tömörödöttséged? Utána talán tudok egy kicsit távgyógyítani.
Sziasztok! Ha már a takarónövényeknél vagyunk szerintetek egy 20 cm-es elsárgult lefagyott szudáni fű állománnyal mit csinálja? A terület kb 50 éve nem volt szántva mert ősgyümölcsös volt. kihúzás után kétsor tárcsába ment a szudáni gyünyörű kelés 2x volt kaszálva. Most jelenleg kb 20cmes. Merjem e direktbe nyomni tavasszal?
Válasz Buti Lajos #3178. hozzászólásáraMások csak álmodnak ilyenről! Ha az enyém lenne a tábla, semmit nem csinálnék vele, tavaszra lesz egy teljesen lefagyott táblád. Simán belevetném az agrionnal, műtrágya sor mellé, ha vetésre kikel itt-ott gyom (ami nem sok lesz a takarás miatt), annak glifozát vetés után másnap. Semmi egyéb. Sorközművelni fölösleges lesz, kár a príma takarást megbolygatni. Aratásra a maradványok nagy része úgy fog lebomlani, hogy egyszer csak az tűnik majd fel, hogy: De hát hova lett?
Tisztelt Fórumozók!
A fórumot már régóta figyelem és próbálok innen egy kis tudást meríteni. Most a tanácsotokat kérném.
Én is mint sok más gazdatársam ebben az évben a zöldítés miatt vetettem zöldtrágya növényt, de ha már csináltam megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni belőle. Búza aratást követően tarlóápolás, középmély lazítás kb.45-50 cm mélyen, lezárás cambridge hengerrel, majd aug 15.-én sekély magágykészítés és vetés. 60 % olajretek 40% mustár. Szerencsés csillagzat alatt lehettem, mert megázott és szinte tökéletesen kikelt, sőt meg is nőtt. Most olyan 130-140 cm magas lenne a tábla kb 70%-a ha össze nem rogyott volna. Van még ami áll és virágzik, de a zöme feltehetően a fagyos éjszakák, vagy a túl gyorsan és túl magasra növekvő növénytömeg miatt összeroskadt, műtrágyát nem kapott semmit sem.
A kérdés hogyan tovább? Talajba munkálni, vagy meghagyni tavaszig?
Tavasszal kukoricát akarok vetni. A magágykészítéshez rendelkezésre álló eszközök: hagyományos középnehéz tárcsa, 4 soros grúber 80 cm késosztással duplaszív késekkel, fogasborona, kombinátor. Vetőgép agrion – a Gaspardo MT 300 török változata- megfelelő csoroszlya nyomású tárcsás vetőgép.
Láttok-e esélyt arra, hogy ezekkel az eszközökkel tavaszig ezt a - most még - zöldtömeget eltűntetem?
A talaj eléggé agyagos, amelynél elég rövid az az idő amíg a ragadós gyurma állapotból átmegy az elmunkálhatatlan betonkemény rögökbe, emiatt bérmunkában elvégeztetett rövidtárcsázásra építeni nem merek, mert a tavaszi hajrában lehet rám száradna a föld, mire odaérne akit hívnék.
A mostani állapotról tettem fel néhány képet.
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-11-12 13:24:59
Válasz endypapa #3175. hozzászólásáraA zártszelvény, amire a kapák fel vanna fogatva, hidraulikusan "forgatható", így az elővágó hullámtárcsák kiemelhetőek. A videó legvégén ez látszik is, hogy kiemelik.
A kolléga valószínűleg a kapák eredeti rendeltetésszerű felfogatásához képest értette a 90 fokos elforgatást.
Szerintem kukorica tarlót leszámítva közel minden tarlón el tudna menni.
Válasz .Norbert #3168. hozzászólásáraSzerintem nincs elforgatva. Simán két kapára van csavarozva egy csapágyház, és azon van két vágótárcsa.
Válasz Netparaszt #3172. hozzászólására
Válasz fida91 #3165. hozzászólásáraMilyen talajtípus ez?
Csak azért kérdezem, mert nálam 7 év középmély lazítás után sem tudom 50 cent alá nyomni a gazdabotot! Akkor ez most mitől van?
Válasz endypapa #3150. hozzászólására Rákérdeztem az ukránoknál a Semeato SHM 15/17-re, belépő méretű direktvető.
14 millió plusz vám, áfa.
Válasz kis Zombi #3169. hozzászólására Ez durván igényes lesz...
Válasz fida91 #3167. hozzászólására Hmmm...passzolok látatlanban. Ilyen gyorsan csak nem fejlődik a talaj vagy alapvetően jó szerkezetű volna.
Tavasztól gyűjtögettem mindenféle zöld anyagot, amit kiszárítottam szénának. A mostani komposztba 40 féle anyagot kellene beleszórnom, ( 9 szénforrás, 5 nitrogénforrás, 26 zöldkaszálék ) úgyhogy kénytelen voltam előkeverni a szénákat, így "csak" 16 félét kellesz bele borítgatnom.
Válasz endypapa #3150. hozzászólásáraEz mekkora találmány
Nagyon tetszik, sima kombinátor rugóskapák csak 90 fokkal elforgatva, ugye?
Válasz fida91 #3165. hozzászólására Nedves a vályogtalajod
A feketébb homokföldemben művelhető nedvesen 30-35 cm-nél mélyebbre nem ment a szonda. Leesett 30 mm és 120-ra beleszaladt ugyanabba.
Nézd meg majd kicsit szárazabban.
Válasz fida91 #3154. hozzászólásáraEzt az állapotot mivel érted el, vagy mennyi idő elteltével alakult ki ez?
Válasz N.. Tamás #3153. hozzászólásáraMi ültetőgödörbe tettük földdel keverve. Na ez nem vált be! Szóval azt írtam ha tennék granulátumot azt csak a csemete köré felszínre illetve sekélyen bedolgozva. Pl. mikor betemetted a gödröt ,betapostad beiszapoltad stb akkor köré szórni majd néhány centi talajjal lefedni. De ott is vigyázz hogy a granulátum ne érintkezzen a csemete törzsével mert ott is megmarhatja. Remélem így már érthetőbb. Üdv