Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR405.35 FtUSD392.31 FtCHF431.22 FtGBP486.62 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraMinél korábban vesd el a takarónövényt gabona után, egy nyári zápor elég lesz, hogy meginduljanak és a talajban aratáskor legmagasabb a maradék nedvesség, utána napok alatt kiszárad. Minimál tarlóhántás a kombájn mögött és azonnali vetés a jó stratégia, 20-30 kg/Ha nitrogént kijuttatva starternak. Így a gyomok előtt startot tud venni a takarónövény és elég jó gyomelnyomó hatása lesz.
A keverék pedig nem azért kell, mert divatos. Mindegyik növény más mikro és makroelemeket gyűjt a talaj különböző rétegeiből. Van, ami 60 centi mélyről is felhoz és elraktároz egész télen át hektáronként több száz kiló hatóanyagot.
Ezek eszközök, amelyeket a kitűzött cél érdekében válogatunk össze egy vagy több agrotechnikai probléma megoldására.
Válasz Géza15 #2009. hozzászólására Pontosan, a szamár is már valami. Mondjuk egy ezer literes alko készítő legyártása és használata még osztrák komposzttal, amerikai táppal is jóval olcsóbb, mint ezer liter Phylazonit vagy Bactofil bevásárlása.
Ezeknek a kegyszereknek minimális a tartós hatása, termésnövelési anyagoknak minősítik őket, de azzal a hatással nem sokan találkoztak.
Most volt egy konferencia, ahol a 27.000 hektáros cég főagronómusa és a sok ezer hektáros magángazda is ugyanarról számolt be.
Sok éves, esetleg tíz évnél is hosszabb idejű "baktériumtrágya" használatnál a talaj lazább lett, könnyebb húzni az eszközt, de termésnövekedés az nem kimutatható.
Ami rendjén is van, mert nem rendszerben használják a biológiai eszközt, csodálkoznék is, ha más volna az eredmény.
Mégis vásárolják évek óta, az oka számomra meglepő: Mert valamiben hinni kell.
Szerintem jobb olyan dologban hinni, ami gazdaságosabb és hatékonyabb.
Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing.
Valami meglepő módon a talajmegújító technológiában még kevesen látnak fantáziát, mert talán nem elég fényes a terepjáró és tanulni kellene hozzá, nemcsak beönteni egy palackot a tartályba.
Én viszont abban hiszek, hogy ez változni fog
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólására Az ülepedett talajt én megfelelő pórustérnek hívom. A klasszikus modell szerint nagy földmunka a cél, széttúrni a földet szántással, majd kötöttségtől függően akár 7-8 menettel (számoltam a szomszédot a repce alá) magágyat készíteni.
Némiképp intelligensebb módon jóval kevesebb homokozás is elég, csak olyan technológia kell, ami fenntartja a fizikailag kialakított, majd természetes módon fenntartott talajszerkezetet.
Ehhez kell olyan lazító, ami csak minimálisan túrja a földet, de megroppantja a vasak közötti mélyebb teret.
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraMilyen magas volt az árvakalés ? Zúztad is előtte, vagy csak a grúberral húztad ? Ha majd van rá időd néhány képet csinálhatnál róla. Ismerősnek ősszel le volt tárcsázva a kukorica tarló, vetés előtt 3 nappal meghúztam egyszer, (16 - 20 cm mélyre tudtam lenyomni egy seprűnyelet a grúber után ) szépen kikelt a kuki, csak az is "árkos" a vetőgép után, mert nem volt elég ülepedett a talaj.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraHa már úgy is vetned kell, akkor miért csak 2 növényfajt vetsz, amikor vethetnél keveréket is. Mennyivel lenne drágább a vetőmagköltség ? Nem megérné azt a + pénzt ráfordítani ?
Válasz Netparaszt #2002. hozzászólásáraNekünk a zúzás annyiból áll, hogy a kombájn hagy vagy 10-12 cm-es szárrészt a föld felett, a többit pedig szétszecskázza. Ennál jobban mi nem tudjuk leszecskázni, mivel nincs szárzúzónk.
Hát ALKO-val projectet egyenlőre még nem vettem fel a közel jövőt illető terveim közzé, de a szárbontó csodaszeren mit értesz? Phylazonit vagy a Bactofil cel? Régen csodaszernek gondoltam őket, de mióta olvasgatom a sok kritikát rájuk vonatkozóan, már nem sokra tartom őket, de ha ló nincs jó a szamár is?
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraÉs a 20 cm-es művelés mélység elég a kukoricának? Vagy a fedőnövények egyébként is fellazították a mélyebb rétegeket, s így elég a 20 cm ?:)
A zöldítés teljesítése miatt mi is fogunk alkalmazni fedőnövényeket búza után. Igaz csak 2 fajtából fog állni a keverék nem 7-ből.. de ez lesz az avatási év :D Ha tényleg szép, és jó lesz akkor (mármint nem a jövő évi 120q-ás kukoricatermésre gondolok, hanem kikel-e stb) akkor jövőre több növényből álló keveréket fogunk alkalmazni.
És a gyűjtögetést hogy értetted? Innen-onnan vettél kereskedőtől, vagy innen-onnan, ahol volt, s majd te kevered?
Válasz Géza15 #1999. hozzászólásáraTavasszal, vetés elött egy héttel. Gyakorlatilag zöld ugar volt. Gab. után csak egy tárcsa volt, és az árvakeléstől kezdve minden volt benne.) Nem üllepedett ennyi midő alatt. A kuk. azért szépen kikelt. A kétsziküek lassan elérik a két valódi leveles állapotot. Akkor kap Nic-It Turbo-t. Majd elválik milyen lesz. A károgók már temetik a kukimat.)
Egy biztos. 1 hónapnál többet nem volt zöld nélkül a talaj, tavaly augusztus óta. Idén már zöldtrágya lesz alkalmazva. Gyűjtögetem a magokat hozzá.)
Válasz Radocz #1988. hozzászólására Telefonban is említettem, hogy kamerán keresztül jó nagyok a dolgok a képernyőn, de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról, nem elég jó a felbontásuk, a frissítésük.
Dokumentálni jók egysejtűtől felfelé méretben.
Válasz endypapa #1991. hozzászólására Húzhatod évtizedekig is könnyülés nélkül, ha nem javul mellette a talajéleted, ami lazává teszi a talajt.
Viszont ez az eszköz kevesebb pusztítást okoz, mint az eke, jó választás.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólására A tarlóra zúzni kellene a szármaradványt, hogy aprózott mulcs legyen, ne nagy darabok. A tarlókezelésnél egy menetben kifújható az alko vagy ha az nincs, valamelyik szárbontó csodaszer, hogy elősegítse az átalakulást. Azzal sem fog eltűnni a kukoricaszárad következő év tavaszáig, majd csak akkor várható gyors átalakulás, ha visszatérnek a gombák is a területedre, ők az igazi szárbontók, nem a baktériumok.
Az aprózás segíti a lebomlást a nagyobb felület miatt, csökkenti a kártevők áttelelési esélyét (a hernyók is a nóduszok védelmében telelnek, ha meg van roppantva, szabad prédák a talajéletnek) és kevéssé fog betorkollni a gép.
Válasz endypapa #1996. hozzászólására Egy tüskés vagy csillagos hengerpár elkélne a grubber mögé, hogy finomabban elmunkált, magágynak hívható talajt hagyjon maga után, ha egy menetben gondolkozol. Nem egy topdown, de jobb lesz az eredmény. A kapákat pedig nyugodtan keskenyebbre lehet venni, elég ha roppant a sorok között, nem kell nagy túrásnak látszania.
A legjobb mélylazítóknak is alig venni észre a munkáját a felszínen, a lényeg a pórusterek kialakításában van.
Válasz Géza15 #1999. hozzászólására Több tényezőt érdemes együtt kezelni a talajmunkánál. Nyilván a kiinduló talajminőségtől függ, de télen nem szabad feketén hagyni a földet. Amint lekerül a termény, a céljainknak megfelelően összeállított takarónövény keveréket kell vetni bele. Törekedni kell arra, hogy minél több szármaradvány maradjon lezúzva a területen, maximum sekély tarlóhántással eldolgozva, nem leszántva. A legjobb a direktvetés volna, de erre keveseknek van még gépe. A szármaradvány a talajélet gyorsétterme, elvegetálnak rajta, de ha még az sincs, akkor senki nem marad, aki élővé és ezáltal lazábbá tenné a földed. Az élő növény gyökerei viszont a cukrászda a talajéletnek, ömlik a szén a talajba aminosavak, proteinek, szénhidrátok formájában, amitől a mikrobiális élet rohamos szaporodásnak indul. A szokásos vélekedéssel ellentétben nem a mikro és makroelemek a fő limitáló tényezők a tápanyagellátásban, hanem a talajban rendelkezésre álló szén mennyisége. Ez oda-vissza ható folyamat, a jobb talajélet több tápanyagot és jobb talajszerkezetet biztosít a növénynek, aminek jobb lesz a növekedési erélye és egészsége, amitől még több sütit küld a gyökérzónába, míg magot nem hoz. Akkor stoppolja az etetést.
Ezek a táplálékforrások hiányoznak az őszi feketére művelésnél, kiesik közel fél év a talajélet etetéséből. Mág egy gyomos ugar is jobb a fekete földnél.
Ha eteted őket, tavasszal elég egy grubber, később már az sem kell, mert lehet olyan talajállapotod, amibe már direktbe lehet vetni.
Válasz endypapa #1994. hozzászólásáraErre még érdemes lenne tenni előre 2 kereket, és a kapákról a "szívet " lefaragni sarokköszörűvel, hogy csak olyan széles legyen, mint a közepén (6,5 cm ). Én az enyémen megfaragtam a kapákat, mindjárt 3 cm-rel mélyebben bírtam húzni az MTZ-vel.
450e volt, aprómag vetővel együtt. 1 menetre 20cm mélyen viszi a zetor.
A kukoricát egy sor után vetettem. Nem let valami ok, mert így nagyon laza volt a föld. Jövőre kap egy sor kombinátort utána.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólásáraaltalaban 3 gerendas, de van 4es is. Nekem 4 gerendas volt. Ezeket az olcso grubereket nem tudod egybol huzni kukorica tarloba.
Elmunkalo konnyu palcas van rajtuk. Erdemes a dragabbat venni ekgyurus hengerrel. En mar amit alakitottam rajta mar kijottem volna egy jofajta gyari vetelevel. Es meg sokat kell alakitanom rajta.
Válasz endypapa #1991. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Akkor gondolom nekünk is elég lenne a 220 cm-es s 11 kapás. Elmunkáló van utána kötve? Hány gerendelyes? S a kukoricatarlóra egyből rá lehet vele menni, vagy érdemes előtte valamit kezdeni vele?
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraNekem 11 kapás, 220cm széles van. Pont elviszi a gép szélességét, ami 120le-s. Sokszor jó lenne a +10le. Állítólag a rendszers használatával, idővel könnyebb lesz húzni.)
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraolcso gruberek mind 20-22cmes osztasuak. 130 loval max 11 kapasat huzol el 30cmen.
De boven eleg lenne a 40 cmes osztastavolsagu.
Válasz kis Zombi #1978. hozzászólásáraÉS hány cm-es osztásközű a megfelelő? Utána legyen egy elmunkáló henger, ami le is zárja a munkáját? S egy 130 lóerős gép után mekkora munkaszélességűt ajánltok?
A fenti három esetleg még egy 1000X objektívvel ellátott készülék szükséges nekem, aminek jó a felbontása, és állítható a tárgy asztal.
Mivel nem látom a mozgást, csak monitoron, így szükséges hozzá számítógépes csatlakozás. (kamera).
Válasz Netparaszt #1984. hozzászólásáraÖssze raktam a komposztot! Kezd melegedni, folyamatosan figyelem. Egy kicsit atmozgattam. Alakul ez! Kezdődik a tanulás
Válasz Géza15 #1977. hozzászólására Még valami, őszi grubber helyett tarlóhántás plusz vegyes takarónövény keverékkel érdemes indulni gabona után, soha ne maradjon meztelen a talaj, különösen ne télre. Így kezdődik az élet visszaköltözése.
Válasz lgabor007 #1980. hozzászólására A komposztálás a tudományos rész mellett művészet, mert folyamatosan változó alapanyagokból kell elérni jó eredményt. Erre vannak külföldön az 1-2 hetes elméleti és gyakorlati tanfolyamok, amelyeket itthon is szívesen bevezetnék. Egy idő után kialakul a tudás, amivel már érzi az ember, miből mennyire van szükség.
A rendszer azonban négy elemből áll, amelyből a komposzt csak egy, ő az oltóanyag, ami visszaköltözteti a változatos talajéletet.
A talajéletnek azonban folyamatosan táplálékra van szüksége, ezt biztosítják a takarónövények.
A biztonságos, komfortos szállást a csökkentett művelés biztosítja, a stabil pórusokkal és állandó mulcstakarással.
A negyedik láb az állatok használata, erre van a legkevesebb embernek lehetősége, de is egy fontos elem.
Válasz lgabor007 #1981. hozzászólására Ha ismert a helyszín, meghirdethetem és csak jelentkeznek más érdeklődők is a környékről. Szívesen tartom ezeket a napokat, de már az utazási költség is jelentős, szponzort vagy pályázatot pedig még nem sikerült találnom, ami támogatná az ismeretterjesztést.
Válasz Géza15 #1977. hozzászólására Szépen összefoglaltad Géza a szokásos problémákat, nem vagy egyedül.
A drótféreg legjobb ellenszere a vetésforgó és a takarónövények. A keresztesvirágúak használatával jelentősen csökken az egyedszámuk, azonban a problémád remek példája a felborult ökológiai egyensúlynak. Minden kifogást azonnal meg lehet kérdőjelezni, például ha a grubber (és akkor még nem is beszéltünk a notillről ) miatt telelnek át a kórokozók, akkor vajon miért ekkora a drótféreg nyomása a búzában?
Én például november végén agyagiszapba direktvetettem a búzát gyeptörésbe, dupla sortávra, nulla növényvédelemmel, még csávázva sem volt (kutatási parcella). Így néz ki, most fogja megkapni az első komposzt tea/polyversum készítményt, mert egyes fajták érzékenyebbek a rozsdára. Hol a gyomnyomás, hol a kártevő? Ismerni kell az ökológiát, a természetes folyamatok összefüggéseit és a természet nekünk fog dolgozni, nem ellenünk.
Az élet másként működik, mint az iskolákban tanítják és a növényvédősök elképzelik. Egy területen minél változatosabb az élet a talajban és a felszín felett, annál jobban kerül egyensúlyba, ahol a gyomok, kártevők és kórokozók nem képesek gazdasági kárt okozó mennyiségben megjelenni. Minél jobban elpusztítod a változatos életet, annál agresszívabb formái jelennek meg, a r stratégiás élőlények, amelyek hatalmas példányszámban árasztják el a területet.
Sokat lehetne erről beszélni.
Javaslom, hogy szervezz egy napot, ahol szívesen megmutatom, mennyi téves elképzelés rabja a termelő, ami pótos ifával húzza ki a pénzt a zsebéből, amikor a marketingesek, ügynökök és fél évszázados tananyagból oktató emberekre hallgat a józan esze helyett.
Válasz Netparaszt #1970. hozzászólásáraÉn lennék a leg boldogabb hogyha kicsiny falunkban össze tudnék szedni egy kis maréknyi csapatot akik fogékonya a témára. Akkor a megfelelő eszközöket is meg tudnám találni a faluban. Megpróbálok vadászni egy két embert egy előadás erejéig. Egyébként is szoktál a közelünkben lenni viszonylag sűrűn ahogy tudom.
Válasz Radocz #1974. hozzászólásáraTermészetesen minden tőlem telhetőt megteszek hogy betartsam a szabályokat.
Folyamatosan követem a fórumot még ha nem is szólok hozzá a témához rendszeresen.
Ezt a tudás anyagot amivel Atilla rendelkezik biztos nem lehet még egy hónap intenzív iskola mellett sem elsajátítani, de az ő blogja, a fórum és az utána olvasás alapján van egy picike kiindulási pontom. Ezért próbálok belevágni. Most még kicsiben, ha egy kicsit is sikerül a komposzt akkor a kiskertbe már mehet ősszel kiszórva. Majd a következő vagy azt követő adag (kifőzve) a szántóföldi növényekre.
A komposztálás - véleményem szerint, meg ahogy ti is írjátok- eléggé összetett dolog. Nem biztos, hogy az elsőből is teának megfelelő minőség lesz, de folyamatos gyakorlás mellett eljuthatok oda , hogy nagyban a szántóföldi növényeimre is alkalmazhatom. Ez a hosszú távú cél.
Köszönöm a válaszokat! Véleményeket! Részemre nagyon építő jellegűek.
Megyek és összeállítom a …
Válasz kis Zombi #1978. hozzászólásáraDe 1 év alatt,ne várjanak csodát.Én ahol több éve húzom,ott most tavasszal,egy menetbe,szinte őszi szántás minőséget csinált.
Nézzél ki egy használt grubbert, 300 - 450 között már lehet venni ilyenkor, ősszel + 100 ropi, mert szezonja van.
Apádéknak ezt a szöveget mondjad : Veszünk egyet használtan, kipróbáljuk, ha nem lesz jó, akkor eladjuk árában, legfeljebb bukunk rajta 10 ezer forintot. És nem is fogsz nekik hazudni :-)))
Segítséget szeretnék kérni a következő problémában. Hol is kezdjem... A környékünkön sajnos senki sem használ grubbert, csak a forgatásos talajművelést tartja az egyetlen technológiának, amely beleillik a jelen kivitelezett növénytermesztésbe, de tényleg senki az 1 hektáros gazdaságtól a 2000 Ha-ig csak szántanak beleértve minket is, vagyis a családomat. A gazdaságunkat nem én viszem, még csak tanulok és még nem is agrár témában, hanem gépészmérnökként. A mezőgazdáságba csak beleszülettem, s csak azt tanultam amit láttam, plusz még amit hozzákerestem, kutattam, de szeretem! És szerintem az egyik leggyönyörűbb hivatás, amivel meg lehet keresni az asztalra valót. Na de most nem is ez a fontos. A lényeghez visszatérve mindenki ellenzi a grubbert, akit megkérdeztem a növényvédőstől a nagygazdákig, arra hivatkozva, hogy gyomfészek lesz a földből ,meg nem a hajdúsági lösszhátra jó az, hanem a homokra, meg áttelelnek a kártevők.... de én hiszek benne, hogy megfelelő az ide is, s tényleg jobb a földnek mint a szántás. Próbálom rábeszélni a szüleimet, hogy szerezzünk be egyet, ne a szomszédra várjunk, hogy majd leutánozzuk őt, mert manapság ez a sláger! Vagyis jobban kifejezve le lehet utánozni, de csak a jót! ÉS ha mi leszünk azok a szomszédok ?:) Kezdnek is belemenni, de majd csak ősszel talán. A vetésforgókat is próbálom minél "változatosabbá" tenni, ott ahol tudom, ne 3 évig legyen egy helyen kukorica, hanem váltsák egymást más kultúrákkal, így búza után nem is kéne talajfertőtlenítő a kukoricabogár ellen, ha kukoricát vetnénk bele! Ez szuper! pénz megtakarítás, és kihagyjuk a legnagyobb mérget! Tán már tennénk valamit a földünkért. Azonban a határt járva a tavalyi búzaföldeken 10-15% tőállomány hiány van. Kicsit pontosabban utánajárva, a ki nem kelt magocskákat felfalta a drótféreg! Eddig nem is tapasztaltunk ilyet, s ezek után a búza földekre is ki akarják rakni 8-10 kg forcet, aminek én nem nagyon örülnék, s gondolom a földünk se. Mások okossága: oda kell rakni mostmár a forcet mindennek, mert az az egyetlen megoldás! Én szerintem meg nem! Mit tudnánk tenni a probléma ellen? Valakinek valami véleménye?
megj: Egyetlen előnyét látom a zöldítésnek, hogy most már használnunk kell a fedőnövényeket! :) és remélem nem sikerült túl hosszúra. További szép estét!
Válasz Radocz #1969. hozzászólásáraÉn azért bízom benne, hogy egy közepes minőségű anyag lesz az én komposztomból. Jelenleg 30 fokos, és nőnek az oldalából kis kalapos gombák.
Egy alapos képzés, ahol gyakorlat is lenne komposzt összeállítás, átrakás, mikroszkóp 4 -5 nap minimum szerintem.
A komposzt összeállítás egyszerűnek tűnik, de én pl. elég sok mindent elk.rtam az elsővel. Megfogadtam, hogy a N-el óvatosan fogok bánni.Egy hete raktam össze a gombás halmot (vegyes ágapríték, amit a komposztba raksz mint alapanyag ) Akácból csak 15 %-ot raktam, nehogy megint csecsre vágjam magam. Mivel azonban beledaráltam a leveleket is a gallyzúzalék is melegedni kezdett, gyakorlatilag összeállítottam egy gallykomposztot. Tegnap átraktam, kevertem közé régi aprítékot, ami nem leveles.
Válasz lgabor007 #1963. hozzászólására Gábor, össze tudsz hozni néhány ismerőst a közeledben, aki gondolkozik a talajának jobbá, kezelhetőbbé és termékenyebbé tételében? Egy napra elgurulnék akkor feléd és számos kérdésedre választ kapnál. Fórumhozzászólás keretében ezt képtelenség elmondani, még egy teljes nap is csak az alapismeretekre elég.
Válasz *** HM *** #1967. hozzászólására Best ever is Angelika Lübke and Urs Hildebrandt, however...akarom mondani, ne én legyek az angol ajkú?
Szóval aki szakadatlan publikál, az nem biztos, hogy a legjobb. Lübkéék egy cikket nem írtak angolul a netre, de a komplett osztrák komposztálási rendszer az ő munkájukon alapul, ami a világ egyik legjobb minőségét biztosítja. Ők kizárólag oktatnak és szerelnek fel létesítményeket világszerte, de még egy prezentációt sem adnak ki a kezükből, még ha részt is veszel a tanfolyamukon sem.
Edwin Blosser a Midwest Biosystemstől az USA etalon.
Ausztráliában Graeme Sait az Nutri Techtől etalin, ő viszont sokat publikál a blogján.
Dr. Elaine Ingham a talaj táplálékháló és kimposzt tea nagy neve, elsősorban oktatásokat tart, ismerősöm épp kint van nála fél évre az egyetemen. Rengeteget ír, de szerkesztetlenül adja ki a Field Guideokat, azokban viszont szinte mindenre van válasz.
Profi komposztálási szakirodalom csillagászati árú könyvekben található, mint Eliot Epstein, de a Cornell University On Farm Composting könyve jó kiindulás.
Speciális terület a talajok gombaszaporítása, ebben Paul Stamets a király, számos könyve jelent meg.
Ezek a komposztos alapnevek.
15353 hozzászólás
Válasz endypapa #2006. hozzászólására Sorközművelést is végzel vagy csak gyomirtod a kukoricát?
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraMinél korábban vesd el a takarónövényt gabona után, egy nyári zápor elég lesz, hogy meginduljanak és a talajban aratáskor legmagasabb a maradék nedvesség, utána napok alatt kiszárad. Minimál tarlóhántás a kombájn mögött és azonnali vetés a jó stratégia, 20-30 kg/Ha nitrogént kijuttatva starternak. Így a gyomok előtt startot tud venni a takarónövény és elég jó gyomelnyomó hatása lesz.
A keverék pedig nem azért kell, mert divatos. Mindegyik növény más mikro és makroelemeket gyűjt a talaj különböző rétegeiből. Van, ami 60 centi mélyről is felhoz és elraktároz egész télen át hektáronként több száz kiló hatóanyagot.
Ezek eszközök, amelyeket a kitűzött cél érdekében válogatunk össze egy vagy több agrotechnikai probléma megoldására.
Válasz Géza15 #2009. hozzászólására Pontosan, a szamár is már valami. Mondjuk egy ezer literes alko készítő legyártása és használata még osztrák komposzttal, amerikai táppal is jóval olcsóbb, mint ezer liter Phylazonit vagy Bactofil bevásárlása.
Ezeknek a kegyszereknek minimális a tartós hatása, termésnövelési anyagoknak minősítik őket, de azzal a hatással nem sokan találkoztak.
Most volt egy konferencia, ahol a 27.000 hektáros cég főagronómusa és a sok ezer hektáros magángazda is ugyanarról számolt be.
Sok éves, esetleg tíz évnél is hosszabb idejű "baktériumtrágya" használatnál a talaj lazább lett, könnyebb húzni az eszközt, de termésnövekedés az nem kimutatható.
Ami rendjén is van, mert nem rendszerben használják a biológiai eszközt, csodálkoznék is, ha más volna az eredmény.
Mégis vásárolják évek óta, az oka számomra meglepő: Mert valamiben hinni kell.
Szerintem jobb olyan dologban hinni, ami gazdaságosabb és hatékonyabb.
Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing.
Valami meglepő módon a talajmegújító technológiában még kevesen látnak fantáziát, mert talán nem elég fényes a terepjáró és tanulni kellene hozzá, nemcsak beönteni egy palackot a tartályba.
Én viszont abban hiszek, hogy ez változni fog
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólására Az ülepedett talajt én megfelelő pórustérnek hívom. A klasszikus modell szerint nagy földmunka a cél, széttúrni a földet szántással, majd kötöttségtől függően akár 7-8 menettel (számoltam a szomszédot a repce alá) magágyat készíteni.
Némiképp intelligensebb módon jóval kevesebb homokozás is elég, csak olyan technológia kell, ami fenntartja a fizikailag kialakított, majd természetes módon fenntartott talajszerkezetet.
Ehhez kell olyan lazító, ami csak minimálisan túrja a földet, de megroppantja a vasak közötti mélyebb teret.
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólásáraKb. 20cm. Nem zúztam, egyből nekimentem.
Eláll az eső kimegyek egy fotóér. jelenleg jó gazos.)
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraMilyen magas volt az árvakalés ? Zúztad is előtte, vagy csak a grúberral húztad ? Ha majd van rá időd néhány képet csinálhatnál róla. Ismerősnek ősszel le volt tárcsázva a kukorica tarló, vetés előtt 3 nappal meghúztam egyszer, (16 - 20 cm mélyre tudtam lenyomni egy seprűnyelet a grúber után ) szépen kikelt a kuki, csak az is "árkos" a vetőgép után, mert nem volt elég ülepedett a talaj.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraHa már úgy is vetned kell, akkor miért csak 2 növényfajt vetsz, amikor vethetnél keveréket is. Mennyivel lenne drágább a vetőmagköltség ? Nem megérné azt a + pénzt ráfordítani ?
Válasz Netparaszt #2002. hozzászólásáraNekünk a zúzás annyiból áll, hogy a kombájn hagy vagy 10-12 cm-es szárrészt a föld felett, a többit pedig szétszecskázza. Ennál jobban mi nem tudjuk leszecskázni, mivel nincs szárzúzónk.
Hát ALKO-val projectet egyenlőre még nem vettem fel a közel jövőt illető terveim közzé, de a szárbontó csodaszeren mit értesz? Phylazonit vagy a Bactofil cel? Régen csodaszernek gondoltam őket, de mióta olvasgatom a sok kritikát rájuk vonatkozóan, már nem sokra tartom őket, de ha ló nincs jó a szamár is?
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraA 8mm-es pálca simán lement 50cm-t. Hogy mitől nem tudom?
Gyüjtögetés: amit találok olcsón erre, arra.
(bíbor, facélia, fhere, olajretek)
Keresgélek a neten.)
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraÉs a 20 cm-es művelés mélység elég a kukoricának? Vagy a fedőnövények egyébként is fellazították a mélyebb rétegeket, s így elég a 20 cm ?:)
A zöldítés teljesítése miatt mi is fogunk alkalmazni fedőnövényeket búza után. Igaz csak 2 fajtából fog állni a keverék nem 7-ből.. de ez lesz az avatási év :D Ha tényleg szép, és jó lesz akkor (mármint nem a jövő évi 120q-ás kukoricatermésre gondolok, hanem kikel-e stb) akkor jövőre több növényből álló keveréket fogunk alkalmazni.
És a gyűjtögetést hogy értetted? Innen-onnan vettél kereskedőtől, vagy innen-onnan, ahol volt, s majd te kevered?
Válasz Géza15 #1999. hozzászólásáraTavasszal, vetés elött egy héttel. Gyakorlatilag zöld ugar volt. Gab. után csak egy tárcsa volt, és az árvakeléstől kezdve minden volt benne.) Nem üllepedett ennyi midő alatt. A kuk. azért szépen kikelt. A kétsziküek lassan elérik a két valódi leveles állapotot. Akkor kap Nic-It Turbo-t. Majd elválik milyen lesz. A károgók már temetik a kukimat.)
Egy biztos. 1 hónapnál többet nem volt zöld nélkül a talaj, tavaly augusztus óta. Idén már zöldtrágya lesz alkalmazva. Gyűjtögetem a magokat hozzá.)
Válasz Radocz #1988. hozzászólására Telefonban is említettem, hogy kamerán keresztül jó nagyok a dolgok a képernyőn, de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról, nem elég jó a felbontásuk, a frissítésük.
Dokumentálni jók egysejtűtől felfelé méretben.
Válasz Géza15 #1986. hozzászólására Ha jól csinálod, akkor biztosan.
Válasz endypapa #1991. hozzászólására Húzhatod évtizedekig is könnyülés nélkül, ha nem javul mellette a talajéleted, ami lazává teszi a talajt.
Viszont ez az eszköz kevesebb pusztítást okoz, mint az eke, jó választás.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólására A tarlóra zúzni kellene a szármaradványt, hogy aprózott mulcs legyen, ne nagy darabok. A tarlókezelésnél egy menetben kifújható az alko vagy ha az nincs, valamelyik szárbontó csodaszer, hogy elősegítse az átalakulást. Azzal sem fog eltűnni a kukoricaszárad következő év tavaszáig, majd csak akkor várható gyors átalakulás, ha visszatérnek a gombák is a területedre, ők az igazi szárbontók, nem a baktériumok.
Az aprózás segíti a lebomlást a nagyobb felület miatt, csökkenti a kártevők áttelelési esélyét (a hernyók is a nóduszok védelmében telelnek, ha meg van roppantva, szabad prédák a talajéletnek) és kevéssé fog betorkollni a gép.
Válasz endypapa #1996. hozzászólására Egy tüskés vagy csillagos hengerpár elkélne a grubber mögé, hogy finomabban elmunkált, magágynak hívható talajt hagyjon maga után, ha egy menetben gondolkozol. Nem egy topdown, de jobb lesz az eredmény. A kapákat pedig nyugodtan keskenyebbre lehet venni, elég ha roppant a sorok között, nem kell nagy túrásnak látszania.
A legjobb mélylazítóknak is alig venni észre a munkáját a felszínen, a lényeg a pórusterek kialakításában van.
Válasz Géza15 #1999. hozzászólására Több tényezőt érdemes együtt kezelni a talajmunkánál. Nyilván a kiinduló talajminőségtől függ, de télen nem szabad feketén hagyni a földet. Amint lekerül a termény, a céljainknak megfelelően összeállított takarónövény keveréket kell vetni bele. Törekedni kell arra, hogy minél több szármaradvány maradjon lezúzva a területen, maximum sekély tarlóhántással eldolgozva, nem leszántva. A legjobb a direktvetés volna, de erre keveseknek van még gépe. A szármaradvány a talajélet gyorsétterme, elvegetálnak rajta, de ha még az sincs, akkor senki nem marad, aki élővé és ezáltal lazábbá tenné a földed. Az élő növény gyökerei viszont a cukrászda a talajéletnek, ömlik a szén a talajba aminosavak, proteinek, szénhidrátok formájában, amitől a mikrobiális élet rohamos szaporodásnak indul. A szokásos vélekedéssel ellentétben nem a mikro és makroelemek a fő limitáló tényezők a tápanyagellátásban, hanem a talajban rendelkezésre álló szén mennyisége. Ez oda-vissza ható folyamat, a jobb talajélet több tápanyagot és jobb talajszerkezetet biztosít a növénynek, aminek jobb lesz a növekedési erélye és egészsége, amitől még több sütit küld a gyökérzónába, míg magot nem hoz. Akkor stoppolja az etetést.
Ezek a táplálékforrások hiányoznak az őszi feketére művelésnél, kiesik közel fél év a talajélet etetéséből. Mág egy gyomos ugar is jobb a fekete földnél.
Ha eteted őket, tavasszal elég egy grubber, később már az sem kell, mert lehet olyan talajállapotod, amibe már direktbe lehet vetni.
Válasz endypapa #1996. hozzászólásáraS a kukorica alá tavasszal grubereztél, hogy laza lett? Ősszel nem lehetne ?
Válasz Géza15 #1995. hozzászólására130 ló után ilyesmit nézzél, mint Endypapának van. Ezek nem túl drágák, és elég jól dolgoznak.
Válasz endypapa #1994. hozzászólásáraErre még érdemes lenne tenni előre 2 kereket, és a kapákról a "szívet " lefaragni sarokköszörűvel, hogy csak olyan széles legyen, mint a közepén (6,5 cm ). Én az enyémen megfaragtam a kapákat, mindjárt 3 cm-rel mélyebben bírtam húzni az MTZ-vel.
Válasz Géza15 #1995. hozzászólásáraBúza van benne. Egyből grúber után vetettem.
450e volt, aprómag vetővel együtt. 1 menetre 20cm mélyen viszi a zetor.
A kukoricát egy sor után vetettem. Nem let valami ok, mert így nagyon laza volt a föld. Jövőre kap egy sor kombinátort utána.
Válasz endypapa #1994. hozzászólásáraejj de fasza :) Ha netalán van képed elmunkált kukoricatarlóról tudnál felrakni ?:)
Válasz Géza15 #1992. hozzászólásáraNekem ilyen van. Egyengetőt levéve, zúzott kuk tarlót, srégelve, szépen ledolgozza.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólásáraaltalaban 3 gerendas, de van 4es is. Nekem 4 gerendas volt. Ezeket az olcso grubereket nem tudod egybol huzni kukorica tarloba.
Elmunkalo konnyu palcas van rajtuk. Erdemes a dragabbat venni ekgyurus hengerrel. En mar amit alakitottam rajta mar kijottem volna egy jofajta gyari vetelevel. Es meg sokat kell alakitanom rajta.
Válasz endypapa #1991. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Akkor gondolom nekünk is elég lenne a 220 cm-es s 11 kapás. Elmunkáló van utána kötve? Hány gerendelyes? S a kukoricatarlóra egyből rá lehet vele menni, vagy érdemes előtte valamit kezdeni vele?
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraNekem 11 kapás, 220cm széles van. Pont elviszi a gép szélességét, ami 120le-s. Sokszor jó lenne a +10le. Állítólag a rendszers használatával, idővel könnyebb lesz húzni.)
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraolcso gruberek mind 20-22cmes osztasuak. 130 loval max 11 kapasat huzol el 30cmen.
De boven eleg lenne a 40 cmes osztastavolsagu.
Válasz kis Zombi #1978. hozzászólásáraÉS hány cm-es osztásközű a megfelelő? Utána legyen egy elmunkáló henger, ami le is zárja a munkáját? S egy 130 lóerős gép után mekkora munkaszélességűt ajánltok?
Válasz lgabor007 #1987. hozzászólásáraÉn akkor mozgattam, amikor elérte a hőmérsékletet. (50-60 C).
Mikroszkóp vásárlás előtt.
Objektív: 40X100X400
A fenti három esetleg még egy 1000X objektívvel ellátott készülék szükséges nekem, aminek jó a felbontása, és állítható a tárgy asztal.
Mivel nem látom a mozgást, csak monitoron, így szükséges hozzá számítógépes csatlakozás. (kamera).
Hivatkozva megbeszélésünkre küldöm levelemet Önnek.
Az alábbi Motic mikroszkópok a következő objektívekkel kaphatók (http://www.moticeurope.com ):
Motic 2820: 4X,10X,40X objektívekkel 144270.- forint + ÁFA
Motic B1220A: 4X,10X,40X,100X objektívekkel . 165060.- forint + ÁFA
Bővebb információt a csatolt specifikációkban talál.
Van még valaki, aki nem döntötte el, hogy milyet vesz?
Amit a képzésen néztünk ott én nem láttam, csak miután megmutatták, hogy mit kell nézni.
De ott volt tőlem okosabb, itt meg én lennék a legokosabb. mármint nem a Fórumon, hanem a komposztkasom körül.
Tegnap be lett bálázva a lucerna.
Ha megindul a növekedés a felét meg akarom locsolni komposzt teával.
Ehhez kellene segítség vagy tanulni vágyó Netparaszt képzésen átesett profi kezdő.
Válasz Netparaszt #1984. hozzászólásáraÖssze raktam a komposztot! Kezd melegedni, folyamatosan figyelem. Egy kicsit atmozgattam. Alakul ez! Kezdődik a tanulás
És akkor lehet lesz esély hogy az élet korlàtozni fogja a kártevők ténykedését?
Válasz Géza15 #1977. hozzászólására Még valami, őszi grubber helyett tarlóhántás plusz vegyes takarónövény keverékkel érdemes indulni gabona után, soha ne maradjon meztelen a talaj, különösen ne télre. Így kezdődik az élet visszaköltözése.
Válasz lgabor007 #1980. hozzászólására A komposztálás a tudományos rész mellett művészet, mert folyamatosan változó alapanyagokból kell elérni jó eredményt. Erre vannak külföldön az 1-2 hetes elméleti és gyakorlati tanfolyamok, amelyeket itthon is szívesen bevezetnék. Egy idő után kialakul a tudás, amivel már érzi az ember, miből mennyire van szükség.
A rendszer azonban négy elemből áll, amelyből a komposzt csak egy, ő az oltóanyag, ami visszaköltözteti a változatos talajéletet.
A talajéletnek azonban folyamatosan táplálékra van szüksége, ezt biztosítják a takarónövények.
A biztonságos, komfortos szállást a csökkentett művelés biztosítja, a stabil pórusokkal és állandó mulcstakarással.
A negyedik láb az állatok használata, erre van a legkevesebb embernek lehetősége, de is egy fontos elem.
Válasz lgabor007 #1981. hozzászólására Ha ismert a helyszín, meghirdethetem és csak jelentkeznek más érdeklődők is a környékről. Szívesen tartom ezeket a napokat, de már az utazási költség is jelentős, szponzort vagy pályázatot pedig még nem sikerült találnom, ami támogatná az ismeretterjesztést.
Válasz Géza15 #1977. hozzászólására Szépen összefoglaltad Géza a szokásos problémákat, nem vagy egyedül.
) miatt telelnek át a kórokozók, akkor vajon miért ekkora a drótféreg nyomása a búzában?
A drótféreg legjobb ellenszere a vetésforgó és a takarónövények. A keresztesvirágúak használatával jelentősen csökken az egyedszámuk, azonban a problémád remek példája a felborult ökológiai egyensúlynak. Minden kifogást azonnal meg lehet kérdőjelezni, például ha a grubber (és akkor még nem is beszéltünk a notillről
Én például november végén agyagiszapba direktvetettem a búzát gyeptörésbe, dupla sortávra, nulla növényvédelemmel, még csávázva sem volt (kutatási parcella). Így néz ki, most fogja megkapni az első komposzt tea/polyversum készítményt, mert egyes fajták érzékenyebbek a rozsdára. Hol a gyomnyomás, hol a kártevő? Ismerni kell az ökológiát, a természetes folyamatok összefüggéseit és a természet nekünk fog dolgozni, nem ellenünk.
Az élet másként működik, mint az iskolákban tanítják és a növényvédősök elképzelik. Egy területen minél változatosabb az élet a talajban és a felszín felett, annál jobban kerül egyensúlyba, ahol a gyomok, kártevők és kórokozók nem képesek gazdasági kárt okozó mennyiségben megjelenni. Minél jobban elpusztítod a változatos életet, annál agresszívabb formái jelennek meg, a r stratégiás élőlények, amelyek hatalmas példányszámban árasztják el a területet.
Sokat lehetne erről beszélni.
Javaslom, hogy szervezz egy napot, ahol szívesen megmutatom, mennyi téves elképzelés rabja a termelő, ami pótos ifával húzza ki a pénzt a zsebéből, amikor a marketingesek, ügynökök és fél évszázados tananyagból oktató emberekre hallgat a józan esze helyett.
Válasz Netparaszt #1970. hozzászólásáraÉn lennék a leg boldogabb hogyha kicsiny falunkban össze tudnék szedni egy kis maréknyi csapatot akik fogékonya a témára. Akkor a megfelelő eszközöket is meg tudnám találni a faluban. Megpróbálok vadászni egy két embert egy előadás erejéig. Egyébként is szoktál a közelünkben lenni viszonylag sűrűn ahogy tudom.
Válasz Radocz #1974. hozzászólásáraTermészetesen minden tőlem telhetőt megteszek hogy betartsam a szabályokat.
Folyamatosan követem a fórumot még ha nem is szólok hozzá a témához rendszeresen.
Ezt a tudás anyagot amivel Atilla rendelkezik biztos nem lehet még egy hónap intenzív iskola mellett sem elsajátítani, de az ő blogja, a fórum és az utána olvasás alapján van egy picike kiindulási pontom. Ezért próbálok belevágni. Most még kicsiben, ha egy kicsit is sikerül a komposzt akkor a kiskertbe már mehet ősszel kiszórva. Majd a következő vagy azt követő adag (kifőzve) a szántóföldi növényekre.
A komposztálás - véleményem szerint, meg ahogy ti is írjátok- eléggé összetett dolog. Nem biztos, hogy az elsőből is teának megfelelő minőség lesz, de folyamatos gyakorlás mellett eljuthatok oda , hogy nagyban a szántóföldi növényeimre is alkalmazhatom. Ez a hosszú távú cél.
Köszönöm a válaszokat! Véleményeket! Részemre nagyon építő jellegűek.
Megyek és összeállítom a …
Válasz kis Zombi #1978. hozzászólásáraDe 1 év alatt,ne várjanak csodát.Én ahol több éve húzom,ott most tavasszal,egy menetbe,szinte őszi szántás minőséget csinált.
Válasz Géza15 #1977. hozzászólásáraOFF
Nézzél ki egy használt grubbert, 300 - 450 között már lehet venni ilyenkor, ősszel + 100 ropi, mert szezonja van.
Apádéknak ezt a szöveget mondjad : Veszünk egyet használtan, kipróbáljuk, ha nem lesz jó, akkor eladjuk árában, legfeljebb bukunk rajta 10 ezer forintot. És nem is fogsz nekik hazudni :-)))
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni a következő problémában. Hol is kezdjem... A környékünkön sajnos senki sem használ grubbert, csak a forgatásos talajművelést tartja az egyetlen technológiának, amely beleillik a jelen kivitelezett növénytermesztésbe, de tényleg senki az 1 hektáros gazdaságtól a 2000 Ha-ig csak szántanak beleértve minket is, vagyis a családomat. A gazdaságunkat nem én viszem, még csak tanulok és még nem is agrár témában, hanem gépészmérnökként. A mezőgazdáságba csak beleszülettem, s csak azt tanultam amit láttam, plusz még amit hozzákerestem, kutattam, de szeretem! És szerintem az egyik leggyönyörűbb hivatás, amivel meg lehet keresni az asztalra valót. Na de most nem is ez a fontos. A lényeghez visszatérve mindenki ellenzi a grubbert, akit megkérdeztem a növényvédőstől a nagygazdákig, arra hivatkozva, hogy gyomfészek lesz a földből ,meg nem a hajdúsági lösszhátra jó az, hanem a homokra, meg áttelelnek a kártevők.... de én hiszek benne, hogy megfelelő az ide is, s tényleg jobb a földnek mint a szántás. Próbálom rábeszélni a szüleimet, hogy szerezzünk be egyet, ne a szomszédra várjunk, hogy majd leutánozzuk őt, mert manapság ez a sláger! Vagyis jobban kifejezve le lehet utánozni, de csak a jót! ÉS ha mi leszünk azok a szomszédok ?:) Kezdnek is belemenni, de majd csak ősszel talán. A vetésforgókat is próbálom minél "változatosabbá" tenni, ott ahol tudom, ne 3 évig legyen egy helyen kukorica, hanem váltsák egymást más kultúrákkal, így búza után nem is kéne talajfertőtlenítő a kukoricabogár ellen, ha kukoricát vetnénk bele! Ez szuper! pénz megtakarítás, és kihagyjuk a legnagyobb mérget! Tán már tennénk valamit a földünkért. Azonban a határt járva a tavalyi búzaföldeken 10-15% tőállomány hiány van. Kicsit pontosabban utánajárva, a ki nem kelt magocskákat felfalta a drótféreg! Eddig nem is tapasztaltunk ilyet, s ezek után a búza földekre is ki akarják rakni 8-10 kg forcet, aminek én nem nagyon örülnék, s gondolom a földünk se. Mások okossága: oda kell rakni mostmár a forcet mindennek, mert az az egyetlen megoldás! Én szerintem meg nem! Mit tudnánk tenni a probléma ellen? Valakinek valami véleménye?
megj: Egyetlen előnyét látom a zöldítésnek, hogy most már használnunk kell a fedőnövényeket! :) és remélem nem sikerült túl hosszúra. További szép estét!
Válasz Radocz #1969. hozzászólásáraÉn azért bízom benne, hogy egy közepes minőségű anyag lesz az én komposztomból. Jelenleg 30 fokos, és nőnek az oldalából kis kalapos gombák.
Válasz Radocz #1972. hozzászólásáraA nagyon alapokra, és hogy felkeltse az érdeklődést.
Egy alapos képzés, ahol gyakorlat is lenne komposzt összeállítás, átrakás, mikroszkóp 4 -5 nap minimum szerintem.
A komposzt összeállítás egyszerűnek tűnik, de én pl. elég sok mindent elk.rtam az elsővel. Megfogadtam, hogy a N-el óvatosan fogok bánni.Egy hete raktam össze a gombás halmot (vegyes ágapríték, amit a komposztba raksz mint alapanyag ) Akácból csak 15 %-ot raktam, nehogy megint csecsre vágjam magam. Mivel azonban beledaráltam a leveleket is a gallyzúzalék is melegedni kezdett, gyakorlatilag összeállítottam egy gallykomposztot. Tegnap átraktam, kevertem közé régi aprítékot, ami nem leveles.
Itt találtam a korábbi leírásokat.
http://www.agroinform.com/forum?act=showTopic&tid=3661&page=35
(november közepe a 36 oldal körül).
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
Válasz Radocz #1972. hozzászólásárakis Zombi bocsi.
majd csak megtanulom.
Tibi mikorra rendelte a komposztot?
Ma megrendelem a lucerna kaszálást, és ha növöget, akkor szeretném kijuttatni a teát.
Előtte van egy kis adóbevallás.
"egy teljes nap is csak az alapismeretekre elég."
Az alapismeretek felére sem.
kiszombi szerinted?
A mérete 1 m széles tekercsben.
A hossza 1,2 m
Az ára a lakáson utánvéttel 10 000 Ft.
A munkadíjat amiért rászabják a borsodi sörös hordóra, majd ezután tudom meg, de az nem lesz publikus.
Válasz lgabor007 #1963. hozzászólására Gábor, össze tudsz hozni néhány ismerőst a közeledben, aki gondolkozik a talajának jobbá, kezelhetőbbé és termékenyebbé tételében? Egy napra elgurulnék akkor feléd és számos kérdésedre választ kapnál. Fórumhozzászólás keretében ezt képtelenség elmondani, még egy teljes nap is csak az alapismeretekre elég.
Válasz kis Zombi #1966. hozzászólásáraOtt a pont.
"Elkészült a komposztáló ládám"
Ezt a fajtát hol olvastad?
Mivel ez már ki van találva, és kettőnknek már nem sikerült elkészíteni a komposztot, úgy sem, hogy próbáltuk betartani az "előírásokat".
Ma fizetem ki a teafőzőmet.
Küldök a komposztból mintát, Netparasztnak, hogy a lucerna földre érdemes-e kiszórni, vagy csak trágya minőség lett.
Szerintem novemberben leírtam részletesen, hogy én miket tettem bele.
Ha mégsem, akkor telefonon elmondom, hogy mit hol rontottam el.
Amit két napja tanultam, hogy ez élő anyag és az összetétele akár naponta is változhat.
Tegnap megjött a 400 mikronos fém szövet, amit ma viszek a mesterhez.
Válasz *** HM *** #1967. hozzászólására Best ever is Angelika Lübke and Urs Hildebrandt, however...akarom mondani, ne én legyek az angol ajkú?
Szóval aki szakadatlan publikál, az nem biztos, hogy a legjobb. Lübkéék egy cikket nem írtak angolul a netre, de a komplett osztrák komposztálási rendszer az ő munkájukon alapul, ami a világ egyik legjobb minőségét biztosítja. Ők kizárólag oktatnak és szerelnek fel létesítményeket világszerte, de még egy prezentációt sem adnak ki a kezükből, még ha részt is veszel a tanfolyamukon sem.
Edwin Blosser a Midwest Biosystemstől az USA etalon.
Ausztráliában Graeme Sait az Nutri Techtől etalin, ő viszont sokat publikál a blogján.
Dr. Elaine Ingham a talaj táplálékháló és kimposzt tea nagy neve, elsősorban oktatásokat tart, ismerősöm épp kint van nála fél évre az egyetemen. Rengeteget ír, de szerkesztetlenül adja ki a Field Guideokat, azokban viszont szinte mindenre van válasz.
Profi komposztálási szakirodalom csillagászati árú könyvekben található, mint Eliot Epstein, de a Cornell University On Farm Composting könyve jó kiindulás.
Speciális terület a talajok gombaszaporítása, ebben Paul Stamets a király, számos könyve jelent meg.
Ezek a komposztos alapnevek.
Válasz Netparaszt #1959. hozzászólásáraPár angol ajakos férfiú és néni nevét kérhetnék akik nagy szakértői a témának és publikáltak is szakadatlanul....