Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR405.35 FtUSD392.31 FtCHF431.22 FtGBP486.62 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz lgabor007 #1963. hozzászólásáraKomposztkasnak az 50 X 50 X 2 mm-es pont hegesztett, horganyzott drótháló a legmegfelelőbb. 1 m magas hálóból veszel 4 m-t, (púposan 1300 - 1500 l anyag fér bele, ahogy esik össze a komposzt egyre kisebbre veszed a kerületét ) kb. 3000 - 3500 Ft-ba kerül, átrakáskor nagyon kényelmes.
Az akác zúzaléknak magas a N tartalma, csak óvatosan adagold, ezzel én már megszívtam a ...
Fontos a változatos tápanyag, hogy változatos legyen a komposztod. Ami alapanyagot felsoroltál, abból is lehet komposztot készíteni, de nem elég változatos szerintem.
Olyan, mintha te minden nap csak kenyeret, szalonnát, kolbászt, hagymát, meg paprikát ehetnél, semmi mást.
Válasz lgabor007 #1963. hozzászólásáraLazítóba se a Jympa, se a maschio nem jó ebben a technológiában.
Egyenes késes lazító kell. Pl.: Sumo, Framest, GP, stb.
Én ami fenn van a blogon azt az arányt próbálnám tartani a komposzt összeállításnál. Hőfokmérés fontos dolog.
Elkészült a komposztáló ládám 0,8m3! Saját készítés!
Megpróbálok az eddig tanultak alapján belevágni a hétvégén!
Amit kinéztem felállítási helynek egy téglával régebben kirakott közvetlen napfénytől védett ,de jól szellőző terület az vajon megfelelő lesz? Vagy keresek egy olyan helyet, ahol közvetlen a földre tudom felállítani? Ha egész délelőtt közvetlen süt rá a nap az gond lehet?
Alapanyagok amik eddig összegyűltek. Fa apríték (akác, szilva, rózsa), csirke trágya , frissen vágott fű, hullám papír, meg esetleg szalma. Megfelelők lesznek kezdésnek?
Nem lesz mostanában valamerre oktatás, most már talán lenne egy kis időm elmenni? Eddig sajnos családi és munkahelyi okok miatt nem tudtam.
Esetleg eszközökről tudnátok képet megosztani, hogy mivel érdemes a földet kezdetben bolygatni?
Lazítóból is van több fajta , grúberből szint úgy ezért próbálom kitalálni, mivel lehetne megműveltetni a földet ősszel hátha tudok olyan eszközt találni a faluban ami megfelelne a céljaimnak. Itt felénk sajnos nem nagyon elterjed ez a technológia. Direkt vető gabonára pl. nincs is max dupla tárcsás vetőgép. Természetesen nem szeretnék egyből direktbe vetni csak szép lassan.
Gondolok itt pl: lazító maschio gaspardó féle a jobb erre a technológiára vagy a jympa meg hasonló dolgok.
Válasz Radocz #1956. hozzászólásáraA kupolának 28 - 30 cm átmérőjűnek, és 12 - 13 cm magasnak kell lennie. A söröshordó 40 cm átmérőjű, ha jól emlékszem.
Válasz Netparaszt #1958. hozzászólására Akartam írni Bactofil, csak a kislányom belepötyögött.
A "baktériumtrágya" legalább olyan jó üzlet, mint a heroin, van miből lobbizni a kereskedelmi érdekekért. Arra vagyok kíváncsi, mikor fogja az FVM azzal segíteni a termelőket, hogy elősegítse a komposztálás elterjedését, aminél nincs hatékonyabb talajoltó anyag.
Válasz Radocz #1957. hozzászólására Bactilofil reklám. Azzal azért remélem már a legtöbben tisztában vannak, hogy a talaj táplálékháló nem fél tucat baktériumból áll...
A kft tulajdonos régi jó ismerősöm. 35 éve is egy utcában laktunk és "most is".
Lassan meg lesz minden hozzávaló a TEA főzőmhöz.
A kupola borsodi söröshordó tetejéből van.
Ha szerencsém lesz akkor a szövetet rá is szabják. Ha nem akkor milyen mesterhez kell vinnem? (hogy ne rontsa el).
Ezt meg kell kérdeznem, mert a címkén nem találom az eligazodást.
Válasz #1950. hozzászólásra A tisztességesen oltott szója 4T/Ha termésig elegendő nitrogént köt meg, nincs szükség N műtrágyára. Mivel van oltva szójád?
Azt, hogy most kiszórok 30 kg-ot és "elgereblyélem"
Amikor látszik a sorja, és várható az eső, akkor ismét kap 30 kg, hatóanyagot, és bekapálom, hogy ne süsse el a nap.
Legalábbis mi Keleten így tanultuk.
A gyomirtózás egy kicsit kiigazításra szorul, de reggel azt is intézzük.
Válasz #1948. hozzászólásra Látni kell, hogy meg lehessen mondani a probléma okát.
Azonban saját tapasztalat alapján is, ha csak békén van hagyva egy terület, automatikusan nem fog évek alatt helyreállni, ha megelőzte valamilyen pusztulási folyamat.
A pórusos, stabil aggregátokban gazdag talaj kialakulásához legalább három év kell, ha mindent jól csinálsz.
Ha ez soknak tűnik, vesd össze a természetes talajépítés folyamatával, amely során egy cm termötalaj kialakulása száz évekre tehető.
A pusztítás mindig gyorsabb, mint az építés.
A talajélet jelenlétét pedig a stabil aggregátos, laza talaj fogja jelezni, ha nem olyan a földed, akkor abban nincs még megfelelő élet.
Egy ásónyomból kifordítasz 5-10 gilisztát?
Ha nem, igen szerény még azok száma, akik lazává építik a földed.
1,5 éve nicnsen müvelve max tárcsázva volt a végén meg már csak a növényeket zuzutuk rajta tavasszal kapott 2 sor kombit amikor szép porhanyos volt hogy egyenesegyen a felszine a szondám akkor lement tövik egy kézzel most meg sehogysem és volt trágyázva is komposzott is most sok helyre raktam ahova szeretnék ültetni de ilyen kemény földbe ne mlehet esetleg megtárcsázom hogy porhanyosabb legyen a teteje és majd meglocsolgatom ... most akkor hogy van ez ?amugy most is zöldel volt boritva levágtam rol a fünyiroval a nagyja gazt az is rajta van mulcsként és semmi
magyarázza meg nekem valaki vagy mutasson már olyan valaki képet még ahol van ilen szárasság hogy milyen nálla a föld ? mert a szántott földemen a kukorica már 3 leveles és elsöpörve a felsö pár centit nedves porhanyos amiben élö gyökerek és talajélet van meg olyan kemény hogy csak na ....
Válasz #1944. hozzászólásra Több dolog miatt laza egy talaj, az első és legfontosabb a megfelelő talajélet. Ha az nincs, nem fog lazulni a föld, mindegy, hogy zöld-e vagy sem. Mi a története a művelésnek, hogyan van kezelve? Ebben van a válasz.
1,5 éve pihent a föld ...mikor tavasszal végig szurkáltam a szondát mindenhol lement könnyen nincs talp semmi... él a talaj ez cska egy kiskert amibe midnig van élö növény....
az mért van hogy a zöldel boritott kiskertembe ne mbirom leszurni sehogysem a mérőmet
ami müvelve van földem szántva stb puha vizes a föld ahol a kiskertemet rászántam hogy kiprobálom a direktvetést az meg olyan beton kemény hogy max a repedésekbe tudom leszurni a tüskét persze még ne mnagy repedésekre kell gondolni de azért látszik hogy ki van száradva szépen de viszont zöldel boritva van a teteje .... ?????????
A megfelelően írett trágyának semmi hatása a termísre hehe.
Szórgyá komposztteát, aztán pár ív alatt csernozjom lesz a homok vagy agyag fődedbő, a humusztartalma az egekbe szökik, a fák is az égig nőnek benne hehe.
Válasz #1935. hozzászólásra
A trágyázás hatékonysága is két dologtól függ nagyon, a trágya minőségétől és a tápanyagok átalakítását végző talajélettől. Ha nincs élet csak a vízoldható vegyületek hatása fog jelentkezni, mintha műtrágyázna az ember, ha gyenge a trágya, még az is csak minimálisan.
Válasz #1936. hozzászólásra
Igazából nem tudom, mert bérbe vágattuk a gabonát, igy nem tudom,hogy termésbe a trágyázott rész jobban hozott-e, de láthatóan sürübb, dúsabb volt a trágyázott rész, gondolom az jobban adott.
Tavalyelőtt szervestrágyáztunk egy adott területet, s tavaly tavaszon csemegekukorica került bele. A műtrágya mennyiséget csökkentettük, egész évben tele volt gilisztával, s 260q/Ha csemegekuorica jött le róla a szuperédes fajtából.
Én viszont elég pozitiv váltózást látok szervestrágyázás esetén.
Pl egy darab földem 2 részletben lett megtrágyázva egyik évben az egyik oldalról kezdtük és mivel nem lett elég a köv. évben a másik oldalról. ott ahol a két évben összeért a trágya ott rengeteg vakondtúrást láttam, gondolom a giliszták miatt. Ahol pedig giliszta van ott szerintem beindult a talajélet.
Meg meglátszanak ahol nagyobb csomóban szorta ki a gép a trágyát, a birkatrágyát nem nagyon szereti a T-88
De elméletileg a szerves anyag mérleg pozitív hiszen sok "kedves" szomszéd gazda örömmel adja ide a szalmát kukorica szárat ingyen. Mert azt hiszik az nekik jó, és végül is az is az én földemen landol trágya formájába. A vásárolt, szénáról nem is beszélve. Ez összesen éves szinten kb. 500 körbála plusz.
Köszönöm a választ, én is valami hasonlóra jutottam.
Kb 5 éve nem használok ekét, sűrű késes középmélylazító búzatarlóban, nehézkultivátor kukoricatarlón. Minimális műtrágya.
Talajtakarás nehézkes, szalma kell az állatoknak, valamint silókukorica nagy területen. A talaj állapotának köszönhetően a takarónövény vetése ritkán lehetséges. Igazi pillanat talaj. Sáros, vagy kemény.
De idővel remélem javul. Az eke elhagyása már most érezhető. Valamint a szöszös bükköny tritikálé keverék is jó eredményeket mutat.
Válasz #1930. hozzászólásra Látni kellene, hogy mik az igazi gondok. A vízoldható részt biztosan fel tudják venni a növények a trágyából, a talajszerkezet javulása viszont csak akkor történhet meg, ha van, aki alakítsa a humuszt.
A teljes technológiát látni kellene.
A trágya komposztálása jó hatással lesz a talajra, amennyiben amellett biztosított az állandó fedettség, vagy szármaradvánnyal, vagy takarónövénnyel.
Az ALKOval kijuttatott trágya helyett inkább komposztálnék, abba a talajba koncentráltan kellhet az élet és a komposztot egyszerűbb sekélyen bekaparni.
A hagyományos műveléssel a szervestrágyázás is csak szintentartásra elegendő, annál több kellene a fejlődéshez, mint magad is látod.
Természetesen a tápanyag visszapótlás hatása érzékelhető. De a szerves trágyától picit többet vár az ember. De 15 év intenzív szervestrágyázása után nem igazán látszik a különbség a szomszéd parcelához viszonyítva.
Mély almos szarvasmarhatrágyát nehéz kombinátorral bedolgozni hiszen az egész egy szilvalekvár.
Ha nem tapasztaltatok pozitív hatásokat ott komoly gond lehet valaami a trágyakezeléssel! Ha jól kezelitek akkor néhány hónap alatt szépen összeérik, szórható, és a kultivátor simán talajba forgatja! 2-300q-tól többet nem sok értelme van egy hektárra tenni különben, csak a magad dolgát bonyolítod, legyen szó taposásról, leforgatásról, egyenletes terítésről vagy akár csak papírmunkáról..
A helyesen alkalmazott istálótrágya képes kiváltani a műtrágya jelentős hányadát, vagy közepes termésszintek esetén a teljeset is...
Nálam ugyan ez van. Nem tapasztaltam különbséget, a trágyázott, és trágyázatlan terület között. Az idén ki de hordtam. Végzek a vetéssel, és nekiálok az egészet komposztálni.
Évek óta problémát jelent a a gazdaságban a szerves trágya megfelelő hasznosítása, és a forgatás nélküli művelés ezt a problémát fokozza.
A tapasztalataim, igen rosszak, az évek folyamán próbáltuk az érett (néha túl érett) szerves trágyát 500-1500q menyiségben kijuttatni de nem igazán tapasztaltam pozitív eredményeket.A talaj kötött réti.
A kérdés az lenne vajon mi lenne a legjobb megoldás, szerezzek be egy gépi komposztkeverőt, és azt az évi 1000-1500t szerves trágyát komposztáljam, vagy esetleg ALKO-val kezeljem a kijuttatott szerves trágyát. Az elképzelés az, hogy a tárcsára, guberre ráépítenénk egy permetező keretet, és egy menetben kevernénk le a trágyával.
Ha esetleg van valami tapasztalat a talajmegújító gazdaságokban ezt, hogy oldják meg szívesen fogadom.
Most locsoltam meg. Leszedtem róla a zsákokat, és locsolókupával (rajta volt a rózsa ) körbelocsoltam, meg a tetejét is megöntöztem egy kicsit. Belekotortam a közepébe, és kicsit száraznak tűnt. A hőmérséklete óvatosan csökken, 3 nap alatt 6 - 7 fokot, most 48 - 52 fokos.
Igaz, hogy most optimális indítani a komposztokat, jó a hőmérséklet, lehet friss zöldet kaszálni, de pont most van a munkacsúcs, és ilyenkor nem nagyon van időnk ilyesmivel bajlódni. Mivel nekem sikerült Március elején is beindítani a komposztot, ezért jövőre már Februárban össze akarom állítani a komposztot, hogy ilyenkorra már csak néhány naponta kelljen ránézni. A Februárban indított komposzt elméletileg Május közepére elkészül, és Augusztus közepéig felhasználható "teafőzésre".
Aki hasonlóan gondolkodik, annak célszerű már most kaszálni néhány láda tavaszi gazt, és kiszárítani szénának. (úgy, hogy ne ázzon meg, mert akkor nem sok tápanyag marad benne) A későbbiekben is érdemes gyűjtögetni a kaszálékot, hogy minél vegyesebb legyen az alapanyag. A változatos táplálékforrás az egyik alapja a jó komposztnak.
Már megszoktam, hogy mindenféle jószágok vannak a komposztkasban, de tegnap reggel igencsak meglepődtem, amikor a kas oldalába kapart lyukból egy egér lesett rám. Gondoltam megmérem a hegyes komposzthőmérővel a maghőmérsékletét, de nem várta meg, majdnem a nyakamba ugrott a kis g.ci
Válasz #1919. hozzászólásra Fertőtlenítésre nem alkalmas, csak szennyvíz feldolgozására. A telefonban említett mennyiségben nyugodtan kijuttathatod, csepp a tengerben. Ha lesz valami pozitív hatásod a tápanyagfeltárásból, oszd meg nyugodtan
15353 hozzászólás
Válasz lgabor007 #1963. hozzászólásáraKomposztkasnak az 50 X 50 X 2 mm-es pont hegesztett, horganyzott drótháló a legmegfelelőbb. 1 m magas hálóból veszel 4 m-t, (púposan 1300 - 1500 l anyag fér bele, ahogy esik össze a komposzt egyre kisebbre veszed a kerületét ) kb. 3000 - 3500 Ft-ba kerül, átrakáskor nagyon kényelmes.
Az akác zúzaléknak magas a N tartalma, csak óvatosan adagold, ezzel én már megszívtam a ...
Fontos a változatos tápanyag, hogy változatos legyen a komposztod. Ami alapanyagot felsoroltál, abból is lehet komposztot készíteni, de nem elég változatos szerintem.
Olyan, mintha te minden nap csak kenyeret, szalonnát, kolbászt, hagymát, meg paprikát ehetnél, semmi mást.
Válasz Gusztáv_31078 #1964. hozzászólására
ezek mind tudják
Válasz lgabor007 #1963. hozzászólásáraLazítóba se a Jympa, se a maschio nem jó ebben a technológiában.
Egyenes késes lazító kell. Pl.: Sumo, Framest, GP, stb.
Én ami fenn van a blogon azt az arányt próbálnám tartani a komposzt összeállításnál. Hőfokmérés fontos dolog.
Elkészült a komposztáló ládám 0,8m3! Saját készítés!
csak szép lassan.
Megpróbálok az eddig tanultak alapján belevágni a hétvégén!
Amit kinéztem felállítási helynek egy téglával régebben kirakott közvetlen napfénytől védett ,de jól szellőző terület az vajon megfelelő lesz? Vagy keresek egy olyan helyet, ahol közvetlen a földre tudom felállítani? Ha egész délelőtt közvetlen süt rá a nap az gond lehet?
Alapanyagok amik eddig összegyűltek. Fa apríték (akác, szilva, rózsa), csirke trágya , frissen vágott fű, hullám papír, meg esetleg szalma. Megfelelők lesznek kezdésnek?
Nem lesz mostanában valamerre oktatás, most már talán lenne egy kis időm elmenni? Eddig sajnos családi és munkahelyi okok miatt nem tudtam.
Esetleg eszközökről tudnátok képet megosztani, hogy mivel érdemes a földet kezdetben bolygatni?
Lazítóból is van több fajta , grúberből szint úgy ezért próbálom kitalálni, mivel lehetne megműveltetni a földet ősszel hátha tudok olyan eszközt találni a faluban ami megfelelne a céljaimnak. Itt felénk sajnos nem nagyon elterjed ez a technológia. Direkt vető gabonára pl. nincs is max dupla tárcsás vetőgép. Természetesen nem szeretnék egyből direktbe vetni
Gondolok itt pl: lazító maschio gaspardó féle a jobb erre a technológiára vagy a jympa meg hasonló dolgok.
Köszönöm a segítséget.
Válasz endypapa #1954. hozzászólására"De itt a talajlakók megmaradása a tét."
Nekem előbb szaporítani kell a talaj lakókat.
Válasz kis Zombi #1960. hozzászólásáraVan kisebb átmérőjű kupola is a Neten.
A borsodi hordónak kevesebb az átmérője, mint a soproninak. 37 cm.
Meg már elkészült.
Ha lehet, akkor kúposra szabjuk a tetejét, és már meg is lesz a 28- 30 cm.
Folyamatban van a szűrő megrendelés is.
Győr: www.perkor.hu
Válasz Radocz #1956. hozzászólásáraA kupolának 28 - 30 cm átmérőjűnek, és 12 - 13 cm magasnak kell lennie. A söröshordó 40 cm átmérőjű, ha jól emlékszem.
Válasz Netparaszt #1958. hozzászólására Akartam írni Bactofil, csak a kislányom belepötyögött.
A "baktériumtrágya" legalább olyan jó üzlet, mint a heroin, van miből lobbizni a kereskedelmi érdekekért. Arra vagyok kíváncsi, mikor fogja az FVM azzal segíteni a termelőket, hogy elősegítse a komposztálás elterjedését, aminél nincs hatékonyabb talajoltó anyag.
Válasz Radocz #1957. hozzászólására Bactilofil reklám. Azzal azért remélem már a legtöbben tisztában vannak, hogy a talaj táplálékháló nem fél tucat baktériumból áll...
Az FM a jövőben fokozottabban támogatná a baktériumos talajoltást is.
http://agroforum.hu/hirek/az-fm-jovoben-fokozottabban-tamogatna-bakteriumos-talajoltast
http://agroforum.hu/hirek/az-fm-jovoben-fokozottabban-tamogatna-bakteriumos-talajoltast
Válasz #1955. hozzászólásra
Fémszövet, rozsdamentes 400 mikron.
http://www.luinox.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=80
http://www.luinox.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=80
A kft tulajdonos régi jó ismerősöm. 35 éve is egy utcában laktunk és "most is".
Lassan meg lesz minden hozzávaló a TEA főzőmhöz.
A kupola borsodi söröshordó tetejéből van.
Ha szerencsém lesz akkor a szövetet rá is szabják. Ha nem akkor milyen mesterhez kell vinnem? (hogy ne rontsa el).
Ezt meg kell kérdeznem, mert a címkén nem találom az eligazodást.
Az esti kis eső be is segített a gereblyézésben.
5 mázsát szórtunk a 2,8 ha-ra.
Válasz #1950. hozzászólásra A tisztességesen oltott szója 4T/Ha termésig elegendő nitrogént köt meg, nincs szükség N műtrágyára. Mivel van oltva szójád?
Válasz #1953. hozzászólásra
Jó. De itt a talajlakók megmaradása a tét.
Válasz #1952. hozzászólásra
Azt, hogy most kiszórok 30 kg-ot és "elgereblyélem"
Amikor látszik a sorja, és várható az eső, akkor ismét kap 30 kg, hatóanyagot, és bekapálom, hogy ne süsse el a nap.
Legalábbis mi Keleten így tanultuk.
A gyomirtózás egy kicsit kiigazításra szorul, de reggel azt is intézzük.
Válasz #1951. hozzászólásra
A megfelelően elosztva alatt mit értesz?
2 hetente, 2 havonta?
Válasz #1950. hozzászólásra
Egyszerre 30 kg N hatóanyag. Akár 3 X 30 kg is mehet, megfelelően elosztva.
Válasz #1949. hozzászólásra
"Egy ásónyomból kifordítasz 5-10 gilisztát?"
Ilyen lesz, ha átáll a terület?
Akkor a szójára max 50 kg N hatóanyag mehet?
Egy vagy két lépésben?
Válasz #1948. hozzászólásra Látni kell, hogy meg lehessen mondani a probléma okát.
Azonban saját tapasztalat alapján is, ha csak békén van hagyva egy terület, automatikusan nem fog évek alatt helyreállni, ha megelőzte valamilyen pusztulási folyamat.
A pórusos, stabil aggregátokban gazdag talaj kialakulásához legalább három év kell, ha mindent jól csinálsz.
Ha ez soknak tűnik, vesd össze a természetes talajépítés folyamatával, amely során egy cm termötalaj kialakulása száz évekre tehető.
A pusztítás mindig gyorsabb, mint az építés.
A talajélet jelenlétét pedig a stabil aggregátos, laza talaj fogja jelezni, ha nem olyan a földed, akkor abban nincs még megfelelő élet.
Egy ásónyomból kifordítasz 5-10 gilisztát?
Ha nem, igen szerény még azok száma, akik lazává építik a földed.
Válasz #1947. hozzászólásra
1,5 éve nicnsen müvelve max tárcsázva volt a végén meg már csak a növényeket zuzutuk rajta tavasszal kapott 2 sor kombit amikor szép porhanyos volt hogy egyenesegyen a felszine a szondám akkor lement tövik egy kézzel most meg sehogysem és volt trágyázva is komposzott is most sok helyre raktam ahova szeretnék ültetni de ilyen kemény földbe ne mlehet esetleg megtárcsázom hogy porhanyosabb legyen a teteje és majd meglocsolgatom ... most akkor hogy van ez ?amugy most is zöldel volt boritva levágtam rol a fünyiroval a nagyja gazt az is rajta van mulcsként és semmi
magyarázza meg nekem valaki vagy mutasson már olyan valaki képet még ahol van ilen szárasság hogy milyen nálla a föld ? mert a szántott földemen a kukorica már 3 leveles és elsöpörve a felsö pár centit nedves porhanyos amiben élö gyökerek és talajélet van meg olyan kemény hogy csak na ....
Válasz #1944. hozzászólásra Több dolog miatt laza egy talaj, az első és legfontosabb a megfelelő talajélet. Ha az nincs, nem fog lazulni a föld, mindegy, hogy zöld-e vagy sem. Mi a története a művelésnek, hogyan van kezelve? Ebben van a válasz.
Válasz #1945. hozzászólásra
1,5 éve pihent a föld ...mikor tavasszal végig szurkáltam a szondát mindenhol lement könnyen nincs talp semmi... él a talaj ez cska egy kiskert amibe midnig van élö növény....
Válasz #1944. hozzászólásra
Évek kellenek, hogy helyreálljon a talajélet/szerkezet.
az mért van hogy a zöldel boritott kiskertembe ne mbirom leszurni sehogysem a mérőmet
ami müvelve van földem szántva stb puha vizes a föld ahol a kiskertemet rászántam hogy kiprobálom a direktvetést az meg olyan beton kemény hogy max a repedésekbe tudom leszurni a tüskét persze még ne mnagy repedésekre kell gondolni de azért látszik hogy ki van száradva szépen de viszont zöldel boritva van a teteje .... ?????????
álasz #1934 hozzászólásra
Sok antibiotikumot, féreghajtót, gyógyszert stb. etetsz a marhákkal ? A hasznos mikroorganizmusokat azok is kiölik.
Válasz #1936. hozzászólásra
A megfelelően írett trágyának semmi hatása a termísre hehe.
Szórgyá komposztteát, aztán pár ív alatt csernozjom lesz a homok vagy agyag fődedbő, a humusztartalma az egekbe szökik, a fák is az égig nőnek benne hehe.
Válasz #1935. hozzászólásra
A trágyázás hatékonysága is két dologtól függ nagyon, a trágya minőségétől és a tápanyagok átalakítását végző talajélettől. Ha nincs élet csak a vízoldható vegyületek hatása fog jelentkezni, mintha műtrágyázna az ember, ha gyenge a trágya, még az is csak minimálisan.
Válasz #1937. hozzászólásra Elég jó talajod lehet ilyen input melletti rekordterméssel.
Válasz #1937. hozzászólásra Elég jó talajod lehet ilyen rekordterméssel..
Válasz #1936. hozzászólásra
Igazából nem tudom, mert bérbe vágattuk a gabonát, igy nem tudom,hogy termésbe a trágyázott rész jobban hozott-e, de láthatóan sürübb, dúsabb volt a trágyázott rész, gondolom az jobban adott.
Tavalyelőtt szervestrágyáztunk egy adott területet, s tavaly tavaszon csemegekukorica került bele. A műtrágya mennyiséget csökkentettük, egész évben tele volt gilisztával, s 260q/Ha csemegekuorica jött le róla a szuperédes fajtából.
Válasz #1935. hozzászólásra
És termésben?
Én viszont elég pozitiv váltózást látok szervestrágyázás esetén.
Pl egy darab földem 2 részletben lett megtrágyázva egyik évben az egyik oldalról kezdtük és mivel nem lett elég a köv. évben a másik oldalról. ott ahol a két évben összeért a trágya ott rengeteg vakondtúrást láttam, gondolom a giliszták miatt. Ahol pedig giliszta van ott szerintem beindult a talajélet.
Meg meglátszanak ahol nagyobb csomóban szorta ki a gép a trágyát, a birkatrágyát nem nagyon szereti a T-88
Válasz #1933. hozzászólásra
Napraforgó, szemes kukorica, a terület kb 20%-a.
De elméletileg a szerves anyag mérleg pozitív hiszen sok "kedves" szomszéd gazda örömmel adja ide a szalmát kukorica szárat ingyen. Mert azt hiszik az nekik jó, és végül is az is az én földemen landol trágya formájába. A vásárolt, szénáról nem is beszélve. Ez összesen éves szinten kb. 500 körbála plusz.
Válasz #1932. hozzászólásra
Termelsz olyan növényt, aminek a szármaradványát nem hordod le ?
Válasz #1931. hozzászólásra
Köszönöm a választ, én is valami hasonlóra jutottam.
Kb 5 éve nem használok ekét, sűrű késes középmélylazító búzatarlóban, nehézkultivátor kukoricatarlón. Minimális műtrágya.
Talajtakarás nehézkes, szalma kell az állatoknak, valamint silókukorica nagy területen. A talaj állapotának köszönhetően a takarónövény vetése ritkán lehetséges. Igazi pillanat talaj. Sáros, vagy kemény.
De idővel remélem javul. Az eke elhagyása már most érezhető. Valamint a szöszös bükköny tritikálé keverék is jó eredményeket mutat.
Válasz #1930. hozzászólásra Látni kellene, hogy mik az igazi gondok. A vízoldható részt biztosan fel tudják venni a növények a trágyából, a talajszerkezet javulása viszont csak akkor történhet meg, ha van, aki alakítsa a humuszt.
A teljes technológiát látni kellene.
A trágya komposztálása jó hatással lesz a talajra, amennyiben amellett biztosított az állandó fedettség, vagy szármaradvánnyal, vagy takarónövénnyel.
Az ALKOval kijuttatott trágya helyett inkább komposztálnék, abba a talajba koncentráltan kellhet az élet és a komposztot egyszerűbb sekélyen bekaparni.
A hagyományos műveléssel a szervestrágyázás is csak szintentartásra elegendő, annál több kellene a fejlődéshez, mint magad is látod.
Válasz #1929. hozzászólásra
Természetesen a tápanyag visszapótlás hatása érzékelhető. De a szerves trágyától picit többet vár az ember. De 15 év intenzív szervestrágyázása után nem igazán látszik a különbség a szomszéd parcelához viszonyítva.
Mély almos szarvasmarhatrágyát nehéz kombinátorral bedolgozni hiszen az egész egy szilvalekvár.
Válasz #1927. hozzászólásra
Ha nem tapasztaltatok pozitív hatásokat ott komoly gond lehet valaami a trágyakezeléssel! Ha jól kezelitek akkor néhány hónap alatt szépen összeérik, szórható, és a kultivátor simán talajba forgatja! 2-300q-tól többet nem sok értelme van egy hektárra tenni különben, csak a magad dolgát bonyolítod, legyen szó taposásról, leforgatásról, egyenletes terítésről vagy akár csak papírmunkáról..
A helyesen alkalmazott istálótrágya képes kiváltani a műtrágya jelentős hányadát, vagy közepes termésszintek esetén a teljeset is...
Válasz #1927. hozzászólásra
Nálam ugyan ez van. Nem tapasztaltam különbséget, a trágyázott, és trágyázatlan terület között. Az idén ki de hordtam. Végzek a vetéssel, és nekiálok az egészet komposztálni.
Tiszteletem!
Évek óta problémát jelent a a gazdaságban a szerves trágya megfelelő hasznosítása, és a forgatás nélküli művelés ezt a problémát fokozza.
A tapasztalataim, igen rosszak, az évek folyamán próbáltuk az érett (néha túl érett) szerves trágyát 500-1500q menyiségben kijuttatni de nem igazán tapasztaltam pozitív eredményeket.A talaj kötött réti.
A kérdés az lenne vajon mi lenne a legjobb megoldás, szerezzek be egy gépi komposztkeverőt, és azt az évi 1000-1500t szerves trágyát komposztáljam, vagy esetleg ALKO-val kezeljem a kijuttatott szerves trágyát. Az elképzelés az, hogy a tárcsára, guberre ráépítenénk egy permetező keretet, és egy menetben kevernénk le a trágyával.
Ha esetleg van valami tapasztalat a talajmegújító gazdaságokban ezt, hogy oldják meg szívesen fogadom.
Válasz #1925. hozzászólásra
Én zsákostól locsolgatom.
A zsák ne érjen a földig? Azt mondja Netparaszt, hogy a tied sem ér. Én nem figyeltem.
Vasárnap két M30-as zöld lucernát hozzátettem. Tegnap beáztattam még két M30 száraz lucernát, amit ma keverek hozzá, hogy melegedjen.
Válasz #1924. hozzászólásra
Most locsoltam meg. Leszedtem róla a zsákokat, és locsolókupával (rajta volt a rózsa ) körbelocsoltam, meg a tetejét is megöntöztem egy kicsit. Belekotortam a közepébe, és kicsit száraznak tűnt. A hőmérséklete óvatosan csökken, 3 nap alatt 6 - 7 fokot, most 48 - 52 fokos.
Válasz #1923. hozzászólásra Akkor száraz az oldala
Igaz, hogy most optimális indítani a komposztokat, jó a hőmérséklet, lehet friss zöldet kaszálni, de pont most van a munkacsúcs, és ilyenkor nem nagyon van időnk ilyesmivel bajlódni. Mivel nekem sikerült Március elején is beindítani a komposztot, ezért jövőre már Februárban össze akarom állítani a komposztot, hogy ilyenkorra már csak néhány naponta kelljen ránézni. A Februárban indított komposzt elméletileg Május közepére elkészül, és Augusztus közepéig felhasználható "teafőzésre".
Aki hasonlóan gondolkodik, annak célszerű már most kaszálni néhány láda tavaszi gazt, és kiszárítani szénának. (úgy, hogy ne ázzon meg, mert akkor nem sok tápanyag marad benne) A későbbiekben is érdemes gyűjtögetni a kaszálékot, hogy minél vegyesebb legyen az alapanyag. A változatos táplálékforrás az egyik alapja a jó komposztnak.
Már megszoktam, hogy mindenféle jószágok vannak a komposztkasban, de tegnap reggel igencsak meglepődtem, amikor a kas oldalába kapart lyukból egy egér lesett rám. Gondoltam megmérem a hegyes komposzthőmérővel a maghőmérsékletét, de nem várta meg, majdnem a nyakamba ugrott a kis g.ci
Válasz #1919. hozzászólásra
Hypó
Válasz #1918. hozzászólásra Rendben.
Válasz #1919. hozzászólásra Fertőtlenítésre nem alkalmas, csak szennyvíz feldolgozására. A telefonban említett mennyiségben nyugodtan kijuttathatod, csepp a tengerben. Ha lesz valami pozitív hatásod a tápanyagfeltárásból, oszd meg nyugodtan
Válasz #1916. hozzászólásra
Akkor hova tegyem most ezt a "veszélyes hulladékot" ?
Kérdeznék még egy lehet hülyeséget:
Ásott kutak fertőtlenítésére, fertőzéselnyomására szóba jöhet-e?
(utána állatok innának belőle)
Válasz #1916. hozzászólásra
A blogodon megjelent írásokat szerintem ide is berakhatnád rögtön, nem csak amikor szóba kerül egy adott téma, mint most az EM bio.
Válasz #1916. hozzászólásra
Na ez jó!
Lemaradtam a Blog olvasással... Elnézést.