Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD390.32 FtCHF429.55 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #874. hozzászólásra Ha megveszed a baktériumot és gondosan juttatod ki, az nem olyan, mintha semmit sem vettél volna, mert ellátja a funkcióját.
Az igaz, hogy a funkciója ellátása után már nem lesznek megfelelők az életkörülményei és addigra jön a szántás, jön a sófürdő a műtrágyából, jönnek a gombaölős kezelések, így már nem marad meg a törzs olyan koncentrációban, hogy ellátná a funkciókat.
A marketinganyagokban és fizetett cikkekben mindig azt a féligazságot emelik ki, amely segíti az eladást. Az igazság másik fele már kényelmetlen :-)
Ha valaki baktériumtrágyázik, figyeljen arra, hogy megmaradhassanak a törzsek, legyen mindig táplálékuk. Ezt segíti, ha minél több szármaradvány a felszínen marad, így lassú lebomlással sokáig tud tápanyagot szolgáltatni a mikrobáknak és a növénynek is a szármaradvány, nem kell leforgatni, hogy minél hamarabb eltűnjön minden szár.
A gyorsaság ebben az esetben sem kifizetődő erény.
Válasz #877. hozzászólásra A mikorrizák csak élő gyökérkapcsolaton keresztül terjednek, ezért oltáskor a gyökér közelében vagy a magon kell lennie az oltóanyagnak.
Nem javasolják, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyával együtt juttasd ki a baktériumtrágyát. Szántáslezáráskor baktériumtrágya, magágy előkészítésnél műtrágya kijuttatás.
Válasz #871. hozzászólásra Én az USÁ-ból hozom a mikorriza oltóanyagokat és szaporítom fel házilag, mert ott jó keverékek vannak, amelyek bizonyítottak.
Itthon az alábbi mikorrizás oltóanyagok kaphatóak, de ne a komposztteába tedd, hanem a vetőmagokat oltsd be vele...akarom mondani a csávázottakat nehogy. Szóval úgy juttasd ki a vetőmag környezetébe, hogy ne érintkezzen a csávázott maggal, ha nem akarod elpusztítani. Aegis Symbivit Amykor
Gondolom ezt ők is nagyon jól tudják, hogy ez így van, de akkor miért nem úgy írják, ahogy te is írod? Az írásaid értelmében: ha most tőlük veszel baktériumot és kijuttatod műtrágyával, akkor az majdnem olyan, mintha semmit se vettél volna.., mert elpusztulnak! Akkor miért nem azt írják, hogy nagy mértékben csökkenteni kell a műtrágya mennyiségét? Így is úgy is megvennék tőle! Főleg ha azt mondja, hogy nem kell külön nagy mennyiségű műtrágyára költeni..
Válasz #872. hozzászólásra "A talajbaktériumokat tehát nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni,..."
Ettől a ponttól nem is érdemes tovább olvasni.
Ez egy reklám, egy pillanatig nem szeretnének abban segíteni, miként is lehet csökkenteni a ráfordításokat, csak vegye meg mindenki a termékeket pluszban a műtrágyák és mellé (amelyek ugyebár tönkreteszik a talajéletet, beleértve az éppen kijuttatott Bactofilban található baktériumokat is).
A talajbaktériumok, különösen azok, amelyeket újra és újra meg kell venni, NEM fogják önmagukban a talaj egészségét helyreállítani, bármit is írnak a cikkben.
Más: Nem tudja valaki, hogy mikorrhiza spórákat honnan lehetne beszerezni? Mert azt mondják, hogy az alko "főzésekor" a gombák, így a mikorrhizák is javarészt megnyúvadnak. Így ennek a spóráit közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni az oldatba.
Ez is egy megoldás, csak az a baj, hogy a gruber után ezenken a földeken nem aprómagnak való a vidék. Plusz le kell mondani a jó kis paplanról, mert javarészt a talajba forgatom. Abból csak akkor lenne valami, ha komolyabb eső jönne, és utána is lenne nedvesség időnként, mert ha kicsit megázik és elpukkannak a magok, akkor baj van. Ezért gondoltam, hogy addig úgy hagynám a földet. Legfeljebb az árvakelés és a gyomok (ha jönnek egyáltalán) maradnának takarónövénynek, eddig úgyis akaratlanul ebből lett hasznom a köv. kultúrában. Azok úgyis jobban bírják a cudar körülményeket, mint a vetett magok. Legfeljebb maghozás előtt zúzás, glifó, vagy még az sem kizárt. hogy ez a cultiplow teljes keresztmetszetben felszakítaná finoman a talajt és a gyomoknak annyi lenne. Mondjuk én magamnak akarnám csinálni az eszközt, és a kések elé raknék 1-1 tárcsát, így akár derékig érő zöldségben vagy mulcsban is lehetne menni. Valamelyik videóban mutattak olyat, hogy a munka után néhány héttel később a művelt sávban elszáradtak a növények. Aztán a kényesebb aprómagok, mustár, olajretek, facélia... meg jöhetnének később, mikor már nyugisabb a helyzet, több a nedvesség is, és az akkor kelő gyomok már nem hoznának magot, legfeljebb a T1-esekkel lenne gond, mert nem fagynak ki, de tavaszra el lehet őket intézni.
Ez igaz, de csak részben. Már régóta agyalok azon, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ne legyen az őszi talajmunka szívás minden évben. Ha korán megszántom akkor nem vagyok valami talajkímélő, ha gruberezem, akkor tuti felgyomosodik, akkor csinálni kell megint vele valamit, plusz vissza is tömörödik eléggé a kopasz föld tavaszra. Ha okt-nov-ben alapművelünk, akkor legtöbbször bejön az esős taknyos idő és csak szopunk. Ezért lenne jó valami olyan, hogy a nyári aratás után kapna egy Agrisem cultiplow-szerű lazítást, aztán valamikor később vetnék valamilyen takarónövényt (hogy mit és mikor az még nagy kérdés, de inkább augusztus végén, mert addig sivatag szokott lenni, inkább csak a szalmával takartatnám a földet mint idén. Úgy repce vetés előtti időkben gondolnám, valami olyasmi vetőgéppel, mint a symtech t-sem, vagy a netparaszt féle csoroszlyás, mert azok viszonylag könnyűek, nem a súly az ami belenyomja a földbe, hanem a kapák húzzák bele így talán nem döngölné vissza úgy a földet, mint pl. a rapid. Ezt úgy is hagynám tavaszig, amikor belevetnék direktbe. Ilyesmire kellene egy technológiát kidolgozni, amihez egyre nagyobb kedvem van, mert egyre jobban unom a szopást. Most is már várom hogy kiolvadjon a vastag fagy, aztán a kisebb éjszakai fagyon nyomnám tovább a talajmunkát.
Válasz #861. hozzászólásra Ahogy én szoktam csinálni: szükség szerint teljes lazítás villával, komposzt rászórása, begereblyézése, közben felesleges kacatok kigereblyézése (pl. tyúkhúr, szármaradványok, ami mehet a komposztba).
Dinnye előtt nem tudom mi nőne meg tavasszal, hogy hasznos tömeget hozzon 1-2 hónap alatt, talán lóbabféle, annak tél után én csak apróra szecskázott anyagokkal mulcsoznám a talajt.
tehát ha eljön a tavasz és van olyna fedönövényem mint pl a tyukhur akkor csak rászorom a komposztomat, bekapálom vagy fogasolom és ahova vetni akarok ott kicsit megpiszkálom hogy bele tudjam vetni a retket paprikát paradicsomot stb ??????
de körbe azért cska ki kell kapálnom a sok tukhurt mert elveszi a kaját a fönövénytöl vagy tavasszal vessek bele más magkeveréket pl ha dinnyét fogok palántálni akkor addig még vethetek bele borsot stb hogy alakuljon lent az éllet de utánna cska kikapálom és mehet a helyére a palánta ? locsolni mennyire szabad ?
plusz nem rögösít akkora mértékben, bár eléggé. Ezen kívül az alsó szárnyak már a műv mélységben emelnek, valamit az alsó szárnyak között csak keskeny talajszelvény alatt nem fut szárny, magyarul majdnem átfednek.
Találtam egy számomra érdekes dolgot, aminek kicsit megörültem:
A blogod olvasása közben láttam az alábbi fényképet, amin Don Campbell mutatja a földjében a gilisztákat. Az elmondása alapján agyagos földeken gazdálkodik, és valóban, a képen látható talaj nagyon hasonlít a mienkre. Ez az első alkalom, hogy ilyen szerkezetű talajt látok no-till technológiában bemutatva. Eddig csak sokkal lazább, aprómorzsás talajt láttam. Ez picit még jobban megerősít engem abban, hogy el kell induljak ezen az úton, és változtassak a megszokott talajművelésen.
Köszi a választ! Elég érthetö volt! :)Azért még utána olvasok azt meg látjuk, hogy jön össze nekem. És a lóvat úgy tudom rá engedni, hogy a karám kert mellet van. Csak leveszem a villanypásztort.
Válasz #850. hozzászólásra A rendszerem minden környezetben működik, mindegy, hogy kiskert, balkonláda, százezer hektár szántó, erdő, kertészet, gyümölcsös, mert a koncepció ugyanaz, a természetes tápanyagszolgáltató képesség helyreállítása és fenntartása.
A mérettel csak az eszközök változnak, a rendszer ugyanaz marad.
Kis léptékben a legegyszerűbb alkalmazni ezeket, mert kis mennyiségű komposztot és egy festékesvödörben komposztteát mindenki tud készíteni a kiskertre, de mondjuk 100 hektár permetezésére már nagyobb léptékű gépészet kell.
Az alapok és a rendszer elemei viszont ugyanazok maradnak minden esetben.
A dombágyás szuper, de általában a homokos környékeken eléggé híjában vannak a fának, nehezen kivitelezhető.
Hiába mondom, hogy mennyire hasznos gyorsan növő fasorok telepítése, talajvíz csökkentésre, szélerózió csökkentésére, nemcsak az összes fasor felszámolása, de ez csak vesződségnek minősül...
Válasz #816. hozzászólásra Először is, ha ez igaz:
És még annyi, se gyomirtózni; se rovarölőzni; se kapálni nem szeretek. Ezt, hogylehetne megoldani???
Akkor szerintem inkább teríts le műfüvet a kertben, ne vesztegesd az időd mezőgazdasággal :-)
A kertben egyébként pont annyira működik a zöldtrágya, mint a szántón, sőt, még annál is jobban, mert kis területet sokkal könnyebb jobb állapotba hozni.
Az én kiskertem ilyen volt még két hete a fagyok előtt:
A homokos földet termőbbre hozni sok lassan lebomló szerves anyag kell, ezek a szénben gazdag anyagok (szárapríték, faapríték, falevél, stb.)
A leszántás a legrosszabb eljárás, de ezt már sokszor említettem, nem ismétlem az okokat, egyedül a trágyát volna érdemes sekélyen beforgatni.
Minden mást csak sekélyen kell boronálni, gereblyézni, hogy jól keveredjen a talaj tetejével, de ne kerüljön le mélyre, mert a természetes talaj felülről lefelé építkezik, az ember csak értelmetlen hagyománytiszteletből forgatja ha kell, ha nem (illetve ugye a homokban a csapadékkal azonnal elfolynak a vízoldható tápanyagok olyan mélységbe, ahol a növény már nem éri el)
A kertben, amint lekerül valami és nem kerülne a helyére valami utóvetemény, akkor érdemes azonnal bevetni valamilyen növénykeverékkel, ami tápanyagot biztosít a talajéletnek.
Ha lóval akarod legeltetni, akkor gondolom csak nagyobb terület, szöszös bükköny, herefélék és gabonafélék keveréke jól működik ilyen célra, de azokat majd kaszálnod kell vetés előtt, mert nem fognak elfagyni tavaszra - a lovad viszont nem tömöríteni nagyon a kiskertet, ha ott tartod?
Emellett folyamatosan próbáld meg biztosítani a fedettséget, s amint bolygatod a talaj, vetésnél, gyomolásnál vagy betakarításnál, azonnal szórjál rá valami takaróanyagot, szecskázott szalmát, komposztált forgácsot, fűrészport, vagy épp vágott füvet, soha ne maradjon a talaj csupaszon. Ha nagyon nem akarsz gazolni, akkor terítsd le az egész kertet kartonnal és szórjál rá vastagon szalmát.
Ez elnyom mindent, de ha megpiszkálod a talajt, úgyis kicsírázik egy újabb adag gyom, hiszem évtizedekig gyűjtögetted a földalatti magbankban a magokat a szántással :-)
Ha nem forgatod a talajt, akkor egyre kevesebb gondod lesz a gyomokkal, mert a felszínen maradó gyomokat feldolgozza a természet.
Ásás helyett csak villával lazítsd a talajt, nem kell leforgatni a lefagyott takarónövények maradékát sem, csak szétgereblyézni a talajon.
Ha beindul a talajlakó apróságok élete, heteken belül el fognak tűnni a rászórt szerves anyagok.
"A lekvár állagú földet fölösleges jobban művelni szerintem. Olvastam erről egy cikket abban is az volt leírva hogy minél kötöttebb egy föld annál jobban önstrukturáló."
Birkás Márta professzor asszony szerint, optimális időben kell hozzányúlni a talajhoz.
Az utolsó 20-25 hozzászólás ugye nem a Talajmegújító Mezőgazdaság része?
Vagy Én értelmezem rosszul a "Netparaszt" technológiát?
Válasz #842. hozzászólásra
Akkor kellene használni tavasszal mikor a repedések kezdenének kialakulni a talajban.
Mi tavasszal inkább boronálunk de ehhez viszonylag szármaradványmentes felszín kell. Ezért fagyon nyomjuk a tárcsát. Nem erőlködök a terranoval. A lekvár állagú földet fölösleges jobban művelni szerintem. Olvastam erről egy cikket abban is az volt leírva hogy minél kötöttebb egy föld annál jobban önstrukturáló.
nekem is tetszenek azok, a talajt biztos kíméletesen művelik de nem tudom hogy a gyomot mennyire gyérítik
Szerintem a terrano is betúrna mert nem annyira magas. Az a kulcs hogy jó adaptert kellene venni.
Akkor 30 cm a kapatáv. Nem tudom. Ahol a Sogtema betúr, ott sznted elmegy 30 cm-en a terrano?
Nem is ismerem a gp tárcsát.
Nekem a GP-k közül még tetszik a Turbo-max, Turbo-till tetszik. Kíváncsi lennék a munkájukra, tárcsás magágykészítők, de egyenes tárcsák, egyenesen futva.
Válasz #838. hozzászólásra
10 kapa van a 3 méteren, szárnnyal esélytelen elhúzni, 20 centi mélységen már nyilnak a rugók,
nem tudom hány kilónál nyitnak de azt mondták hogy a tiger kapái vannak rajta
Középkötött földön full mélységen sem nyílnak a rugók. Ha jó az adapter akkor a kukorica földön sem dugul be csak srégen kell húzni.
Nekem a GP-nak a 7000x szériájú tárcsája tetszik.
Kár hogy ilyeneket nem forgalmaznak itthon.
220 ló nyugodtan elvinne 7 métereset 7-8 literes fogyasztással. Pont jó átmenet lenne a rövidtárcsák és a hagyományos nehéztárcsák között.
A mai adapterek és kombájnok szecskázása és terítése annyira jó hogy egy ilyennel tökéletes munkát lehetne végezni. A carrier féle cuccoknak nagyon sok korlátja van ősszel a henger miatt. Csoda hogy még egyik gyártó sem repült rá erre a szegmensre. A tengerentúlon ebben is előbbre vannak.
Válasz #835. hozzászólásra
Mi a 3 méteres terranoval megoldjuk ezeket a dolgokat, az erősített kapabiztosítás van rajta.
Ha igen kemény a föld akkor 2 menetre megyünk 30 centire. Szerencsére csak kb 100 heki ilyen drasztikus földem van. Normál földeken szoktam szántani 2 kukorica között. A moly meg a gyomok miatt szerintem érdemes szántani. A takart föld nem melegszik fel időben.
Igen, az idei évben elő kellett vennem az ekéket, de a kötött talajokon(leginkább az van nekem), kegyetlen hantokat csinál és szenvednek a gépek is. A 8300as 4 fejjel, a 400-as steiger pedig 5-tel szántogat....ha nem javítjuk az ekét.:)
Mellettük a 360-as quadtrac egy 6 késes, szárnyas Lake-t húz. A Lake egy Kondor eke, az ekefejek helyett IH lazítókések vannak fent. a Traktor szalad vele az ekékhez képest és nagyobb területet is visz.
Ősszel egy amerikai chisel plow felépításű great plains(Turbo Chisel 5109)húztam. Amikor a Sogema a sok cspadék miatt még 20 cm-es is eldugult, addig ez a GP 35 cm-en simán járt. És időben is sokkal, de sokkal hamarabb kész lett a talaj, mint ugyanabban az időben a mellette lévő talaj szántása. Ebből kiindulva, arra jöttem rá h ha nem is veszek egy ilyen GP-t, egy top down-nal is megcsinálom ugyanezt, csak a TD még őszi alá is használhtó lenne. Egy 5 méteres használt TD ugyannnyibe kerül, mint ez a GP újonnan.
Mondjuk ez a Lake kvayoo. Mindjárt teszek be képet.
Válasz #833. hozzászólásra
A nagyon kötött földeken én nem vetek repcét a víz miatt. Kukorica-búza vagy kukorica kukorica napra búza a vetésforgó. Tavasziak alá tárcsa+ terrano a művelés, tavasszal meg egy sor duplafogas vagy semmi. Ősszel a terranot általában henger nélkül használjuk mert beragadna.
Nincs túlbonyolítva a művelés de működik.
Szántani kb 80 le/fejjel lehetne úgy ahogy.
Teljesen értelmetlen mert az elmunkálás is nagyon kérdéses minőségű lenne.
Én sem mélyművelek gabona alá, csak Carrierrel szaladjuk le. Ellenben a repcének az nem elég. Mi idén Centaur, Simba tárcsás lazító és Fralazzal csináltuk a repce alapművelését. Az Amazonet géphiba miatt raktuk le, onnantól kezdtük a Simba és a Fralaz5-t húzni. A quadtrac akkor még nem volt jó, így a Rábával tudtam csak Fralazozni, de az az enyémet nem bírta el, így egy barátom 5-ös Fralazát húztam vele, illetve a kopaszSeggű Steigerrel a simba Monot. A Centraur és a Fralaz munkáját csak 1-1 talajon kellett megdolgozni, a Monoét természetesen mindenhol, mert nem volt mögötte henger.
Válasz #829. hozzászólásra
olyan földön mi úgy csinálunk mindent hogy sima maradjon mert különben szétszab mindent,
Újabban csak akkor kapálom vagy lazítom föl ha tavaszi lesz bele.
Ha őszi akkor a tárcsa+gyűrű, fogasborona direktvető négyes megy rajta.
15335 hozzászólás
Válasz #874. hozzászólásra Ha megveszed a baktériumot és gondosan juttatod ki, az nem olyan, mintha semmit sem vettél volna, mert ellátja a funkcióját.
Az igaz, hogy a funkciója ellátása után már nem lesznek megfelelők az életkörülményei és addigra jön a szántás, jön a sófürdő a műtrágyából, jönnek a gombaölős kezelések, így már nem marad meg a törzs olyan koncentrációban, hogy ellátná a funkciókat.
A marketinganyagokban és fizetett cikkekben mindig azt a féligazságot emelik ki, amely segíti az eladást. Az igazság másik fele már kényelmetlen :-)
Ha valaki baktériumtrágyázik, figyeljen arra, hogy megmaradhassanak a törzsek, legyen mindig táplálékuk. Ezt segíti, ha minél több szármaradvány a felszínen marad, így lassú lebomlással sokáig tud tápanyagot szolgáltatni a mikrobáknak és a növénynek is a szármaradvány, nem kell leforgatni, hogy minél hamarabb eltűnjön minden szár.
A gyorsaság ebben az esetben sem kifizetődő erény.
Válasz #877. hozzászólásra A mikorrizák csak élő gyökérkapcsolaton keresztül terjednek, ezért oltáskor a gyökér közelében vagy a magon kell lennie az oltóanyagnak.
Válasz #875. hozzászólásra
Jól értelmezem? Ezek pl búzára permetezve is hatásosak, beépülnek a talajba?
Válasz #874. hozzászólásra
Nem javasolják, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyával együtt juttasd ki a baktériumtrágyát. Szántáslezáráskor baktériumtrágya, magágy előkészítésnél műtrágya kijuttatás.
Válasz #871. hozzászólásra Én az USÁ-ból hozom a mikorriza oltóanyagokat és szaporítom fel házilag, mert ott jó keverékek vannak, amelyek bizonyítottak.
Itthon az alábbi mikorrizás oltóanyagok kaphatóak, de ne a komposztteába tedd, hanem a vetőmagokat oltsd be vele...akarom mondani a csávázottakat nehogy. Szóval úgy juttasd ki a vetőmag környezetébe, hogy ne érintkezzen a csávázott maggal, ha nem akarod elpusztítani.
Aegis
Symbivit
Amykor
Válasz #873. hozzászólásra
Gondolom ezt ők is nagyon jól tudják, hogy ez így van, de akkor miért nem úgy írják, ahogy te is írod? Az írásaid értelmében: ha most tőlük veszel baktériumot és kijuttatod műtrágyával, akkor az majdnem olyan, mintha semmit se vettél volna.., mert elpusztulnak! Akkor miért nem azt írják, hogy nagy mértékben csökkenteni kell a műtrágya mennyiségét? Így is úgy is megvennék tőle! Főleg ha azt mondja, hogy nem kell külön nagy mennyiségű műtrágyára költeni..
Válasz #872. hozzászólásra "A talajbaktériumokat tehát nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni,..."
Ettől a ponttól nem is érdemes tovább olvasni.
Ez egy reklám, egy pillanatig nem szeretnének abban segíteni, miként is lehet csökkenteni a ráfordításokat, csak vegye meg mindenki a termékeket pluszban a műtrágyák és mellé (amelyek ugyebár tönkreteszik a talajéletet, beleértve az éppen kijuttatott Bactofilban található baktériumokat is).
A talajbaktériumok, különösen azok, amelyeket újra és újra meg kell venni, NEM fogják önmagukban a talaj egészségét helyreállítani, bármit is írnak a cikkben.
A fiatal gazda találkozón beszéltem termelőkkel, akik használják a Bactofilt.
Íme a "reklámjuk".
Vélemény, TAPASZTALAT, stb.?
http://www.agroinform.com/szantofold/amit-nem-tudott-a-talajbakteriumokrol-20834
http://www.agroinform.com/szantofold/amit-nem-tudott-a-talajbakteriumokrol-20834
Válasz #870. hozzászólásra
Királyság...
Más: Nem tudja valaki, hogy mikorrhiza spórákat honnan lehetne beszerezni? Mert azt mondják, hogy az alko "főzésekor" a gombák, így a mikorrhizák is javarészt megnyúvadnak. Így ennek a spóráit közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni az oldatba.
http://haerdekel.hu/palackba-zart-okoszisztema/
Olvastátok?
http://www.ng.hu/Root/Sites/NationalGeographic/Tudomany/2015/01/04/A-talajok-nemzetkozi-eve-2015http://www.ng.hu/Root/Sites/NationalGeographic/Tudomany/2015/01/04/A-talajok-nemzetkozi-eve-2015
Válasz #867. hozzászólásra
Ez is egy megoldás, csak az a baj, hogy a gruber után ezenken a földeken nem aprómagnak való a vidék. Plusz le kell mondani a jó kis paplanról, mert javarészt a talajba forgatom. Abból csak akkor lenne valami, ha komolyabb eső jönne, és utána is lenne nedvesség időnként, mert ha kicsit megázik és elpukkannak a magok, akkor baj van. Ezért gondoltam, hogy addig úgy hagynám a földet. Legfeljebb az árvakelés és a gyomok (ha jönnek egyáltalán) maradnának takarónövénynek, eddig úgyis akaratlanul ebből lett hasznom a köv. kultúrában. Azok úgyis jobban bírják a cudar körülményeket, mint a vetett magok. Legfeljebb maghozás előtt zúzás, glifó, vagy még az sem kizárt. hogy ez a cultiplow teljes keresztmetszetben felszakítaná finoman a talajt és a gyomoknak annyi lenne. Mondjuk én magamnak akarnám csinálni az eszközt, és a kések elé raknék 1-1 tárcsát, így akár derékig érő zöldségben vagy mulcsban is lehetne menni. Valamelyik videóban mutattak olyat, hogy a munka után néhány héttel később a művelt sávban elszáradtak a növények. Aztán a kényesebb aprómagok, mustár, olajretek, facélia... meg jöhetnének később, mikor már nyugisabb a helyzet, több a nedvesség is, és az akkor kelő gyomok már nem hoznának magot, legfeljebb a T1-esekkel lenne gond, mert nem fagynak ki, de tavaszra el lehet őket intézni.
Válasz #865. hozzászólásra
A gyomosodás elkerülése végett megpróbálhatnál a gruberezéssel egy menetben elszórni valamilyen zöldtrágya keveréket, ami tavaszra tuti kifagy.
Válasz #860. hozzászólásra
Ez igaz, de csak részben. Már régóta agyalok azon, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ne legyen az őszi talajmunka szívás minden évben. Ha korán megszántom akkor nem vagyok valami talajkímélő, ha gruberezem, akkor tuti felgyomosodik, akkor csinálni kell megint vele valamit, plusz vissza is tömörödik eléggé a kopasz föld tavaszra. Ha okt-nov-ben alapművelünk, akkor legtöbbször bejön az esős taknyos idő és csak szopunk. Ezért lenne jó valami olyan, hogy a nyári aratás után kapna egy Agrisem cultiplow-szerű lazítást, aztán valamikor később vetnék valamilyen takarónövényt (hogy mit és mikor az még nagy kérdés, de inkább augusztus végén, mert addig sivatag szokott lenni, inkább csak a szalmával takartatnám a földet mint idén. Úgy repce vetés előtti időkben gondolnám, valami olyasmi vetőgéppel, mint a symtech t-sem, vagy a netparaszt féle csoroszlyás, mert azok viszonylag könnyűek, nem a súly az ami belenyomja a földbe, hanem a kapák húzzák bele így talán nem döngölné vissza úgy a földet, mint pl. a rapid. Ezt úgy is hagynám tavaszig, amikor belevetnék direktbe. Ilyesmire kellene egy technológiát kidolgozni, amihez egyre nagyobb kedvem van, mert egyre jobban unom a szopást. Most is már várom hogy kiolvadjon a vastag fagy, aztán a kisebb éjszakai fagyon nyomnám tovább a talajmunkát.
Válasz #861. hozzászólásra Ahogy én szoktam csinálni: szükség szerint teljes lazítás villával, komposzt rászórása, begereblyézése, közben felesleges kacatok kigereblyézése (pl. tyúkhúr, szármaradványok, ami mehet a komposztba).
Dinnye előtt nem tudom mi nőne meg tavasszal, hogy hasznos tömeget hozzon 1-2 hónap alatt, talán lóbabféle, annak tél után én csak apróra szecskázott anyagokkal mulcsoznám a talajt.
Válasz #861. hozzászólásra
ja és a föld laza porhanyos szondát 3mm es huzal hegyezve könnyen lenyomom egy kézzel 40cm ig mert csak akkorát csináltam
Válasz #851. hozzászólásra
tehát ha eljön a tavasz és van olyna fedönövényem mint pl a tyukhur akkor csak rászorom a komposztomat, bekapálom vagy fogasolom és ahova vetni akarok ott kicsit megpiszkálom hogy bele tudjam vetni a retket paprikát paradicsomot stb ??????
de körbe azért cska ki kell kapálnom a sok tukhurt mert elveszi a kaját a fönövénytöl vagy tavasszal vessek bele más magkeveréket pl ha dinnyét fogok palántálni akkor addig még vethetek bele borsot stb hogy alakuljon lent az éllet de utánna cska kikapálom és mehet a helyére a palánta ? locsolni mennyire szabad ?
Válasz #856. hozzászólásra
Ehez az elhatározáshoz a mostani idöjárás sokat segit!!!
Válasz #846. hozzászólásra
plusz nem rögösít akkora mértékben, bár eléggé. Ezen kívül az alsó szárnyak már a műv mélységben emelnek, valamit az alsó szárnyak között csak keskeny talajszelvény alatt nem fut szárny, magyarul majdnem átfednek.
Válasz #816. hozzászólásra
nehéz kérdés, főleg h nem értek a lovakhoz. :)
homokon is jól működhet a zt, főleg azért, mert a talaj közelében tartja a tápelemeket.
Válasz #846. hozzászólásra
mert ez nem tömődik el.
Találtam egy számomra érdekes dolgot, aminek kicsit megörültem:
A blogod olvasása közben láttam az alábbi fényképet, amin Don Campbell mutatja a földjében a gilisztákat. Az elmondása alapján agyagos földeken gazdálkodik, és valóban, a képen látható talaj nagyon hasonlít a mienkre. Ez az első alkalom, hogy ilyen szerkezetű talajt látok no-till technológiában bemutatva. Eddig csak sokkal lazább, aprómorzsás talajt láttam. Ez picit még jobban megerősít engem abban, hogy el kell induljak ezen az úton, és változtassak a megszokott talajművelésen.
Válasz #851. hozzászólásra
Köszi a választ! Elég érthetö volt! :)Azért még utána olvasok azt meg látjuk, hogy jön össze nekem. És a lóvat úgy tudom rá engedni, hogy a karám kert mellet van. Csak leveszem a villanypásztort.
Válasz #853. hozzászólásra
Netparaszt!
Elérhetőségedet elkérhetném?
E-mail címemre elküldenéd?
szekelydeni@gmail.com
Válasz #815. hozzászólásra Nagyon hasznosak a répafélék a takarónövény keverékekben.
Válasz #850. hozzászólásra A rendszerem minden környezetben működik, mindegy, hogy kiskert, balkonláda, százezer hektár szántó, erdő, kertészet, gyümölcsös, mert a koncepció ugyanaz, a természetes tápanyagszolgáltató képesség helyreállítása és fenntartása.
A mérettel csak az eszközök változnak, a rendszer ugyanaz marad.
Kis léptékben a legegyszerűbb alkalmazni ezeket, mert kis mennyiségű komposztot és egy festékesvödörben komposztteát mindenki tud készíteni a kiskertre, de mondjuk 100 hektár permetezésére már nagyobb léptékű gépészet kell.
Az alapok és a rendszer elemei viszont ugyanazok maradnak minden esetben.
A dombágyás szuper, de általában a homokos környékeken eléggé híjában vannak a fának, nehezen kivitelezhető.
Hiába mondom, hogy mennyire hasznos gyorsan növő fasorok telepítése, talajvíz csökkentésre, szélerózió csökkentésére, nemcsak az összes fasor felszámolása, de ez csak vesződségnek minősül...
Válasz #816. hozzászólásra Először is, ha ez igaz:
És még annyi, se gyomirtózni; se rovarölőzni; se kapálni nem szeretek. Ezt, hogylehetne megoldani???
Akkor szerintem inkább teríts le műfüvet a kertben, ne vesztegesd az időd mezőgazdasággal :-)
A kertben egyébként pont annyira működik a zöldtrágya, mint a szántón, sőt, még annál is jobban, mert kis területet sokkal könnyebb jobb állapotba hozni.
Az én kiskertem ilyen volt még két hete a fagyok előtt:
A homokos földet termőbbre hozni sok lassan lebomló szerves anyag kell, ezek a szénben gazdag anyagok (szárapríték, faapríték, falevél, stb.)
A leszántás a legrosszabb eljárás, de ezt már sokszor említettem, nem ismétlem az okokat, egyedül a trágyát volna érdemes sekélyen beforgatni.
Minden mást csak sekélyen kell boronálni, gereblyézni, hogy jól keveredjen a talaj tetejével, de ne kerüljön le mélyre, mert a természetes talaj felülről lefelé építkezik, az ember csak értelmetlen hagyománytiszteletből forgatja ha kell, ha nem (illetve ugye a homokban a csapadékkal azonnal elfolynak a vízoldható tápanyagok olyan mélységbe, ahol a növény már nem éri el)
A kertben, amint lekerül valami és nem kerülne a helyére valami utóvetemény, akkor érdemes azonnal bevetni valamilyen növénykeverékkel, ami tápanyagot biztosít a talajéletnek.
Ha lóval akarod legeltetni, akkor gondolom csak nagyobb terület, szöszös bükköny, herefélék és gabonafélék keveréke jól működik ilyen célra, de azokat majd kaszálnod kell vetés előtt, mert nem fognak elfagyni tavaszra - a lovad viszont nem tömöríteni nagyon a kiskertet, ha ott tartod?
Emellett folyamatosan próbáld meg biztosítani a fedettséget, s amint bolygatod a talaj, vetésnél, gyomolásnál vagy betakarításnál, azonnal szórjál rá valami takaróanyagot, szecskázott szalmát, komposztált forgácsot, fűrészport, vagy épp vágott füvet, soha ne maradjon a talaj csupaszon. Ha nagyon nem akarsz gazolni, akkor terítsd le az egész kertet kartonnal és szórjál rá vastagon szalmát.
Ez elnyom mindent, de ha megpiszkálod a talajt, úgyis kicsírázik egy újabb adag gyom, hiszem évtizedekig gyűjtögetted a földalatti magbankban a magokat a szántással :-)
Ha nem forgatod a talajt, akkor egyre kevesebb gondod lesz a gyomokkal, mert a felszínen maradó gyomokat feldolgozza a természet.
Ásás helyett csak villával lazítsd a talajt, nem kell leforgatni a lefagyott takarónövények maradékát sem, csak szétgereblyézni a talajon.
Ha beindul a talajlakó apróságok élete, heteken belül el fognak tűnni a rászórt szerves anyagok.
Ez elég falusi nyelven volt?
Válasz #848. hozzászólásra
" És még annyi, hogy nekem valami falusi nyelvre el kéne magyarázni, hogy értsem.:) "
Vagyunk ezzel így egy páran.
Van egy blog. Ha azt többször végig olvasod, valamint az itteni hozzászólásokat, akkor rájössz, hogy ez nem a kiskert könnyítéséről szól.
Oda is van javaslat. Dombágyás, komposztálás, Audista javaslata, stb.
Válasz #819. hozzászólásra elküldtem volna az elérhetőségem, de a regisztrált emailcímed visszadobálja a leveleket.
Az én privát üzenetem működik.
Válasz #847. hozzászólásra
816-rá is tudnál válaszolni???
Válasz #845. hozzászólásra Fagyban hagyjuk az átrakást, ha nem melegszik túl a halom és szerintem mostanában nem fog túlmelegedni...
Válasz #836. hozzászólásra
Miért ez?Vagy miért jobb,mint egy terradig xs??
Válasz #843. hozzászólásra
"A lekvár állagú földet fölösleges jobban művelni szerintem. Olvastam erről egy cikket abban is az volt leírva hogy minél kötöttebb egy föld annál jobban önstrukturáló."
Birkás Márta professzor asszony szerint, optimális időben kell hozzányúlni a talajhoz.
Az utolsó 20-25 hozzászólás ugye nem a Talajmegújító Mezőgazdaság része?
Vagy Én értelmezem rosszul a "Netparaszt" technológiát?
Ebben a hidegben át kell-e rakni a komposztot?
Válasz #843. hozzászólásra
azt a cikket én is elolvasnám.
Fagyon mi is tárcsázunk, ha olyanra sikeredett a talajmunka.
Válasz #842. hozzászólásra
Akkor kellene használni tavasszal mikor a repedések kezdenének kialakulni a talajban.
Mi tavasszal inkább boronálunk de ehhez viszonylag szármaradványmentes felszín kell. Ezért fagyon nyomjuk a tárcsát. Nem erőlködök a terranoval. A lekvár állagú földet fölösleges jobban művelni szerintem. Olvastam erről egy cikket abban is az volt leírva hogy minél kötöttebb egy föld annál jobban önstrukturáló.
Válasz #841. hozzászólásra
A yomra ott a glifo. Ellenben tavasszal, nagy szármaradványban biztos király! A kérdés h mennyire szárítana.
Válasz #840. hozzászólásra
nekem is tetszenek azok, a talajt biztos kíméletesen művelik de nem tudom hogy a gyomot mennyire gyérítik
Szerintem a terrano is betúrna mert nem annyira magas. Az a kulcs hogy jó adaptert kellene venni.
Válasz #839. hozzászólásra
Akkor 30 cm a kapatáv. Nem tudom. Ahol a Sogtema betúr, ott sznted elmegy 30 cm-en a terrano?
Nem is ismerem a gp tárcsát.
Nekem a GP-k közül még tetszik a Turbo-max, Turbo-till tetszik. Kíváncsi lennék a munkájukra, tárcsás magágykészítők, de egyenes tárcsák, egyenesen futva.
Válasz #838. hozzászólásra
10 kapa van a 3 méteren, szárnnyal esélytelen elhúzni, 20 centi mélységen már nyilnak a rugók,
nem tudom hány kilónál nyitnak de azt mondták hogy a tiger kapái vannak rajta
Középkötött földön full mélységen sem nyílnak a rugók. Ha jó az adapter akkor a kukorica földön sem dugul be csak srégen kell húzni.
Nekem a GP-nak a 7000x szériájú tárcsája tetszik.
Kár hogy ilyeneket nem forgalmaznak itthon.
220 ló nyugodtan elvinne 7 métereset 7-8 literes fogyasztással. Pont jó átmenet lenne a rövidtárcsák és a hagyományos nehéztárcsák között.
A mai adapterek és kombájnok szecskázása és terítése annyira jó hogy egy ilyennel tökéletes munkát lehetne végezni. A carrier féle cuccoknak nagyon sok korlátja van ősszel a henger miatt. Csoda hogy még egyik gyártó sem repült rá erre a szegmensre. A tengerentúlon ebben is előbbre vannak.
Válasz #837. hozzászólásra
azon 35-re vannak a kapák, ugye? Szárnnyal húzzátok? Hány kg-nál nyílhatnak a kapák?
Válasz #835. hozzászólásra
Mi a 3 méteres terranoval megoldjuk ezeket a dolgokat, az erősített kapabiztosítás van rajta.
Ha igen kemény a föld akkor 2 menetre megyünk 30 centire. Szerencsére csak kb 100 heki ilyen drasztikus földem van. Normál földeken szoktam szántani 2 kukorica között. A moly meg a gyomok miatt szerintem érdemes szántani. A takart föld nem melegszik fel időben.
ez a Lake:
Válasz #834. hozzászólásra
Igen, az idei évben elő kellett vennem az ekéket, de a kötött talajokon(leginkább az van nekem), kegyetlen hantokat csinál és szenvednek a gépek is. A 8300as 4 fejjel, a 400-as steiger pedig 5-tel szántogat....ha nem javítjuk az ekét.:)
Mellettük a 360-as quadtrac egy 6 késes, szárnyas Lake-t húz. A Lake egy Kondor eke, az ekefejek helyett IH lazítókések vannak fent. a Traktor szalad vele az ekékhez képest és nagyobb területet is visz.
Ősszel egy amerikai chisel plow felépításű great plains(Turbo Chisel 5109)húztam. Amikor a Sogema a sok cspadék miatt még 20 cm-es is eldugult, addig ez a GP 35 cm-en simán járt. És időben is sokkal, de sokkal hamarabb kész lett a talaj, mint ugyanabban az időben a mellette lévő talaj szántása. Ebből kiindulva, arra jöttem rá h ha nem is veszek egy ilyen GP-t, egy top down-nal is megcsinálom ugyanezt, csak a TD még őszi alá is használhtó lenne. Egy 5 méteres használt TD ugyannnyibe kerül, mint ez a GP újonnan.
Mondjuk ez a Lake kvayoo. Mindjárt teszek be képet.
Válasz #833. hozzászólásra
A nagyon kötött földeken én nem vetek repcét a víz miatt. Kukorica-búza vagy kukorica kukorica napra búza a vetésforgó. Tavasziak alá tárcsa+ terrano a művelés, tavasszal meg egy sor duplafogas vagy semmi. Ősszel a terranot általában henger nélkül használjuk mert beragadna.
Nincs túlbonyolítva a művelés de működik.
Szántani kb 80 le/fejjel lehetne úgy ahogy.
Teljesen értelmetlen mert az elmunkálás is nagyon kérdéses minőségű lenne.
Válasz #831. hozzászólásra
Én sem mélyművelek gabona alá, csak Carrierrel szaladjuk le. Ellenben a repcének az nem elég. Mi idén Centaur, Simba tárcsás lazító és Fralazzal csináltuk a repce alapművelését. Az Amazonet géphiba miatt raktuk le, onnantól kezdtük a Simba és a Fralaz5-t húzni. A quadtrac akkor még nem volt jó, így a Rábával tudtam csak Fralazozni, de az az enyémet nem bírta el, így egy barátom 5-ös Fralazát húztam vele, illetve a kopaszSeggű Steigerrel a simba Monot. A Centraur és a Fralaz munkáját csak 1-1 talajon kellett megdolgozni, a Monoét természetesen mindenhol, mert nem volt mögötte henger.
Válasz #830. hozzászólásra
érdemes. De ahhoz, valszeg elég nagy lóerő kell. Egy 5-ös Fralazzal meg elbír egy Rába is. Ráadásul a Fralaz5 csak olyan 2-2,2 M körül lehet.
Válasz #829. hozzászólásra
olyan földön mi úgy csinálunk mindent hogy sima maradjon mert különben szétszab mindent,
Újabban csak akkor kapálom vagy lazítom föl ha tavaszi lesz bele.
Ha őszi akkor a tárcsa+gyűrű, fogasborona direktvető négyes megy rajta.
Válasz #829. hozzászólásra
Érdemes abban gondolkodni a condisces kapákban? Ha nincs Fralaz?
Válasz #828. hozzászólásra
ilyen esetben Fralaz/Flatliner kell, szntem. Vagy még 1-2 sor művelet.
Válasz #827. hozzászólásra
Ilyen esetben nem jobb a Simba SL kapája vagy ami a Condiscen is van?