Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak640 FtBenzin árak632 FtEUR403.23 FtUSD384.62 FtCHF427.35 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Rabó001 #12803. hozzászólásáraA korrekt dolog egy ilyen szaktanács adásnál. A szaktanácsból adódó terméstöbletből levonandó X százalék a jutalék. Valahogy Kite is így kezdte nyilván. A bevételt azért nem hoztam fel mert azt tisztáni kell mihez viszonyítva alapon. Mivel ott a piaci tényezők számottevők. Tehát lehet hogy egy berobbanó árral érek el nagyobb bevételt. Mi nem írható 100%-ban a tanácsadói munka számlájára.....pl. Ahogy írod,kikiabálok az autóbol és küldöm a számlát az nem korrekt. Bár ez így igencsak levan sarkosítva.
Válasz Kémlelő #12798. hozzászólásáraTőlem lehet, de én egyiket se írtam. :) Ha már ennyire belemész, biztos megél belőle, meg a szaktanácsadásbol. De nekem tökmindegy miből él. Pont a lényeget nem érted, adhatok én szaktanacsot, utána beülök az autómban aztán viszlát, gazdálkodó meg csinálja ahogy csinálja.
Válasz Rabó001 #12796. hozzászólásáraAz megvan ugye hogy Radocz meg Kémlelő egy és ugyanaz? Nemsoká elkezd beszélgetni a két nicknév egymással is cáfolva állításomat.
Válasz Radocz #12787. hozzászólásáraA világért se minősíteném a szaktanácsadói munkád, mivel nem is ismerlek, meg úgy általában a szaktanácsadókét sem. Nyilván szaktanácsadó és szaktanácsadó között is van különbség.
Számszerűleg nagyobb a 10000, mint a 700, ez tény.
Ellenben szerintem a termelésre nagyobb hatása van annak, aki naponta benne van, naponta irányítja, átlátja, (mindegy milyen szót használunk rá), mint annak aki csak szaktanácsot ad.
Válasz Rabó001 #12782. hozzászólására A Siófoki konferencián adott előadást a kormány részéről vagy a nak már
nem emlékszem vagy az agrár szektorban vagy az agrár unióban olvastam de a lényeg jó 40 év után rájöttek hogy jobban járnak ha az Angol prega után mennek nem a Német pregát másolják saját szájuk íze szerint még jó hogy egyetemi szinten oktatják már vagy 30 éve ez az nagy pofára esés
Válasz Radocz #12787. hozzászólásáraVégülis, ha lassan mindenkit elmar maga mellől, akkor jöhet a meg nem értett zseni szerep, amiből akár lehet újraépítkezni.
Válasz endypapa #12790. hozzászólásáraNekem nem az számít, hogy ki mondja, hanem az, mit mond.
Szerintem Varga Lajos
Ha nem akarta ki írni a nevét akkor így sem fogja.
Válasz Rabó001 #12777. hozzászólására2014 óta, mióta Netparaszt elhintette a TMMG-t, Agrofutura a THM-et. vagyunk egy páran, akik saját talajunkat, saját ásóval, gazdabottal, saját mikroszkóppal fél tudományosan próbálunk termelni, és a tapasztalatokat megosztani egymás közt.
igaz nem itt, és kevésbé nyilvánosan is, mert .....
Ha lesz kézzel fogható eredmény akkor tudatni fogjuk az utat mindenkivel.
Válasz endypapa #12753. hozzászólására
Kátai Professzor sem híve a forgatás nélkülinek.
Remélem sikerül meggyőzni, hogy működik a takarónövénnyel kombinálva.
Válasz Sk Laci #12741. hozzászólására"Erdőtalajon 8, csernozjom talajon 15 évi tapasztalat segít az alkalmazási előnyök és kockázatok listázásában. A következő megállapítások térségünkre vonatkoztathatók, s nem feltétlenül egyeznek meg a más országokban, világrészeken tapasztaltakkal."
15 éve hirdeti ezt az igét dr Birkás Márta.
Netparaszt meg mindig másik oldalon hirdeti, de nem ezt az igét.
Két telejsen más dologról szól a történet. Vannak benne közös részek.
Válasz Rabó001 #12777. hozzászólására Nos csak ennyit a tudományról :
Nagy Bence a dróntechnológiát és a teljes magyarországi precíziós mezőgazdaságot is tévútnak ítélte. Azt is bajnak tartja, hogy mindenki meg akarja mondani a termelőknek, hogy mit és hogyan csináljanak, amiből az érintettek csak annyit látnak, hogy drága dolgokat akarnak rájuk erőltetni, amitől még kiszolgáltatott helyzetbe is kerülnének. Nos akkor hogy is tovább Magyar gazda csak meg súgom még az IM-ben ( a fiatalabbak kedvéért Ifjúsági Magazin) 1984 egyik számában volt egy cikk a precíziós gazdálkodás miatt az Angol fiatal gazdák közül sokan meg kötötték a nyakkendőt mert ők a műholdas verziót vezeték be csak akkor még hol volt kapcsolat hol nem s túl sok várakozási (készenléti ) időt vett igénybe s akkor sem olcsó modern gépeket és bizony nehezen tudták vissza termelni a kölcsönöket s sokan a halálba menekültek
Válasz otis #12775. hozzászólásáraNagyon pontos helyzetkép, jól összeszedted!
Az N. B. idézetért pedig piros pont! Sajnos sokan Facebook kommentek közt keresik a bölcsek kövét, meg azon rágódnak, hogy ki mit írt le előbb, ahelyett, hogy mondjuk az idézett cikket olvasgatnák. Mert az utolsó mondatában benne van, "a szaktudást és a gondoskodást nem lehet soká büntetlenül, méregdrága ipari tápsókkal helyettesíteni"! Úgyhogy igen,tudományellenes "technokrata gazdák" (ez is a cikkben van, mielőtt valaki megsértődne): gondolkodni!
Válasz otis #12775. hozzászólásáraSzerintem jól összefoglaltad a lényeget.
Sokan valóban lenézik a tudományt. Ha őszintén megnézzük a gazdálkodók egy jelentős része nem végzett agrár felsőfokú iskolát, nem tudja mi van, milyen folyamatok a talajban (a biológiat például, de végülis honnan tudná), de mégis egész jól eltermel, szánt, vet vagy épp gruberoz, lazít, permetező, arat.
Tanárnő alapvetően talajtanos, ő nem igazán mélyül el a biológiában. Viszont más tanszékeken vannak olyanok is, akik sokkal mélyebb összefüggéseiben vizsgálják a talajokat, és pl. Dióskálba viszik el a hallgatókat tanulmányútra. Azonban ők kevésbé keresik a reflektorfényt, és inkább megmaradnak az intézmény falai között, és ott próbálják átadni a tudást, az azt befogadni képes diákoknak. Sajnos azt kell mondjam, nagyon gyér sikerrel, ennek okai nagyon összetettek, de látszik, hogy csak minimális százalék érti meg, mit is tanítanak ma egyes felsőoktatási intézményekben.
Az mindesetre látszik, hogy a világ ebbe az irányba mozdul el. A jelenlegi, és a még csak körvonalazódó támogatási rendszerben is erre próbálják terelni a gazdálkodókat. Az szintén egy másik probléma, hogy ezt is csak nagyon kevesen fogják fel, és plusz teherként élik meg a mindennapokban, lásd pl. a zöldítést, amit ha jól csinálsz, több hasznot hoz, mint amennyi problémát okoz.
Sokan, még az itt fórumozgatók is csak végletekben képesek gondolkodni. Úgy gondolják, hogyha eldobják az ekét, akkor már meg is van váltva a világ, közben pedig mázsaszám tolják ki az NPK-t, szabályosan bepácolva ezzel a talajéletet, az indokolatlan, programszerűen betervezett gombaölőket, meg ha már úgyis szórom, akkor a biztonság kedvéért teszek mellé egy kis rovarölőt is, ha kell ha nem. Sajnos a legújabb technikákról, technológiákról szóló marketing információt kívülről fújó mezőgazdasági vállalkozó semmit sem tud arról, hogy egy hektár termőföldjének felszíne alatt, 20 – 30 tonnányi egységes, összefüggő, élő rendszer sorsát tartja a kezében. És sajnos még sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a növények a tápanyagot nem fizikai adszorpcióval, meg hajszálcsövességgel és diffúzió halott fizikai kapcsolatai útján, hanem aktív, energiát, életet igénylő fiziológiai tevékenység eredményeként veszik fel. Vagyis bonyolult, interaktív anyagcsere folyamán amihez kell a talajélet, és a talajélethez pedig elsősorban az kell, hogy dobd el az ekét.
Egyszóval arra akarok kilyukadni, hogy próbáljatok meg rendszerben gondolkodni, ne csak a vízmegőrzésre és a költségcsökkentésre koncentráljatok, ha erre a forgatásnélküli művelésre adjátok a fejeteket, mert ez sokkal több annál!
Válasz Bárány #12773. hozzászólásáraVoltam én is ilyen előadás sorozaton, új gépek meg a bacik voltak főszerepben, de a prof asszony a bacikról nem beszélt. Amikor meg faggatták volna ezekről, akkor csak annyit mondott, hogy biztos jó, de döntsön mindenki belátása szerint.
Hajdanán, amikor első alkalommal láttam személyesen Birkás Mártát, az egy több állomásos előadássorozat része volt. Az egészet gépgyártók finanszírozták, és persze az ő képviselőik is tartottak ismertetőket a gépeikről.
Mivel már akkor is sarkalatos pont volt a szántás elhagyása, ez szinte mindenkinek új gépek vásárlását jelentette volna, és ez természetesen egybevágott a gépgyártók és kereskedők érdekeivel.
Szóval ebben a környezetben Birkás Márta a háta mögött a reklámtáblákkal sokaknak nem tűnt hitelesnek, és ez el is nyomta a mondanivalójának a lényegét.
Válasz Isssti #12769. hozzászólásáraAzért ha megnézel pár usa no till gazdával készült videot, mindegyik alakít valamit a szuper új vetőgépen is. A brazilokról meg még nem is beszéltünk, kik mindig úgy kezdik, hogy nekünk kellett kitalálni mit, hogy kell megvalósítani, mert nem volt pénzük, meg gépgyárak kik segítettek volna. És erre alakultak gyártók aztán, vagy vették fel a termékpalettára.
Válasz Sz_Pisti #12764. hozzászólásáraOk, köszönöm! Tervezem én is bevonni ezt a növényt az olajretek-fehérmustár kombó kiváltására, ezért lelkesedtem a képet látva
Válasz endypapa #12766. hozzászólásáraHát'előfordulhat az is. De amit leir azt a végtelenségig lehet variálni mert mindenhol más a föld'mással kaparjuk stb. Aztán az időjárás. Egy könyvbe vagy többe ezt nehéz lesz bevésni. Hameg valaki az életét teszi rá'bátor lesz aki a könyvben leirtakat javaslat helyett garantálja. Aki csak profit alapján beleugrik ebbe mint 'paraszt' 'könnyen lehet haragos lesz azt borul a bili. Ember meg nem mondja meddig tudja ujabb és ujabb Dr. Ezt fejleszteni. Persze a 'paraszt 'laboratoriumi körülményei közt.
Válasz endypapa #12766. hozzászólásáraMeg kicsit a farok csóválja a kutyát érzésem van, mivel a gép gyártók előjönnek gépekkel amit a parasztok elkezdenek használni, nem pedig a "tudásközpont" megtervezi majd gyártatás és utána használat. Amit tud a gyár azt használ a paraszt, Én így látom és az se hátrány ha 5-6 évente elavul mert hát a fogyasztói társadalomban élünk.
Márta néni, (bocs, dr. ) mikor indult ez a topik csak a talajművelés "időpontjairól" utána talaj lezárás fontosságáról, és hasonlókról tartott előadást. Most öt évvel később ír könyvet arról amit Kökénytől, és itt posztoló gazdatársainktól már rég megtanulhattunk (már akit komolyan érdekelt a téma, és nem károgni jár/t ide).
Tehát arról beszélek, hogy ebben a témában Magyarországon, a paraszt tanítja a tanárt. Még pár év és learatják újításukkal a babérokat pár könyv írásával.
Válasz Becő #12761. hozzászólásáraMert túl sok a "zaj" ! Nem csak a közéletbe de itt a témában is. Ezzel gyakorlatilag elbizonytalanodik az érdeklődő. És megy a megszokott "biztonságot" nyújtó irányba. Mi nem biztos hogy az.
Én valamit nem értek. Miért hangoztatja valaki, vagy valakik, hogy aki ezt vagy azt csinál, vagy nem csinál az extenzív. Már több helyen megkaptam ezt. Azt, hogy milyen talajokon gazdálkodunk nem mi választottuk. Ott akarunk megélni, azokat akarjuk javítani. Vagy ha homokon, meg erodált agyagon gazdálkodok akkor már csak extenzív vagyok? Az én tapasztalatom az, hogyha a no till-t együtt próbálom a fő művelési móddal, akkor mindig rosszabb. De nem azért, mert a no till extenzívebb, vagy kevesebbet terem, hanem mert SOHA nem akkor végeztem el a kívánt műveletet mikor a no till rész megkívánta volna, hanem a nagyobb területhez igazodva. Ez is egy szakma, ha rossz a kísérlet beállítása, vagy a kezelések időpontja, már nem pontos az eredmény. Idén, hogy a no till volt nagyobb részben, pozitív volt a különbség a kontroll, grubberes területhez képest. Gyomosodásunk lecsökkent, parlagfű látványosan visszaszorult a no tilles területeken. Gombaölő szer felhasználásunk is visszaszorult, mert nem kell. Még preventíve fújok fuzárium, sclero ellen, de sokszor az sem kellene. Búzafelvásárló megnézte a táblázatát mikor mondtam, hogy 1 gombavédelmünk volt. Mert mérhetetlen alacsony toxintartalma volt az árunknak, míg 2-3védekezés után is problémás tételeket állítottak ki termelők. Több egyetemet is kértem jöjjenek állítsanak be kísérleteket nálunk. A kertészeti egyetem legalább mintázott már nálunk amiből jó, látványos eredmények jöttek ki. De volt olyan egyetem ahol a szántásos gazdához vitték a forgatás nélküli kísérletet. Ugye sejtitek mi lett az eredménye. Mindegy, a pályázati pénz el lett költve, a sok paraszt meg majd hallgatja a profot, hogy ők kikutatták. Saját tapasztalatom, hogy minél jobb talajon kezded el, annál gyorsabban és látványosabban érsz el eredményt. Egy év jól megválasztott takarónövény keverék már csodákat tesz!
Kerekharaszton nem azt láttam, hogy már 8 éves no till kísérletből származó tapasztalat állna a tanárnő mögött. Ám legyen.
Válasz später77 #12759. hozzászólásáraAzért én hallottam professzort is marhaságot beszélni a saját szakterületén az egyetemen, úgyhogy mindent fenntartással kell hallgatni. Nem állítom, hogy most erről lenne szó, csak nem kell a titulustól hanyatt esni. Ők is csak emberek.
Birkás Márta védelmében annyit említenék, hogy egy cikk esetében nem feltétlenül saját kutatási eredményeket oszt meg a szakértő, hanem gyakran összegző ismereteket, ami mögött sok szakmabeli munkája van, és sokszor nem profok által megszerzett tudás is. Ez így van rendjén. Az egyetemeken fontos a kutatási eredmények rendszerezése is. Az, hogy esetleg a cikk tartalmában az előadótól megszokotthoz képest "új" fókusz/irányvonal figyelhető meg, ez teljesen sztenderd a természettudományok terén. A szakmai és személyes belátás az ember életében változhat, és ez így működik jól. Szoktak lenni kisebb nagyobb paradigma váltások, amikor az előzőnek elérünk a határaihoz.
Az viszont tény, hogy Netparaszt részéről végzett információ megosztás és szemnyitogatás nélkül jóval kisebb lenne jelenleg a mezőgazdaságban az érdeklődés az új szemlélet vonatkozásában. Sokan másoknak is volt komoly ismeretük a nyugati/nemzetközi no-till, a talajbiológia, regenerative agriculture terén itthon is, de ő volt az, aki nem csak elkezdte összeszedni, hanem megosztani is, szélesebb nyilvánosság előtt. Voltak vele szemben olyan kritikák, amik részben talán megállták a helyüket, de az érdemei elvitathatatlanok. Csak sajnos sok indulat keveredett a dologba, ami a szakmai diskurzust itt többnyire megölte. Ebben a topikban ez vissza is követhető.
Válasz Rabó001 #12754. hozzászólásáraElég nagy bátorság kell ahhoz, hogy az MTA doktorát "doktornőnek" szólítsa és plagizálással vádolja valaki. Nyilván ide járnak a professzorok kommenteket olvasgatni és anyagot gyűjteni. Még valaki beírhatná, hogy "aki tudja, csinálja, aki nem, az oktatja", megkoronázná vele a mai napot...
Jó lesz ez az irány, gyerünk, vegyük semmibe a tudományterületükön valóban elismert kutatókat, oktatókat, mert mi már két éve megmondtuk, bebizonyítottuk a gyakorlatban, hogy máshogy is lehet. Aztán ha megnyugodtunk, akkor hétfőn reggel be lehet sétálni a növényorvosunkhoz, hogy ugyan pecsételje már le a permetezési naplónkat. Ja, hogy az a növényorvos esetleg az itt plagizálással vádolt és megvetett professzornál (is) vizsgázott, vagy írta a diplomadolgozatát? Vagy majd lehet segítséget kérni a szaktanácsadónktól tavasszal, mert nem olyan a repcénk, mint szeretnénk. Ja, hogy az a szaktanácsadó nem három mondatot olvasott el egy bemásolt könyvrészletből, hanem mondjuk az egészet, amit ugye innen-onnan ollóztak össze?
Nem kell senkivel sem egyetérteni, sőt, ennek a fórumnak talán pont ez lenne a lényege, hogy saját tapasztalatainkat megosszuk, kijelentéseinket érvekkel alátámasszuk, vagy ha valamit nem tudunk/értünk, akkor kérdezzünk. De amit itt néhányan megengednek maguknak, aztán még ők vannak megsértődve, egyszerűen vicc...
Válasz endypapa #12757. hozzászólásáraMiért? Arra gondolsz'hogy mindenki területe más'másfajta kártevőkkel 'meg gyomokkal'másfajta vakarot igényel és nagy részének nix pénze a neki megálmodott vetőgép megvételére? Mert erről aki egységes könyvet ir az tényleg megérdemli nyilvánosság előtt'h. Kinylják a vlgát. talán egy közös irány lehet'szántás nélkül probálkozni.
15357 hozzászólás
Válasz Rabó001 #12803. hozzászólásáraA korrekt dolog egy ilyen szaktanács adásnál. A szaktanácsból adódó terméstöbletből levonandó X százalék a jutalék. Valahogy Kite is így kezdte nyilván. A bevételt azért nem hoztam fel mert azt tisztáni kell mihez viszonyítva alapon. Mivel ott a piaci tényezők számottevők. Tehát lehet hogy egy berobbanó árral érek el nagyobb bevételt. Mi nem írható 100%-ban a tanácsadói munka számlájára.....pl. Ahogy írod,kikiabálok az autóbol és küldöm a számlát az nem korrekt. Bár ez így igencsak levan sarkosítva.
Válasz csferri #12805. hozzászólásáraDe nem tud.
Válasz határjáró #12800. hozzászólásáraSzerintem is ugyan az ,próbál "kémlelő"ként kicsit más stílust több-kevesebb sikerrel.
Válasz határjáró #12800. hozzászólásáraEz simán megoldható.
Válasz Kémlelő #12798. hozzászólásáraTőlem lehet, de én egyiket se írtam. :) Ha már ennyire belemész, biztos megél belőle, meg a szaktanácsadásbol. De nekem tökmindegy miből él. Pont a lényeget nem érted, adhatok én szaktanacsot, utána beülök az autómban aztán viszlát, gazdálkodó meg csinálja ahogy csinálja.
Válasz Kémlelő #12798. hozzászólásáraFőleg ahol Szanberg a szomszíd
Válasz Kisvuk #12799. hozzászólásáraAz akkor hogy van, kémlelő néven értelmezhetőbb / nem félmondatos/ írása van, skizofrén ?
Válasz Kisvuk #12799. hozzászólásáraBiztos hogy ugyan az? Nagyon más stilusban beszélnek.
Válasz Rabó001 #12796. hozzászólásáraAz megvan ugye hogy Radocz meg Kémlelő egy és ugyanaz? Nemsoká elkezd beszélgetni a két nicknév egymással is cáfolva állításomat.
Válasz Rabó001 #12796. hozzászólásáraÉn úgy tudom, hogy Radóc saját területen gazdálkodik és megél belőle.
Netparaszt meg nem.
Szerintem is több a 10 000 mint a 700ha.
És ugye valamiért Netparasztnak felmondott a Bankár tulajdonos.
Akkor most hogy is van ez?
Radóc meg csinálja, ahogy tanulta. Leginkább a saját kárán.
Válasz Mihály #12795. hozzászólására" jobban járnak ha az Angol prega után mennek nem a Német pregát másolják saját szájuk íze szerint még"
Jó az nekünk, ha másolunk valakit?
Szerintem van itthon elegendő erőforrás mindenre.
Válasz Radocz #12787. hozzászólásáraA világért se minősíteném a szaktanácsadói munkád, mivel nem is ismerlek, meg úgy általában a szaktanácsadókét sem. Nyilván szaktanácsadó és szaktanácsadó között is van különbség.
Számszerűleg nagyobb a 10000, mint a 700, ez tény.
Ellenben szerintem a termelésre nagyobb hatása van annak, aki naponta benne van, naponta irányítja, átlátja, (mindegy milyen szót használunk rá), mint annak aki csak szaktanácsot ad.
Válasz Rabó001 #12782. hozzászólására A Siófoki konferencián adott előadást a kormány részéről vagy a nak már
de a lényeg jó 40 év után rájöttek hogy jobban járnak ha az Angol prega után mennek nem a Német pregát másolják saját szájuk íze szerint még jó hogy egyetemi szinten oktatják már vagy 30 éve ez az nagy pofára esés 
nem emlékszem vagy az agrár szektorban vagy az agrár unióban olvastam
Válasz Radocz #12787. hozzászólásáraVégülis, ha lassan mindenkit elmar maga mellől, akkor jöhet a meg nem értett zseni szerep, amiből akár lehet újraépítkezni.
Válasz Radocz #12787. hozzászólásáraÉs ha valaki nem ugy gondolja mint Attila akkor minden honnan lelép?
Válasz endypapa #12790. hozzászólásáraNekem nem az számít, hogy ki mondja, hanem az, mit mond.
Szerintem Varga Lajos
Ha nem akarta ki írni a nevét akkor így sem fogja.
Válasz endypapa #12790. hozzászólásáraEsetleg?
Válasz Radocz #12787. hozzászólására" K.V. Lajos" Ő ki?
Válasz Rabó001 #12777. hozzászólására2014 óta, mióta Netparaszt elhintette a TMMG-t, Agrofutura a THM-et. vagyunk egy páran, akik saját talajunkat, saját ásóval, gazdabottal, saját mikroszkóppal fél tudományosan próbálunk termelni, és a tapasztalatokat megosztani egymás közt.
igaz nem itt, és kevésbé nyilvánosan is, mert .....
Ha lesz kézzel fogható eredmény akkor tudatni fogjuk az utat mindenkivel.
Válasz VMisi #12774. hozzászólására"a bacikról nem beszélt"
Azokról dr Biró Borbála Professzor asszony beszél és B. Vitália.
Válasz Praetor #12760. hozzászólására"Ebben a topikban ez vissza is követhető."
K Attila ki írta magát az Fb csoportból is.
Az ok számomra ismeretlen.
Előadta, hogy 700 ha-t termelés irányít.
Mire válaszoltam volna, hogy én meg közel 10 000 ha szaktanácsolok addigra eltűnt.
Igaz nézeteltérése lett K.V. Lajossal is.
Válasz endypapa #12753. hozzászólására
Kátai Professzor sem híve a forgatás nélkülinek.
Remélem sikerül meggyőzni, hogy működik a takarónövénnyel kombinálva.
Válasz Bárány #12751. hozzászólásáraEgy könyvből egy kis rész került bemásolásra.
Válasz Rabó001 #12745. hozzászólásáraEgyszerűbb lett volna.
És akkor kb. pont annyi hozzászólás érkezett volna mint a másik topikba.
Válasz Sk Laci #12741. hozzászólására"Erdőtalajon 8, csernozjom talajon 15 évi tapasztalat segít az alkalmazási előnyök és kockázatok listázásában. A következő megállapítások térségünkre vonatkoztathatók, s nem feltétlenül egyeznek meg a más országokban, világrészeken tapasztaltakkal."
15 éve hirdeti ezt az igét dr Birkás Márta.
Netparaszt meg mindig másik oldalon hirdeti, de nem ezt az igét.
Két telejsen más dologról szól a történet. Vannak benne közös részek.
Válasz Mihály #12780. hozzászólásáraNemtudom ki az a Nagy Bence.
Válasz Rabó001 #12777. hozzászólására Nos csak ennyit a tudományról :
Nagy Bence a dróntechnológiát és a teljes magyarországi precíziós mezőgazdaságot is tévútnak ítélte. Azt is bajnak tartja, hogy mindenki meg akarja mondani a termelőknek, hogy mit és hogyan csináljanak, amiből az érintettek csak annyit látnak, hogy drága dolgokat akarnak rájuk erőltetni, amitől még kiszolgáltatott helyzetbe is kerülnének. Nos akkor hogy is tovább Magyar gazda csak meg súgom még az IM-ben ( a fiatalabbak kedvéért Ifjúsági Magazin) 1984 egyik számában volt egy cikk a precíziós gazdálkodás miatt az Angol fiatal gazdák közül sokan meg kötötték a nyakkendőt mert ők a műholdas verziót vezeték be csak akkor még hol volt kapcsolat hol nem s túl sok várakozási (készenléti ) időt vett igénybe s akkor sem olcsó modern gépeket és bizony nehezen tudták vissza termelni a kölcsönöket s sokan a halálba menekültek
Válasz otis #12775. hozzászólásáraNagyon pontos helyzetkép, jól összeszedted!
Sajnos sokan Facebook kommentek közt keresik a bölcsek kövét, meg azon rágódnak, hogy ki mit írt le előbb, ahelyett, hogy mondjuk az idézett cikket olvasgatnák. Mert az utolsó mondatában benne van, "a szaktudást és a gondoskodást nem lehet soká büntetlenül, méregdrága ipari tápsókkal helyettesíteni"! Úgyhogy igen,tudományellenes "technokrata gazdák" (ez is a cikkben van, mielőtt valaki megsértődne): gondolkodni! 
Az N. B. idézetért pedig piros pont!
Válasz *** HM *** #12767. hozzászólásáraÉhes disznó makkal álmodik!
Válasz otis #12775. hozzászólásáraSzerintem jól összefoglaltad a lényeget.
Sokan valóban lenézik a tudományt. Ha őszintén megnézzük a gazdálkodók egy jelentős része nem végzett agrár felsőfokú iskolát, nem tudja mi van, milyen folyamatok a talajban (a biológiat például, de végülis honnan tudná), de mégis egész jól eltermel, szánt, vet vagy épp gruberoz, lazít, permetező, arat.
Tanárnő alapvetően talajtanos, ő nem igazán mélyül el a biológiában. Viszont más tanszékeken vannak olyanok is, akik sokkal mélyebb összefüggéseiben vizsgálják a talajokat, és pl. Dióskálba viszik el a hallgatókat tanulmányútra. Azonban ők kevésbé keresik a reflektorfényt, és inkább megmaradnak az intézmény falai között, és ott próbálják átadni a tudást, az azt befogadni képes diákoknak. Sajnos azt kell mondjam, nagyon gyér sikerrel, ennek okai nagyon összetettek, de látszik, hogy csak minimális százalék érti meg, mit is tanítanak ma egyes felsőoktatási intézményekben.
Az mindesetre látszik, hogy a világ ebbe az irányba mozdul el. A jelenlegi, és a még csak körvonalazódó támogatási rendszerben is erre próbálják terelni a gazdálkodókat. Az szintén egy másik probléma, hogy ezt is csak nagyon kevesen fogják fel, és plusz teherként élik meg a mindennapokban, lásd pl. a zöldítést, amit ha jól csinálsz, több hasznot hoz, mint amennyi problémát okoz.
Sokan, még az itt fórumozgatók is csak végletekben képesek gondolkodni. Úgy gondolják, hogyha eldobják az ekét, akkor már meg is van váltva a világ, közben pedig mázsaszám tolják ki az NPK-t, szabályosan bepácolva ezzel a talajéletet, az indokolatlan, programszerűen betervezett gombaölőket, meg ha már úgyis szórom, akkor a biztonság kedvéért teszek mellé egy kis rovarölőt is, ha kell ha nem. Sajnos a legújabb technikákról, technológiákról szóló marketing információt kívülről fújó mezőgazdasági vállalkozó semmit sem tud arról, hogy egy hektár termőföldjének felszíne alatt, 20 – 30 tonnányi egységes, összefüggő, élő rendszer sorsát tartja a kezében. És sajnos még sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a növények a tápanyagot nem fizikai adszorpcióval, meg hajszálcsövességgel és diffúzió halott fizikai kapcsolatai útján, hanem aktív, energiát, életet igénylő fiziológiai tevékenység eredményeként veszik fel. Vagyis bonyolult, interaktív anyagcsere folyamán amihez kell a talajélet, és a talajélethez pedig elsősorban az kell, hogy dobd el az ekét.
Egyszóval arra akarok kilyukadni, hogy próbáljatok meg rendszerben gondolkodni, ne csak a vízmegőrzésre és a költségcsökkentésre koncentráljatok, ha erre a forgatásnélküli művelésre adjátok a fejeteket, mert ez sokkal több annál!
Válasz Bárány #12773. hozzászólásáraVoltam én is ilyen előadás sorozaton, új gépek meg a bacik voltak főszerepben, de a prof asszony a bacikról nem beszélt. Amikor meg faggatták volna ezekről, akkor csak annyit mondott, hogy biztos jó, de döntsön mindenki belátása szerint.
Válasz Isssti #12769. hozzászólására+Farok csóválja a kutyát":
Hajdanán, amikor első alkalommal láttam személyesen Birkás Mártát, az egy több állomásos előadássorozat része volt. Az egészet gépgyártók finanszírozták, és persze az ő képviselőik is tartottak ismertetőket a gépeikről.
Mivel már akkor is sarkalatos pont volt a szántás elhagyása, ez szinte mindenkinek új gépek vásárlását jelentette volna, és ez természetesen egybevágott a gépgyártók és kereskedők érdekeivel.
Szóval ebben a környezetben Birkás Márta a háta mögött a reklámtáblákkal sokaknak nem tűnt hitelesnek, és ez el is nyomta a mondanivalójának a lényegét.
Válasz Isssti #12769. hozzászólásáraAzért ha megnézel pár usa no till gazdával készült videot, mindegyik alakít valamit a szuper új vetőgépen is. A brazilokról meg még nem is beszéltünk, kik mindig úgy kezdik, hogy nekünk kellett kitalálni mit, hogy kell megvalósítani, mert nem volt pénzük, meg gépgyárak kik segítettek volna. És erre alakultak gyártók aztán, vagy vették fel a termékpalettára.
Válasz Sz_Pisti #12764. hozzászólásáraOk, köszönöm! Tervezem én is bevonni ezt a növényt az olajretek-fehérmustár kombó kiváltására, ezért lelkesedtem a képet látva
Válasz endypapa #12766. hozzászólásáraHát'előfordulhat az is. De amit leir azt a végtelenségig lehet variálni mert mindenhol más a föld'mással kaparjuk stb. Aztán az időjárás. Egy könyvbe vagy többe ezt nehéz lesz bevésni. Hameg valaki az életét teszi rá'bátor lesz aki a könyvben leirtakat javaslat helyett garantálja. Aki csak profit alapján beleugrik ebbe mint 'paraszt' 'könnyen lehet haragos lesz azt borul a bili. Ember meg nem mondja meddig tudja ujabb és ujabb Dr. Ezt fejleszteni. Persze a 'paraszt 'laboratoriumi körülményei közt.
Válasz endypapa #12766. hozzászólásáraMeg kicsit a farok csóválja a kutyát érzésem van, mivel a gép gyártók előjönnek gépekkel amit a parasztok elkezdenek használni, nem pedig a "tudásközpont" megtervezi majd gyártatás és utána használat. Amit tud a gyár azt használ a paraszt, Én így látom és az se hátrány ha 5-6 évente elavul mert hát a fogyasztói társadalomban élünk.
Válasz *** HM *** #12767. hozzászólásáraTankaranka után csoda lenne ha megmaradnál
Válasz endypapa #12765. hozzászólásáraAranka meg Ibolyka tényleg csodákra lenne képes ha rátakarna az emberre...
Válasz .Richard. #12758. hozzászólásáraEgész másra gondoltam. Arra. hogy a tanult emberek mennek ebben a témában a paraszt után.
Márta néni, (bocs, dr. ) mikor indult ez a topik csak a talajművelés "időpontjairól" utána talaj lezárás fontosságáról, és hasonlókról tartott előadást. Most öt évvel később ír könyvet arról amit Kökénytől, és itt posztoló gazdatársainktól már rég megtanulhattunk (már akit komolyan érdekelt a téma, és nem károgni jár/t ide).
Tehát arról beszélek, hogy ebben a témában Magyarországon, a paraszt tanítja a tanárt. Még pár év és learatják újításukkal a babérokat pár könyv írásával.
Válasz Becő #12761. hozzászólására"Egy év jól megválasztott takarónövény keverék már csodákat tesz!"
Válasz Gandhy #12744. hozzászólásáraBocsi, nem tudtam mire kérdeztél rá?
Igen, tillage radish
Válasz Becő #12761. hozzászólására
Válasz Becő #12761. hozzászólásáraMert túl sok a "zaj" ! Nem csak a közéletbe de itt a témában is. Ezzel gyakorlatilag elbizonytalanodik az érdeklődő. És megy a megszokott "biztonságot" nyújtó irányba. Mi nem biztos hogy az.
Én valamit nem értek. Miért hangoztatja valaki, vagy valakik, hogy aki ezt vagy azt csinál, vagy nem csinál az extenzív. Már több helyen megkaptam ezt. Azt, hogy milyen talajokon gazdálkodunk nem mi választottuk. Ott akarunk megélni, azokat akarjuk javítani. Vagy ha homokon, meg erodált agyagon gazdálkodok akkor már csak extenzív vagyok? Az én tapasztalatom az, hogyha a no till-t együtt próbálom a fő művelési móddal, akkor mindig rosszabb. De nem azért, mert a no till extenzívebb, vagy kevesebbet terem, hanem mert SOHA nem akkor végeztem el a kívánt műveletet mikor a no till rész megkívánta volna, hanem a nagyobb területhez igazodva. Ez is egy szakma, ha rossz a kísérlet beállítása, vagy a kezelések időpontja, már nem pontos az eredmény. Idén, hogy a no till volt nagyobb részben, pozitív volt a különbség a kontroll, grubberes területhez képest. Gyomosodásunk lecsökkent, parlagfű látványosan visszaszorult a no tilles területeken. Gombaölő szer felhasználásunk is visszaszorult, mert nem kell. Még preventíve fújok fuzárium, sclero ellen, de sokszor az sem kellene. Búzafelvásárló megnézte a táblázatát mikor mondtam, hogy 1 gombavédelmünk volt. Mert mérhetetlen alacsony toxintartalma volt az árunknak, míg 2-3védekezés után is problémás tételeket állítottak ki termelők. Több egyetemet is kértem jöjjenek állítsanak be kísérleteket nálunk. A kertészeti egyetem legalább mintázott már nálunk amiből jó, látványos eredmények jöttek ki. De volt olyan egyetem ahol a szántásos gazdához vitték a forgatás nélküli kísérletet. Ugye sejtitek mi lett az eredménye. Mindegy, a pályázati pénz el lett költve, a sok paraszt meg majd hallgatja a profot, hogy ők kikutatták. Saját tapasztalatom, hogy minél jobb talajon kezded el, annál gyorsabban és látványosabban érsz el eredményt. Egy év jól megválasztott takarónövény keverék már csodákat tesz!
Kerekharaszton nem azt láttam, hogy már 8 éves no till kísérletből származó tapasztalat állna a tanárnő mögött. Ám legyen.
Válasz später77 #12759. hozzászólásáraAzért én hallottam professzort is marhaságot beszélni a saját szakterületén az egyetemen, úgyhogy mindent fenntartással kell hallgatni. Nem állítom, hogy most erről lenne szó, csak nem kell a titulustól hanyatt esni. Ők is csak emberek.
Birkás Márta védelmében annyit említenék, hogy egy cikk esetében nem feltétlenül saját kutatási eredményeket oszt meg a szakértő, hanem gyakran összegző ismereteket, ami mögött sok szakmabeli munkája van, és sokszor nem profok által megszerzett tudás is. Ez így van rendjén. Az egyetemeken fontos a kutatási eredmények rendszerezése is. Az, hogy esetleg a cikk tartalmában az előadótól megszokotthoz képest "új" fókusz/irányvonal figyelhető meg, ez teljesen sztenderd a természettudományok terén. A szakmai és személyes belátás az ember életében változhat, és ez így működik jól. Szoktak lenni kisebb nagyobb paradigma váltások, amikor az előzőnek elérünk a határaihoz.
Az viszont tény, hogy Netparaszt részéről végzett információ megosztás és szemnyitogatás nélkül jóval kisebb lenne jelenleg a mezőgazdaságban az érdeklődés az új szemlélet vonatkozásában. Sokan másoknak is volt komoly ismeretük a nyugati/nemzetközi no-till, a talajbiológia, regenerative agriculture terén itthon is, de ő volt az, aki nem csak elkezdte összeszedni, hanem megosztani is, szélesebb nyilvánosság előtt. Voltak vele szemben olyan kritikák, amik részben talán megállták a helyüket, de az érdemei elvitathatatlanok. Csak sajnos sok indulat keveredett a dologba, ami a szakmai diskurzust itt többnyire megölte. Ebben a topikban ez vissza is követhető.
Válasz Rabó001 #12754. hozzászólásáraElég nagy bátorság kell ahhoz, hogy az MTA doktorát "doktornőnek" szólítsa és plagizálással vádolja valaki. Nyilván ide járnak a professzorok kommenteket olvasgatni és anyagot gyűjteni. Még valaki beírhatná, hogy "aki tudja, csinálja, aki nem, az oktatja", megkoronázná vele a mai napot...
Jó lesz ez az irány, gyerünk, vegyük semmibe a tudományterületükön valóban elismert kutatókat, oktatókat, mert mi már két éve megmondtuk, bebizonyítottuk a gyakorlatban, hogy máshogy is lehet. Aztán ha megnyugodtunk, akkor hétfőn reggel be lehet sétálni a növényorvosunkhoz, hogy ugyan pecsételje már le a permetezési naplónkat. Ja, hogy az a növényorvos esetleg az itt plagizálással vádolt és megvetett professzornál (is) vizsgázott, vagy írta a diplomadolgozatát? Vagy majd lehet segítséget kérni a szaktanácsadónktól tavasszal, mert nem olyan a repcénk, mint szeretnénk. Ja, hogy az a szaktanácsadó nem három mondatot olvasott el egy bemásolt könyvrészletből, hanem mondjuk az egészet, amit ugye innen-onnan ollóztak össze?
Nem kell senkivel sem egyetérteni, sőt, ennek a fórumnak talán pont ez lenne a lényege, hogy saját tapasztalatainkat megosszuk, kijelentéseinket érvekkel alátámasszuk, vagy ha valamit nem tudunk/értünk, akkor kérdezzünk. De amit itt néhányan megengednek maguknak, aztán még ők vannak megsértődve, egyszerűen vicc...
Válasz endypapa #12757. hozzászólásáraMiért? Arra gondolsz'hogy mindenki területe más'másfajta kártevőkkel 'meg gyomokkal'másfajta vakarot igényel és nagy részének nix pénze a neki megálmodott vetőgép megvételére? Mert erről aki egységes könyvet ir az tényleg megérdemli nyilvánosság előtt'h. Kinylják a vlgát.
talán egy közös irány lehet'szántás nélkül probálkozni.