Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak597 FtEUR393.39 FtUSD355.62 FtCHF418.41 FtGBP466.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz VDénes #12393. hozzászólásáraA repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni!
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólásáraAzért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.
Válasz bandigh #12394. hozzászólásáraNagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraVolt olyan évem, hogy a disznó települt be a gilisztára! (igaz, csak egyszer fordult elő)
A vadkárbecslő tátott szájjal nézte a végigtúrt sorközöket.
Válasz máris szomszéd #12452. hozzászólásáraÉlelmiszer több van mint amennyi kell, jelenleg bőségesen túltermelés van. Ha ténylegesen élelmiszerhiány lesz talán megbecsülik a parasztot is. Nincs is olyan messze ez.
Hacsak nem unja meg a föld ezt a pár milliárd vírust és megtizedeli.
Válasz VDénes #12432. hozzászólásáraAzért kíváncsi volnék a komplett a-z beltartalmi értékre.Mint kertész aki rá van kényszerülve a minél több szebb árura,dettó brojler csirke.Saját árumat is lehetni beltartalmilag vizsgálni egy mondjuk 40 évvel ezelőtt termelttel valószínűleg leesne az állam. Csak hát etetni kell a szaporodó népet.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólására20-30 éve termeltünk műtrágya nélkül gabonát kukoricát, lóval művelve gyomirtás nélkül. Szervestrágya sem volt. Az akkori gabona fajtákkal stabilan 30q gabona 40q kukorica termett. A jelenlegi tudásommal műtrágya nélkül erre rá tudnék tenni jelentős mennyiséget. De már nem kapálnék meg több hektár kukoricát :)
PK meg annyi van a talajban, hogy sosem fogy el, csak legyen ami feltárja.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólásáraNana èn sem azt irtam'hogy semmiből 50et tud!fèreèrtès! Egyszer itt 'vagy a búza Repce topikban volt vita a szar területeken valo profit. Ott volt'hogy alapbol 30 màzsa minden nèlkül megvan. 220 vetőmagbol. Aztàn 'hogy nem bokrosodik rendesen az őszi vetès semmi nem lesz'stb. Ez volt a vitaindito'!de ez pàr ève voltàm'kàr előhozni. Na làtod'működhet! Lehet'hogy 'jò'talajon'fennterthatò lenne'csak senki nem pròbàlja'pedig a 1_2 màzsa ràszòrva szinte a semmivel egyenlő'mègis működik mint ìrjàk. Ha nitrot fujunk az elvileg ugye savasit. A sok kiszort holmi is. Nehèz egyensúlyba hozni'de nem lehet'hogy amennyivel többet termelünk'meg pòtoljuk a kieső tàpanyagot'annyival rontunk'minthogy a talaj 'èpülne'extra bevètel helyett?persze az utòbbi meg kellemetlen.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraNem. itt akkor jelenik meg, ha káros tömörödés lép fel, mondjuk a szomszéd az én táblámon keresztül jár a földjét művelni és összetapossa a talajt.
Válasz .Richard. #12446. hozzászólásáraSzerintem ő se úgy értette az 50p búzát, hogy semmi műtrágyaval hosszú távon, hanem különösen nem kell erőlködni érte. De majd ő kifejti, ha akarja.
Egyébként nálunk se kell különösebben erőlködni érte, szokták is mondani az öregek, hogy csak nem kell elfelejteni vetni. Egyszer működik, talán kétszer is, de hosszú távon pótolni kell.
Válasz Tomszi #12445. hozzászólásáraPedig elgondolkodtatò'hogy teremne műtràgya nèlkül. Feco úr ìrja'hogy minden föld megtermi a 50màzsa körülit. Vigyàz meg javitja a talajait'mint ìrja'ebből gondolhatjuk'hogy nem 9 màzsa 27essel termel'miszerint mindenfèle kegyszer nèlkül alapban megtermi a règebbi iràsa szerinti 30 màzsàt. Persze'mindenki műtràgyàz'senki nem vàllalja be 'mèg a vizsgàlt talajra sem'hogy mire kèpes nehogy bukta legyen. Ha hozzàvesszük'hogy valamit javul a talaj'lehet'hogy nem kène műtràgyàzni? Tessèk kisèrletezni'aztàn valami kisül belőle! Remèljük'mèg a mi èletünkben.
Válasz .Richard. #12442. hozzászólásáraA tápanyagokat pótolni kell, szerintem, nitrogént azt lehet megkötni a levegőből, pillangóssal. De a többivel mivan? Anno úgy tanultuk hogy a Nilus minden évben kiöntött, ezzel tragyazva Egyiptom földjét. Aztán máshol az erdő felegetese után termeltek a helyén, majd a talaj kimerült, odébb álltak, mert volt hová. Aztán a pusztában évről évre elpusztult füvek lebomlottak, stb, évmilliók alatt létrejött a csernozjom talaj. Aztán az ugarolas, két esharomnyomaxos gazdálkodás.
Ezzel szemben ma minden évben termelünk, a termést elvisszuk a földről, meg ha a szár ottmaradt is, minden földre nem jut állati trágya, ez csak egyes varosiak kepzeteben van, hogy akkor nem kéne műtrágyazni.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraEz nekem is feltűnt'hogy csak kertes hàzaknàl van'lakott területen kivül csak kaszàlón ami èvek òta nem forgatott. Mèg àrokszèlen sincs. Ahol van giliszta ott sincs vakond szàntòn. Beüldöztük őket a nagy vasakkal a települèsekre.
Válasz Tomszi #12440. hozzászólásáraHa tönkretennè semmi nem teremne. Igaz 'soha nem derül ki mert mindenki veszi a műtràgyàt. Ennyi erővel vizesrongyba is teremne mint üveghàzban a paprika vìzben föld nlkül.
Válasz .Feco. #12437. hozzászólásáraŐk, kösz. Így van, nagyon hatásosan hangzik ez az idézett rész is, amúgy meg nem az.
Meg azért a szántás karossagat is eltulozza, hogy tönkreteszik vele a talajokat, ami azért ennyire nem igaz.
Válasz später77 #12435. hozzászólásáraBábolna se a legideálisabb volt a kukorica termesztésre, mégis kiemelkedő eredménnyel termesztették sokáig, mert betartották a technológiát. Persze volt máshol is jó átlag, még magasabb is.
Anno a 10 tonnasok klubja, azok a gazdaságok kerültek be, aki üzemi szinten, tehát a gazdaság átlagában termeltek 10 tonnat hektáronként. És ezt több évig kellett produkálni, most nemtudom pontosan meddig.
Válasz Tobszi #12422. hozzászólásáraNem azèrt ìrom'hogy elhidd'de van mikor a reklàm hitèt veszti pusztàn azèrt'hogy a 'hitetlenek'csúnya szòval vègleg elpàrtoljanak egy ki nem pròbàlt dologtòl'csak azèrt'hogy a nem olyan tàvoli jövőben a farok màsik oldalàn àlljanak pusztàn a berögződèsük miatt. A sajàt ellenreklàmuknak is ès megtèvesztèsnek is jòlehet. De remèlem tèvedek! A mai mgdasàban rengeteg lehetősèg van a kiadàs csökkentèsère. Endypapa ès Mr.Poke iràsai bizonyìtjàk amit èn is tapasztalok. Semmi extra törekvèsem nincs'csak hagyom a termèszetet tenni a dolgàt. Mindegy milyen humuszrèteg mekkora kamu'az a lènyeg ami a mindenki sajàtjàn van.
Válasz Tomszi #12420. hozzászólásáraEgyetértünk abban hogy hülyeséget beszél... mondani (írni) akart valami hangzatosat, valójában arra gondolt amikor sekély termő rétegnel az eke hoz fel a B rétegből, ami terméketlen (köznyelvben vad föld)...
Válasz Tomszi #12429. hozzászólására2017-ben, amikor a rekordot felállították, 175,4 bpa (bushel per acre, vagyis 11,8 t/ha) volt az USA átlaga. Az 542,2 bpa (36 t/ha) Virginiában jött össze, ami nem is tartozik kifejezetten a kukorica övezetbe. A nem öntözött területek azért messze elmaradnak ettől a számtól.
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólásáraNe rugózz ezen, létezik a dolog..
Némileg másabb klíma, tenyészidő, másabb (gmo) hibrid, soksok anyag, és nem 500 négyzetméteren...
btw kisparcellás kisérlben én is tudok a tavalyi évben 20tonnát, ebben a szép csapadékeloszlásban, keleten..
Válasz später77 #12426. hozzászólásáraKösz, hát, értem is meg nem is.
De akkor ez a kőzetliszt nem csak a szantasi mélységben van, mint a cikkben sugallja.
Válasz Tobszi #12422. hozzászólásáraAz okfejtes logikajaval teljesen egyetértek. Így belátható időn belül az egész országból kiváló csernozjomot lehetne csinálni, de miért nem.
Válasz Dave #12424. hozzászólásáraHol és mekkora terület átlagában??? Mert az hogy 500 négyzetméterek ennyi van az csak egy dolog! Ott szarrá van etetve a föld anyaggal hogy teremjen! Akkor is baromság az a 300q hekikként! Mond meg hogy hol terem ennyi oda megyek kombájnnal és én learatom akkor ezt elhiszem de addig csak süketelés az a 300q!
Kőzetliszt az, ami az agyag és a homok szemcseméret-osztályok közötti részt alkotja (0,002-0,02 mm). Mi ezt pornak tanultuk az iskolában.
Hogy szántásnál miről ismered fel, azt nem tudom. Tavasszal viszont könnyen találkozhatsz vele: amikor magágykészítésnél, vetésnél vastag porfelhő lengi körbe a traktort, akkor akár integethetsz is neki. A kőzetlisztnél kisebb szemcsék (agyag) között kohézió lép fel, a nagyobb szemcsék (homok) pedig már túl nehezek ahhoz, hogy a szél megemelje és szállítani tudja. Mivel a szántás a növényzetet legyalulja a felszínről, ezért annak pormegkötő hatása nem tud érvényesülni (sem a felszíni növényi részeké, sem a gyökereké), az ásványi anyag az első széllökésekkel a levegőbe kerül. Ilyesmiről van szó, amikor víz- és széleróziót emlegetünk.
Kőzetlisztet talán akkor mondanak szántásra, amikor a talajszerkezet ránézésre nem biztosít ideális életteret a növényeknek, állatoknak, mikroorganizmusoknak. Vagy azért, mert traktorkerék méretű kiszáradt hantokból áll, vagy azért mert elporosodott, könnyen eliszapolódó, levegőtől szinte teljesen elzárt szerkezetű.
Válasz Filler #12421. hozzászólásáraNagyon igazad van, sajnos nehéz sok helyen ez fölé menni átlagban, vagy ha több is terem akkor nem egyenesen arányos a költség a lehozott mennyiséggel hanem sokkal többe kerül mint amennyi az 5t feletti haszon!
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólásáraHol terem 200-300q kucca hektáronként??????? Vajon ekkora termést mekkora összegből lehetne előállítani?? Én nem hiszem hogy ennyit lehet lehozni egy hekiről több hekis táblából!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólásáraOtt áll az emberünk a munkagödörben és bizonygatja hogy bizony 7 év alatt annyi humuszt csinál mint a földanyácska 1000 év alatt. Ilyenkor az van bennem hogy bizony hül.ének néznek. Maga a módszer szerintem is jó és követendő,mindenki döntse el hogy mennyit használ belőle,mekkora részt emel át a saját gazdaságába de az ilyen megnyilvánulások hiteltelenné teszik az egészet.
Ha ez így volna pár év alatt az egész ország összes termőföldjét rendbe lehetne szedni. Érthetetlen miért nem így csinálja mindenki.
Válasz .Feco. #12415. hozzászólásáraLehet, én nem mondom h nem lehet. Csak elég karcsút, néhol. Mert van ahol az 50 az semmi, az átlag a 70+, de van ahol a 60 már extra mert az üzemi max 50
Válasz .Feco. #12415. hozzászólásáraTe eléggé szakmai hozzászólásokat szoktál írni, ezért tőled is megkérdezem azt, amit a topik alapítójához címeztem, de ő ugye ideiglenesen eltűnt.
Milyen az, amikor nyers kőzetlisztet forgat az eke a felszínre? Hogy néz az ki, miről lehet megismerni? Mert szántottam már, de ilyet még nem láttam, vagy csak nem tudtam hogy ez az. Vadföldet már láttam felforgatni, nem én csináltam, de láttam a nyomát (vadföld nem az amin vadak legelnek)
Válasz bandigh #12401. hozzászólásáraEgy 5-6 tonnás búzán mégis hogyan nem lehet hasznot realizálni?
Másfelől: hektáronként 5-6 tonnás búza manapság egy műanyagpohárban vattán is megterem, jó fajta, hormális gondozással, átlagostól rosszabb földben kell hogy tudja minimum az 5 tonnát, felfelé meg inkább nem is mondom hogy mennyit, mert megint oldalirányú vitát gerjesztenék vele....
Válasz szanberg #12409. hozzászólásáraUgye kikerül a zöldítés (az sem kötelező most), és helyette ez várható. Csak az a kérdés mennyi lesz a plusz pénz. Halottam már olyat is, hogy nem lesz többet AKG hanem ez lesz helyette mindenkinek elérhetően.
Az egész iromány végül is az elmúlt 2 év AKG keveréke.
Meglátjuk a pontos összegeket hamarosan. Nem tudom mennyire mernek, hozzányúlni az alap támogatáshoz. Ennek úgy lenne értelme, hogyha az alap támogatást mondjuk 20 000eFt lenne, és ezt lehetne emelni a vállalásokkal. Csak ez sem fér össze azzal, hogy csökkentik a parasztok papírmunkáját.
Másik probléma ezzel a környezetvédelemmel, hogy ugye a Németek ellen indítottak eljárást mert nem vezették be a nitrát rendeletet. A nyomás hatására a bevezetés után lecsökkent a termés, nem fogy úgy a műtrágya stb.... és ez sok multi érdekeivel szemben áll.
Válasz Tomszi #12408. hozzászólásáraIgazából búza alá a legkönnyebb jó talajt csinálni forgatás nélkül, már 40 éve is kivitelezhető volt, pedig akkor még nem volt ennyi féle gép elérhető, mint manapság.
Válasz endypapa #12396. hozzászólásáraFelénk annak volt baja búza termésátlaggal akinek alá szántva volt, ez 99%-ban így van minig. Csak azért mert az agyagon itt ősszel ekével nem lehet jó alapművelést csinálni
Válasz VDénes #12406. hozzászólásáraSzerintem nem lesz senkire semmi ráerőszakolva, csak aki nem vállal ilyen megoldásokat az nem kap majd támogatást, vagy csak kevesebbet. Lehet majd dönteni, amúgy régóta vannak ilyenekről szó, csak még senki sem lépte meg
15008 hozzászólás
Válasz VDénes #12393. hozzászólásáraA repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni!
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólásáraAzért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.
Válasz bandigh #12394. hozzászólásáraNagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraVolt olyan évem, hogy a disznó települt be a gilisztára! (igaz, csak egyszer fordult elő)
A vadkárbecslő tátott szájjal nézte a végigtúrt sorközöket.
Válasz MrPoke #12453. hozzászólására"megbecsülik a parasztot "
Mióta világ a világ, olyan még nem volt!
Válasz máris szomszéd #12452. hozzászólásáraÉlelmiszer több van mint amennyi kell, jelenleg bőségesen túltermelés van. Ha ténylegesen élelmiszerhiány lesz talán megbecsülik a parasztot is. Nincs is olyan messze ez.
Hacsak nem unja meg a föld ezt a pár milliárd vírust és megtizedeli.
Válasz VDénes #12432. hozzászólásáraAzért kíváncsi volnék a komplett a-z beltartalmi értékre.Mint kertész aki rá van kényszerülve a minél több szebb árura,dettó brojler csirke.Saját árumat is lehetni beltartalmilag vizsgálni egy mondjuk 40 évvel ezelőtt termelttel valószínűleg leesne az állam. Csak hát etetni kell a szaporodó népet.
Válasz VDénes #12432. hozzászólásáraAz aratáskor látni szerintem hogy akkora termés nincs benne mint amit írtál.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólására20-30 éve termeltünk műtrágya nélkül gabonát kukoricát, lóval művelve gyomirtás nélkül. Szervestrágya sem volt. Az akkori gabona fajtákkal stabilan 30q gabona 40q kukorica termett. A jelenlegi tudásommal műtrágya nélkül erre rá tudnék tenni jelentős mennyiséget. De már nem kapálnék meg több hektár kukoricát :)
PK meg annyi van a talajban, hogy sosem fogy el, csak legyen ami feltárja.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólásáraNana èn sem azt irtam'hogy semmiből 50et tud!fèreèrtès! Egyszer itt 'vagy a búza Repce topikban volt vita a szar területeken valo profit. Ott volt'hogy alapbol 30 màzsa minden nèlkül megvan. 220 vetőmagbol. Aztàn 'hogy nem bokrosodik rendesen az őszi vetès semmi nem lesz'stb. Ez volt a vitaindito'!de ez pàr ève voltàm'kàr előhozni. Na làtod'működhet! Lehet'hogy 'jò'talajon'fennterthatò lenne'csak senki nem pròbàlja'pedig a 1_2 màzsa ràszòrva szinte a semmivel egyenlő'mègis működik mint ìrjàk. Ha nitrot fujunk az elvileg ugye savasit. A sok kiszort holmi is. Nehèz egyensúlyba hozni'de nem lehet'hogy amennyivel többet termelünk'meg pòtoljuk a kieső tàpanyagot'annyival rontunk'minthogy a talaj 'èpülne'extra bevètel helyett?persze az utòbbi meg kellemetlen.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraNem. itt akkor jelenik meg, ha káros tömörödés lép fel, mondjuk a szomszéd az én táblámon keresztül jár a földjét művelni és összetapossa a talajt.
Válasz .Richard. #12446. hozzászólásáraSzerintem ő se úgy értette az 50p búzát, hogy semmi műtrágyaval hosszú távon, hanem különösen nem kell erőlködni érte. De majd ő kifejti, ha akarja.
Egyébként nálunk se kell különösebben erőlködni érte, szokták is mondani az öregek, hogy csak nem kell elfelejteni vetni. Egyszer működik, talán kétszer is, de hosszú távon pótolni kell.
Válasz Tomszi #12445. hozzászólásáraPedig elgondolkodtatò'hogy teremne műtràgya nèlkül. Feco úr ìrja'hogy minden föld megtermi a 50màzsa körülit. Vigyàz meg javitja a talajait'mint ìrja'ebből gondolhatjuk'hogy nem 9 màzsa 27essel termel'miszerint mindenfèle kegyszer nèlkül alapban megtermi a règebbi iràsa szerinti 30 màzsàt. Persze'mindenki műtràgyàz'senki nem vàllalja be 'mèg a vizsgàlt talajra sem'hogy mire kèpes nehogy bukta legyen. Ha hozzàvesszük'hogy valamit javul a talaj'lehet'hogy nem kène műtràgyàzni? Tessèk kisèrletezni'aztàn valami kisül belőle! Remèljük'mèg a mi èletünkben.
Válasz .Richard. #12442. hozzászólásáraA tápanyagokat pótolni kell, szerintem, nitrogént azt lehet megkötni a levegőből, pillangóssal. De a többivel mivan? Anno úgy tanultuk hogy a Nilus minden évben kiöntött, ezzel tragyazva Egyiptom földjét. Aztán máshol az erdő felegetese után termeltek a helyén, majd a talaj kimerült, odébb álltak, mert volt hová. Aztán a pusztában évről évre elpusztult füvek lebomlottak, stb, évmilliók alatt létrejött a csernozjom talaj. Aztán az ugarolas, két esharomnyomaxos gazdálkodás.
Ezzel szemben ma minden évben termelünk, a termést elvisszuk a földről, meg ha a szár ottmaradt is, minden földre nem jut állati trágya, ez csak egyes varosiak kepzeteben van, hogy akkor nem kéne műtrágyazni.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraEz nekem is feltűnt'hogy csak kertes hàzaknàl van'lakott területen kivül csak kaszàlón ami èvek òta nem forgatott. Mèg àrokszèlen sincs. Ahol van giliszta ott sincs vakond szàntòn. Beüldöztük őket a nagy vasakkal a települèsekre.
Egy furcsa kérdés.
A vakond nem izgul be a sok giliszta láttán?
Szóval nem telepedik be a táblába és szaporodik a kánaánban?
Válasz Tomszi #12440. hozzászólásáraHa tönkretennè semmi nem teremne. Igaz 'soha nem derül ki mert mindenki veszi a műtràgyàt. Ennyi erővel vizesrongyba is teremne mint üveghàzban a paprika vìzben föld nlkül.
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólásáraSikerült a lényeget kiszedni a hozzászólásból
Válasz .Feco. #12437. hozzászólásáraŐk, kösz. Így van, nagyon hatásosan hangzik ez az idézett rész is, amúgy meg nem az.
Meg azért a szántás karossagat is eltulozza, hogy tönkreteszik vele a talajokat, ami azért ennyire nem igaz.
Válasz später77 #12435. hozzászólásáraBábolna se a legideálisabb volt a kukorica termesztésre, mégis kiemelkedő eredménnyel termesztették sokáig, mert betartották a technológiát. Persze volt máshol is jó átlag, még magasabb is.
Anno a 10 tonnasok klubja, azok a gazdaságok kerültek be, aki üzemi szinten, tehát a gazdaság átlagában termeltek 10 tonnat hektáronként. És ezt több évig kellett produkálni, most nemtudom pontosan meddig.
Válasz Tobszi #12422. hozzászólásáraNem azèrt ìrom'hogy elhidd'de van mikor a reklàm hitèt veszti pusztàn azèrt'hogy a 'hitetlenek'csúnya szòval vègleg elpàrtoljanak egy ki nem pròbàlt dologtòl'csak azèrt'hogy a nem olyan tàvoli jövőben a farok màsik oldalàn àlljanak pusztàn a berögződèsük miatt. A sajàt ellenreklàmuknak is ès megtèvesztèsnek is jòlehet. De remèlem tèvedek!
A mai mgdasàban rengeteg lehetősèg van a kiadàs csökkentèsère. Endypapa ès Mr.Poke iràsai bizonyìtjàk amit èn is tapasztalok. Semmi extra törekvèsem nincs'csak hagyom a termèszetet tenni a dolgàt. Mindegy milyen humuszrèteg mekkora kamu'az a lènyeg ami a mindenki sajàtjàn van.
Válasz Tomszi #12420. hozzászólásáraEgyetértünk abban hogy hülyeséget beszél... mondani (írni) akart valami hangzatosat, valójában arra gondolt amikor sekély termő rétegnel az eke hoz fel a B rétegből, ami terméketlen (köznyelvben vad föld)...
Válasz Ares 826 #12431. hozzászólásáraItt az agroinformon is olvashattál róla 4 éve, tessék a cikk:
rekord kukorica
Válasz Tomszi #12429. hozzászólására2017-ben, amikor a rekordot felállították, 175,4 bpa (bushel per acre, vagyis 11,8 t/ha) volt az USA átlaga. Az 542,2 bpa (36 t/ha) Virginiában jött össze, ami nem is tartozik kifejezetten a kukorica övezetbe. A nem öntözött területek azért messze elmaradnak ettől a számtól.
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólásáraVan még mit tanulni...
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólásáraNe rugózz ezen, létezik a dolog..
Némileg másabb klíma, tenyészidő, másabb (gmo) hibrid, soksok anyag, és nem 500 négyzetméteren...
btw kisparcellás kisérlben én is tudok a tavalyi évben 20tonnát, ebben a szép csapadékeloszlásban, keleten..
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólásáraEz az Úr talán még 300 felett is termel, ha jól értelmezem.
Bár itt biztos nem a profit a lényeg, hanem a mennyiség.
Válasz Tomszi #12429. hozzászólásáraMond hova kell menni??? Most indulok azonnal már tankolom is a gépet!!!!
Válasz später77 #12426. hozzászólásáraKösz, hát, értem is meg nem is.
De akkor ez a kőzetliszt nem csak a szantasi mélységben van, mint a cikkben sugallja.
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólásáraMeg kéne nézni hogy az USA országos termésátlaga mennyi volt. Kapásból nemtudom, de kiindulásnak jó.
Válasz Tobszi #12422. hozzászólásáraAz okfejtes logikajaval teljesen egyetértek. Így belátható időn belül az egész országból kiváló csernozjomot lehetne csinálni, de miért nem.
Válasz Dave #12424. hozzászólásáraHol és mekkora terület átlagában??? Mert az hogy 500 négyzetméterek ennyi van az csak egy dolog! Ott szarrá van etetve a föld anyaggal hogy teremjen! Akkor is baromság az a 300q hekikként! Mond meg hogy hol terem ennyi oda megyek kombájnnal és én learatom akkor ezt elhiszem de addig csak süketelés az a 300q!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólásáraNem engem kérdeztél, és valószínűleg nem is pontosan a kérdésedre fogok válaszolni.
Kőzetliszt az, ami az agyag és a homok szemcseméret-osztályok közötti részt alkotja (0,002-0,02 mm). Mi ezt pornak tanultuk az iskolában.
Hogy szántásnál miről ismered fel, azt nem tudom. Tavasszal viszont könnyen találkozhatsz vele: amikor magágykészítésnél, vetésnél vastag porfelhő lengi körbe a traktort, akkor akár integethetsz is neki. A kőzetlisztnél kisebb szemcsék (agyag) között kohézió lép fel, a nagyobb szemcsék (homok) pedig már túl nehezek ahhoz, hogy a szél megemelje és szállítani tudja. Mivel a szántás a növényzetet legyalulja a felszínről, ezért annak pormegkötő hatása nem tud érvényesülni (sem a felszíni növényi részeké, sem a gyökereké), az ásványi anyag az első széllökésekkel a levegőbe kerül. Ilyesmiről van szó, amikor víz- és széleróziót emlegetünk.
Kőzetlisztet talán akkor mondanak szántásra, amikor a talajszerkezet ránézésre nem biztosít ideális életteret a növényeknek, állatoknak, mikroorganizmusoknak. Vagy azért, mert traktorkerék méretű kiszáradt hantokból áll, vagy azért mert elporosodott, könnyen eliszapolódó, levegőtől szinte teljesen elzárt szerkezetű.
Válasz Filler #12421. hozzászólásáraNagyon igazad van, sajnos nehéz sok helyen ez fölé menni átlagban, vagy ha több is terem akkor nem egyenesen arányos a költség a lehozott mennyiséggel hanem sokkal többe kerül mint amennyi az 5t feletti haszon!
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólásáraRekord bőven 300q felett van...
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólásáraHol terem 200-300q kucca hektáronként??????? Vajon ekkora termést mekkora összegből lehetne előállítani?? Én nem hiszem hogy ennyit lehet lehozni egy hekiről több hekis táblából!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólásáraOtt áll az emberünk a munkagödörben és bizonygatja hogy bizony 7 év alatt annyi humuszt csinál mint a földanyácska 1000 év alatt. Ilyenkor az van bennem hogy bizony hül.ének néznek. Maga a módszer szerintem is jó és követendő,mindenki döntse el hogy mennyit használ belőle,mekkora részt emel át a saját gazdaságába de az ilyen megnyilvánulások hiteltelenné teszik az egészet.
Ha ez így volna pár év alatt az egész ország összes termőföldjét rendbe lehetne szedni. Érthetetlen miért nem így csinálja mindenki.
Válasz .Feco. #12415. hozzászólásáraAzért vannak olyan földek ahol az 5 tonna búza is igen jónak számít.
Válasz .Feco. #12417. hozzászólásáraNa ezzel nem lettem okosabb
De mégis? Én iskolában sose tanultam mezőgazdaságot.
Válasz bandigh #12418. hozzászólásáraJók ezek a számok csak azt nem értem meg, hogy az országos átlagok akkor miért ennyi?
"őszi búzából országosan 5,23 tonna, őszi árpából 4,98 tonna, repcéből 2,8 tonna átlagtermést mértek"
Válasz .Feco. #12415. hozzászólásáraLehet, én nem mondom h nem lehet. Csak elég karcsút, néhol. Mert van ahol az 50 az semmi, az átlag a 70+, de van ahol a 60 már extra mert az üzemi max 50
Válasz Tomszi #12416. hozzászólásáraEbben a kértdésben (is) az asztalnak ugyan azon az oldalán ülünk, úgy vélem...
Válasz .Feco. #12415. hozzászólásáraTe eléggé szakmai hozzászólásokat szoktál írni, ezért tőled is megkérdezem azt, amit a topik alapítójához címeztem, de ő ugye ideiglenesen eltűnt.
Milyen az, amikor nyers kőzetlisztet forgat az eke a felszínre? Hogy néz az ki, miről lehet megismerni? Mert szántottam már, de ilyet még nem láttam, vagy csak nem tudtam hogy ez az. Vadföldet már láttam felforgatni, nem én csináltam, de láttam a nyomát (vadföld nem az amin vadak legelnek)
E cikket olvasva merült fel bennem:
link
Válasz bandigh #12401. hozzászólásáraEgy 5-6 tonnás búzán mégis hogyan nem lehet hasznot realizálni?
Másfelől: hektáronként 5-6 tonnás búza manapság egy műanyagpohárban vattán is megterem, jó fajta, hormális gondozással, átlagostól rosszabb földben kell hogy tudja minimum az 5 tonnát, felfelé meg inkább nem is mondom hogy mennyit, mert megint oldalirányú vitát gerjesztenék vele....
Válasz szanberg #12409. hozzászólásáraUgye kikerül a zöldítés (az sem kötelező most), és helyette ez várható. Csak az a kérdés mennyi lesz a plusz pénz. Halottam már olyat is, hogy nem lesz többet AKG hanem ez lesz helyette mindenkinek elérhetően.
Az egész iromány végül is az elmúlt 2 év AKG keveréke.
Meglátjuk a pontos összegeket hamarosan. Nem tudom mennyire mernek, hozzányúlni az alap támogatáshoz. Ennek úgy lenne értelme, hogyha az alap támogatást mondjuk 20 000eFt lenne, és ezt lehetne emelni a vállalásokkal. Csak ez sem fér össze azzal, hogy csökkentik a parasztok papírmunkáját.
Másik probléma ezzel a környezetvédelemmel, hogy ugye a Németek ellen indítottak eljárást mert nem vezették be a nitrát rendeletet. A nyomás hatására a bevezetés után lecsökkent a termés, nem fogy úgy a műtrágya stb.... és ez sok multi érdekeivel szemben áll.
Messze van még mire ez végleges lesz.
Válasz Tomszi #12408. hozzászólásáraSzerintem ezt nem mondtam.
El kell találnom a mikéntjét még. A lényeg, haladok.
Válasz Tomszi #12408. hozzászólásáraIgazából búza alá a legkönnyebb jó talajt csinálni forgatás nélkül, már 40 éve is kivitelezhető volt, pedig akkor még nem volt ennyi féle gép elérhető, mint manapság.
Válasz szanberg #12409. hozzászólásáraIgen, én is beleolvastam a lenti dokumentumba, sőt átfutottam, de olyan nem volt benne, hogy kötelező lenne.
Olyat viszont mástól hallottam már, hogy jobban fognak differenciálni ilyen szempontok szerint, hasonlóan mint az akg-ban is.
Válasz endypapa #12396. hozzászólásáraFelénk annak volt baja búza termésátlaggal akinek alá szántva volt, ez 99%-ban így van minig. Csak azért mert az agyagon itt ősszel ekével nem lehet jó alapművelést csinálni
Válasz VDénes #12406. hozzászólásáraSzerintem nem lesz senkire semmi ráerőszakolva, csak aki nem vállal ilyen megoldásokat az nem kap majd támogatást, vagy csak kevesebbet. Lehet majd dönteni, amúgy régóta vannak ilyenekről szó, csak még senki sem lépte meg