Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.37 FtUSD402.25 FtCHF438.98 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz MrPoke #12227. hozzászólásáraMég 1X megkérdezem,de nem kötözködésből csak hogy tanuljak.Miért ellenzed az alaptrágyát ?? Próbáltad hogy mindent úgy csináltál hogy írtad,csak ősszel kapott vetéssel egymenetben pl 150-200 kg Npk-t is.Nem hozná vissza az árát,vagy valamit rontana a tmmg rendszeren ??
Válasz Netparaszt #12216. hozzászólásáraEzzel egyet értek, viszont nem szabad elriasztani az embereket. Én sem tartok ott hogy a TMMG minden irányelvét betartsam. A lényeg, hogy elkezdje valaki, ha más nem pár hektáron. Ha hirtelen valaki szántásról csak úgy átáll a TMMG re, lecsökkenti a műtrágya növényvédőszer mennyiségét akkor inkább tegye ki a táblát, hogy eladó a gazdaság.
Nem szabad kijelenteni, hogy az olajretek mustár takarónövény semmit nem ér. Mivel hasznos információt szerezhet a gazdálkodó, hogyan kell elvetni, megsemmisíteni, mik a gépi feltételei. Csak mikor jönnek a problémák akkor kel segítséget nyújtani finoman, hogy is lehetett volna jobban csinálni. Ez egy tanulási folyamat. Én is tudom, hogy korán vetve ennek a keveréknek nagyobb a káros hatása mint az előnye, de nem szabad senkit letorkolni, hogy hülye vagy....
És ez a TMMG minden részére igaz. Így persze lassabb a változás, de jobb egy lassú változás mint a semmilyen.
Pl szenbergnek azt mond meg mik azok a mérgező takarónövények amikkel sikeresen tudná elriasztani a vadakat. Én kerestem, de nem találtam. De hátha lassan meg jelen a könyv
Válasz szanberg #12223. hozzászólásáraA takarónövénynek nem csak a föld feletti része számít! A gyökérre teszik a talajjavító hatást. A vadak a föld feletti részeket lerágják, megtapossák a területet sírni volna kedve az embernek mikor látja az 50-120-as rudlikat, majd tavasszal mikor alig lehet elmenni a földön traktorral, meghogy nem lehet érte vadkárt kérni, mert nem haszonnövény. Most ezen dolgozom, hogy ez is forintosítható legyen.
De amiért írok, tavasszal takaró után nem akartam sekély talajművelést sem, csak direktvetővel kukoricát vetni, de a vadjárás miatt 6-8cm mély rövidtárcsázásra volt szükség. Hagytam kontrollt kicsit több mint 1ha-t, közben morgolódtam, hogy vasat kell használnom. A terméseredmény az lett, hogy a tárcsázott 10%-al adott többet mint amit nem bolygattunk. És ez az agyag fizikai tulajdonsága miatt volt, nemcsak a vadtaposás miatt. Mi akkor is vetünk takarót, ha a vadőr bíróság előtt is elismerte, hogy nem vadásznak a területeinken, sőt áthajtják a vadat hozzánk. Mivel a gyökerek is sokat változtatnak a szerkezeten, giliszta számon.
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraItt is van közel semleges kémhatású talajunk de egyébként sosem vettem észre mérhető különbséget azonos kijuttatott műtrágya mennyiségek mellett, ezt most jobban meg fogom figyelni idén, ki gyűjtöttem talajminták eredményeit visszakerestem melyik parcella a leg savanyúbb és leg semlegesebb.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraAttila!
Nálad a legnagobb baj azzal lesz, hogy állatok...
Első körben a vadkárokkal, te tudod miről beszélek. Én takaró növényt vetettem már nagyon régen több évben is. Sajnos amire rájár a vad egész télen abból nemlesz énekes halott, úgy összetiproja betömöríti szét mancsolja az agyagot, hogy több kárt okozol vele mint bármilyen rossz szántással és ez szó szerint így van! Nem mellékesen utána következő tavaszon azokból a földekből nagy csodát kihozni nem lehet, nekem is lettek félterméseim ebből kifolyólag, hát nem esett jól...
Másik meg a juh állományod. Azt is saját példából gondolom ami a telephelyed környékén vannak tarlók azokat járatjátok, mert a jószágnak enni kell. Én minden évben vetek zöldtrágyát ilyen helyekre legelőnek, hogy a árvakelésen kívül legyen még zöld anyag a juhnak, de ebből sem lesz kívánatos takarónövény viszont mást nem tehetsz mert fenn kell tartanod az állományt.
Én ezeket látom akadálynak illetve komoly direkt vető gépek de mindenképpen mulcsvető gépek hiányát, mert igazából csak azzal megy ez a szisztéma és ez itt nem homok nálunk jól írod, itt a leg komolyabb szerszám is meg tud bukni.
Továbbá a saras mancsos csak azért is megcsinálom munkákat kell próbálni le redukálni első körben, mert nem a leg szalonnásabb szántás a jó, hiába látványos és hiába mély.
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraNe haragudj meg de sosem adtál nekem tanácsot és nem is kérek tőled. Írtam már, attól, hogy hülyének nézed a másikat, attól tisztában vagyunk azzal mit lehet tenni egy savanyú talajjal. Én tanultam is felsőoktatási intézményben.
Azt, hogy miért nem csináltuk azzal neked nem kell foglalkozni, az legyen a saját problémám, te csak oltsad továbbra is vitavaxal a szója vetőmagot hehe
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraNe hidd el, nem véletlen mondják a 6,5-7,5pH tartományt. Lúgos közegben is csökken a tápanyagok felvehetősége, mert ott a Na++ ami mindenkit kiüt a kolloidok felületéről. googlezz kicsit.
Válasz Sk Laci #12214. hozzászólásáraA sok Mg a Ca, K és a Fe ionok felvételét gátolja amellett, hogy a szerkezetet rombolja a szerkezetalakító Ca blokkolásával.
Olyan mésztrágyát kell szórnod amiben nincs Mg. Mivel a pH-d is jó lehet gipszet is kell szórnod, hogy savas bomlás legyen. Egy talajtanossal beszélj, kevesebb pénz megfizetni egy tervet, mint tönkretenni a talajt. CaO mindig gyors oldódású (1-2év) a CaCO3 (2-5év szemcseméret!) meg lassú. Nem fogsz annyi Ca-ot kiszórni, hogy baj legyen. Az olajos növények durván meghálálják a mésztrágyát. Amennyibe a 2-3q-s formázott mésztrágyák kerülnek, abból simán kiszórsz 5-10t mészkövet.
De erről a témáról volt már szó, mikor szandberg gondolkozott ezen is.
Válasz Filler #12211. hozzászólására Többszöri kis adaggal hatékonyabb lenne a meszezésed, a csapadékkal gyorsan mozog a mész. Meszet csak sűrű vetésű növényzet elé szabad szórni, hogy azonnal fel is vegye valamilyen növény és szerves kötésben eltárolja, ezért jó takarónövény előtt szórni.
Válasz kovacsmihaly0905 #12215. hozzászólásáraNem hiszem el,de az tény,hogy magas ph biztos több hasznosul,mint egy savanyú talajon.Tavaly volt egy darab búzám,granstar gyomirtón kívül semmit nem kapott.Lett rajta 47 mázsa/ha.
Csak érdekesség képpen,két gazda,mikor itt látatlanba hajba kap.Talán csak egy kis PH különbség van,amit nem tisztáznak előre,és megy a szálykarate.
Válasz Filler #12207. hozzászólására a előadásoktól behálózott ismerőseid akkor nem figyeltek különösebben az előadásokon, mert minden alkalommal számos alkalommal hangsúlyozom, hogy a fizikai-kémia-biológia minden elemének rendben kell lennie. Attól, hogy valaki ekéről grubberre vált, még nem sok csoda fog történni, de ezt is sokszor leírtam már itt is. A TMMG lényege, hogy mindhárom terület összefüggéseit meg kell érteni és hatékonyan alkalmazni, ehhez tanulni kell, amihez több kell, mint ezt a fórumot olvasgatni. Például hiába takarónövényezik és vakarózik valaki, ha mellette a mikrobiológiára és a kémiára nem fordít gondot - nem fog emelkedni a humusza, nem fog javulni a művelhetőség és nem tudja csökkenteni a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét.
Ha már a PH szóbakerült, akor én is kérdeznék. Van egy parcellám, ahol az évek során nen sikerült javítanom a szerkezetén /szerkezet nélküli fekete ártéri talaj/. Nagyon nehezen müvelhető. Mg értéke nagyon magas 800-900, ami szakirodalom szerint elősegíti az ilyen talajok tömörödését-öszeállását. PH értékek 6,2-7,4 között vanak a talajvizsgálatok eredményei szerint. Jelenleg búza van bele vetve. Aratás után gondoltam a meszezést 4 tona/ha adagban, hogy valamit javítsak az öszeálódáson. Mütrágyaforgalmazók ajánlotak granulált krétaport, és ezt állitólag lehet tavaszal a búzában is szórnom. Próbálta valaki?
Másik dolog, meszezés után milyen takarónövényeket vethetek, amiknek nem lesz gondjuk 4 T/ha adagú mész kijutatásától. Nincsen e csíragátló hatása? Edig facéliát, mustárt, alexandriai herét, pohánkát, napraforgót és repcét /ezen keverékeket/ használtam. Mehetnek ezen takarónövények, vagy másmilyet vesek?
Válasz MrPoke #12212. hozzászólásáraItt van egy kertész,azt mondta,ha a lombtrágyás kannára rá van írva,hogy 5 liter/ha.,akkor legalább 15 liter/ha.-al kell szórni.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraTermészetes nem azt mondom, hogy mindenhol el lehet ezt érni, de mindenholl lehet javítani a talajon. Amit itt látok, hogy évről évre emelik a műtrágya mennyiségeket, egyre több talajmunkát végeznek, és szinten sem tudják tartani a terméseket. Amíg én minden évben tudom emelni a termést. Fogalmam sincs mi lesz a vége, de próbálom a költségeket úgy növelni, hogy az ne vásárolt alapanyagok legyenek. Komposzt készítés, takarónövény, stb. Amit viszont látok a lombtrágyák mennyiségét nagyon meg kell emelnem.
És megy az agyalás mik lehetnek azok a növénytársítások amik működnek. És értékesíthető. Ebben még nagy lehetőséget látok.
Válasz Tomi81 #12209. hozzászólásáraIgen én is ezt mondtam nekik. Nekem sajnos eddig nem volt anyagi hátterem hozzá. Most már idén szeretnék 1 területet elkezdeni 4,2ph alapján és a földvizsgálati eredmények alapján 5t\ha kiszórni. Aztán haladunk tovább és 3 év múlva meglátjuk mi lesz belőle, kell-e majd még később ennyi, vagy elég egy kis javító 1-2t pluszban.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraCsak én azt nem értem, hogy ott van a szomszédba nálatok a mész és mégsem szórjátok. (Mármint az ismerőseidre értem)
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraCsak érdekesség képpen,nálam 7 felett van a PH.Akkor ezek szerint a műtrágya 100%-a hasznosul.
Akkor ezért állítottak néha hazugnak engem,hogy itt 40-50 kg hatóanyag nitrogénből is van 5 tonna búza.
Mert ahol 5 a PH ugyanennyi terméshez,3 szor annyi nitrogén kell.
Válasz .Feco. #12205. hozzászólásáraNem azt mondom, hogy nálunk vannak a legrosszabb földek. Se azt, hogy nálunk nem működne, csak azt hogy mennyi időt és pénzt kell még ebbe beleölni, hogy maga a talaj megfeleljen ehhez, hogy belevághassunk és ezt sokan nem számítják bele. Voltak már itt próbálkozások, de elfelejtették, hogy nem úgy működik, hogy igen ledobom az ekét lazítót grubert, 2 sor tárcsa és kész van. Előbb a talajt kell ilyen állapotba hozni. Az AK ismerem nem kell bemutatni, még anno működő malmok távolságát is beleszámították. Inkább irány adó mint pontos szám. Vannak jól művelhető és jó földek, de sajnos van olyan is ahol 30ha rétről 40 120-as bálát takarítottak be. Nem hiába a régi paraszti elnevezése sem, hogy "ritka".
Amit leírtam én csak azt mondom, amit kiolvastam az elmúlt oldalakon, hogy igen is így kell csinálni és működik. Azon a talajon ami neki van igen, de nekünk azért még sokat kell tenni, hogy meg legyen a megfelelő talajunk. Ezt csak azért írom, mert nem 1-2 jó ismerősömet behálózta az előadások varázsa, hogy ők 2 évig lazítanak gruberoznak és utána már csak direktvetés, holott hasonló 4-5 közötti ph földjeik vannak.
Válasz szanberg #12161. hozzászólására Ingyen volt a tanács, de milliókat takaríthattál volna meg vele minden évben, amióta gazdálkodsz. Kiszámolhatod a melléklet táblázat értékei alapján, hogy a pH függő műtrágya hatékonyság alapján mennyi pénzt vesztettél minden egyes kg kiszórt műtrágyán a savanyú talajaidon. Ezt a számolást ajánlom mindenkinek, vicces számok szoktak kijönni. A takarónövényekkel megelőzhető tápanyagkimosódás összegei is csodás képet mutatnak, de ez majd egy másik táblázat lesz.
Egyébként továbbra is várom a mellélövéseim listáját tőled, mert szeretnék rájuk válaszolni. Menni fog gondolom a listázás, még véletlenül sem csak a levegőbe beszélsz, ugye?
Válasz Filler #12201. hozzászólásáraAkkor Ernike és Szanberg kollégák vannak hozzad legközelebb, keresd őket nyugodtan, segítőkészek, szívesen elmondják mit lehet és mit nem, és elég jól értik a dolgukat....
Ez amúgy jellemző probléma, hogy az ember fejben kijelenti (akar tudat alatt is) hogy az ő földje és adottságai biztosan rosszabbak bárki mástól és ott aztán biztosan nem működne, és másnak meg azért működik mert jó helyre született. Úgy általában mindenki így gondolja hogy az k földjei a legrosszabbak különben. Ne akarj ezzel versenyezni szerintem, ismerem azt a részt, bármikor bevallalnak ott gazdálkodást... az aranykorona-értéket meg felejtsd el, ugyanaz a föld ami nálad 20 AK ha Miskolc alatt lenne 30-as értéket kapott volna Pest alatt meg 40-et.. mára ezek az értékek semmit sem jelentenek, kiindulási alapnak sem jók... mi sem bizonyítja ezt jobban hogy konstans számok, nem változnak idővel sem, holott ami földnek jó gazdája volt az elmúlt 20 évben annak a művelhetősége és a várható hozama finoman szólva is más mint amit ugyanebben az időben kutyaütők műveltek...
Válasz Filler #12201. hozzászólására több, mint 160 millió hektáron notilleznek, Ausztráliától Alaszkáig, éves 2000 mm csapadéktól 180 mm-ig. Ezek egy része talajmegújító módszerekkel teszi, így amiatt nem kell aggódnod, hogy nálad valami különleges időjárás vagy talaj van, amin nem lehet tmmg technológiával dolgozni.
Ezt mondjuk már leírtam évekkel ezelőtt itt és már sok ezer embernek mutattam meg az előadásokon a hazai példákat is.
Kattints rá a nevemre és olvasd vissza a hozzászólásaim, mindent megtalálsz. Januárban jövő héten Bonyhádon, utána Cegléden lesz még egy előadásom, ahol az eredményeket és az oda vezető utakat mutatom be.
Ha érdekel, el tudsz jönni.
Válasz Filler #12201. hozzászólásáraTMMG alapjaival,ha tisztába vagy,azt illeszted a saját adottságaidba,és működik.Ennyi az egész.
Az alap elméletet,álmodból felrázva is tudni kell.
Ha ez megvan,sikeres lehetsz.
Ne másra várj,cselekedj,és ne te tanulj a szomszédtól,a szomszéd tőled.
Válasz Mf-es? #12200. hozzászólásáraÉszak borsod aggtelek környéke. Az a baj azzal ha közelemben dolgozik azt kéne, hogy jelentse, hogy 5 km körzeten belül. Mert 10km már más a föld az időjárás. Nálunk -19 van ott csak -15. Nálunk márciusban hó van náluk már lassan a földre lehet menni. Ők már április közepén vetik a kukit nálunk még fagy van reggelente. Ezért mondom ha nem ismered az adott körülményeket nem tudsz mindenre választ adni. Mindennek ellenére szívesen hallgatok meg bárkit ilyen témában, de egyenlőre nem csak a pénz miatt nem tehetem sokszor hanem az idő amit erre tudok szánni is kevés sajnos.
Válasz Filler #12199. hozzászólásáraCsak annyit a témához,több tíz gazda,több ezer hektáron magyarország minden talajtipusán elszántan csinálja,és mindenhol pozitív a tapasztalat.
Te pontosan hol gazdálkodsz?Talán tudunk ajánlani valakit,aki közeledben van.
Válasz Filler #12198. hozzászólásáraNem akartam beleszólni a témába, de követem, mert szeretnék tanulni belőle és igen én is szeretnék így gazdálkodni, de azért írtam hozzá mert pont azt látom abban amit írsz, hogy te tudod, hogy mindenhol meg lehet ezt csinálni. Ebből nekem az következik, hogy te az ország több pontján is gazdálkodtál már 10+ évet így lehet 70-80+ éves lehetsz ezúton is szeretnék bocsánatot kérni hogy letegeztem és ha megbántottam volna Uraságodat. Sajnos nem gondolkodtam előre.
Válasz MrPoke #12189. hozzászólására15-20 AK hagyományosan véve hol rossz? Nekem a legjobb területem sem éri el a 20-at a rosszabbjai meg 4 AK-ak.
Nagyon szép amit leírtál, hogyan gazdálkodsz, számomra viszont hihetetlennek tűnik, de remélem egyszer én is odáig juthatok.
Azt mondod bármilyen területet lehetne ilyenre minőségűre állítani azt nem tudom lehet, de milyen anyagi áron? Azért vegyük figyelembe a talaj tulajdonságait is.
Nekem csak az a bajom ezzel amit mondasz, hogy igen nálad működik tiszai öntés talajon, de azt lehet nem láttad még milyen talajok vannak az országban. Kis ország vagyunk, de szerintem elég sok mindenben változnak a gazdálkodási formáink amik ugye függenek az adottságoktól. Talaj, időjárás.
Szóval az én véleményem az, hogy igen csináld ahogy csinálod terjeszd, de addig ne bírálj senkit hogyan gazdálkodik amíg nem voltál a helyzetében. Ha meg sokan a példádat követve elkezdenek gazdálkodni és ne adj Isten a fent említett körülményekre utalva nem jön be nekik akkor is remélem mellettük állsz majd.
Válasz MrPoke #12194. hozzászólásáraSzerintem ez folytatódni fog, mármint az extrém időjárási anomáliák. Most ami volt meleg ősz és tél eleje, egyszer kevés csapadék, máskor meg pár nap alatt 100 mm eső zúdul...stb. Ezekre kell felkészülni, teljesen kivédeni sajnos nem lehet. A legjobb technológia is kevés, ha az időjárás nem pártol.
Válasz horesz #12193. hozzászólásáraTavalyi évet felesleges nézni. Nem a technológia döntötte el a terméseket. Igazából minden bekövetkezett ami a gabonának árthatott. Rengeteg eső, télen +30fok, tavasszal -15, belvíz, azután pedig aszály. Itt ez volt a felállás, 2018-at itt emlegetni fogják egy darabig. De ha így alakul tovább a csapadék helyzet lehet a 2019-es év kenterbe veri a 18-ast...
Válasz MrPoke #12187. hozzászólásáraElég szimpatikus ez a 70-80e ft/ ha költség búzánál. Ez nálam a tavalyi évbe (2018), őszi búzánál 56q/ha lett (prémium javító minőség) de 160-180e / ha költséggel, és 130kg N hatóanyaggal. 20 AK sekély termőrétegű sülevényes (30cm alatt kibányászható kavics) területen, szója előveteménnyel.
Válasz MrPoke #12189. hozzászólásáraAmelyiknek kevés a természetes N szolgáltató képessége.N nélkül nincs termés. 7 t 45 kg N el kevés talajon tartható hosszú távon. Nálunk 30kg N el 3-4t kuk terem csapadékos évben van ahol ez 6-7 t
2 sor rövid tárcsa 7-10cm mélyen. 14e
vetés 180-200kg-al AGG-s területek fémzárolt, a többibe sima tisztított saját termés csávázás nélkül 30e-18e
tavasszal 45kg nitrogén hatóanyag mikor rá lehet menni.
Gyomirtás Grandstar
30kg nitrogén hatóanyag bokrosodás végén
kalászhányáskor 10kg nitrogén hatóanyag.
Aratás 20e
Műtrágya 20e szórás 12e gyomirtó X
˘100eFt ez az idei terv Búzára a korábbi évek tapasztalata alapján és a jelenlegi állapot szerint remélem közel lesz a 70q hoz.
Tavaly 1 menetben ment ki 2q nitrosol más nem volt, eredmény 50q
Tritikálé, Árpa kevesebb műtrágyát kap. Az csak 30kg-ot kap indításnak.
Szoktam, bokrosító hengerezni ha lehet tavaly nem lehetett.
De képlékeny az egész minden évben más és mindig változtatok valamit. Idén lombtrágya tesztek lesznek de hogy mi fogalmam sincs.
Válasz Kémlelő #12184. hozzászólásáraNincs miről beszélni :) Az alap tételek le vannak fektetve. Az apróságok pedig szakmai titok :) Amíg befogadó fülre nem találnak.
Ha a következőket elhiszed és megtapasztaltad lehet gondolkodni merre tovább:
Egy aktív biológiával rendelkező talaj esetén:
- a talajművelésnek minimális termés befolyásoló hatása van
- nincs szükség talaj fertőtlenítőkre
- nincs szükség gombaölőre
- nincs szükség PK műtrágyára.
- nincs szükség rovarölőre
- 100kg nitrogén hatóanyaggal simán lehet 100q feletti kukoricát termelni
Ezek tények, az ide vezető út pedig le van írva.
Mindenkinek jó kísérletezést! :)
Értelmes kérdésre értelmes válasz van, többit átugrom. (ugorjuk)
Válasz Nyanyó #12178. hozzászólásáraAz Mimikri és Kamuflázs. De volt Surgyelán és Fuszulán is. Azok meg éhesek maradtak. Miért kell a szót szaporítani?
15328 hozzászólás
Válasz MrPoke #12227. hozzászólásáraMég 1X megkérdezem,de nem kötözködésből csak hogy tanuljak.Miért ellenzed az alaptrágyát ?? Próbáltad hogy mindent úgy csináltál hogy írtad,csak ősszel kapott vetéssel egymenetben pl 150-200 kg Npk-t is.Nem hozná vissza az árát,vagy valamit rontana a tmmg rendszeren ??
Válasz Netparaszt #12216. hozzászólásáraEzzel egyet értek, viszont nem szabad elriasztani az embereket. Én sem tartok ott hogy a TMMG minden irányelvét betartsam. A lényeg, hogy elkezdje valaki, ha más nem pár hektáron. Ha hirtelen valaki szántásról csak úgy átáll a TMMG re, lecsökkenti a műtrágya növényvédőszer mennyiségét akkor inkább tegye ki a táblát, hogy eladó a gazdaság.
Nem szabad kijelenteni, hogy az olajretek mustár takarónövény semmit nem ér. Mivel hasznos információt szerezhet a gazdálkodó, hogyan kell elvetni, megsemmisíteni, mik a gépi feltételei. Csak mikor jönnek a problémák akkor kel segítséget nyújtani finoman, hogy is lehetett volna jobban csinálni. Ez egy tanulási folyamat. Én is tudom, hogy korán vetve ennek a keveréknek nagyobb a káros hatása mint az előnye, de nem szabad senkit letorkolni, hogy hülye vagy....
És ez a TMMG minden részére igaz. Így persze lassabb a változás, de jobb egy lassú változás mint a semmilyen.
Pl szenbergnek azt mond meg mik azok a mérgező takarónövények amikkel sikeresen tudná elriasztani a vadakat. Én kerestem, de nem találtam. De hátha lassan meg jelen a könyv
Válasz szanberg #12223. hozzászólásáraA takarónövénynek nem csak a föld feletti része számít! A gyökérre teszik a talajjavító hatást. A vadak a föld feletti részeket lerágják, megtapossák a területet sírni volna kedve az embernek mikor látja az 50-120-as rudlikat, majd tavasszal mikor alig lehet elmenni a földön traktorral, meghogy nem lehet érte vadkárt kérni, mert nem haszonnövény. Most ezen dolgozom, hogy ez is forintosítható legyen.
De amiért írok, tavasszal takaró után nem akartam sekély talajművelést sem, csak direktvetővel kukoricát vetni, de a vadjárás miatt 6-8cm mély rövidtárcsázásra volt szükség. Hagytam kontrollt kicsit több mint 1ha-t, közben morgolódtam, hogy vasat kell használnom. A terméseredmény az lett, hogy a tárcsázott 10%-al adott többet mint amit nem bolygattunk. És ez az agyag fizikai tulajdonsága miatt volt, nemcsak a vadtaposás miatt. Mi akkor is vetünk takarót, ha a vadőr bíróság előtt is elismerte, hogy nem vadásznak a területeinken, sőt áthajtják a vadat hozzánk. Mivel a gyökerek is sokat változtatnak a szerkezeten, giliszta számon.
Válasz horesz #12193. hozzászólására70e ft-nál a vetőmagon kívűl már nem sok mindenre lehet költeni.
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraItt is van közel semleges kémhatású talajunk de egyébként sosem vettem észre mérhető különbséget azonos kijuttatott műtrágya mennyiségek mellett, ezt most jobban meg fogom figyelni idén, ki gyűjtöttem talajminták eredményeit visszakerestem melyik parcella a leg savanyúbb és leg semlegesebb.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraAttila!
Nálad a legnagobb baj azzal lesz, hogy állatok...
Első körben a vadkárokkal, te tudod miről beszélek. Én takaró növényt vetettem már nagyon régen több évben is. Sajnos amire rájár a vad egész télen abból nemlesz énekes halott, úgy összetiproja betömöríti szét mancsolja az agyagot, hogy több kárt okozol vele mint bármilyen rossz szántással és ez szó szerint így van! Nem mellékesen utána következő tavaszon azokból a földekből nagy csodát kihozni nem lehet, nekem is lettek félterméseim ebből kifolyólag, hát nem esett jól...
Másik meg a juh állományod. Azt is saját példából gondolom ami a telephelyed környékén vannak tarlók azokat járatjátok, mert a jószágnak enni kell. Én minden évben vetek zöldtrágyát ilyen helyekre legelőnek, hogy a árvakelésen kívül legyen még zöld anyag a juhnak, de ebből sem lesz kívánatos takarónövény viszont mást nem tehetsz mert fenn kell tartanod az állományt.
Én ezeket látom akadálynak illetve komoly direkt vető gépek de mindenképpen mulcsvető gépek hiányát, mert igazából csak azzal megy ez a szisztéma és ez itt nem homok nálunk jól írod, itt a leg komolyabb szerszám is meg tud bukni.
Továbbá a saras mancsos csak azért is megcsinálom munkákat kell próbálni le redukálni első körben, mert nem a leg szalonnásabb szántás a jó, hiába látványos és hiába mély.
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraNe haragudj meg de sosem adtál nekem tanácsot és nem is kérek tőled. Írtam már, attól, hogy hülyének nézed a másikat, attól tisztában vagyunk azzal mit lehet tenni egy savanyú talajjal. Én tanultam is felsőoktatási intézményben.
Azt, hogy miért nem csináltuk azzal neked nem kell foglalkozni, az legyen a saját problémám, te csak oltsad továbbra is vitavaxal a szója vetőmagot hehe
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraNe hidd el, nem véletlen mondják a 6,5-7,5pH tartományt. Lúgos közegben is csökken a tápanyagok felvehetősége, mert ott a Na++ ami mindenkit kiüt a kolloidok felületéről. googlezz kicsit.
Válasz Sk Laci #12214. hozzászólásáraA sok Mg a Ca, K és a Fe ionok felvételét gátolja amellett, hogy a szerkezetet rombolja a szerkezetalakító Ca blokkolásával.
Olyan mésztrágyát kell szórnod amiben nincs Mg. Mivel a pH-d is jó lehet gipszet is kell szórnod, hogy savas bomlás legyen. Egy talajtanossal beszélj, kevesebb pénz megfizetni egy tervet, mint tönkretenni a talajt. CaO mindig gyors oldódású (1-2év) a CaCO3 (2-5év szemcseméret!) meg lassú. Nem fogsz annyi Ca-ot kiszórni, hogy baj legyen. Az olajos növények durván meghálálják a mésztrágyát. Amennyibe a 2-3q-s formázott mésztrágyák kerülnek, abból simán kiszórsz 5-10t mészkövet.
De erről a témáról volt már szó, mikor szandberg gondolkozott ezen is.
Válasz MrPoke #12212. hozzászólásáramilyen lobtrágyákat használsz?
Válasz Filler #12211. hozzászólására Többszöri kis adaggal hatékonyabb lenne a meszezésed, a csapadékkal gyorsan mozog a mész. Meszet csak sűrű vetésű növényzet elé szabad szórni, hogy azonnal fel is vegye valamilyen növény és szerves kötésben eltárolja, ezért jó takarónövény előtt szórni.
Válasz kovacsmihaly0905 #12215. hozzászólásáraNem hiszem el,de az tény,hogy magas ph biztos több hasznosul,mint egy savanyú talajon.Tavaly volt egy darab búzám,granstar gyomirtón kívül semmit nem kapott.Lett rajta 47 mázsa/ha.
Csak érdekesség képpen,két gazda,mikor itt látatlanba hajba kap.Talán csak egy kis PH különbség van,amit nem tisztáznak előre,és megy a szálykarate.
Válasz Filler #12207. hozzászólására a előadásoktól behálózott ismerőseid akkor nem figyeltek különösebben az előadásokon, mert minden alkalommal számos alkalommal hangsúlyozom, hogy a fizikai-kémia-biológia minden elemének rendben kell lennie. Attól, hogy valaki ekéről grubberre vált, még nem sok csoda fog történni, de ezt is sokszor leírtam már itt is. A TMMG lényege, hogy mindhárom terület összefüggéseit meg kell érteni és hatékonyan alkalmazni, ehhez tanulni kell, amihez több kell, mint ezt a fórumot olvasgatni. Például hiába takarónövényezik és vakarózik valaki, ha mellette a mikrobiológiára és a kémiára nem fordít gondot - nem fog emelkedni a humusza, nem fog javulni a művelhetőség és nem tudja csökkenteni a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét.
Válasz Mf-es? #12208. hozzászólásáraNálad sem hasznosul 100%ban a műtrágya. El ne hidd már az összes marhaságot!
Ha már a PH szóbakerült, akor én is kérdeznék. Van egy parcellám, ahol az évek során nen sikerült javítanom a szerkezetén /szerkezet nélküli fekete ártéri talaj/. Nagyon nehezen müvelhető. Mg értéke nagyon magas 800-900, ami szakirodalom szerint elősegíti az ilyen talajok tömörödését-öszeállását. PH értékek 6,2-7,4 között vanak a talajvizsgálatok eredményei szerint. Jelenleg búza van bele vetve. Aratás után gondoltam a meszezést 4 tona/ha adagban, hogy valamit javítsak az öszeálódáson. Mütrágyaforgalmazók ajánlotak granulált krétaport, és ezt állitólag lehet tavaszal a búzában is szórnom. Próbálta valaki?
Másik dolog, meszezés után milyen takarónövényeket vethetek, amiknek nem lesz gondjuk 4 T/ha adagú mész kijutatásától. Nincsen e csíragátló hatása? Edig facéliát, mustárt, alexandriai herét, pohánkát, napraforgót és repcét /ezen keverékeket/ használtam. Mehetnek ezen takarónövények, vagy másmilyet vesek?
Válasz MrPoke #12212. hozzászólásáraItt van egy kertész,azt mondta,ha a lombtrágyás kannára rá van írva,hogy 5 liter/ha.,akkor legalább 15 liter/ha.-al kell szórni.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraTermészetes nem azt mondom, hogy mindenhol el lehet ezt érni, de mindenholl lehet javítani a talajon. Amit itt látok, hogy évről évre emelik a műtrágya mennyiségeket, egyre több talajmunkát végeznek, és szinten sem tudják tartani a terméseket. Amíg én minden évben tudom emelni a termést. Fogalmam sincs mi lesz a vége, de próbálom a költségeket úgy növelni, hogy az ne vásárolt alapanyagok legyenek. Komposzt készítés, takarónövény, stb. Amit viszont látok a lombtrágyák mennyiségét nagyon meg kell emelnem.
És megy az agyalás mik lehetnek azok a növénytársítások amik működnek. És értékesíthető. Ebben még nagy lehetőséget látok.
Válasz Tomi81 #12209. hozzászólásáraIgen én is ezt mondtam nekik. Nekem sajnos eddig nem volt anyagi hátterem hozzá. Most már idén szeretnék 1 területet elkezdeni 4,2ph alapján és a földvizsgálati eredmények alapján 5t\ha kiszórni. Aztán haladunk tovább és 3 év múlva meglátjuk mi lesz belőle, kell-e majd még később ennyi, vagy elég egy kis javító 1-2t pluszban.
Köszönöm a válaszokat, de nem szeretném tovább offolni a topikot, inkább csak olvasgatom és próbálok tanulni belőle.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraCsak én azt nem értem, hogy ott van a szomszédba nálatok a mész és mégsem szórjátok. (Mármint az ismerőseidre értem)
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraCsak érdekesség képpen,nálam 7 felett van a PH.Akkor ezek szerint a műtrágya 100%-a hasznosul.
Akkor ezért állítottak néha hazugnak engem,hogy itt 40-50 kg hatóanyag nitrogénből is van 5 tonna búza.
Mert ahol 5 a PH ugyanennyi terméshez,3 szor annyi nitrogén kell.
Válasz .Feco. #12205. hozzászólásáraNem azt mondom, hogy nálunk vannak a legrosszabb földek. Se azt, hogy nálunk nem működne, csak azt hogy mennyi időt és pénzt kell még ebbe beleölni, hogy maga a talaj megfeleljen ehhez, hogy belevághassunk és ezt sokan nem számítják bele. Voltak már itt próbálkozások, de elfelejtették, hogy nem úgy működik, hogy igen ledobom az ekét lazítót grubert, 2 sor tárcsa és kész van. Előbb a talajt kell ilyen állapotba hozni. Az AK ismerem nem kell bemutatni, még anno működő malmok távolságát is beleszámították. Inkább irány adó mint pontos szám. Vannak jól művelhető és jó földek, de sajnos van olyan is ahol 30ha rétről 40 120-as bálát takarítottak be. Nem hiába a régi paraszti elnevezése sem, hogy "ritka".
Amit leírtam én csak azt mondom, amit kiolvastam az elmúlt oldalakon, hogy igen is így kell csinálni és működik. Azon a talajon ami neki van igen, de nekünk azért még sokat kell tenni, hogy meg legyen a megfelelő talajunk. Ezt csak azért írom, mert nem 1-2 jó ismerősömet behálózta az előadások varázsa, hogy ők 2 évig lazítanak gruberoznak és utána már csak direktvetés, holott hasonló 4-5 közötti ph földjeik vannak.
Válasz szanberg #12161. hozzászólására Ingyen volt a tanács, de milliókat takaríthattál volna meg vele minden évben, amióta gazdálkodsz. Kiszámolhatod a melléklet táblázat értékei alapján, hogy a pH függő műtrágya hatékonyság alapján mennyi pénzt vesztettél minden egyes kg kiszórt műtrágyán a savanyú talajaidon. Ezt a számolást ajánlom mindenkinek, vicces számok szoktak kijönni. A takarónövényekkel megelőzhető tápanyagkimosódás összegei is csodás képet mutatnak, de ez majd egy másik táblázat lesz.
Egyébként továbbra is várom a mellélövéseim listáját tőled, mert szeretnék rájuk válaszolni. Menni fog gondolom a listázás, még véletlenül sem csak a levegőbe beszélsz, ugye?
Válasz Filler #12201. hozzászólásáraAkkor Ernike és Szanberg kollégák vannak hozzad legközelebb, keresd őket nyugodtan, segítőkészek, szívesen elmondják mit lehet és mit nem, és elég jól értik a dolgukat....
Ez amúgy jellemző probléma, hogy az ember fejben kijelenti (akar tudat alatt is) hogy az ő földje és adottságai biztosan rosszabbak bárki mástól és ott aztán biztosan nem működne, és másnak meg azért működik mert jó helyre született. Úgy általában mindenki így gondolja hogy az k földjei a legrosszabbak különben. Ne akarj ezzel versenyezni szerintem, ismerem azt a részt, bármikor bevallalnak ott gazdálkodást... az aranykorona-értéket meg felejtsd el, ugyanaz a föld ami nálad 20 AK ha Miskolc alatt lenne 30-as értéket kapott volna Pest alatt meg 40-et.. mára ezek az értékek semmit sem jelentenek, kiindulási alapnak sem jók... mi sem bizonyítja ezt jobban hogy konstans számok, nem változnak idővel sem, holott ami földnek jó gazdája volt az elmúlt 20 évben annak a művelhetősége és a várható hozama finoman szólva is más mint amit ugyanebben az időben kutyaütők műveltek...
Válasz Filler #12201. hozzászólására több, mint 160 millió hektáron notilleznek, Ausztráliától Alaszkáig, éves 2000 mm csapadéktól 180 mm-ig. Ezek egy része talajmegújító módszerekkel teszi, így amiatt nem kell aggódnod, hogy nálad valami különleges időjárás vagy talaj van, amin nem lehet tmmg technológiával dolgozni.
Ezt mondjuk már leírtam évekkel ezelőtt itt és már sok ezer embernek mutattam meg az előadásokon a hazai példákat is.
Kattints rá a nevemre és olvasd vissza a hozzászólásaim, mindent megtalálsz. Januárban jövő héten Bonyhádon, utána Cegléden lesz még egy előadásom, ahol az eredményeket és az oda vezető utakat mutatom be.
Ha érdekel, el tudsz jönni.
Válasz Filler #12201. hozzászólásáraTMMG alapjaival,ha tisztába vagy,azt illeszted a saját adottságaidba,és működik.Ennyi az egész.
Az alap elméletet,álmodból felrázva is tudni kell.
Ha ez megvan,sikeres lehetsz.
Ne másra várj,cselekedj,és ne te tanulj a szomszédtól,a szomszéd tőled.
Válasz Filler #12201. hozzászólásáraNekem is 5-15 AK-s földjeim vannak. Homok, homokos vályog. De a tapasztaltak 4 év után, pozitívak.
Válasz Mf-es? #12200. hozzászólásáraÉszak borsod aggtelek környéke. Az a baj azzal ha közelemben dolgozik azt kéne, hogy jelentse, hogy 5 km körzeten belül. Mert 10km már más a föld az időjárás. Nálunk -19 van ott csak -15. Nálunk márciusban hó van náluk már lassan a földre lehet menni. Ők már április közepén vetik a kukit nálunk még fagy van reggelente. Ezért mondom ha nem ismered az adott körülményeket nem tudsz mindenre választ adni. Mindennek ellenére szívesen hallgatok meg bárkit ilyen témában, de egyenlőre nem csak a pénz miatt nem tehetem sokszor hanem az idő amit erre tudok szánni is kevés sajnos.
Válasz Filler #12199. hozzászólásáraCsak annyit a témához,több tíz gazda,több ezer hektáron magyarország minden talajtipusán elszántan csinálja,és mindenhol pozitív a tapasztalat.
Te pontosan hol gazdálkodsz?Talán tudunk ajánlani valakit,aki közeledben van.
Válasz Filler #12198. hozzászólásáraNem akartam beleszólni a témába, de követem, mert szeretnék tanulni belőle és igen én is szeretnék így gazdálkodni, de azért írtam hozzá mert pont azt látom abban amit írsz, hogy te tudod, hogy mindenhol meg lehet ezt csinálni. Ebből nekem az következik, hogy te az ország több pontján is gazdálkodtál már 10+ évet így lehet 70-80+ éves lehetsz ezúton is szeretnék bocsánatot kérni hogy letegeztem és ha megbántottam volna Uraságodat. Sajnos nem gondolkodtam előre.
Válasz MrPoke #12189. hozzászólására15-20 AK hagyományosan véve hol rossz? Nekem a legjobb területem sem éri el a 20-at a rosszabbjai meg 4 AK-ak.
Nagyon szép amit leírtál, hogyan gazdálkodsz, számomra viszont hihetetlennek tűnik, de remélem egyszer én is odáig juthatok.
Azt mondod bármilyen területet lehetne ilyenre minőségűre állítani azt nem tudom lehet, de milyen anyagi áron? Azért vegyük figyelembe a talaj tulajdonságait is.
Nekem csak az a bajom ezzel amit mondasz, hogy igen nálad működik tiszai öntés talajon, de azt lehet nem láttad még milyen talajok vannak az országban. Kis ország vagyunk, de szerintem elég sok mindenben változnak a gazdálkodási formáink amik ugye függenek az adottságoktól. Talaj, időjárás.
Szóval az én véleményem az, hogy igen csináld ahogy csinálod terjeszd, de addig ne bírálj senkit hogyan gazdálkodik amíg nem voltál a helyzetében. Ha meg sokan a példádat követve elkezdenek gazdálkodni és ne adj Isten a fent említett körülményekre utalva nem jön be nekik akkor is remélem mellettük állsz majd.
Válasz .Richard. #12196. hozzászólásáraD
e nem a tmmg földeken!
Válasz MrPoke #12194. hozzászólásáraSajnos màr most kevs a viz a földben. Kisüt a nap hamar 20centi szàraz föld lesz.
Válasz MrPoke #12194. hozzászólásáraSzerintem ez folytatódni fog, mármint az extrém időjárási anomáliák. Most ami volt meleg ősz és tél eleje, egyszer kevés csapadék, máskor meg pár nap alatt 100 mm eső zúdul...stb. Ezekre kell felkészülni, teljesen kivédeni sajnos nem lehet. A legjobb technológia is kevés, ha az időjárás nem pártol.
Válasz horesz #12193. hozzászólásáraTavalyi évet felesleges nézni. Nem a technológia döntötte el a terméseket. Igazából minden bekövetkezett ami a gabonának árthatott. Rengeteg eső, télen +30fok, tavasszal -15, belvíz, azután pedig aszály. Itt ez volt a felállás, 2018-at itt emlegetni fogják egy darabig. De ha így alakul tovább a csapadék helyzet lehet a 2019-es év kenterbe veri a 18-ast...
Válasz MrPoke #12187. hozzászólásáraElég szimpatikus ez a 70-80e ft/ ha költség búzánál. Ez nálam a tavalyi évbe (2018), őszi búzánál 56q/ha lett (prémium javító minőség) de 160-180e / ha költséggel, és 130kg N hatóanyaggal. 20 AK sekély termőrétegű sülevényes (30cm alatt kibányászható kavics) területen, szója előveteménnyel.
Válasz Dns8 #12190. hozzászólásáraDe a nitrogén szolgáltató képességet lehet emelni. Ez a TMMG-nek a lényege.
Válasz Dns8 #12190. hozzászólásáraJa bocs látom van még 30 kg N később szórva. Nálunk 120-150 N kell 6 t búzához.
Válasz MrPoke #12189. hozzászólásáraAmelyiknek kevés a természetes N szolgáltató képessége.N nélkül nincs termés. 7 t 45 kg N el kevés talajon tartható hosszú távon. Nálunk 30kg N el 3-4t kuk terem csapadékos évben van ahol ez 6-7 t
Válasz Dns8 #12188. hozzászólásáraEbben igazad van. Ezt csak jó talajon lehet megcsinálni. De mitől jó a talaj?
Hagyományosan véve a földjeim igen rosszak 15-20AK 50AK Magas nátrium, sekély termőréteg. Tiszai öntéstalaj.
Válasz MrPoke #12187. hozzászólásáraEzt nem lehet megcsinálni akármilyen talajon.Ekkora N mennyiséggel gyemge földön 30q termés lesz.
Válasz Drisa #12186. hozzászólásáraElővetemény mindegy mind ugyanúgy néz ki.
2 sor rövid tárcsa 7-10cm mélyen. 14e
vetés 180-200kg-al AGG-s területek fémzárolt, a többibe sima tisztított saját termés csávázás nélkül 30e-18e
tavasszal 45kg nitrogén hatóanyag mikor rá lehet menni.
Gyomirtás Grandstar
30kg nitrogén hatóanyag bokrosodás végén
kalászhányáskor 10kg nitrogén hatóanyag.
Aratás 20e
Műtrágya 20e szórás 12e gyomirtó X
˘100eFt ez az idei terv Búzára a korábbi évek tapasztalata alapján és a jelenlegi állapot szerint remélem közel lesz a 70q hoz.
Tavaly 1 menetben ment ki 2q nitrosol más nem volt, eredmény 50q
Tritikálé, Árpa kevesebb műtrágyát kap. Az csak 30kg-ot kap indításnak.
Szoktam, bokrosító hengerezni ha lehet tavaly nem lehetett.
De képlékeny az egész minden évben más és mindig változtatok valamit. Idén lombtrágya tesztek lesznek de hogy mi fogalmam sincs.
Válasz MrPoke #12177. hozzászólásáraNem kötekedni akarok, de leírnád hogy néz ki nálad egy búza teljes technológia elovetemennyel, költségekkel.
Válasz Kémlelő #12184. hozzászólásáraNincs miről beszélni :) Az alap tételek le vannak fektetve. Az apróságok pedig szakmai titok :) Amíg befogadó fülre nem találnak.
Ha a következőket elhiszed és megtapasztaltad lehet gondolkodni merre tovább:
Egy aktív biológiával rendelkező talaj esetén:
- a talajművelésnek minimális termés befolyásoló hatása van
- nincs szükség talaj fertőtlenítőkre
- nincs szükség gombaölőre
- nincs szükség PK műtrágyára.
- nincs szükség rovarölőre
- 100kg nitrogén hatóanyaggal simán lehet 100q feletti kukoricát termelni
Ezek tények, az ide vezető út pedig le van írva.
Mindenkinek jó kísérletezést! :)
Értelmes kérdésre értelmes válasz van, többit átugrom. (ugorjuk)
Válasz szanberg #12176. hozzászólásáraInkább a topik címéről beszéljetek.
Válasz Mf-es? #12172. hozzászólásáraEZT láttad már ??
Válasz Bárány #12171. hozzászólásáraMiért pökhendi a stílusom?
Válasz MrPoke #12169. hozzászólásáraAz unokáinknak megkell adatni tudjanak dönteni nekünk igazunk volt e!
Válasz .Richard. #12179. hozzászólásáraJa.
Válasz Nyanyó #12178. hozzászólásáraAz Mimikri és Kamuflázs. De volt Surgyelán és Fuszulán is. Azok meg éhesek maradtak. Miért kell a szót szaporítani?
