Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR411.69 FtUSD399.52 FtCHF438.21 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #191. hozzászólásra
Ezt én igy nem jelenteném ki..
Minden évjárat és minden helyzet más.. Nekünk is van olyan amit meg kelene csinálni..Ha másért mert öszel vagy el maradt vagy azért mert nem tudtunk vele mit kezdeni.. És szerintem a csapadék mentes idö is be segit ennek az eldöntésébe..De akkor már azon is lehet gondolkodni hogy henger vagy fogas inkább??
Hát ez az, hogy "mi van, ha..."! És mi van, ha nem jelent semmit? Akkor meg 2150 Ft/ha ment a levegőbe.
Igazából a hengerezésre szavazó ismerőseim is így okoskodnak, ahogy te írtad (meg én is ezen hezitálok).
És mi van, ha a taposással több kárt csinálok, mint hasznot?
Még senkitől sem hallottam kézzelfogható eredményről. A reklám cikkektől eltekintve.
(Paldo, te meg ne offolj, mert beírom a neved, címed, telefonszáod!)
Sziasztok!
A mi búza illetve árpatábláinkon jelenleg az őzek végzik a bokrosítást!!!!Szépen le vannak csipegetve. Egyébként ahol már száraz a föld ott próbáltam csak "cipővel" simán bírtam 2-3 cm-t lenyomni tehát valóban fel van "kelve" a föld.Elképzelhető hogy használna a hengerezés!Végül is ha 1 mázsával már többet adna hektáronként az már megéri szerintem 5000 Ft-os búza árnál, mert én 5 literrel legyűrűzök hektáronként az csak 2150 Ft jelen pillanatban.A saját munkámat saját földön nem számolva 2850 Ft marad hektáronként!És mi van ha nem 1 mázsát jelent hanem esetleg többet!!!!
Valamikor a 90-es években(talán) elkaptam egy cikket az MG technikában. valami széles többkéses fűnyírót melyet traki húzott. A búza tetejét vágták vissza.
Jelen állapotban szerintem nem beszélhetünk bokrosító hengerezésről mert nincs még akkora a gabona növény,hogy azt egy kicsit "megtépné" Aki most vagy a következő napokban tervezi a hengerezés fagy által felemelt földrész visszanyomásánál van jelentősége.Én véleményem szerint!!!
Mi csak akkor ha felfagyott de az itt az utóbbi években nem volt jellemző. Az idei tél vége kicsit kemény volt de spec nálunk volt vagy 50cm-es hótakaró. Átlagos években hááát......nem láttuk igazán a különbséget. Mivel az adott darab kapott esőt is ráadásul úgy hogy passz.
Csatlakozom! Mintaterület,hengerelt terület szintén zenész! Semmi különbség! Próbáltuk már többféle hengerrel,több évben is de sem termésben,sem bokrosodásban nem mutatkozott különbség.
1-2 százalékos terméstöbbletért nem érdemes csinálni.
Teliholdnál, szűzlány vérével locsolva és persze CSAK GÜTTLERREL!
Engem valódi tapasztalatok érdekelnének, mert nálunk a gyakorlat eddig nem igazolta az elméletet, de hátha másnál igen.
Tapasztalta már valaki a bokrosító hengerelés kézzelfogható hatását?
Mi jónéhány éve csináljuk, és többször is maradt hengerezetlen kontroll egy-egy táblában. Sem "szemre", sem termésmennyiségben nem volt érzékelhető különbség.
Idén még egyszer tesztelünk, de kíváncsi lennék mások tapasztalatára.
Én több évben hengereztem már őszi árpát is. Első évben fogtam a fejem, mert a vader rollex crosskill rádobálta a földet....de nem lett gond belőle. Ha lehet akk a hengerezéssel ne rohanjon a traktor.
Válasz #161. hozzászólásra
Feco, semmi gond nincs ezzel, ez sem szentírás.
Az hogy az ember valamit fenntartással fogad, az csak annyit jelent hogy gondolkodik.
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.
A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.
Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet és ez fokozza a bokrosodást illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.
Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.
Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.
Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.
Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.
A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni.
A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok.
Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Prizmahenger típusok Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz.
A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat.
Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni.
abbol amit eddig halottam olvastam abból inkább a műtrágya talajba "keverése" és a felfagyott növények visszanyomása lehet a legfontosabb szerepe ennek de van aki a jobb bokrosodást is emlegeti
893 hozzászólás
Válasz #192. hozzászólásra
Mármint, az őszi elmaradt hengerezést pótolni tavasszal? Nem igazán értem.
Válasz #191. hozzászólásra
Ezt én igy nem jelenteném ki..
Minden évjárat és minden helyzet más.. Nekünk is van olyan amit meg kelene csinálni..Ha másért mert öszel vagy el maradt vagy azért mert nem tudtunk vele mit kezdeni.. És szerintem a csapadék mentes idö is be segit ennek az eldöntésébe..De akkor már azon is lehet gondolkodni hogy henger vagy fogas inkább??
Válasz #190. hozzászólásra
Hát ez az, hogy "mi van, ha..."! És mi van, ha nem jelent semmit? Akkor meg 2150 Ft/ha ment a levegőbe.
Igazából a hengerezésre szavazó ismerőseim is így okoskodnak, ahogy te írtad (meg én is ezen hezitálok).
És mi van, ha a taposással több kárt csinálok, mint hasznot?
Még senkitől sem hallottam kézzelfogható eredményről. A reklám cikkektől eltekintve.
(Paldo, te meg ne offolj, mert beírom a neved, címed, telefonszáod!)
Válasz #189. hozzászólásra
40 es váltó van a gépben,szikrázna a járókeret ha utol akarna érni
Válasz #188. hozzászólásra
Tiged meg a sok öregasszony hehehe
Válasz #187. hozzászólásra
jó cejg az 5 ha/óra hamar lerendezné a kiskerteket
Válasz #186. hozzászólásra
jó há
leadni ócskába
ez jólenne?mi ilyet használunk,csak mi füvetnyirunk velehttp://www.auctionflex.com/showlot.ap?co=2&weiid=7629512&lang=En
ha mondjuk a a paraszt kapna tavaszi hengerezést akkor.....
akkor megbokrosodna jobban?
nagyobb hévvel vetné magát bele???hehhhehe
fölkéne pörögni nem érzitek??????
Sziasztok!
A mi búza illetve árpatábláinkon jelenleg az őzek végzik a bokrosítást!!!!Szépen le vannak csipegetve. Egyébként ahol már száraz a föld ott próbáltam csak "cipővel" simán bírtam 2-3 cm-t lenyomni tehát valóban fel van "kelve" a föld.Elképzelhető hogy használna a hengerezés!Végül is ha 1 mázsával már többet adna hektáronként az már megéri szerintem 5000 Ft-os búza árnál, mert én 5 literrel legyűrűzök hektáronként az csak 2150 Ft jelen pillanatban.A saját munkámat saját földön nem számolva 2850 Ft marad hektáronként!És mi van ha nem 1 mázsát jelent hanem esetleg többet!!!!
Valamikor a 90-es években(talán) elkaptam egy cikket az MG technikában. valami széles többkéses fűnyírót melyet traki húzott. A búza tetejét vágták vissza.
Jelen állapotban szerintem nem beszélhetünk bokrosító hengerezésről mert nincs még akkora a gabona növény,hogy azt egy kicsit "megtépné" Aki most vagy a következő napokban tervezi a hengerezés fagy által felemelt földrész visszanyomásánál van jelentősége.Én véleményem szerint!!!
Mi csak akkor ha felfagyott de az itt az utóbbi években nem volt jellemző. Az idei tél vége kicsit kemény volt de spec nálunk volt vagy 50cm-es hótakaró. Átlagos években hááát......nem láttuk igazán a különbséget. Mivel az adott darab kapott esőt is ráadásul úgy hogy passz.
Válasz #175. hozzászólásra
Csatlakozom! Mintaterület,hengerelt terület szintén zenész! Semmi különbség! Próbáltuk már többféle hengerrel,több évben is de sem termésben,sem bokrosodásban nem mutatkozott különbség.
1-2 százalékos terméstöbbletért nem érdemes csinálni.
Válasz #178. hozzászólásra
Teliholdnál, szűzlány vérével locsolva és persze CSAK GÜTTLERREL!
Engem valódi tapasztalatok érdekelnének, mert nálunk a gyakorlat eddig nem igazolta az elméletet, de hátha másnál igen.
Válasz #177. hozzászólásra
állitólag a güttlernek szokott lenni 5% termésnövelő hatása , de csak bizonyos körülmények között és ezt is csak a gyártó állítja
Válasz #176. hozzászólásra
Cambridge.
Válasz #175. hozzászólásra
milyen hengerrel csináljátok?
Tapasztalta már valaki a bokrosító hengerelés kézzelfogható hatását?
Mi jónéhány éve csináljuk, és többször is maradt hengerezetlen kontroll egy-egy táblában. Sem "szemre", sem termésmennyiségben nem volt érzékelhető különbség.
Idén még egyszer tesztelünk, de kíváncsi lennék mások tapasztalatára.
Válasz #172. hozzászólásra
terméstöbbletet vagy valami szemmel látható külömbséget észleltél e a hengerezettben ?
Válasz #172. hozzászólásra
Köszi, akkor azt is megcsinálom gyűrűssel, az amúgy sem olyan aggresszív.
Válasz #171. hozzászólásra
Én több évben hengereztem már őszi árpát is. Első évben fogtam a fejem, mert a vader rollex crosskill rádobálta a földet....de nem lett gond belőle. Ha lehet akk a hengerezéssel ne rohanjon a traktor.
Az őszi árpa is meghálálja ezt a tavaszi bokrosító hengerezést??
Adjon Isten, jó estét!
Valaki hengerezi tavasszal a búzáját?
Mikor?
Milyen hengerrel?
Idén próba jelleggel én is beiktatom úgy néz ki.
Válasz #163. hozzászólásra
bár csak ilyen szép bokros buzák lennének de hát ennek a közelébe sincs egy tábla se amiket én láttam!
Válasz #166. hozzászólásra
kérdezzük meg a nagyöreget Feribácsit
Válasz #166. hozzászólásra
Nem rossz, de valahogy a cambridge-t használhatóbbnak tekintem
Válasz #163. hozzászólásra
ezzel lehetne nyomatni
Válasz #164. hozzászólásra
Gyönyörködtem!!
Válasz #163. hozzászólásra
... tehát a géptámasztásnak a semmi közepén
Lassan közeleg ennek is az ideje
Válasz #161. hozzászólásra
Feco, semmi gond nincs ezzel, ez sem szentírás.
Az hogy az ember valamit fenntartással fogad, az csak annyit jelent hogy gondolkodik.
Válasz #158. hozzászólásra
Nem kötözködni, vagy kritizálni akarom, de nálam nagyon sokat ront a cikk hitelességén, hogy a Güttler Kft. munkatársa írta..
Válasz #153. hozzászólásra
A HE-VA is hasonlóan jó mint a Dalbo , árban is ...Egyébként amik felénk vannak eléggé hasonlítanak egymásra , ugye Dán mind 2.
Válasz #156. hozzászólásra
Dalbo van . Kb 1.850e volt anno. Akkoriban a hasonló Razol asszem 2,3-2,5 volt....
Válasz #157. hozzászólásra
Bocsánat a link lemaradt.
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2009/02/20090310201607288000000567.html
Szakszerűen összefoglalva.
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.
A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.
Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet és ez fokozza a bokrosodást illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.
Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.
Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.
Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.
Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.
A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni.
A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok.
Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Prizmahenger típusok Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz.
A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat.
Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni.
Válasz #155. hozzászólásra
Igen?
Drágábban mint a Dalbot?
Akkor kérdeztétek?
Válasz #153. hozzászólásra
Gyilkos áron nyomják a Győriek...
Válasz #149. hozzászólásra
A Dalbo-t csak ajánlani tudom...
Válasz #151. hozzászólásra
Van még ez a Razol amire rákérdezHECC.
De ha azt mondja a fickó, h. ők a királyok eladásban a Hevával akkor vlm. oka csak van ennek.....
http://razol.fr/appli/E-KATALOG/PDF/DOC_FRANCE/RVH/TORO_RVH.pdf
Válasz #148. hozzászólásra
abbol amit eddig halottam olvastam abból inkább a műtrágya talajba "keverése" és a felfagyott növények visszanyomása lehet a legfontosabb szerepe ennek de van aki a jobb bokrosodást is emlegeti
Válasz #150. hozzászólásra
max 2 Mihályt szánok rá
Válasz #149. hozzászólásra
Izét lehet velük rekeszteni.... Vágot baszki,annyi van, annyira elakarják adni...... 2,8 Mihály.
Válasz #146. hozzászólásra
akkor ilyet kell vennem
Ez se maradjon ám ki.
1ébb ként van , aki komolyan gondolja, hogy a hengerezéstől jobban bokrosodik a gabona????
hoppá
1 Valtrás.
Sokan nem látták az biztos...
Válasz #100. hozzászólásra
Dehogy.
Erre.
http://www.sokoro.co.hu/vide%C3%B3k/TMCL-6202.wmv