Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
értem én hogy alapvető műveltség meg mindig lehet az embernek újat mutatni., de aki évek óta ezt csinálja és hozzá teszem eredményt is produkál annak minek a mezőgazdasági tecnikusi?!
De tudom a választ el kell tartani a képző intézményeket is (egy ilyen tanfolyam 250000 Ft kb)
Ki van ez találva.
Nem kellett hozzá jogász. A törvényben foglaltak szerint (még) nem vagyok földműves... Így kénytelen leszek Mg technikussá is képezni magam. Ez egy vicc. Majd az MVH fizeti
Ez a közlöny, amiben megjelent:
https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CC0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.kozlony.magyarorszag.hu%2Fhivatalos-lapok%2F462eb6ff1ebd81962dc7243a3b687deba44aca4e%2Fdokumentumok%2F4262230c16d66f2cd3d5b517b35fae52216ee765%2Fletoltes&ei=AJzRUbmpJ8rXPZfagegN&usg=AFQjCNGyAfzwGjO3I1v-w7_JZZIXAMONLg&sig2=eFfnldrqFatA3UyhoAm-6A
Valaki világosítson már fel legyenszíves, hogy most az új szuper törvényben foglaltak szerint vehetek-e földet abban az esetben, ha:
1. nem tudom igazolni, hogy a földből élek 3 éve
2. nem vagyok tanult paraszt (nincs mg végzettségem)
3. több mint 1ha földem van
4. östermelő lettem tavaly (mert kellett a papír)
5. ráadásul magyar vagyok
Hol találom meg, hogy mi vonatkozik rám (Googliban kerestem már, de nem sok eredménnyel.)?
Ilyen szomszédom nekem is van!!! Lehet, hogy ugyanaz a szomszédunk????
Igen. Pont az ilyenek miatt írtam, hogy nagyítóval kell keresni azokat, akik alkalmasak lennének ilyesmire.
Most tényleg nem akarok itt arcoskodni ,de kivel fogjak össze ,azzal aki minden évben elszánt tőlem két barázdát , talajmunkák idején úgy fordul meg a gépével ,hogy húsz métert átjön az elvetett búzámra , ha permetezik valamelyik szomszéd mindig megrövidül ,mert arra fúj a szél ,de ez őt nem zavarja,elszántja a dűlőt ,lelegelteti a birkájával a más gyepjét aztán ha valaki szóvá teszi neki ,hogy vannak az együtt gazdálkodásnak íratlan szabályai akkor csak néz ki a fejéből ,önző fél intelligens parasztokból elegem van.
A múlt hónapban voltam egy német francia túrán , érdekes a németeknél ,van olyan füves mezsgye amit a gazda nagyapja vetett el ,és még traktornyom nem érintette ,majd ha így viselkedtek ,viselkedünk egymással akkor lesz összefogás addig nem!!!!!!
A földtörvényre visszatérve aki gazdálkodik annak nincs eladó földje az nem spekulál , ha tud venni ,vesz ha nem tud akkor gazdálkodik azon ami van , egyébként is aki ajánlatokat tesz a más földjére (mert van ilyen ) az általában üres bukszával szaladgál ,de ő a nagymenő ,hagyjuk, van ilyen szomszédom!!!
Lesznek itt még törvények. Az alap a földtörvény, arra épül az üzemi törvény, arra pedig az integrációról szóló törvény. Így, együtt, rendkívül összetett viszonyokat szabályoznak
"- Halló, Piszkos Fred! Mi készül?
- Hallom, hogy összeszólalkoztatok egy társasággal ma este - mondta Fred. - Megállapodtam a fiúkkal, hogy velem jönnek egy kis rakománnyal Sanghajba. Csak előbb rendes hajósigazolványt kell itt kapniuk a Nagy Főnöktől, mert link dolgot nem csinálok. Jössz te is?
- Nekem más dolgom van. Megyek csecsemőt dajkálni Birmába.
- Akinek itt nincs dolga, az ne állja el a bejáratot! - szólt a Nagy Főnök. - Gyerünk, Fred, ha akarsz valamit. Ez nem vendéglő, hanem hivatal.
- Te Birmába mész? - jegyezte meg csodálkozva a Bunkó. - Erről nem is szóltál nekünk.
- Magam sem tudtam. Várjatok csak!... - kiáltott hirtelen Rozsdás. - Nagyszerű ötletem van! Ide hallgass, Fred, és maga is figyeljen ide, Főnök: akarnak fejenként ötezer fontot keresni?
- Attól függ, hogyan. Illetve attól se függ.
- Részvénytársaságot kell alapítani - folytatta a vörös.
- Azt lehet - mondta helybenhagyólag Piszkos Fred, és megértően bólogatott, mint aki sűrűn szokott részvénytársaságot alapítani.
2
A részvénytársaság alapító tagjai átvonultak egy közeli csapszékbe, ahol Rozsdás néhány rövid szóval elmondta nekik Tom Leven történetét. A Kölyök ugyan tiltakozott, de pártfogója elhatározta, hogy a jövőben saját feje után megy a fiatal Leven ügyében. Thomas Leven menlevelét kézről kézre adták.
- Mármost, uraim - enunciálta Rozsdás a közgyűlésnek -, ha mi átalakulunk részvénytársasággá, amelynek célja, hogy Tom Levent megszabadítsa a birmai garnizonból, és elvigye Londonba, ahol találmányáért ötvenezer fontot kap, ebből ötven százalék a részvénytársaságot illeti kiváló működéséért. Így fejenként ötezer font jut ötünkre, ha megszabadítjuk Levent.
- Hogy képzeli az egészet? - szólt a Nagy Főnök.
- Egyszerűen. Adva van három ember. Piszkos Fred, a kapitány és a Nagy Főnök. A kapitánynak van hajója, és van esze. A három ember, a "Gyóntatók" társaság már többször bebizonyította, hogy ér valamit. Ezenkívül a Kölyöknek van pénze, és Morbitzer, a Nagy Főnök, a részvénytársaság elnöke, aki minden gazság legfőbb irányítója, adná a további szükséges tőkét. Piszkos Fred szerzi a hajót és a legénységet.
- Szóval úgy gondolod - tűnődött Piszkos Fred -, hogy én elvigyelek titeket Birmába, ott megszöktessük a legionáriust, és Angliába meneküljünk vele? De, fiam, én csempész vagyok, és ha nem viszek dugárut, miből tartom el a hajót olajjal, szénnel, pálinkával és miegymással?
- Úgy van! A Nagy Főnök, aki nem jön velünk, a ráeső ötezer fontot azért kapja, mert pénzt ad a vállalkozáshoz. Ötszáz fontot kell hozzáadnia, akkor a részvénytársaság megalakult, és siker esetén ötezer font az osztalék.
- És mi biztosít engem arról, hogy ez a fiatalember igazat mondott? - kérdezte a Nagy Főnök.
A Kölyök megmutatta a tábornok írását. Mindenki figyelmesen elolvasta, ez elég bizonyíték - felelte Rozsdás.
- Kérem - mondta a Kölyök -, én szívesen beleegyezem, hogy huszonötezer fontot kapjanak a fivérem pénzéből, ha megszabadítják.
- És ha a fivéred - vetette közbe a Főorvos Úr - egyszerűen kijelenti, miután megszabadítottuk hogy semmi köze ahhoz, amit te ígértél?
- Ettől nem félek - dünnyögte a kapitány -, a mi hajónkon lesz, ha megszöktettük, és így azt hiszem, mindenféle megállapodásra könnyen rábeszélhetjük... De ha a találmány nem jó?
- Akkor - közölte őszintén Rozsdás -, igen tisztelt részvénytársaim, elvesztettünk időt és pénzt hiába. De végre is, kockázat nélkül nincs üzlet."
"Magyarország államformája nem részvénytársaság, nem zártkörüen müködö részvényesek fogják irányitani az országot! Ugyanis Magyarország államformája Köztársaság!" OV emlékszik még valaki ezen mondatokra!?
A Póhalmiak például azzal is kitűntek, hogy az országban elsőként és egyedüli módon a Szegedi Talajtani Intézet irányításával kezdték meg a szikes terület gépi talajjavítási munkáit. Szóval, ha van vállalkozó-, csapatszellem és a közösségért való tenni akarás, akkor meglepően sokat lehet javítani az amúgy nem túl rózsás képen.
Válasz #2409. hozzászólásra
A háború előtt a nagybirtokok jó részén is folyamatosan egymást váltották a bérlők. Akkor is sok volt a próbálkozó de a legtöbb tönkrement. A birtokosok annak adták aki a legtöbbet fizette érte, ők meg élték világukat.
A másik verzió meg az volt hogy profi intézőt alkalmaztak, de állítólag még azt is nehéz volt találni már akkor is.
Az hogy élsz valamiből, az nem egyenlő azzal, hogy meg is élsz belőle. Korábban már említettem, de most még egyszer előhozom példaként a Póhalmiakat, akik az 1930-as években Huszár László 1200 holdas birtokát előbb kibérelték, majd állami segítséggel megvásárolták. Az a földhasználati és földtulajdonlási modell igenis életképes volt és szerintem most is az lenne. Mert bár viszonylag a föld birtokok mérete nem volt túl nagy (a legnagyobb talán 70 ha körüli volt), viszont a földhasználatot a lehetőségekhez mérten összevontan kezelték. A 400 hold gyep közös használatba volt. A növénytermesztés gépi munkái szintén össze voltak hangolva.
Na ez lenne az a típusú összefogás, amihez ma szerintem nagyítóval kell keresni az alkalmas embereket.
Válasz #2406. hozzászólásra
Értsd meg hogy nem akarják csinálni, csak akkor csinálnák ha nem kéne semmiért fizetni. Akkor meg nem becsülnék meg amit kaptak és szépen elkótyavetyélnék.
Mi egy közepes méretben gazdálkodunk,gépeink se rosszak, de még így is annyi az idegesség a szívás hogy elég gyakran eszembe jut hogy hagyni kéne a francba az egészet. Kivonni belőle a pénzt aztán bérbeadni a földeket.
Csak aki össze bírt egy ilyet hozni, azokban nem kevés megszállottság van és az ugye nem szokott csak úgy elmúlni az emberben.
Válasz #2405. hozzászólásra
Ezek szerint kb 4-5 család él a 100 ha-ból. Egy átlag magyar település 2-3ezer hektáros külterületét és 200-300 ott élő családot figyelembe véve ez nagyon jó szám. Ez feltételezne 20-30 hasonló gazdaságot és 80-150 földből élő családot valamint ehhez jönne még hozzá, akik csak kiegészítésként foglalkoznának mezőgazdasággal.
Ide kellene valahogy eljutni...
Állattartó telepet üzemeltetünk családilag, talán még nem is csináljuk annyira rosszul állattenyésztésileg a dolgot. A családtagokon kívül még 6-7 embernek nyújtunk megélhetést. durván 100 hektárnyi földet használunk. Ilyen körülmények között a következőket tudom mondani az általad felvetettekre:
1. Az NFA-n belül nagyon kemény hatalmi harc van, ami sajnos magával hozza azt, amit írtál.
2. Az elővásárlási/előhaszonbérleti jogosultságot használva igen is van valamennyi mozgástér. No nem sok, de minden hektár számít.
3. Ebben van a legtöbb lehetőség. A másodvetés folyamatos alkalmazásával lényegesen stabilabbá tehető a gazdálkodás.
"Mivel ezek egyébként is hatékonyak a területméretükből adódóan és területarányosan nagyobb támogatási intenzitásúak folyamatosan elszívják előled az életteret (nem vagy paritásban velük bérletben, vásárlásban)."
A nagy gazdaságok hatékonysága szerintem városi legenda. Persze vannak kivételek, de a kivétel erősíti a szabályt. A nagy gazdaságok felénk irgalmatlan mennyiségű műtrágyát és vegyszert használnak, míg nekem folyamatosan rendelkezésemre áll a jó minőségű szerves trágya. A műtrágyára és a vegyszerre elköltött pénzeket a talajművelésen szokták megfogni (nem minden évben van mélyszántás). Már csak emiatt a tény miatt se érzem, hatékonyabbnak ezeket a nagy gazdaságokat. Arról meg nem is beszélve, hogy náluk egy-egy hiba még a "megengedhető" kategóriába tartozik.
Valaki számára sajnos a londoni mosogatás reális alternatíva, viszont a magam fajta "hobbiból" inkább itt marad..
Válasz #2396. hozzászólásra
"Ha veszünk 10 hektárt saját földet.(átlagos, közepes föld 20 Ak/ha) Szántóföldi növénytermesztés esetén.A gazdálkodás eredménye kb. 50-150 ezer ft/ha.
Ebből nem lehet megélni."
Igen, itt kellene bejönni rövidtávon:
1.NFA 5-10 hektár kedvezményes földbérlettel
2.Bérelsz/veszel hozzá másik 5-10 hektárt
3.Mivel a földed véges, megpróbálsz elmozdulni intenzívebb irányba, kombinálod kertészettel, állattal és próbálsz végterméket eladni, szemben az alapanyag termeléssel.
Az EU a támogatási rendszerét a 20-100ha közötti családi gazdaságokra optimalizálja. Ezzel szemben nálunk az elsődleges haszonélvezők a nagygazdaságok. Mivel ezek egyébként is hatékonyak a területméretükből adódóan és területarányosan nagyobb támogatási intenzitásúak folyamatosan elszívják előled az életteret (nem vagy paritásban velük bérletben, vásárlásban). Ezért nem tudsz venni vagy bérelni, a kettes pont kiesik.
Mivel az NFA is a nagygazdaságokat priorizálja, így itt sem nő sok fű neked. Az egyes is kiesik. Marad tehát a hármas lehetőség ha vállalod a szívást (mennyivel vidámabb a dzsippóból figyelni amíg a kenő tekeri a lexion kormányát az igen hatékony és jól megérdemelt ezer hektáros gazdaságban)
Esetleg marad egy negyedik lehetőség, amit itt néhány "kedves" kolléga "jogos" önérdekétől "mentesen" felajánlott neked, hogy elmész Londonba mosogatni, ekkor ők szívesen megveszik a földed.
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika némi kihívás elé állítja mind a vállakozót, mind dolgozót. Az hogy év elején nem tudom mire számíthatok év végén az nem rátermettség és szorgalom kérdése ezen az oldalun. A legrosszabb hogy most már politikai célokért rángatják a gazdaságot, míg 10 éve az átkos szocik idejében kiszámíthatóbb volt a gazdálkodás jövője. Csak halkan megjegyzem, hogy hol vannak már az egzisztenciahiteles idők!? Akkoriban könnyebb volt pénzt szerezni vállalkozáshoz.
Ismerős juhász család kb. 80 ha gyepen és 25 ha szántón gazdálkodik - apa, anya, felnőtt fiú és egy alkalmazott. Méhészettel is foglalkoznak. Elhivatottak, életrevalóak, szorgalmasok. Tavaly központi pénzt - területalapú, AKG, állattartási stb. 15,6 millió Ft.-ot kaptak. Urasan megélnek - és megéltek akkor is, amikor még nem volt támogatás - igaz, akkor kicsit szerényebben, de az országos átlag felett...
mert én ismerek egy céget akik kb 750-800 Ha művelnek ebbe van bérlet meg magán is. ha marad nekik 100000/Ha akkor 75 misi / év aztán hallom vissza hogy a kisnyugdíjasnak -akikből összeáll a 800 Ha - basznak időbe, meg minimális bérleti díjat fizetni. nesze neked üzemméret .
Válasz #2393. hozzászólásra
Nyelvet kell tanulni meg keresett szakmát, aztán el kell menni külföldre dolgozni. Nincsen már vasfüggöny, és az egész világon a leg jólétibb néhány ország itt van mellettünk.
Nyugat magyarországról a munkaerő java mind kint dolgozik. De itt is van sok olyan hogy nem tud vagy nem is akar semmit csinálni.
Sajnos tudomásul kell venni hogy a vállalkozói szektorban akik korán kezdtek és jól csinálták, azokkal szemben egy kezdőnek szinte semmi esélye meg lehetősége nincs. Munkahely meg csak annyi van amennyi, meg hát azok is csak milyenek.
Csodát semmilyen kormány nem tud itt csinálni, ez már mostanra beigazolódott.
Igazából mindenki a mezőgazdaságból él mert azt eszi amit ott termelnek. Az hogy egy faluban 3-5 család van általában aki nagyban csinálja, az azért van mert 15 éve még 30-an csinálták csak a többi megunta a banánt. Aztán mostanra csak a fényes gépeket látják az irigyek, de a mögötte lévő munkát nem. A tücsök és a hangya tipikus példái.
Mikor 10 éve szinte mindenki vette föl a hitelt a házra meg az opelre meg uszómedencére akkor ezek az emberek azt hitték hogy pár év alatt eljön amerika. Bezzeg akkor még hülyének nézték a parasztot, most meg már irigylik?
Válasz #2394. hozzászólásra
Ha veszünk 10 hektárt saját földet.(átlagos, közepes föld 20 Ak/ha) Szántóföldi növénytermesztés esetén.
A földalapú támogatás kb. 600 ezer fT, ez elmegy a TB-re. Körülbelül 550 ezer FT.
A gazdálkodás eredménye kb. 50-150 ezer ft/ha.
A fejlesztés, gépvásárlás plusz költség!!! Ebből nem lehet megélni.
Itt már egy párszor leírtam, hogy az milyen arcátlanság, pimaszság a magántulajdon semmibevétele:
Hogy a kamara elnöke kijelenti, hogy az öröklésnél majd szabályozni kell a földszerzést. Mivel a földbérlet nem marad az ágazatban.
Tehát a pár hektár földet, na adj isten pár tíz hektár földet el kell venni?
Mert a paraszt van olyan okos, hogy nem áll neki gazdálkodni, hanem bérbe adja. Mivel főálláshoz kevés, mellékállásban nincs rá pénze, ideje stb..
Jobb, ha földbérlet a helyi földesúr, zöldbáró, esetleg több száz hektáros gazda zsebét gazdagítja.
Drisának sokmindenben igaza van de a mai viszonyok mellett ez nemvalósítható meg . Mivel akinek 5 hektárja van az is kézzel lábbal megtartja hogy legyen valami kis jövedelme mert itt pl nincs más munkalehetőség . A vidék halálra van ítélve ez csak idő kérdése nem nagyon akar senki ott lakni akiknek meg megvan az a bizonyos méretük szarnak a falukra. Fiatal generáció nulla szinte . A 300 hektárban igazad van ha csak növénytermesztés . Nincsenek gyárak . A végzettség meg max érettségi , egyetemet végzettek meg menekülnek, meg azok is akiknek van egy kis sütnivalója.
De így ment nálunk és még van néhány hely ahol a régi rendszerben dolgoznak. De az ideális gazdasági méretet csak összefogással lehet elérni sok helyen, hiszen 50-60 hektárból ma már nehéz 2-300 at csinálni, ahhoz nagy szerencse kell. Meg lehet belőle élni, mert erre fele is többen élnek ennyiből, de nem mindig van olyan szakértelemmel csinálva mint a nagyban, hiszen a megfelelő gépi és anyagi háttér sincs meg. Sokan termeltetésben kapnak minden input anyagot eleve magas áron ami lehúzás alapból, utána termény kell oda adnia nyomott áron amiből annyit vonnak le amit nem szégyellnek. Sokan Mtz-vel szántanak és mióta náluk van a föld még 28 cm alá nem szántottak lassan 20 éve... meg hasonlót.
nem azt akarom mondani hogy Mtz-vel nem lehet jó munkát csinálni, lehet csak ezekre a dolgokra oda kell figyelni. Azért nem lehet a mélyszántást kihagyni mert úgy nem viszi gép. Láttam olyat aki körbe körbe ment a földön egy helyben, azt mondta azért mert ott rosszabbnak látta a földet... és 20 éve csinálja.... de tudnék még mesélni estig....
Laikusan kérdezem a TSZ idők nem állami idők voltak? ha igen akkor most meglehet nézni hogy hol tartanak legalábbis felénk. Az ember úgy van beállítva M.o-n ami nem az enyém azt lesz....om, szétlopja nem vigyáz rá, viszont ha az övé saját pénze fekszik bennt akkor sztem a legtöbb ember jobban magának érzi a dolgot mit hogy pazarol el ezáltal több jobb termést is ér el. Javítsatok ki ha nem így megy
Ideálist kérdezted, de ha ettől nagyobb még ideálisabb. Hiszen nagyobb gépek fajlagosan mindig olcsóbbak és üzemeltetésük is olcsóbb... Mondjuk 300 hektárt meg némi bérmunkát két traktorral el lehet végezni egy kisebb egy nagyobb (150-160 le) de 4-500 hektárt is megtudnak csinálni, és akkor még ideálisabb igaz?
Válasz #2384. hozzászólásra
Ez lenne a normális, de honi paraszt már terepjárót, 100 millás gépparkot szeretne. Millióba kerülő nyaralást, havi wellnes hétvégét ,100 millás bevételeket stb...
_jpg_fill_540x300_0.webp "Felszólító leveleket küldött ki a Gazdasági Versenyhivatal")
3685 hozzászólás
értem én hogy alapvető műveltség meg mindig lehet az embernek újat mutatni., de aki évek óta ezt csinálja és hozzá teszem eredményt is produkál annak minek a mezőgazdasági tecnikusi?!
el kell tartani a képző intézményeket is (egy ilyen tanfolyam 250000 Ft kb)
De tudom a választ
Ki van ez találva.
Válasz #2425. hozzászólásra
Így kénytelen leszek Mg technikussá is képezni magam. Ez egy vicc. Majd az MVH fizeti 
Nem kellett hozzá jogász. A törvényben foglaltak szerint (még) nem vagyok földműves...
http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/alkotmanyellenes_lehet_a_foldorokles_szigoritasa.558127.html
Tehát végrendeleti örökléssel csak földműves örökölhet földet...
Ez a közlöny, amiben megjelent:
https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CC0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.kozlony.magyarorszag.hu%2Fhivatalos-lapok%2F462eb6ff1ebd81962dc7243a3b687deba44aca4e%2Fdokumentumok%2F4262230c16d66f2cd3d5b517b35fae52216ee765%2Fletoltes&ei=AJzRUbmpJ8rXPZfagegN&usg=AFQjCNGyAfzwGjO3I1v-w7_JZZIXAMONLg&sig2=eFfnldrqFatA3UyhoAm-6A
Válasz #2430. hozzászólásra
Meg bírtad nyitni?
Valamilyen felhasználónevet, meg jelszót kér.
Válasz #2427. hozzászólásra
Ezen oldal főlepján is meg van.
http://www.agroinform.com/aktualis/Olvassa-nalunk-a-Foldtorvenyt/20130701-21735/
Íme
jó tanulmányozást.
Válasz #2417. hozzászólásra
Vannak nagymenő 800 hektárosok,aki az egész falu határára ajánlatot tesz.Kisember megküzd,kifüggesztik,ő meg lenyulja .
Válasz #2427. hozzászólásra
http://kozlony.magyarorszag.hu/dokumentumok/4262230c16d66f2cd3d5b517b35fae52216ee765/megtekintes
Íme
az előző eltt földtörvény 2013 lett volna, csak nem figyelted a szín változást.
Válasz #2426. hozzászólásra
Ok Papa!De hol lehet tanulmányozni amit a vikiék elfogadtak?
az új földtörvény foglalkozik az ilyen szomszédokkal?
Azt kellett volna elérni, hogy legyen az is benne? Kértem javaslatokat, de nem küldött senki, csak privátban.
Amit kértünk, hogy az örökös .....
azt kivették az elfogadott tervezetből. Illetve valaki azt mondta, hogy már ebben a változatban nincs benne.
Aratás után neki ülök és áttanulmányozom, hogy mit is fogadott el nekünk a Parlament.
Azt hogy a 300 ha "csak" 50 ha legyen azt nem mondtuk elég hangosan, vagy elég sokan.
No comment.
Én beleférek így is úgy is.
Válasz #2424. hozzászólásra
A tartalomjegyzék után az első 24 oldal arról szól.
http://kozlony.magyarorszag.hu/dokumentumok/4262230c16d66f2cd3d5b517b35fae52216ee765/megtekintes
Földtörvény 2013
Illetve a bevezetés a 69 paragrafusban (2013 december, 2014 május) részletezve van.
Ha kérdezel, akkor a kapott választ közöld velünk is.
állítólag a Magyar Közlöny tegnap közzé tette csak majd vmi jogászt fogadj magad mellé hogy tuti jól értelmezd.
Válasz #2417. hozzászólásra
Minden szavad nagyon igaz !!!!
Valaki világosítson már fel legyenszíves, hogy most az új szuper törvényben foglaltak szerint vehetek-e földet abban az esetben, ha:
1. nem tudom igazolni, hogy a földből élek 3 éve
2. nem vagyok tanult paraszt (nincs mg végzettségem)
3. több mint 1ha földem van
4. östermelő lettem tavaly (mert kellett a papír)
5. ráadásul magyar vagyok
Hol találom meg, hogy mi vonatkozik rám (Googliban kerestem már, de nem sok eredménnyel.)?
A válaszokat előre is köszönöm!
Válasz #2417. hozzászólásra
Szerintem az országban mindenkinek
Nekem is van ilyen szomszédom
Válasz #2419. hozzászólásra
Nekem nem szomszédom, csak ismerem. Ha gyomai akkor ugyan arra gondolunk.
Válasz #2417. hozzászólásra
Lehet, hogy ugyanaz a szomszédunk???? 
Ilyen szomszédom nekem is van!!!
Igen. Pont az ilyenek miatt írtam, hogy nagyítóval kell keresni azokat, akik alkalmasak lennének ilyesmire.
Válasz #2417. hozzászólásra
Ismerek olyan gazdát aki nagy "összefogásban" már a saját gépeit eladta. Mindent másoktól kéreget kölcsön.
Válasz #2409. hozzászólásra
Most tényleg nem akarok itt arcoskodni ,de kivel fogjak össze ,azzal aki minden évben elszánt tőlem két barázdát , talajmunkák idején úgy fordul meg a gépével ,hogy húsz métert átjön az elvetett búzámra , ha permetezik valamelyik szomszéd mindig megrövidül ,mert arra fúj a szél ,de ez őt nem zavarja,elszántja a dűlőt ,lelegelteti a birkájával a más gyepjét aztán ha valaki szóvá teszi neki ,hogy vannak az együtt gazdálkodásnak íratlan szabályai akkor csak néz ki a fejéből ,önző fél intelligens parasztokból elegem van.
A múlt hónapban voltam egy német francia túrán , érdekes a németeknél ,van olyan füves mezsgye amit a gazda nagyapja vetett el ,és még traktornyom nem érintette ,majd ha így viselkedtek ,viselkedünk egymással akkor lesz összefogás addig nem!!!!!!
A földtörvényre visszatérve aki gazdálkodik annak nincs eladó földje az nem spekulál , ha tud venni ,vesz ha nem tud akkor gazdálkodik azon ami van , egyébként is aki ajánlatokat tesz a más földjére (mert van ilyen ) az általában üres bukszával szaladgál ,de ő a nagymenő ,hagyjuk, van ilyen szomszédom!!!
http://nol.hu/belfold/fazekas_sandor__a_torveny_mindenkire_egyforman_vonatkozik?ref=sso
Lesznek itt még törvények. Az alap a földtörvény, arra épül az üzemi törvény, arra pedig az integrációról szóló törvény. Így, együtt, rendkívül összetett viszonyokat szabályoznak
Válasz #2414. hozzászólásra
"- Halló, Piszkos Fred! Mi készül?
- Hallom, hogy összeszólalkoztatok egy társasággal ma este - mondta Fred. - Megállapodtam a fiúkkal, hogy velem jönnek egy kis rakománnyal Sanghajba. Csak előbb rendes hajósigazolványt kell itt kapniuk a Nagy Főnöktől, mert link dolgot nem csinálok. Jössz te is?
- Nekem más dolgom van. Megyek csecsemőt dajkálni Birmába.
- Akinek itt nincs dolga, az ne állja el a bejáratot! - szólt a Nagy Főnök. - Gyerünk, Fred, ha akarsz valamit. Ez nem vendéglő, hanem hivatal.
- Te Birmába mész? - jegyezte meg csodálkozva a Bunkó. - Erről nem is szóltál nekünk.
- Magam sem tudtam. Várjatok csak!... - kiáltott hirtelen Rozsdás. - Nagyszerű ötletem van! Ide hallgass, Fred, és maga is figyeljen ide, Főnök: akarnak fejenként ötezer fontot keresni?
- Attól függ, hogyan. Illetve attól se függ.
- Részvénytársaságot kell alapítani - folytatta a vörös.
- Azt lehet - mondta helybenhagyólag Piszkos Fred, és megértően bólogatott, mint aki sűrűn szokott részvénytársaságot alapítani.
2
A részvénytársaság alapító tagjai átvonultak egy közeli csapszékbe, ahol Rozsdás néhány rövid szóval elmondta nekik Tom Leven történetét. A Kölyök ugyan tiltakozott, de pártfogója elhatározta, hogy a jövőben saját feje után megy a fiatal Leven ügyében. Thomas Leven menlevelét kézről kézre adták.
- Mármost, uraim - enunciálta Rozsdás a közgyűlésnek -, ha mi átalakulunk részvénytársasággá, amelynek célja, hogy Tom Levent megszabadítsa a birmai garnizonból, és elvigye Londonba, ahol találmányáért ötvenezer fontot kap, ebből ötven százalék a részvénytársaságot illeti kiváló működéséért. Így fejenként ötezer font jut ötünkre, ha megszabadítjuk Levent.
- Hogy képzeli az egészet? - szólt a Nagy Főnök.
- Egyszerűen. Adva van három ember. Piszkos Fred, a kapitány és a Nagy Főnök. A kapitánynak van hajója, és van esze. A három ember, a "Gyóntatók" társaság már többször bebizonyította, hogy ér valamit. Ezenkívül a Kölyöknek van pénze, és Morbitzer, a Nagy Főnök, a részvénytársaság elnöke, aki minden gazság legfőbb irányítója, adná a további szükséges tőkét. Piszkos Fred szerzi a hajót és a legénységet.
- Szóval úgy gondolod - tűnődött Piszkos Fred -, hogy én elvigyelek titeket Birmába, ott megszöktessük a legionáriust, és Angliába meneküljünk vele? De, fiam, én csempész vagyok, és ha nem viszek dugárut, miből tartom el a hajót olajjal, szénnel, pálinkával és miegymással?
- Úgy van! A Nagy Főnök, aki nem jön velünk, a ráeső ötezer fontot azért kapja, mert pénzt ad a vállalkozáshoz. Ötszáz fontot kell hozzáadnia, akkor a részvénytársaság megalakult, és siker esetén ötezer font az osztalék.
- És mi biztosít engem arról, hogy ez a fiatalember igazat mondott? - kérdezte a Nagy Főnök.
A Kölyök megmutatta a tábornok írását. Mindenki figyelmesen elolvasta, ez elég bizonyíték - felelte Rozsdás.
- Kérem - mondta a Kölyök -, én szívesen beleegyezem, hogy huszonötezer fontot kapjanak a fivérem pénzéből, ha megszabadítják.
- És ha a fivéred - vetette közbe a Főorvos Úr - egyszerűen kijelenti, miután megszabadítottuk hogy semmi köze ahhoz, amit te ígértél?
- Ettől nem félek - dünnyögte a kapitány -, a mi hajónkon lesz, ha megszöktettük, és így azt hiszem, mindenféle megállapodásra könnyen rábeszélhetjük... De ha a találmány nem jó?
- Akkor - közölte őszintén Rozsdás -, igen tisztelt részvénytársaim, elvesztettünk időt és pénzt hiába. De végre is, kockázat nélkül nincs üzlet."
Kábé ennyi kell egy részvénytársasághoz!
"Magyarország államformája nem részvénytársaság, nem zártkörüen müködö részvényesek fogják irányitani az országot! Ugyanis Magyarország államformája Köztársaság!" OV emlékszik még valaki ezen mondatokra!?
Válasz #2412. hozzászólásra
Nálunk a falu határában kábé 200 hektárnyi legelőt szántott ki a téesz. Mai napig elönti a kiszántott területeket a legszárazabb időben is a belvíz.
Válasz #2409. hozzászólásra
és ismerjük a közlegelők tragédiáját is...
Válasz #2410. hozzászólásra
A Póhalmiak például azzal is kitűntek, hogy az országban elsőként és egyedüli módon a Szegedi Talajtani Intézet irányításával kezdték meg a szikes terület gépi talajjavítási munkáit. Szóval, ha van vállalkozó-, csapatszellem és a közösségért való tenni akarás, akkor meglepően sokat lehet javítani az amúgy nem túl rózsás képen.
Válasz #2409. hozzászólásra
A háború előtt a nagybirtokok jó részén is folyamatosan egymást váltották a bérlők. Akkor is sok volt a próbálkozó de a legtöbb tönkrement. A birtokosok annak adták aki a legtöbbet fizette érte, ők meg élték világukat.
A másik verzió meg az volt hogy profi intézőt alkalmaztak, de állítólag még azt is nehéz volt találni már akkor is.
Válasz #2406. hozzászólásra
Az hogy élsz valamiből, az nem egyenlő azzal, hogy meg is élsz belőle. Korábban már említettem, de most még egyszer előhozom példaként a Póhalmiakat, akik az 1930-as években Huszár László 1200 holdas birtokát előbb kibérelték, majd állami segítséggel megvásárolták. Az a földhasználati és földtulajdonlási modell igenis életképes volt és szerintem most is az lenne. Mert bár viszonylag a föld birtokok mérete nem volt túl nagy (a legnagyobb talán 70 ha körüli volt), viszont a földhasználatot a lehetőségekhez mérten összevontan kezelték. A 400 hold gyep közös használatba volt. A növénytermesztés gépi munkái szintén össze voltak hangolva.
Na ez lenne az a típusú összefogás, amihez ma szerintem nagyítóval kell keresni az alkalmas embereket.
Válasz #2407. hozzászólásra
"Csak aki össze bírt egy ilyet hozni, azokban nem kevés megszállottság van és az ugye nem szokott csak úgy elmúlni az emberben. "
Gyönyörűen összefoglaltad a lényeget!
Válasz #2406. hozzászólásra
Értsd meg hogy nem akarják csinálni, csak akkor csinálnák ha nem kéne semmiért fizetni. Akkor meg nem becsülnék meg amit kaptak és szépen elkótyavetyélnék.
Mi egy közepes méretben gazdálkodunk,gépeink se rosszak, de még így is annyi az idegesség a szívás hogy elég gyakran eszembe jut hogy hagyni kéne a francba az egészet. Kivonni belőle a pénzt aztán bérbeadni a földeket.
Csak aki össze bírt egy ilyet hozni, azokban nem kevés megszállottság van és az ugye nem szokott csak úgy elmúlni az emberben.
Válasz #2405. hozzászólásra
Ezek szerint kb 4-5 család él a 100 ha-ból. Egy átlag magyar település 2-3ezer hektáros külterületét és 200-300 ott élő családot figyelembe véve ez nagyon jó szám. Ez feltételezne 20-30 hasonló gazdaságot és 80-150 földből élő családot valamint ehhez jönne még hozzá, akik csak kiegészítésként foglalkoznának mezőgazdasággal.
Ide kellene valahogy eljutni...
Válasz #2404. hozzászólásra
Állattartó telepet üzemeltetünk családilag, talán még nem is csináljuk annyira rosszul állattenyésztésileg a dolgot. A családtagokon kívül még 6-7 embernek nyújtunk megélhetést. durván 100 hektárnyi földet használunk. Ilyen körülmények között a következőket tudom mondani az általad felvetettekre:
1. Az NFA-n belül nagyon kemény hatalmi harc van, ami sajnos magával hozza azt, amit írtál.
2. Az elővásárlási/előhaszonbérleti jogosultságot használva igen is van valamennyi mozgástér. No nem sok, de minden hektár számít.
3. Ebben van a legtöbb lehetőség. A másodvetés folyamatos alkalmazásával lényegesen stabilabbá tehető a gazdálkodás.
"Mivel ezek egyébként is hatékonyak a területméretükből adódóan és területarányosan nagyobb támogatási intenzitásúak folyamatosan elszívják előled az életteret (nem vagy paritásban velük bérletben, vásárlásban)."
A nagy gazdaságok hatékonysága szerintem városi legenda. Persze vannak kivételek, de a kivétel erősíti a szabályt. A nagy gazdaságok felénk irgalmatlan mennyiségű műtrágyát és vegyszert használnak, míg nekem folyamatosan rendelkezésemre áll a jó minőségű szerves trágya. A műtrágyára és a vegyszerre elköltött pénzeket a talajművelésen szokták megfogni (nem minden évben van mélyszántás). Már csak emiatt a tény miatt se érzem, hatékonyabbnak ezeket a nagy gazdaságokat. Arról meg nem is beszélve, hogy náluk egy-egy hiba még a "megengedhető" kategóriába tartozik.
Valaki számára sajnos a londoni mosogatás reális alternatíva, viszont a magam fajta "hobbiból" inkább itt marad..
Válasz #2396. hozzászólásra
"Ha veszünk 10 hektárt saját földet.(átlagos, közepes föld 20 Ak/ha) Szántóföldi növénytermesztés esetén.A gazdálkodás eredménye kb. 50-150 ezer ft/ha.
Ebből nem lehet megélni."
Igen, itt kellene bejönni rövidtávon:
1.NFA 5-10 hektár kedvezményes földbérlettel
2.Bérelsz/veszel hozzá másik 5-10 hektárt
3.Mivel a földed véges, megpróbálsz elmozdulni intenzívebb irányba, kombinálod kertészettel, állattal és próbálsz végterméket eladni, szemben az alapanyag termeléssel.
Az EU a támogatási rendszerét a 20-100ha közötti családi gazdaságokra optimalizálja. Ezzel szemben nálunk az elsődleges haszonélvezők a nagygazdaságok. Mivel ezek egyébként is hatékonyak a területméretükből adódóan és területarányosan nagyobb támogatási intenzitásúak folyamatosan elszívják előled az életteret (nem vagy paritásban velük bérletben, vásárlásban). Ezért nem tudsz venni vagy bérelni, a kettes pont kiesik.
Mivel az NFA is a nagygazdaságokat priorizálja, így itt sem nő sok fű neked. Az egyes is kiesik. Marad tehát a hármas lehetőség ha vállalod a szívást (mennyivel vidámabb a dzsippóból figyelni amíg a kenő tekeri a lexion kormányát az igen hatékony és jól megérdemelt ezer hektáros gazdaságban)
Esetleg marad egy negyedik lehetőség, amit itt néhány "kedves" kolléga "jogos" önérdekétől "mentesen" felajánlott neked, hogy elmész Londonba mosogatni, ekkor ők szívesen megveszik a földed.
Válasz #2396. hozzászólásra
Látom rendesen fizeted a TB!!!
Válasz #2397. hozzászólásra
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika némi kihívás elé állítja mind a vállakozót, mind dolgozót. Az hogy év elején nem tudom mire számíthatok év végén az nem rátermettség és szorgalom kérdése ezen az oldalun. A legrosszabb hogy most már politikai célokért rángatják a gazdaságot, míg 10 éve az átkos szocik idejében kiszámíthatóbb volt a gazdálkodás jövője. Csak halkan megjegyzem, hogy hol vannak már az egzisztenciahiteles idők!? Akkoriban könnyebb volt pénzt szerezni vállalkozáshoz.
Válasz #2398. hozzászólásra
Ez embere válogatja nem a gazdaság mérete mi fizetünk amikor kérik a tulajdonosok és ha 200 zal több lenne akkor is fizetnénk.
munka meghozza gyümölcsét ha hagynak élni, nem hoznak okos (föld)törvényeket.
Ismerős juhász család kb. 80 ha gyepen és 25 ha szántón gazdálkodik - apa, anya, felnőtt fiú és egy alkalmazott. Méhészettel is foglalkoznak. Elhivatottak, életrevalóak, szorgalmasok. Tavaly központi pénzt - területalapú, AKG, állattartási stb. 15,6 millió Ft.-ot kaptak. Urasan megélnek - és megéltek akkor is, amikor még nem volt támogatás - igaz, akkor kicsit szerényebben, de az országos átlag felett...
mert én ismerek egy céget akik kb 750-800 Ha művelnek ebbe van bérlet meg magán is. ha marad nekik 100000/Ha akkor 75 misi / év aztán hallom vissza hogy a kisnyugdíjasnak -akikből összeáll a 800 Ha - basznak időbe, meg minimális bérleti díjat fizetni. nesze neked üzemméret .
Válasz #2393. hozzászólásra
Nyelvet kell tanulni meg keresett szakmát, aztán el kell menni külföldre dolgozni. Nincsen már vasfüggöny, és az egész világon a leg jólétibb néhány ország itt van mellettünk.
Nyugat magyarországról a munkaerő java mind kint dolgozik. De itt is van sok olyan hogy nem tud vagy nem is akar semmit csinálni.
Sajnos tudomásul kell venni hogy a vállalkozói szektorban akik korán kezdtek és jól csinálták, azokkal szemben egy kezdőnek szinte semmi esélye meg lehetősége nincs. Munkahely meg csak annyi van amennyi, meg hát azok is csak milyenek.
Csodát semmilyen kormány nem tud itt csinálni, ez már mostanra beigazolódott.
Igazából mindenki a mezőgazdaságból él mert azt eszi amit ott termelnek. Az hogy egy faluban 3-5 család van általában aki nagyban csinálja, az azért van mert 15 éve még 30-an csinálták csak a többi megunta a banánt. Aztán mostanra csak a fényes gépeket látják az irigyek, de a mögötte lévő munkát nem. A tücsök és a hangya tipikus példái.
Mikor 10 éve szinte mindenki vette föl a hitelt a házra meg az opelre meg uszómedencére akkor ezek az emberek azt hitték hogy pár év alatt eljön amerika. Bezzeg akkor még hülyének nézték a parasztot, most meg már irigylik?
Válasz #2394. hozzászólásra
Ha veszünk 10 hektárt saját földet.(átlagos, közepes föld 20 Ak/ha) Szántóföldi növénytermesztés esetén.
A földalapú támogatás kb. 600 ezer fT, ez elmegy a TB-re. Körülbelül 550 ezer FT.
A gazdálkodás eredménye kb. 50-150 ezer ft/ha.
A fejlesztés, gépvásárlás plusz költség!!! Ebből nem lehet megélni.
Itt már egy párszor leírtam, hogy az milyen arcátlanság, pimaszság a magántulajdon semmibevétele:
Hogy a kamara elnöke kijelenti, hogy az öröklésnél majd szabályozni kell a földszerzést. Mivel a földbérlet nem marad az ágazatban.
Tehát a pár hektár földet, na adj isten pár tíz hektár földet el kell venni?
Mert a paraszt van olyan okos, hogy nem áll neki gazdálkodni, hanem bérbe adja. Mivel főálláshoz kevés, mellékállásban nincs rá pénze, ideje stb..
Jobb, ha földbérlet a helyi földesúr, zöldbáró, esetleg több száz hektáros gazda zsebét gazdagítja.
1 Ha átlagosan 100ezer megmarad? Átlag!!
Drisának sokmindenben igaza van de a mai viszonyok mellett ez nemvalósítható meg . Mivel akinek 5 hektárja van az is kézzel lábbal megtartja hogy legyen valami kis jövedelme mert itt pl nincs más munkalehetőség . A vidék halálra van ítélve ez csak idő kérdése nem nagyon akar senki ott lakni akiknek meg megvan az a bizonyos méretük szarnak a falukra. Fiatal generáció nulla szinte . A 300 hektárban igazad van ha csak növénytermesztés . Nincsenek gyárak . A végzettség meg max érettségi , egyetemet végzettek meg menekülnek, meg azok is akiknek van egy kis sütnivalója.
Válasz #2390. hozzászólásra
De így ment nálunk és még van néhány hely ahol a régi rendszerben dolgoznak. De az ideális gazdasági méretet csak összefogással lehet elérni sok helyen, hiszen 50-60 hektárból ma már nehéz 2-300 at csinálni, ahhoz nagy szerencse kell. Meg lehet belőle élni, mert erre fele is többen élnek ennyiből, de nem mindig van olyan szakértelemmel csinálva mint a nagyban, hiszen a megfelelő gépi és anyagi háttér sincs meg. Sokan termeltetésben kapnak minden input anyagot eleve magas áron ami lehúzás alapból, utána termény kell oda adnia nyomott áron amiből annyit vonnak le amit nem szégyellnek. Sokan Mtz-vel szántanak és mióta náluk van a föld még 28 cm alá nem szántottak lassan 20 éve... meg hasonlót.
nem azt akarom mondani hogy Mtz-vel nem lehet jó munkát csinálni, lehet csak ezekre a dolgokra oda kell figyelni. Azért nem lehet a mélyszántást kihagyni mert úgy nem viszi gép. Láttam olyat aki körbe körbe ment a földön egy helyben, azt mondta azért mert ott rosszabbnak látta a földet... és 20 éve csinálja.... de tudnék még mesélni estig....
Válasz #2390. hozzászólásra
Nagyjából szerintem helyt álló a következtetésed. Bár biztos lesz olyan, aki rád cáfolni igyekszik majd.
Laikusan kérdezem
a TSZ idők nem állami idők voltak? ha igen akkor most meglehet nézni hogy hol tartanak legalábbis felénk. Az ember úgy van beállítva M.o-n ami nem az enyém azt lesz....om, szétlopja nem vigyáz rá, viszont ha az övé saját pénze fekszik bennt akkor sztem a legtöbb ember jobban magának érzi a dolgot mit hogy pazarol el ezáltal több jobb termést is ér el. Javítsatok ki ha nem így megy 
Válasz #2381. hozzászólásra
Ideálist kérdezted, de ha ettől nagyobb még ideálisabb. Hiszen nagyobb gépek fajlagosan mindig olcsóbbak és üzemeltetésük is olcsóbb... Mondjuk 300 hektárt meg némi bérmunkát két traktorral el lehet végezni egy kisebb egy nagyobb (150-160 le) de 4-500 hektárt is megtudnak csinálni, és akkor még ideálisabb igaz?
Válasz #2385. hozzászólásra
Kérdés az volt mekkora az ideális gazdasági méret csak szántóföld esetén. És így olvasd el amit írtam, szerintem helytálló...
Válasz #2386. hozzászólásra
Milliókat felhalmozni nem kell belőle az biztos, de egy család normális megélhetése megvan belőle.
Válasz #2384. hozzászólásra
Ez lenne a normális, de honi paraszt már terepjárót, 100 millás gépparkot szeretne. Millióba kerülő nyaralást, havi wellnes hétvégét ,100 millás bevételeket stb...