Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Van egy 1000 ha-os falú. Lakja mondjuk 100 család és ebből 3 elviszi az egész határt... Ez minden csak nem reális... A vidékfejlesztési támogatások elfogják érni a széles réteget?
Nagyon kevés lesz a mezőgazdaságból élők száma és ez a parlamenti választásokkor visszaüthet. Kicsi arányt fognak képviselni a parlamentben és kicsi lesz az érdek érvínyesítő szerepük.
Mi van akkor ha ezt a lakosság 98% -a ezt megunja és azt mondja.
Senkinek termőföldet magántulajdonba a legjobb tulajdonos az állam. Csak állami földek lehetnek és az értük kapott földbérlet a széles társadalmi réteg használja fel. Valamint a bérbeadáskor a szociológia, társadalmi,gazdasági viszonyokat is figyelembe lehet venni.
Saját.
4tehén + szaporulat, 2 ló, havi egy hízó, konyhakert, 10ha rét, 1ha burgonya, a többi fele-fele kuk. és gabona.
Ebből megvan a rezsi, ruházat, kaja, (boltban, jóformán semmit nem kell vennünk) 2 kocsi fenntartása, hébe -hóba szórakozás.
Továbbá az se baj, ha az átlagos parcella méretek is lehetővé teszik a gépesítést. Például egy 15 m széles és 1200 méter hosszú parcella hiába majd 2 hektár, messze van az ideális művelési tulajdonságoktól.
Szerintem az az ideális méret ami már érdemes gépesíteni. Na nem arra gondoltam hogy valakinek 40-50 hektárra van egy 512ese, hanem arra hogy korszerű gépekkel érdemes gépesíteni. illetve raktárt építeni. Szerintem ha saját föld van és nincs bérmunka a 300 hektár nagyon az alja...
Szántóföldi növénytermesztés esetén talán az az ideális, hogy összeállanak. 3-4 gazda fejenként 25-50 ha föld és egy valaki csinálja a többi tud dolgozni mellette.
50 ha földhöz, ahol csak növénytermesztés van. EGy főállású ember is sok.
általad magadat közepesnek gondolo azt hiszed biztonságban vagy már készül is az utolsó döfés=üzemszabályosási törvény elened is! csak még egyszer szükség van a szavazatodra! majd megmondják ezek mi a közepes méretü üzem
Hát ha azt nézed. hogy Mészáros Lőrincz olyan gázszerelő, aki állami földeket művel mercedesz dzsipojából, dohányt árúl az Auchanokban és polgármester is, akkor élek a gyanúperrel hogy őt már csak banki csillingelés érdekli.
Azért furcsa helyzet, az NFA-s földek esete is, hogy olyan emberek kapnak földet akik azt sem tudják mikor kell vetni meg aratni... de biztos megtanulják 10-20 év alatt...
Nem mint ha lett volna alternatíva. Most még végig csinálnak 4 évet a következő választások után, aztán megdőlnek és mennek az MDF, FKGP, SZDSZ után belviszályok közepette. Csak minnél kissebb többséggel induljanak neki 2014 utáni időszaknak, hogy hosszú és fájdalmas 4 évük legyen, egy izmos ellenzékkel a nyakukban. Nekünk úgy is mindegy ki van hatalmon.
ez joll elkurtátok fiuk! de mi is mikor rárok szavaztunk oly sok éven átt várva bizva bennetek! ELKURTÁTOK! és mi lesz még ha megtudja a falu népe hogy oda az ösi föld! bárok bitorolják!!! SOHA! NEM NYUGSZUNK BELE!
Válasz #2360. hozzászólásra
Gondoljátok, hogy ha nyugat európában jellemzőek lennének a többezer hektáros birtokméretek, akkor fenntartanának egy olyan rendszert amibe a közös költségvetés FELÉT beleöntik?
Ez az üzemméret nemcsak elnépteleníti a vidéket, de közben elszívja a közös forrásokat is - daganat amit ki kell vágni...
Válasz #2353. hozzászólásra
De felteszem a francia példa nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, rombolással és tönkretétellel, hanem folyamatosan, évszázadok alatt. Ha annyira a kisgazdaságokat akarják nyomni itthon is, akkor miért nem csináltak mindjárt valami hasonlót, hogy mindenki családostól csak 50-100hektáron gazdálkodhasson, semmi többön? ja hogy az sok kisgazdának nem tetszett volna.
Válasz #2348. hozzászólásra Eközben senki nem beszél a fenntarthatóságról, ami az alapvető fontosságú volna a hosszú távú élethez.
Ha ez a koncentrációs folyamat megy tovább, hamarosan sok milliárd embernek nagyon rossz lesz.
...az nem korlát, hanem elégtelen növekedési feltétel. A tőke egyetlen célja hasonlatos a rákos daganat céljához: a végtelen növekedés. Abban és az ahhoz vezető úton nem ismer korlátot!
A tőke tökéletesen ismeri a korlátokat. Kerüli is az olyan helyeket, ahol korlátokba ütközhet. Például ott volt az IBM néhány éve, amikor a dolgok rosszabbra fordultak és a nyereségessége megcsappant (korlátokba ütközött) el is vackolta magát innen szőröstül-bőröstül.
Válasz #2349. hozzászólásra
"Franciaországban bármekkora földbirtokkal rendelkezhet bárki, de csak egy részét használhatja ő, a többit kötelezően haszonbérletbe kell adnia. Ha erre nem hajlandó, az állam nevez ki bérlőt, a bérleti díjat pedig minimum- és maximumértékek közé szorítja. "
Nálunk meg mit akarnak! Csinálnak egy birtok maximumot (alapesetben 1200 ha), de azt nem korlátozzák,hogy egy ember vagy család hány birtokkal rendelkezhet. Szóval ez nevetséges.
A másik miért fáj a Fidesznek (már a kamara elnöke is ezt hajtogatja), ha a falusi ember rendelkezik pár hektár, ne adj isten több tíz hektár földel. Nem fogja örökölni a gyermeke, ha nem földműves? Ez a pofátlanság netovábbja.
Ennyi erővel elvehetnék a Csányi OTP részvényeit is. Vagy budai hegyek villáit is. Sőt még a Balaton parti ingatlanokat. Mindenre ami nyereséges rá lehet fogni, hogy stratégiai ágazat. Tehát ami megtetszik az állami maffiának azt elvesszük, törvényekkel, adókkal stb...
Soha többet 2/3-ot egy pártnak sem!
A termőföld nem tőke, hanem a földi élet biológiai feltétele. A föld birtoklásában az, aki profittermelésre használja, az gyilkos versenytársa a földet "megélő" igazi parasztcsaládoknak!
Válasz #2348. hozzászólásra
Ne lenne kibékíthetetlen ez a 2 csoport, ha nem gerjesztenének állandóan feszültséget köztük mesterségesen, főleg a politikusok, mint pl. most is ezzel az új földtörvénnyel, a különböző megkülönböztetésekkel, egyikre ez vonatkozik, a másikra az. Mindenkit hagyjanak egyenlő feltételek mellet dolgozni, földet művelni, termelni, nem beszabályozni azt is hogy a saját földemet kinek adhatom bérbe művelésre.
Földkérdés: forrong a Jobbik és Ángyán
Cikk nyomtatásaTovábbítás emailben
Itt van Amerika?
Hazafi Zsolt 2013. 06. 28. (XVII/26)
A Jobbik provokatív akciója miatt botrányos körülmények között fogadta el az Országgyűlés az új földtörvényt, amit két fő kritika ér: külföldieknek „árusítja ki” a magyar anyaföldet, illetve dél-amerikai viszonyokat teremt.
Ángyán József végül kilépett a Fidesz-frakcióból.
Az elsőt leginkább a Fideszt hazaárulással megvádoló Jobbik emlegeti, de amit a radikális párt akar, az maga lenne az Európai Unióból való kilépés. A Vona Gábor vezette politikai alakulat ugyanis nem veszi figyelembe, hogy az uniós csatlakozással kikerülhetetlen lett az, hogy Magyarországon külföldiek is vásárolhassanak földet. Csak a közösségből való kilépéssel lehetne olyan szabályt elfogadni, amely ezt a lehetőséget teljesen kizárja. A kormány viszont olyan szabályokat fogadott el, amely ugyan papíron lehetővé teszi a földvásárlást, de a bürokratikus szabályoknak köszönhetően a gyakorlatban szinte lehetetlennek tűnik az, hogy nagy tömegben vásároljanak földet Magyarországon.
Nem ennyire alaptalan a dél-amerikai birtokrendszer emlegetése az új törvény kapcsán, amit leghangosabban a Fidesz-frakcióból kilépett Ángyán József képvisel, noha egyértelműen nem bizonyítható, hogy az új szabályozás ide vezet. Igaz, lehet úgy magyarázni az új jogszabályt, hogy lehetővé teszi ilyen birtokok létrejöttét.
Ángyán azért emlegeti Dél-Amerikát, mert ott maradt meg, illetve alakult ki újra a régi Európára jellemző feudalista agrármodell. A föld nagybirtokosok kezében van, akik a haszonból csak minimálisan forgatnak vissza a helyben lakók számára. Dél-Amerikában egyes államokban polgárháborúhoz vezetett ez a probléma, és a földkérdés miatt alakult a nyolcvanas években Brazíliában a fegyveres összetűzésektől és erőszakos földfoglalásoktól sem mentes, fénykorában másfél millió lázadót megmozgató Földnélküli Munkások Mozgalma.
Európában már hosszú idő óta több országban is igyekeznek ezt elkerülni: Franciaországban bármekkora földbirtokkal rendelkezhet bárki, de csak egy részét használhatja ő, a többit kötelezően haszonbérletbe kell adnia. Ha erre nem hajlandó, az állam nevez ki bérlőt, a bérleti díjat pedig minimum- és maximumértékek közé szorítja. Az üzemi birtokméret általában 25 hektár, de a birtokmaximum 125 hektár, egyes ágazatoknál lehet 250 hektár is. Dániában a földvásárlónak a megvásárolt területre kell költöznie és helyben kell adóznia. A dán és francia agráripar világszínvonalú. Franciaország, Svédország, Finnország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Dánia, Németország, Ausztria, az új tagállamok között Lengyelország és Szlovénia alapelvként fogalmazza meg a kisbirtokok védelmét a koncentrációval szemben. A tőkebefektetési szándék ezen országok esetében nem támogatott földszerzési jogcím. Mindezekkel megpróbálják gátolni a birtokkoncentrációs folyamatot.
... egyre inkább kristályosodni látszik a két kibékíthetetlen társadalmi csoport: az egyik a kb. 300 hektárig értelmezhető igazi parasztgazdaságok, a másik az e fölötti agrárgyárak csoportja...
A termelőszervezet esetében pedig nem a jogi forma fontos, hanem az, hogy a földek jövedelme marad-e a falu lakosságánál avagy nem!
Hát ők ne osztogassák más földjét!!! Persze aki eladta a földet régebben a pénzt meg el ba...a annak majd megint adjunk földet a fa...at, eladta akkor vegye meg a kaját vagy béreljen földet és dolgozza azt nehogy már az adjon neki akinek van mert nem baltázta el faszságogra a földet vagy az árát!!!!!!!!!!!!!
Válasz #2341. hozzászólásra
Ez az ember már szégyen...
(1) A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak .
(2) A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
Ugye nem azt akarja mondani, hogy a mezőfalvai földbizottságban nem lesz benne Zászlós Tibor, az ott 9000 hektáron gazdálkodó német tulajdonú Rt. vezérigazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke? Hogyne lenne, hiszen ő a legnagyobb területű jogi személy képviselője!
A HírTV-ben a földbizottságról kérdező riporternek szó szerint ezt mondta az Agryás Mikula Lajos: erre azért a földtörvény nem ad még választ...
Szóval ha jól értem amit 2014 kb márciusig úgy örököl vki és már be van jegyezve a földhivatalba a jelenlegi szabályok szerint nem vehetik el ha nem te műveled hanem kiadod bérbe például.
Na akkor most a sok tőkés jól bevásárol az év végéig még sztem dupla áron is .
Jelenlegi formájában nincs ilyen töltete. Viszont minél előbb célszerű bérbe adni, mert most még a régebbi szabályok szerint lehet bérbe adni, ami inkább a tulajdonosoknak volt kedvezőbb.
"II. FEJEZET
A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
3_Általános szabályok
6. §
(1) ...
(2) E törvény hatálya a föld tulajdonjogánák -- ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is -- bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést."
3685 hozzászólás
Válasz #2380. hozzászólásra
Van egy 1000 ha-os falú. Lakja mondjuk 100 család és ebből 3 elviszi az egész határt... Ez minden csak nem reális... A vidékfejlesztési támogatások elfogják érni a széles réteget?
Nagyon kevés lesz a mezőgazdaságból élők száma és ez a parlamenti választásokkor visszaüthet. Kicsi arányt fognak képviselni a parlamentben és kicsi lesz az érdek érvínyesítő szerepük.
Mi van akkor ha ezt a lakosság 98% -a ezt megunja és azt mondja.
Senkinek termőföldet magántulajdonba a legjobb tulajdonos az állam. Csak állami földek lehetnek és az értük kapott földbérlet a széles társadalmi réteg használja fel. Valamint a bérbeadáskor a szociológia, társadalmi,gazdasági viszonyokat is figyelembe lehet venni.
Válasz #2375. hozzászólásra
Saját.
4tehén + szaporulat, 2 ló, havi egy hízó, konyhakert, 10ha rét, 1ha burgonya, a többi fele-fele kuk. és gabona.
Ebből megvan a rezsi, ruházat, kaja, (boltban, jóformán semmit nem kell vennünk) 2 kocsi fenntartása, hébe -hóba szórakozás.
Válasz #2379. hozzászólásra
Továbbá az se baj, ha az átlagos parcella méretek is lehetővé teszik a gépesítést. Például egy 15 m széles és 1200 méter hosszú parcella hiába majd 2 hektár, messze van az ideális művelési tulajdonságoktól.
Válasz #2379. hozzászólásra
Mennyi pénz, jövedelem kell egy család megélhetéséhez?
300 Ha? az kemény :)
Válasz #2378. hozzászólásra
Persze nem azt mondom ha valakinek 100 hektárja van az nem tud megélni belőle, csak ennek látom én realitását...
Válasz #2378. hozzászólásra
Szerintem az az ideális méret ami már érdemes gépesíteni. Na nem arra gondoltam hogy valakinek 40-50 hektárra van egy 512ese, hanem arra hogy korszerű gépekkel érdemes gépesíteni. illetve raktárt építeni. Szerintem ha saját föld van és nincs bérmunka a 300 hektár nagyon az alja...
én szántóföldi növénytermesztésre gondoltam
Válasz #2373. hozzászólásra
Olyan, hogy ideális üzemméret nincs. Tájegységenként, ágazatonként változik az ideális állapot.
Válasz #2373. hozzászólásra
Szántóföldi növénytermesztés esetén talán az az ideális, hogy összeállanak. 3-4 gazda fejenként 25-50 ha föld és egy valaki csinálja a többi tud dolgozni mellette.
50 ha földhöz, ahol csak növénytermesztés van. EGy főállású ember is sok.
Válasz #2374. hozzászólásra
és abba van bérlemény vagy saját mind?
Válasz #2373. hozzászólásra
Átlag 10 AK-s 50ha eltartja az 5 fős családomat.
egyébként mi az ideális üzemméret? mi az ami egy 3-4 fős családot eltart?
általad magadat közepesnek gondolo azt hiszed biztonságban vagy már készül is az utolsó döfés=üzemszabályosási törvény elened is! csak még egyszer szükség van a szavazatodra! majd megmondják ezek mi a közepes méretü üzem
Válasz #2369. hozzászólásra
Hát ha azt nézed. hogy Mészáros Lőrincz olyan gázszerelő, aki állami földeket művel mercedesz dzsipojából, dohányt árúl az Auchanokban és polgármester is, akkor élek a gyanúperrel hogy őt már csak banki csillingelés érdekli.
Válasz #2369. hozzászólásra
nem is akarják tudni.... csak azt hogy a bankszámlán mennyi van
Azért furcsa helyzet, az NFA-s földek esete is, hogy olyan emberek kapnak földet akik azt sem tudják mikor kell vetni meg aratni... de biztos megtanulják 10-20 év alatt...
Válasz #2362. hozzászólásra
mi a fontos? Ki mondja, vagy az, hogy mit mond?
Torgyán Úrék 50 ha-ról beszéltek.
ha komolyan vette volna valaki, akkor most ezt a számot kellett volna beírni a 300 ha. helyett.
És törje a fejét, aki ezen túl van, hogy adja, ajándékozza, vagy elveszi az állam, és kiadja kényszerhasznosításra.
Akkor már kezdhetem értelmezni a végleges változatot.
az aláírás indoka azért figyelemre méltó. (Formailag nincs benne hiba).
Az hogy nem 15, hanem 3 éve helyben lakó, az csak bűn.
Az hogy ha nem magyar a nagyapja, akkor a jobbik előtt tegyen magyar nyelvvizsgát, az csak álom.
Nekem így is úgy is jó lesz, csak valaki mondja meg, hogy:
hogyan változik ezek után a föld ára?
Válasz #2366. hozzászólásra
Ez a forgatókönyv nagyjából reális. 2/3 biztos, hogy nem lesz. Az 50%+1 is csak talán..
Válasz #2365. hozzászólásra
Nem mint ha lett volna alternatíva. Most még végig csinálnak 4 évet a következő választások után, aztán megdőlnek és mennek az MDF, FKGP, SZDSZ után belviszályok közepette. Csak minnél kissebb többséggel induljanak neki 2014 utáni időszaknak, hogy hosszú és fájdalmas 4 évük legyen, egy izmos ellenzékkel a nyakukban. Nekünk úgy is mindegy ki van hatalmon.
ez joll elkurtátok fiuk! de mi is mikor rárok szavaztunk oly sok éven átt várva bizva bennetek! ELKURTÁTOK! és mi lesz még ha megtudja a falu népe hogy oda az ösi föld! bárok bitorolják!!! SOHA! NEM NYUGSZUNK BELE!
Áder János aláírta a földtörvényt
Válasz #2349. hozzászólásra
TUDOMÁSOMMAL A HITGYÜLEKEZETE A FELELŐS KIADÓJA ENNEK AZ ÚJSÁGNAK!!!
Válasz #2360. hozzászólásra
Gondoljátok, hogy ha nyugat európában jellemzőek lennének a többezer hektáros birtokméretek, akkor fenntartanának egy olyan rendszert amibe a közös költségvetés FELÉT beleöntik?
Ez az üzemméret nemcsak elnépteleníti a vidéket, de közben elszívja a közös forrásokat is - daganat amit ki kell vágni...
Válasz #2359. hozzászólásra
Kicsiknek tetszene, ráadásul kisebb lenne a munkanélküliség is, de akinek több van az már ideges lenne.
Válasz #2353. hozzászólásra
De felteszem a francia példa nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, rombolással és tönkretétellel, hanem folyamatosan, évszázadok alatt. Ha annyira a kisgazdaságokat akarják nyomni itthon is, akkor miért nem csináltak mindjárt valami hasonlót, hogy mindenki családostól csak 50-100hektáron gazdálkodhasson, semmi többön? ja hogy az sok kisgazdának nem tetszett volna.
Válasz #2348. hozzászólásra Eközben senki nem beszél a fenntarthatóságról, ami az alapvető fontosságú volna a hosszú távú élethez.
Ha ez a koncentrációs folyamat megy tovább, hamarosan sok milliárd embernek nagyon rossz lesz.
a dél-amerikai modell:
http://index.hu/nagykep/2013/06/27/igy_elnek_a_gazdagok_argentinaban/
...az nem korlát, hanem elégtelen növekedési feltétel. A tőke egyetlen célja hasonlatos a rákos daganat céljához: a végtelen növekedés. Abban és az ahhoz vezető úton nem ismer korlátot!
Válasz #2354. hozzászólásra
A tőke tökéletesen ismeri a korlátokat. Kerüli is az olyan helyeket, ahol korlátokba ütközhet. Például ott volt az IBM néhány éve, amikor a dolgok rosszabbra fordultak és a nyereségessége megcsappant (korlátokba ütközött) el is vackolta magát innen szőröstül-bőröstül.
Válasz #2352. hozzászólásra
... no ez az, amit a tőke és a rák nem ismer: a KORLÁTOT!
Válasz #2349. hozzászólásra
"Franciaországban bármekkora földbirtokkal rendelkezhet bárki, de csak egy részét használhatja ő, a többit kötelezően haszonbérletbe kell adnia. Ha erre nem hajlandó, az állam nevez ki bérlőt, a bérleti díjat pedig minimum- és maximumértékek közé szorítja. "
Nálunk meg mit akarnak! Csinálnak egy birtok maximumot (alapesetben 1200 ha), de azt nem korlátozzák,hogy egy ember vagy család hány birtokkal rendelkezhet. Szóval ez nevetséges.
A másik miért fáj a Fidesznek (már a kamara elnöke is ezt hajtogatja), ha a falusi ember rendelkezik pár hektár, ne adj isten több tíz hektár földel. Nem fogja örökölni a gyermeke, ha nem földműves? Ez a pofátlanság netovábbja.
Ennyi erővel elvehetnék a Csányi OTP részvényeit is. Vagy budai hegyek villáit is. Sőt még a Balaton parti ingatlanokat. Mindenre ami nyereséges rá lehet fogni, hogy stratégiai ágazat. Tehát ami megtetszik az állami maffiának azt elvesszük, törvényekkel, adókkal stb...
Soha többet 2/3-ot egy pártnak sem!
Válasz #2351. hozzászólásra
"A termőföld nem tőke, hanem a földi élet biológiai feltétele."
A termőföld a földi élet biológiai feltétele ÉS MELLESLEG korlátozottan tőkeként is funkcionál.
A termőföld nem tőke, hanem a földi élet biológiai feltétele. A föld birtoklásában az, aki profittermelésre használja, az gyilkos versenytársa a földet "megélő" igazi parasztcsaládoknak!
Válasz #2348. hozzászólásra
Ne lenne kibékíthetetlen ez a 2 csoport, ha nem gerjesztenének állandóan feszültséget köztük mesterségesen, főleg a politikusok, mint pl. most is ezzel az új földtörvénnyel, a különböző megkülönböztetésekkel, egyikre ez vonatkozik, a másikra az. Mindenkit hagyjanak egyenlő feltételek mellet dolgozni, földet művelni, termelni, nem beszabályozni azt is hogy a saját földemet kinek adhatom bérbe művelésre.
Földkérdés: forrong a Jobbik és Ángyán
Cikk nyomtatásaTovábbítás emailben
Itt van Amerika?
Hazafi Zsolt 2013. 06. 28. (XVII/26)
A Jobbik provokatív akciója miatt botrányos körülmények között fogadta el az Országgyűlés az új földtörvényt, amit két fő kritika ér: külföldieknek „árusítja ki” a magyar anyaföldet, illetve dél-amerikai viszonyokat teremt.
Ángyán József végül kilépett a Fidesz-frakcióból.
Az elsőt leginkább a Fideszt hazaárulással megvádoló Jobbik emlegeti, de amit a radikális párt akar, az maga lenne az Európai Unióból való kilépés. A Vona Gábor vezette politikai alakulat ugyanis nem veszi figyelembe, hogy az uniós csatlakozással kikerülhetetlen lett az, hogy Magyarországon külföldiek is vásárolhassanak földet. Csak a közösségből való kilépéssel lehetne olyan szabályt elfogadni, amely ezt a lehetőséget teljesen kizárja. A kormány viszont olyan szabályokat fogadott el, amely ugyan papíron lehetővé teszi a földvásárlást, de a bürokratikus szabályoknak köszönhetően a gyakorlatban szinte lehetetlennek tűnik az, hogy nagy tömegben vásároljanak földet Magyarországon.
Nem ennyire alaptalan a dél-amerikai birtokrendszer emlegetése az új törvény kapcsán, amit leghangosabban a Fidesz-frakcióból kilépett Ángyán József képvisel, noha egyértelműen nem bizonyítható, hogy az új szabályozás ide vezet. Igaz, lehet úgy magyarázni az új jogszabályt, hogy lehetővé teszi ilyen birtokok létrejöttét.
Ángyán azért emlegeti Dél-Amerikát, mert ott maradt meg, illetve alakult ki újra a régi Európára jellemző feudalista agrármodell. A föld nagybirtokosok kezében van, akik a haszonból csak minimálisan forgatnak vissza a helyben lakók számára. Dél-Amerikában egyes államokban polgárháborúhoz vezetett ez a probléma, és a földkérdés miatt alakult a nyolcvanas években Brazíliában a fegyveres összetűzésektől és erőszakos földfoglalásoktól sem mentes, fénykorában másfél millió lázadót megmozgató Földnélküli Munkások Mozgalma.
Európában már hosszú idő óta több országban is igyekeznek ezt elkerülni: Franciaországban bármekkora földbirtokkal rendelkezhet bárki, de csak egy részét használhatja ő, a többit kötelezően haszonbérletbe kell adnia. Ha erre nem hajlandó, az állam nevez ki bérlőt, a bérleti díjat pedig minimum- és maximumértékek közé szorítja. Az üzemi birtokméret általában 25 hektár, de a birtokmaximum 125 hektár, egyes ágazatoknál lehet 250 hektár is. Dániában a földvásárlónak a megvásárolt területre kell költöznie és helyben kell adóznia. A dán és francia agráripar világszínvonalú. Franciaország, Svédország, Finnország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Dánia, Németország, Ausztria, az új tagállamok között Lengyelország és Szlovénia alapelvként fogalmazza meg a kisbirtokok védelmét a koncentrációval szemben. A tőkebefektetési szándék ezen országok esetében nem támogatott földszerzési jogcím. Mindezekkel megpróbálják gátolni a birtokkoncentrációs folyamatot.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
... egyre inkább kristályosodni látszik a két kibékíthetetlen társadalmi csoport: az egyik a kb. 300 hektárig értelmezhető igazi parasztgazdaságok, a másik az e fölötti agrárgyárak csoportja...
A termelőszervezet esetében pedig nem a jogi forma fontos, hanem az, hogy a földek jövedelme marad-e a falu lakosságánál avagy nem!
Válasz #2318. hozzászólásra
Hát ők ne osztogassák más földjét!!! Persze aki eladta a földet régebben a pénzt meg el ba...a annak majd megint adjunk földet a fa...at, eladta akkor vegye meg a kaját vagy béreljen földet és dolgozza azt nehogy már az adjon neki akinek van mert nem baltázta el faszságogra a földet vagy az árát!!!!!!!!!!!!!
Válasz #2328. hozzászólásra
kaszáltassák le egy évben 1x...vegyék fel a támogatást..az biztos profit...:)))
Válasz #2334. hozzászólásra
Én bízom benne, hogy ez a törvény nem fog megjelenni a Magyar Közlönyben.
Majd az ott megjelent verziót tanulom meg.
Válasz #2343. hozzászólásra
"az Agryás Mikula Lajos: erre azért a földtörvény nem ad még választ..."
Bizonyára felületesen olvasta el az utolsó változatot.
Környékünkön egyelőre csak a régi tszcssek és kárpótoltak vagyunk.
Ha valaki strómannak adja el, vagy bérbe, a foldjét, azt kell lelövetni.
Más megoldást egyelőre nem látok.
Válasz #2341. hozzászólásra
Ez az ember már szégyen...
(1) A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak .
(2) A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
Ugye nem azt akarja mondani, hogy a mezőfalvai földbizottságban nem lesz benne Zászlós Tibor, az ott 9000 hektáron gazdálkodó német tulajdonú Rt. vezérigazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke? Hogyne lenne, hiszen ő a legnagyobb területű jogi személy képviselője!
A HírTV-ben a földbizottságról kérdező riporternek szó szerint ezt mondta az Agryás Mikula Lajos: erre azért a földtörvény nem ad még választ...
Válasz #2341. hozzászólásra
Nagy változást ne várjon senki,még a helyben lakó fogalmát nem módosítják.
Döntse el mindenki , kinek hisz...
Válasz #2339. hozzászólásra
"IDE NEM ÉRTVE A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSSEL, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést"
Ergo ezek az esetek nem a földtörvény hatálya alá tartoznak, bármennyire is tulajdonszerzésnek minősülnek.
Válasz #2336. hozzászólásra
Az öröklés a tulajdonszerzés egy formája. Gyüjtőfogalom. Tulajdonszerzés: öröklés, adásvétel, ajándékozás, csere, elbirtoklás stb.
Szóval ha jól értem amit 2014 kb márciusig úgy örököl vki és már be van jegyezve a földhivatalba a jelenlegi szabályok szerint nem vehetik el ha nem te műveled hanem kiadod bérbe például.
Na akkor most a sok tőkés jól bevásárol az év végéig még sztem dupla áron is .
Válasz #2331. hozzászólásra
Jelenlegi formájában nincs ilyen töltete. Viszont minél előbb célszerű bérbe adni, mert most még a régebbi szabályok szerint lehet bérbe adni, ami inkább a tulajdonosoknak volt kedvezőbb.
Válasz #2333. hozzászólásra
Adás-vétel NEM EGYENLŐ törvényes öröklés!
"II. FEJEZET
A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
3_Általános szabályok
6. §
(1) ...
(2) E törvény hatálya a föld tulajdonjogánák -- ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is -- bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést."
Amit beidéztél az az adás-vételre vonatkozik.