Hirdetés
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Fakitermelés, erdők újratelepítése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kukorica terményárak új
- Erdőtelepítési támogatás új
- Poénok új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
_jpg_fill_540x300_0.webp "AKG és ÖKO pályázatok: a gazdák 20%-ának segített a kamara")
AKG és ÖKO pályázatok: a gazdák 20%-ának segített a kamara
A pályázatok feldolgozása folyamatban van a Magyar Államkincstárnál.
Sajtóközlemény
3685 hozzászólás
Válasz #2284. hozzászólásra
Az kimaradt, hogy abból lettek az ezeröcsik!!! akkor lopott mindenki most meg fizeti az egész ország az akkori JÓ világot, ezt sírják sírjátok vissza!! De csak lopni mindig nem lehet, valamikor építeni is KELL!!!!
Válasz #2278. hozzászólásra
Megerősítettél a gondolataimban, tudod miért sírod te is vissza azt a korszakot, ja csak azt nem írtad le hogy mindenki lopta a TSZCS, és abból híztak a disznók meg a kacsák meg a libák, harhák!!!!
Válasz #2282. hozzászólásra
helyesbítek....a Medgyessi kormány idején..de amúgy tökmindegy....igazad van!
ezt a törvényt jakab pista és barátai volt komcsi tsz elnökök ma már családi nagybirtokkokal rendelkezök irták a kunságban! jakab pista a gyurcsány kormány idelyén bukkant föl a gazdák körében a nagy gazdatüntetéskor! joll megmonta a magáét szépen levezényelte az egészet aztán máris szimpi lett mindenkinek többek közt nekem is!!! most meg szépen tejesitette a küldetését! az utoso hetekben a végszavazás elött áttirták a történelmet!
Válasz #2278. hozzászólásra
A vita onnan indult, hogy miért is működik a lengyel kisgazdaságokon alapuló rendszer és itt miért is nem!
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy rosszul fizetett volna a háztáji, inkább arra világítanák rá, hogy most miért is nem megy! És ennek a gyökereit bizony ott kell keresgélni a 80-as években, mert az tény, hogy utópia az "egy porta egy koca" elmélet, de a jelenlegi helyzet a ló másik oldala, hogy lassan disznó se nagyon van a falvakban, nemhogy marha! Sok tejet hordtam anno a csarnokba, mert legifjabbként én voltam rá kijelölve, de azt láttam, hogy mikor az az általam emlegetett és mélyen tisztelt korosztály kikopott, akkor a család nemigen folytatta a hagyományt! Akit abban szocializáltak, hogy a munkaidő 8-4-ig tart, annak már igencsak terhes volt az istállóban megizzadni! De mindig is voltak, vannak és lesznek kivételek, de a trendvonal egyértelmű!
Válasz #2277. hozzászólásra
Kit söpör le ?
Inkább majd nyal a jobbiknak , ha labdába akar rúgni...
Válasz #2270. hozzászólásra
van, aki elégedett vele? Úgy értem átlag paraszt, nem több ezer hekis nagyüzem
Válasz #2269. hozzászólásra
nem volt az olyan rossz ahogy egyesek beállítják,( megjegyzem tőlünk nem vettek el semmit csak kaptunk)
Barátom,hány éves is vagyol,,biztos nem éltél a szociban,én se sokat,80tól 91-ig dolgoztam ,a háztájin volt a lényeg,csibéztünk ,pulykáztunk,hibridkukoricát vállaltunk,este fusisztam a zsigulikat,23 éves koromban bekültöztönk az uj csházunkba,nem a fizetésünk volt sok,volt értelme hajtani, a háztáji nagyon jól fizetett egy év egy ezeröcsi ujjonnan
Válasz #2274. hozzászólásra
Majd Ángyán megnyeri a választást.Lesöpri a jobbikot is.Tisztességes emberek szövetsége.
Nagyon nagy problémának látom a közvéleményre erőszakolt agymosást. Alapvető ontológiai igazságokról nincs tudomása különösen a városi embernek, de lassan már a vidékinek se.
Éppen ideje lenne bevinni a kilúgozott köztudatba, hogy a "versenyképesség" egyáltalán nem azonos az "életképességgel". Hátborzongató belegondolni: „életképes fegyvergyár”! Pedig az igazán „versenyképes”... Az élelmiszer elsősorban létfeltétel, és csak ezután áru. Vegyszer, műtrágya, ásványi olaj, sőt: béke - hiányában is meg kell termelni. Erre legjobb hatásfokkal, minden körülmények között csakis családi parasztgazdaságok egész országot lefedő hálózata képes – természetes személyekből álló parasztcsaládokkal. A természet rendjébe illeszkedő falu nem napjaink falunak csúfolt lakó-, nyaraló- vagy szegénytelepe, nem is „jogi személy” agráripari üzeme, hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves egysége.
Az "életképes birtokméret" nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom. Életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből kiszorult, a társadalmat alkotó más családok élelmiszerét képes megtermelni. Az összes többi ideiglenes, tehát káros és fölösleges...
Sokan talán el sem tudják képzelni, de az én gyerekkoromban - 50 éve - az 1500 lakosú, 2100 hektáros határú falumban nem volt élelmiszerbolt...
Nem is ettünk mást, csak bio-t!
Válasz #2272. hozzászólásra
Nem a munkaszellem nincs meg ma, ahogy a Zimmer Feriben mondta valamelyik szereplő "a zab hajtja a lovat, nem az ostor"
Az általad említett 70-es 80-as években volt miért csinálni, akkor ha leadtál mondjuk egy bikát, komoly pénzt kaptál érte, most is hizlalhatsz és leadhatod, mondjuk még meg is veszik, de arányában nem kapsz érte annyit mint akkor, a dolog meg ugyanannyi vele. De mondhatnám a disznót is. Én inkább úgy fogalmaznék hogy megutáltatták az emberrel.
RANGSOR!!!!!!!!!!! ezek szo szerint leszarják az emberi baráti távolabbi rokoni kapcsolatokat. sogor koma jobarát hát mit gondolnak ki az anyuk picsája szavazot rájuk éveken kersztül feleségestül gyerekestül nagyszülöstül anyosostul aposostul keresztapástul sogor komástul! meg lesz ennek a köszönetje!
Válasz #2271. hozzászólásra
A megfogalmazásom nem mindenhol sikerült tökéletesre, bocs
Válasz #2269. hozzászólásra
Te jól látod. Ha mostani vidékiekben megvolna az a munkaszellem mint ano a 60-as 70-es 80-as évekbeli vidéki lakosságban, akkor most másképpen nézne ki a vidék.
Tehát itt minden a kötelező kolhozosítással lett elcseszve.
Válasz #2269. hozzászólásra
Az igaz hogy az első réteg inkább tehenet tartott, majdnem minden háznál volt tehén, csorda kijárt, stb. és ahogy ők megöregedtek úgy tűntek el a tehenek a faluból, ezekből az emberekből már 1-2 él még talán. De csinálta a következő generáció is, akik már a tsz-ben nőttek fel, csak ők inkább disznót tartottak, uborkáztak (bár az uborka nem volt jellemző az egész országra). A 80-as években épült új családi házakhoz majdnem mindenki épített disznóólat is, és új házat általában a fiatalok építettek.
tudja valaki kb hányan lehetnek az elégedetlenek na és hányan vannak akik még nem szenbesültek vele hogy ismét lová tették!?
Válasz #2268. hozzászólásra
Hát én ezt azért másként látom!
Azok, akik önálló gazdálkodásból kényszerültek bele a közösbe magukban hordták a munka szeretetét, és a 80-as évek virágzó háztáji gazdálkodásának is elsősorban ők voltak a motorjai, nem pedig a rákövetkező generáció, akik már a tsz-ekben kezdték meg az aktív életüket. Addig ment a háztáji gazdálkodás, amíg az első réteg bírta fizikailag, bőven a nyugdíjazásuk után is, mert benne volt a vérükben. Csak ez a réteg lassan kihalt! A következő generációnak már más volt a hozzáállása, no és persze nem elhanyagolhatóak a külső okok sem, de az már sokat mond, hogy lassan csirkét se nagyon látni a falvakban, pedig kis túlzással élve ha ezt kiengeded az udvarra, akkor gyakorlatilag megkeresi magának a betevőt.
Válasz #2265. hozzászólásra
A magyar "falusi népet" nem a közös gazdálkodás során szoktatták le a munkáról, hanem az elmúlt 10-15 évben.
A magyar falusi emberek igen sokat dolgoztak, már aki nem volt lusta és egyről a kettőre akart jutni, (tsz tag és nem tsz tag egyaránt) soroljam a háztáji tevékenységeket, a teljesség igénye nélkül: uborka, málna, disznótartás (anya vagy hízók), tehéntartás, bikahízlalás, stb, és ezeket a főállás mellett csinálta. Amíg megérte csinálni, volt hova leadni, normális pénzért megvették a terményt, mindegy hogy a kecskét vagy nyulat, addig csinált a paraszt, de most csak azért csináld ezeket hogy ne unatkozzál, minimális haszonért.
Érdekes, ha egy hektárt művelek földműves vagyok, de ha van Pl. 1 -2% tulajdoni részem egy több ezer hektárt művelő Zrt-ben, akkor nem.
A Zrt tulajdonosai és az ott dolgozók akkor mik. Mondjuk senkinek sincs 25% tulajdoni része?
Van 60 hektárom aminek a közepében van 3 ha nfa föld na most azt odaadják valakinek akinek van 2 kecskéje, én meg kerülgethetem, ennek sok értelme van...
Megint ész nélkül csinálnak mindent...
Válasz #2258. hozzászólásra
Azért van egykét apró különbség a lengyel és a magyar mezőgazdaság közt:
1. Sosem terelték be a parasztságot a "közösbe", lényegében folytatták a családi hagyományokat és a falusi népet nem szoktatták le a munkáról.
2. Kevés információm van a lengyel feldolgozóipar privatizációjáról, de talán nem tévedek túl nagyot azzal, ha kijelentem, hogy a mienknél sokkal szerencsésebben zajlott le. Ott legalább még van, mert itt az élelmiszeripart gyakorlatilag leradírozták a térképről.
3. Olyan gondolkodással, amit nálunk a felvásárlók és a feldolgozóipar képviselőinek a zöme az elmúlt időszakban tanúsított, nehéz bármivel is versenyezni. Az első és egyetlen szempont a rövidtávú maximális haszonszerzés, ha kell az ÁFA rendszer és a csődjogi szabályozás kijátszása által!
Válasz #2258. hozzászólásra
off:
Tulajdonképpen nem is adnak el 8ezres JohnDeere-t Lengyelországban, még 7ezrest is alig-alig. De jól elvannak.
on
én azzal "vigasztalom" magam, amivel 2006-ban, amikor újrázott az MSZP:
lehet, hogy most jópár évre elmeszeltük magunkat, de legalább a komcsik ebbe bele fognak dögleni. És bejött.
Most arra gondolok, hogy lehet, hogy jól mexoptuk ezt az új földtörvényt (meg az NFA-t, meg a trafikot, meg a hasonlókat), de legalább ez a "maffia" is elmeszelte magát, remélhetőleg végleg.
Válasz #2261. hozzászólásra
Meg az a mellékes "apróság" se kerülje el a figyelmedet, hogy a kifüggesztéskor bármikor lecsaphatnak a bérelni kívánt földedre, ugyanis nem te leszel az első helyen erre mérget vehetsz
Válasz #2257. hozzászólásra
Valaki lentebb írta,hogy:
"2. A magyar vidéki lakosság nagy része nem alkalmas a magyar föld megvédelmezésére. "
Na majd a törvény tesz róla hogy ne is tudják megvédeni a sajátjukat,lásd örökösödés meg egyéb nyalánkságok...
Az amerikaiakkal nem szabad összehasonlítani a hazai viszonyokat semmi szín alatt,de ha így marad a törvény és nem lesz forradalom emiatt,akkor a vidék lehuzhatja a vécén magát,meg a mezőgazdaság munkaerő felvevő képessége is vidéken egyenlő lesz a nullával.
Válasz #2259. hozzászólásra
Ez jó kérdés, engem is érdekelne.
Annyival kiegészíteném hogy ahhoz mi kell ha valaki most bele akar vágni a gazdálkodásba, mondjuk bérelt földön, mert sajátja nincs, és tegyük fel talál olyat aki bérbeadná neki a földjét. Elég mondjuk egy őstermelőit kiváltani és megkötni a bérleti szerződést, ja meg regisztrálni a kamarához?
Válasz #2257. hozzászólásra
Pontosan így van, egyetértek! Sajnos a törvényhozók ezt nem látják át, különben nem így cselekednének. Ha a törvény erejével tényleg szétverik a megmaradt "tsz-eket" akkor is kb. hasonló fog történni: akik eddig is gazdálkodtak azok fognak több földön több profitot előállítani maguknak, de embert nem fog felvenni egy sem.
Most akkor kell a földvásárláshoz (kb. 5Ha) valami mezőgazdasági képzettség? Az aranykalászos jó hozzá?
... másrészt gondolatébresztőnek:
Ezt írja Raskó György a Népszavában:
"Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok közül a mezőgazdaságra vonatkozó fejezetet illetően a legkedvezőbb kondíciókat (tejkvóta, bázis termésátlag, vidékfejlesztési támogatások) Magyarország szerezte meg, míg elődeim nagyon ügyetlenek voltak a tárgyalások során - mondta rezignáltan egy évvel később egy prágai agrárgazdasági konferencián a lengyel mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára. Igaza volt. A földalapú támogatás alapösszegét a magyar gazdáknak 4,67 tonnás, a lengyelekét 3,0t/ha "történelmi" bázison állapították meg. A lengyelek az előző évi tényleges termelésükkel azonos tejkvótát kaptak, míg mi kegyes statisztikai csalásunknak köszönhetően 15 százalékkal magasabbat szereztünk annál, ami jogosan megilletett volna bennünket."
Ezt meg a HaszonAgrárMagazin írta 2013.márciusában:
"A varsói Agrárminisztérium úgy döntött, csak 2016-tól vásárolhatnak a külföldiek korlátlanul földterületet. A földvétel most is lehetséges, de ahhoz egy belügyminisztériumi engedélyre van szükség, amelyet nagyon nehezen adnak meg. A céljuk, hogy az említett dátumig a hazai gazdáknak annyi földet adjanak el, amennyi csak lehetséges. A lengyel mezőgazdaság rengeteg kicsi (2,5 millió) gazdaságból áll, az átlag birtokméret nyolc hektár. Többnyire gyenge minőségű földeken folyik a munka és egyre többen inkább mellékállásban gazdálkodnak."
Ezt pedig a www.trademagazin.hu :
„A lengyel élelmiszerek Magyarországon is egyre inkább jelen vannak. Az élelmiszer-készítmények – Németország utáni – második legnagyobb magyar piaci beszállítói vagyunk (értékük 384,2 millió euró 2011 első 9 hónapja után), ezen belül szintén a második beszállítója a feldolgozott élelmiszereknek (222 millió euró), valamint az élő állatoknak és hústermékeknek (128 millió).”
Hogy is van ez? Parasztcsaládok tulajdonában lévő, gyenge minőségű, apró parcellákon, félállásban, a saját országuk önellátásán túl verik meg a nagybirtokos magyar mezőgazdaságot? Mennyiségben, minőségben, élelmiszerbiztonságban, exportban, lakosság megtartó erőben – azaz mindenben?
Nem a mezőgazdasági üzem jogi formája fontos, hanem a jövedelem eloszlási viszonyai. Ha a falu földjeinek jövedelme nagyobbrészt helyben marad a lehető legtöbb családra szétterítve, akkor bármilyen forma jó. Ha viszont meghonosodik az az amerikai módi, hogy a hatalmas, egybeszántott táblákon csak az aktuális gépi munka elvégzésének néhány napos idejére jelenik meg a kamion-trélerre felpakolt géplánc, majd aratás után a távoli földtulajdonos vagy -bérlő számláján a termény ellenértéke, akkor a falu halálra van ítélve. A Borsodi Mezőségben már van erről tapasztalat...
Válasz #2241. hozzászólásra
Most akkor lesz birtokmaximum vagy nem? Mert a 6.pontodban azt írod: "Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit..."
A monarciás időkig visszamenni és azt hasonlítani a mai állapotokhoz szerintem nem célszerű, nincs értelme az összehasonlításnak. Egyébként szerintem akkoriban se csak 100holdja (580ha) volt az igazán nagy földbirtokosoknak, pl. Esterházy-ak.
Válasz #2238. hozzászólásra
Előbb-utóbb mindenkinek lejár a földbérleti szerződése.
Szerintem a földtörvény legfontosabb és egyben legszemetebb része a birtokmaximum, és az hogy egyes tűzközelben lévő emberekre (a tervezet mintagazdaságokra) nem fog vonatkozni.
Akárhogy is lesz de az nincsen jól hogy erőszakkal (a törvény erejével) változtatják meg a viszonyokat, azért mert az egy szűk csoportnak és egy politikai pártnak jó lesz. Mindenkit hagyni kéne normálisan gazdálkodni, boldogulni, nagyüzemet is, kicsit és és közepest is. Az milyen munka már hogy van egy gazdaság, normálisan földet művel, rendesen fizeti a tulajdonosoknak a bérleti díjat, embereket foglalkoztat, adót fizet, állatot tart, ne adj Isten beruházott, korszerűsítette a telepét, ezáltal vállalta hogy x évig ennyi és ennyi állatot tart, most meg egy törvénnyel elkaszálják a földjeit? Ja, és az is milyen hogy földtulajdonosként nem adhatom annak a földemet művelésre akinek én akarom, mert a törvény nem teszi lehetővé?
Nemtudom, de az én környékemen majd minden faluban megmaradt valamilyen szinten a tsz (különböző méretekben, hol zrt, hol kft, hol szövetkezeti formában, valahol pár ember tulajdonában van, van ahol sok tulajdonos van, van ahol csak egy, olyan is van ami külföldi kézben van) és mellette persze vannak magángazdák is a pár hektárostól egészen nagyokig (3-4-500 ha). Én ilyen ellenségeskedést nem érzékelek mint amit pár kommentelő itt elereszt. Alapjában véve mindenki szépen elvan és gazdálkodik, persze mindenki próbál több földre szert tenni, rábeszélni valakit hogy vegye ki, neki adja oda, adja el, de általában összességében békében megvannak. Kivihetik a tsz szárítóra, magtárba a gabonát, szolgáltatnak ha kell, vagy szalmát vesznek-cserélnek trágyára ha úgy adódik.
Válasz #2253. hozzászólásra
Leánykori nevén MGSZH.
Válasz #2251. hozzászólásra
Milyen hivatal ez a: NÉBIH?
Válasz #2248. hozzászólásra
Te tényleg azt hitted, hogy majd a választási programot megvalósítják? Hol voltál az elmúlt 23 évben? Nem tűnt fel még neked, hogy a választási program tömény nép hülyítés? Egy szóval se mondtam, hogy örülni kell. Bőven elég, ha objektív maradsz.
Válasz #2249. hozzászólásra
Nem ennél lényegesen durvább a helyzet!
Ha bemész ilyen igazolást kérni a NÉBIH-hez fél órás vad telefonálgatás után szerencsésebb esetben már akár meg is kaphatod ezt a papírt. Rosszabb esetben letagadják még a létezését is. Arról meg már nem is beszélve, hogy a földhivatal milyen rugalmasan tudja kezelni az ilyen papírokat!
Válasz #2246. hozzászólásra Jól mondod ez így van szóról-szóra ez nincs körbe írva ez a való világ.
Válasz #2247. hozzászólásra
Akkor csak annyi lenne, hogy veszek valamilyen fűevő állatot mittudom én pl egy kecskét, berakom otthon a sufniba, bejelentem és kész?
Elég valószínűtlennek hangzik, főleg az életszerűtlen uijós állatjóléti baromságok ismeretében.
Válasz #2243. hozzászólásra
Taníts bennünket!
Hogy hogyan nézzük le a saját fajtánkat.
Hogy hogyan értelmezzük a választási program szerencsés esetben meg nem valósulását.
Hogy miért örüljünk mégis amikor egy egészen más programot fogadnak el, hivatkozva a 2/3- mandátumra.
Válasz #2245. hozzászólásra
Állattartó telepnek minősül a nyilvántartási számmal rendelkező legalább 1 éve állattartásra használt ingatlan. Ezenfelül igazolni kell az állatlétszámot is. Ebből következően, ha minden évben tartasz egy darab növendék marhát, és ezt bejelented az ENAR felé, akkor a jelenlegi gyakorlat szerint megkapod az igazolást, és te is állattartó telepet fogsz működtetni.
Kábé ennyi kell az állattartó telepi igazoláshoz jelenleg.
Válasz #2244. hozzászólásra
Figyelj most düh nélkül a Földpályázatok kiirása nagyon jó,CSAK nem az nyert akinek kellene,a Trafiktörvény nagyon jó,de itt megint csak a haverok jutottak jó piachoz,,a külömböző munkahelyteremtő vidékfejlesztési plyázatok nagyon jók (egyeseknek),én azt mondom azok pofátlanok voltak,ezek gátlástalanok
Hát végigolvasva a fórumot több kérdésem is lenne:
Mivel állattartó telepem nincs, és nem is lesz, továbbá párttag sem vagyok.
akkor érdemes lenne az összes eddigi földbérletemet meghosszabbítani még az idén a maximumra?
Van egypár földtulajdon a családunkba unokatestvéreimnél, amiket sajnos még más bérel, mert 2 év múlva jár le a bérleti szerződése. Ezeket a földeket a rokonaim a bérleti szerződések lejártával nekem ígérték.
Az új törvény szerint akkor koránt sem biztos, hogy az enyém lesz hiába adná a rokon?
Ha mondjuk cserélnék az unokatesómmal 1-1 aranykoronát, és tulajdonrészem lenne a kiszemelt szántójukban akkor sem én vagyok az első a rangsorban, hanem a helyi állattartó, utána meg a bármilyen illetőségű állattartó (a volt földbérlő nem támadna be, mert jóban vagyunk vele)?
Kérlek benneteket, ha valaki tud valami konkrétat írja meg, mert nagyon nem mindegy, hogy most akkor mennyi energiát öljek egyáltalán a mezőgazdaságba, mert eddig tudtam, hogy lehetőségem van gyarapítani normális méretűre a tábláimat, azonban az új törvény szerint nem biztos, hogy így lesz, hiába vagyok helyi illetőségű családi gazda.
Válasz #2242. hozzászólásra
Te nem kérdeztél semmit se, csak mocskolódtál vég nélkül! Összetennéd a két kezed, ha képes lennél kérdezni!
Válasz #2241. hozzászólásra
1. A nemzetközi szerződések szerint a tagállami polgárt belföldinek kell tekinteni. Megoldási javaslat: Lépjünk ki az EU-ból, és akkor egyből lecsökken a létszám. Kár, hogy csak a mondandójuk szempontjából fontos tényeket emlegetik fel. A többiről meg ugyanúgy hallgatnak, mint az általuk bírált kormány.
2. A magyar vidéki lakosság nagy része nem alkalmas a magyar föld megvédelmezésére. Ezt pontosan tudja az, aki járt már valaha ünnepnapok előtt bármilyen bevásárló központ közelében.
3. Ha szigorúan vennénk a földműves szó jelentését, akkor a 2-es pontra való tekintettel a törvény hatályba lépése után parlagon maradna a földek nagyobbik része.
4. A nagybirtok a törvény hatályba lépésétől függetlenül még jó ideig megkerülhetetlen lesz.
5. Nincs kijátszhatatlan szabály. Elvileg viszont vannak szervek akik a szabályok betartását felügyelik.
6. Tök jó innen megtudnom, hogy én és a családom a nagytőkések közé tartozunk. Hiszen állattartó telepet üzemeltetünk. (Most tényleg olyan olyan nehéz lett volna utána nézni annak, hogy ki számít állattartó telepnek?)
7. A HFB intézménye működhet hasznosan is. Én megvárnám az első év tapasztalatait, és nem törnék pálcát felettük.
8. A bérleti szerződéseket szerintem se volna szabad ilyen formán megkülönböztetni az adásvételiktől.
9. Már magával a fogalommal is baj van. Már mint a "magyar gazdatársadalommal", hiszen "Ilyen állat nincs is!". Csak egymással marakodó laza érdekcsoportok vannak.
10. Károly Róbert hót hülye volt, hogy nem támogatta annak idején Csák Máté országrésznyi kisbirtokát!!
11. Vihar a biliben! A földtörvény nem kínál, és nem is kínálhat megoldást az agrárium tőke (és ide nem csak a pénz tartozik) szegénységére.
12. Ez csak egy ócska számháború, semmi más.
Összegzés:
A földtörvény rengeteg hibája ellenére sem az ördögtől való dolog. Ha valami nem működik rajta 2/3-al ki lehet és ki is kell javítani.
Válasz #2235. hozzászólásra
Csak annyit mertem kérdezni hogy a kétharmad feljogosítja-e a haverjaidat a lopásra kisajátításokra,de nektek fáj az igazság,tudod röhögök igazábol az lyjeneken,mert vártátok királyotoktol a jót ,aztjó nagy ló...t adott
Az Élőlánc Magyarországért Párt és ez a fiatalokból álló társaság szervezte
Ángyán fórumait. Így értékelik a földtörvényt:
Hazugságok és igazságok a földtörvényről
Tisztelt Honpolgár!
Aki a közszolgálatinak nevezett médiából vagy a kormány-közeli sajtóból szeretne tájékozódni, az biztosan elveszíti a fonalat – a kormányzati kommunikáció ugyanis meglehetősen eltávolodott a valóságtól. Nem véletlenül: a folyamatokat a háttérből kezükben tartó gazdasági érdekeltségek, akikről a kormánytagok elismerően mint valamiféle nemzeti nagyságokról szoktak beszélni, nem érdekeltek abban, hogy a magyar vidéken bármiféle változás következzen be.
A mi álláspontunk azonban első látásra alig érthető, mivel a híradások úgy tüntetik fel a nemrégiben elfogadott földtörvényt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – el is hangzott, az Orbán-kormány a régi kisgazda programot hajtja végre.
Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól.
Az alapprobléma ismert: a föld nem a helyi közösségekhez, családokhoz kerülhet, hanem külföldi és belföldi tőkeérdekeltségekhez, agrárvállalkozókhoz és spekulánsokhoz.
Elégségesek-e a földtörvény „biztosítékai”?
1. Külföldiek nem vehetnek földet?
Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgára. Ez összesen 512 millió ember – nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését.
2. Sikerült megvédeni a magyar földet?
Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van”, a falusi lakosság nem jut földekhez – és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja – Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak – nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától és szuverenitásától.
3. Csak földműves vásárolhat földet?
Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. A földműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak a külföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese.
4. Csökken a nagybirtok szerepe?
Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket – vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik – Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint – az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek.
5. Helyben lakás szükséges?
Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón… A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.)
6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár?
Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre – az integrátorokra, bankokra és egyházakra – még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek „szétírását”, hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!)
7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni?
Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van – így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a „helyi” földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek? Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését?
8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem?
Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg – különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön „gazdálkodik”.
9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt?
Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen – köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek… Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja!
10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg?
A probléma nem 1100 éves, hanem „csak” kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni…
11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte?
Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem.
12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett?
Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült…
Összegzés
A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van – például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a „kényszerhasznosítás”, a „bio” üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára.
A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény „atombiztos védelmet nyújt”, továbbá „egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek”, mivel ezek üres frázisok.
Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején.
Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek:
„Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein.” (MTI, 2013. június 21.)
Mintha nem egy dologról beszélnénk…
Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot?
A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen!
Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt!
2013. június 23.
Váralja Szövetség
A FÖLDTÖRVÉNY VÉGLEGES VÁLTOZATÁT ITT OLVASHATJA EL: http://www.parlament.hu/irom39/07979/07979-0269.pdf
Támogassa Ön is a Váralja Szövetséget! Iratkozzon fel hírlevél listánkra, hogy felhívásainkról, közleményeinkről mindig értesüljön! Kattintson!
Köszönjük támogatását!
Válasz #2238. hozzászólásra
Ez is benne van a pakliban,de ami lényeges még,hogy a lentebb is említett földbizottságba persze hogy a csókosak kerülnek,szigorúan akik szeretik,(inkább imádják) a narancsot, aztán arról szó sincs,hogy önmagának és a haveroknak szépen átjátsza a földet,és a korrupció szóba se jöhet,ááá ...csak ám a hülyék a másik oldalon laknak,a törvényben is le van írva,hogy a földbizottság döntése ellen semmiféle fellebbezésnek,panasznak nincs helye.. Hihetetlen és vérlázító!
Szóval az ilyen helyi isten ügyeletes főnagyf.sz majd fődbizottság " majd nekem itéli oszt átviszem a saját cégembe" másoknak meg sz..a fejére ha tönkre is megy,legalább majd nekem mégtöbb jut"valahogy undorító! És még ezek kommunistáznak bakker! A korrupció és a földmaffia melegágya ez a törvény,miközben hordják a maszlagot és terelik a témát a külföldiek földszerzésére a magyarázkodásukkal.
AZért azt megnézem majd,hogy az emberek évtizedek ,évszázad családi összekuporgatott örökségét ha majd az ilyen korrupt jöttment se..fejek elveszik,hanyan ragadnak vasvellát meg rakodógéppel hanyan kezdik el bontani a helyi fődbizottság meg a gőgtől puffadó narancsfejű nyertes lakását. Merthát ha az ember vagyonát,örökségét,földjét korrupt módon mindenféle megfelelési indokkal, maszlaggal elveszik,és pofátlan módon az arcába röhögnek,azért ölni is képesek lesznek sokan az tuti.
Válasz #2236. hozzászólásra
Legyél szíves mutassál már egyetlen olyan országot is, ahol a választási ígéreteket szóról-szóra megvalósították! Medgyessy száz napos programja, annyira jól sikerült, hogy az államadósság az egekbe szökött. Azt csak a rózsaszín köddel a fejükben élők nem látják, hogy egy választási kampányt az nyeri, aki hihetőbbet képes hazudni. Ez már csak ilyen. Lehet rajta háborogni, de elég csak lesz*rni, hogy néhány kommunikációs-guru mennyi esze mentséget képes kitalálni.
A legutóbbi választási kampányt a Fidesz húzta be, 2/3 lett a vége. A következő választás elvileg jővőre lenne, de már legalább 2011 óta megy a kampány. A földtörvény szavazása ebből a szempontból csak arra volt jó, hogy az ellenzék és a kormányoldal együttes erővel bizonyítsa be azt, hogy nem volt egyikőjüknek se gyerek szobája. Rossz volt nézni, hogy politikai párttól függetlenül egy halom frusztrált a dedó szintjét messze alulmúló emberke örjöng a jobb sorsra érdemes intézmény falain belül. Esküszöm, csak a gumiborítás hiányzott a falakról.
Válasz #2229. hozzászólásra
Kedves Szomszéd!
Az új főldtörvény arról szól, hogy akik vitték tovább a volt szövetkezetek, állattartó telepeit, fejlesztették és lejár a földbérletük azok alól húzzák ki a szőnyeget.
Ás úgy, hogy a fejük alá nem tesznek párnát.
Egyesek ebbe tönkre fognak menni.
Miért nem akarja hagyni megvalósítani a Fidesz hogy "Élni és élni hagyni." ELV MEGVALÓSULJON.
Az előbb beszélt Rebeka az ATV-n.
Felhívtam volt államtitkár ismerősöm, hogy Rebeka kivel is van?
Nos megtudtam, hogy valami ..... (Elfelejtettem).
Megbeszéltük azt is, hogy egyesek felmenői cselédek voltak, míg mások cselédeket tartottak.
Miután többször végig olvasod figyelemsen a földtörvényt, (vagy ha van Isten akkor még mindig csak tervezet, mert a jelenlegi tövények szerinst ez a szavazás érvénytelen volt) és az itteni hozzászólásokat, akkor láthatod azt hogy akik nincsenek nerencsköddel borítva azok telejsen más véleményen vannak, mint Te.
Arról mi a véleményed, hogy a korábban már hoztak létre ilyewn földkiadó bizottságok elődeit. Én is benne voltam,de a munkánkra nem tartottak igényt. Talán most is azokat a tagokat kellene megkérni, hogy részt kívánnake benne ismételten venni.
Ide delegált az Agrárkamara, a Parasztszövetség, stb. Nekem mindkét részről vot támogatóm.
Most nem biztos, hogy lenne, mert ezek a színekre mennek.
És Én úgy gondolom, hogy Piros Fehér Zöld.
Ismerősöm, úgy gondolja, hogy 4 mFt-ért nem jön földet vednni a külföldi.
Inkább Ukrajnában vesz. és ott kezd gezdálkodni. Ezzel kell nekünk majd versenyezni.
No ez a verseny olyen lesz, mintha nekem gipszelt lábbal kellene indulni a futóversenyen. Vagy hogy reklámozzam a trektorhúzó versenyt:
Riga 4 mopeddel neveznék a 160 LE-s kategóriában.
Melyik mondat utal arra, hogy magyar föld nem lehet külföldi állampolgár tulajdonába?
Hol van az lleírva, hogy a környéken kell neki elvégezni biológiai szükségletét? (Magyarul a tulajdonában levő föld végében pisiljen)?
az Én nagyszüleim is kulákok voltak. Az unokám még lehet, mivel a jelenlegi tervezetből kivettékazt a részt, hogy az örökös köteles lesz aladni a földjét, ha nem földmíves. Akkor még ível írták. most már "Ű" vel van. És olyan korán feltettem a kérdsést Böszösrményben, hgoy nem is tudtak rá válaszolni az emelvényen ülők.
Debrecenben Jakab István már elmagyarázta, hogy ki a füldműves. A mellettem ülő nem igazán értette meg, de mivel először hallotta az értelmezésést, így nem tudom hibáztatni. Nem olyan egyszerű megjegyezni, hogy ki számít Öröklés esetén földmívesnek.
Miután megjelenik a Magyar Küözlönyben az födltörvény javított változatas, akkor áttanulmányozom és annak tükrében tesszük a dolgunkat.
Ha "beesik" egy vevő, azonnal eladom neki a földemet. 4,5 mFt/ha.
Ez jobb föld mint nálatok, van, mert mindkét végében ott a víz, pára, tápanyag.
az IDE nem tartozó részekért ezer bocs, meg egy anyamedve.
Válasz #2228. hozzászólásra
Ember már megint elszakadt a cérna???????? Nem jó a hatása a papás mamás játékra, csak óvatosan!!!
Válasz #2235. hozzászólásra
2040#
“Nem tudom, hogy hányszor kell leírni, hogy a választási program, a választások megnyeréséhez kell. Ebből következik, hogy a választási programból jobb esetben nem lesz kormányprogram”
2217#
“Legyen szíves mindenki lehiggadni, és tiszteletben tartani a parlamentáris demokrácia játékszabályait. Most a Fidesznek van 2/3-a, de ennek következtében minden felelősség is őket terheli! Majd másnak is lesz 2/3-a és akkor ki lehet javítani, sőt meg is lehet (kell) haladni a most elfogadott törvényt."
Neked ez a parlamenti demokrácia.