Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak614 FtBenzin árak612 FtEUR395.1 FtUSD359.84 FtCHF413.05 FtGBP463.39 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz endypapa_20120 #2041. hozzászólásáratermészetesen csak az előírt dózisban használhatóak, hahahaha
15 literbe fél liter glifó és 8 g pledge, és lehet mellé tenni duált is, meg persze nitro. és szaladás, hahahaha
Válasz R Sándor #2036. hozzászólásárajah persze, a 3 szál az totálisan semmit sem ér, még a 7 szél se, ami mondjuk 25 cm-s osztásba van. 25 cm osztásba az őz úgy átmegy, mintha ott se lenne, beugrik közé, megtanulja, hogy ha nem ér le a láéba, akkro nem üti meg. ezért kell 10 cm osztás, és egy áram, egy test, egy áram, egy test, stb. így mindenképp letesteli, már csak az a feladat, hogy ne 1-1,5 másodpercenként legyen áram, hanem 0,5 másodpercenként, hogy biztos találkozzon vele. ezért kell kettő trafó. én már így csinálom. és a két trafót ugyan arra a testre, de eltérő áramezetékre kötöm, tehát hogy a két trafó árama ne találkozzon. egyik kapcsol, másik kapcsol, így kb. folyton van áram valamleiyk vezetékbe... ki kéne próbálni, hogy ugyan arra a hálózatra kettő trafót tenni, csak kis időkülönbséggel bekapcsolni, ha nem rohadnak le, akkor így aztán horror lenne... ideiglenes kerítést így csinálok, amire nem kapok engedélyt, márpedig sokra nem kapok. amire kapok, az 220 drótháló. az megfogja az őzet, disznót, bár azt tervezem, hogy az újakra már kívül húzok villanypásztor drótot, azt abba a áram, a hálóba a test, így még szét se feszegetik idővel...
jah, és brutál erős sarki lábak, kitámasztva, lekötve, és erősre megfesztíve minden. akkor tisztelik. a laza, idővel meglazuló szaron egyszer átveri magát valami, ott már berogyik 20 cm-t, onnan már nincs megállás, már minden átveri magát rajta.
Válasz envagyok2 #2034. hozzászólásáraVillanypasztort már csináltam . 3 szál vezetékel hát nem sok szart ért állandó akkumulátor csere... Fűnyírás stb, ezért csinálok most rendes kerítést két "nagyobb "táblát keritek be a kicsiket meg be sem vetem innen is üdvözlök minden vadászt
Válasz R Sándor #2029. hozzászólásáraföldművelésügyi hatósgnál. tartós kerítésre kell engedély, ideiglenesre nem. az az ideiglenes, amit a kultúra betakarítása után elbontasz. vadászati tvben benne van, nem különösebben bonyolult, keress rá.
pl. egy villanypásztor lehet ideiglenes, ha mondjuk a drótokat leszeded, vagy mondjuk felrakod 220 magasra a legfelső tartóra, aztán jövőre meg onnan leszeded. gripple szemekkel nem túl macerás, persze, dolgozni kell rajta két napot egy 6 hektáros táblán, mire felrakod, utána meg leszeded, de 300 ezres repcénél 2 nap munka igencsak belefér.
10 cmenként felváltva feszültség-földelés drótok, és 2 trafóról betáplálva minden második feszültség drót, azokat kis különbséggel indítva akár még jó is lehet, pláne hosszabb távon, amikor megszokják, hogy oda nem kell bemenni... így ki lehet kerülni az engedélyt. még egy darabig...
Sziasztok, falu szélén nem lehet bírni a vadakkal. Konyhakertből mindent kidibolnak.
Mit lehet tenni? A vadászok csak röhögnek rajta.
Előre is köszönöm
Válasz csontii #2030. hozzászólásáraAzért azt is tisztázzátok, hogy kerítésről, vagy villanypásztorról van szó. Ha jól rémlik akkor előbbire (kerítés) kell engedély, utóbbira (villanypásztor) nem. De ebben most simán benne van, hogy tévedek
Válasz R Sándor #2029. hozzászólásáraAz illetékes vadgazdálkodónak írásban hozzá kell járulni a kerítés létesítéséhez. Ha Naturás a terület akkor a környezetvédelmi hatóságtól kell engedélyt kérni, ha 1,2 m-től magasabbat akarsz építeni.
Válasz envagyok2 #2028. hozzászólásáraTájékoztass már legyszìves hogy milyen hatóságnál kell ezt kérvényezni, mert itt még senki nem kért engedélyt ,és a vagàszok ajánlottak hogy keritsem be . Egyébként még nincs kész de már megvettem az egész lomot hozzá.
Válasz #bandi #2022. hozzászólásáraAkkor ma következő párbeszéd zajlott volna le.
Hallottad az erdőbe vetett?
Ja. Legalább ott talán látunk majd egy őzet!
Azt még tegyük hozzà, hogy simàn megtörténő példa, amit leírok, hogy van olyan aki egy 8000 hektáros nagyvadas erdő közepén lévő egyetlen tisztásra odavet 2 hektár kukoricát, és már a vetés napján levelezni kezd a vadásztársasággal.
A végén simán az lesz, hogy pénzt is keres az ügyből. Ezzel szemben, mondjuk 100 évvel ezelőtt ha ez megtörténik, akkor ez a beszélgetés zajlott volna le az utcán.
-Szervusz Jóskám!
-Szervusz Pistám!
-Hallottad hogy a Bélánk az erdő közepére vetett két hektár kukoricát?
-Höhö, nem én! Abbúl se sok mindent kell majd letörni!
-Nem biza, de majd rájön. Na szervusz komám
Válasz endypapa_20120 #2012. hozzászólásáraAz én Tisza-tó parti búzámat szinte minden évben lelegelik a libák. Mégsincs különbség a tótól távolabbi eredményekkel összevetve.
Válasz Gandhy #2013. hozzászólásáraAz a hibád, hogy csak az egyik jogszabályt, a törvényt olvasod el, a végrehajtási rendeletét nem! A 79/2004-es FVM rendelet 82. §-a a még jön az általad idézett részhez:
"82. § * (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni."
Válasz #bandi #2001. hozzászólásáraHa 10% egyenletesen hiányzik, az vetéshiba. 10 hektáron vannak megtúrt és bolygatatlanul maradt foltok. Tehát vesz egy bolygatatlan részt, mondjuk 100 négyzetmétert. Te oda 70.000 szem/ha /100 azaz 700 szemet vetettél. Ebből kikelt 683 szem. Ez a vetés eredményessége.
Ezután megnéz egy megtúrt részt. Ott 100 négyzetméteren talál 425 kikelt növényt. A kár egyenlő (683-425)/683, azaz 258/683, magyarán 37,7%-kal. Aztán megnézi a területi arányt is, aminek az az az eredménye, hogy 1,5 hektáron van a fenti méretékű túrás. Azaz a vetett 700 ezerből kikelt volna 683 ezer, ebből 1,5*25800 szem, azaz 38.700 tő hiányzik. A károsítás mértéke így a teljes táblára vetítve 0,5528 hektárnak felel meg, azaz 5,528 %-os a kár a teljes táblán.
Ez az előzetes felmérés eredménye.
Ezután a végleges felmérés következik. Megnézik a bolygatatlan és a megtúrt rész hozamát.
A megtúrt rész hozama 10 tonna, a bolygatott rész hozama 7,3 tonna. A 10 tonnából levonva a 37,7%-ot ugyan 62,3 mázsa hektár lett volna, de a ritkább tőállomány és a foltosság miatt a a kukorica kompenzál. A megállapított terméskiesés így 2,7 tonna/ha. Ezt megszorozzák a károsított területtel, mert ugye 1,5 hektáron volt terméskiesés. A kapott eredmény 4,05 tonna. Ennek a terméskiesésnek a 90%-át kell kártérítésként megkapnod, azaz 3,645 tonna árát.
...a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár 10 százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
"A bokrosodás, azaz az új levél- és hónaljrügy-kezdemények képződése a hajtásmerisztéma átalakulásával ér véget. Ez akkor következik be, amikor a megfelelő hideghatást (ún. vernalizáció), majd a nappalok hosszának változását (ún. fotoperiódus) követően a csúcsi osztódó szövet (az ún. hajtásmerisztéma) státuszt vált, generatív fázisba kerül, és megjelenik rajta az első kalászgallér. A kalászkezdemény fejlődésének első jól látható jele az ún. kettős barázda állapot, amikor a hajtáscsúcson a levélkezdemények mellett kialakulnak a virágkezdemények is. Ezzel pedig a búza fejlődésében a növényenkénti kalászok potenciális száma, azaz a második terméselem véglegesedik."
Ezeket a "képleteket" lelegelik, már csak fattyú hajtás nő helyettük, amiben rengeteg léha szem van.
Birkával nem legeltették, hanem csak áthajtottak rajta ("hengerezés gyanánt"). Aki megállította rajta a nyájat, el.szta. :)
Válasz endypapa_20120 #2004. hozzászólásáraén elhiszem, nálunk kis társaságok vannak, az én területemen egyszerre kettő is, általában a helyiekkel mindig megegyeznek, mert Ők is helyiek na persze kell egy kicsit noszogatni Őket is, de mint írtam, én nem vadkározok, próbálom elhárítani, viszont meg vannak a lehetőségeim és ha máshogy nem, hát megeszem az elkövetőt
Egy vadkár eljárás keretében érdemes a vadászati hatóságnál utánajárni,hogy az adott vadgazdálkodó az előző évben teljesítette-e a kilövési tervét. Ha nem teljesítették akkor a következő évben 100 százalékos vadkárt kell megtéríteniük.
Válasz endypapa_20120 #1972. hozzászólásáraHa keletkezik 10 forint károd, akkor abból 9 forintot kifizetnek, ha nincs felróható magatartás, ami miatt nagyobb arányt kell viselned. Felróható magatartás ha például nem használsz vadriasztó szert, annak ellenére, hogy a vadászok adni akartak neked.
Válasz Géza15 #1973. hozzászólásáraNem lesz a búzádnak semmi baja. Csak a levelét csípi le, ugyanaz lesz a a hatása, mint régen mikor birkával legeltették. A liba október-novemberben tud kárt tenni a búzában, mikor kihúzza az éppen kelő növénykét.
Válasz Gandhy #1998. hozzászólásáraNa elmondom neked a jelenlegeljárás menetét, ahogy felénk műkszik.
Megküldöd a vt-nek a vetési tervet (minden írásban, ezzel már egy szinten közreműködsz a kár elhárításában!). Kárt észlelsz, jelented, előzetes kárfelmérést kérsz. Minden újabb káreseményt jelentesz. Ha a vt jelzi feléd, részt veszel a kárelhárításban, pl. villanypásztor karbantartás. Végleges kárbecslés (minden kárfelmérésről jegyzőkönyv). Kifizetés. ha a vt nem működik közre, mint álunk a sefag, minden KÖZJEGYSZŐ, IGAZSÁGÜGYI KÁRSZAKÉRTŐ bevonásával történik (ekkor a vt. köteles mindent elfogadni, ami megállapításra kerül fizetni).
Válasz Bigyófelügyelő #2000. hozzászólásárarendben, én kiszálltam, számítsa mindenki, ahogy akarja, én soha az életben nem voltam kint kárfelmérésen, simán tévedhetek, de azt is csak jóhiszeműen, így emlékeztem, gondolom a vizsgán sem ez volt a legtöbb pontot érő kérdés, szerintem nagyobb súlya volt, hogy a kis lilik, vagy a nagy lilik ehető-e?
Válasz endypapa_20120 #1997. hozzászólásáraHa 10 hektárból ami legyen 700.000 tő, egyenletesen kieszik 70.000 tövet, akkor mi van? Az egy hektár 100% kárnak számít, vagy átlag 10%-nak, tehát semminek?
Vagy 61.000 tőnek, ami ugye 0,9 hektárnyi kár?
B kérdés:
Ha eleve 60-ezerrel kelt ki, meg még 5000-et lecsipkedett a galamb, meg kitapostál a taktorral még 2000-et, akkor melyik számot kel használni?
C: Aki 10 hektárt bejàr, hogy minden tövet megszámoljon, és meghatározzon egyessével hogy az épp mi miatt nincs ott, az eleve egy szép teljesítmény.
Válasz Gandhy #1990. hozzászólásáraSzerintem rossz a matek és a felmérés módja is.. A kárt az egész táblában felmérik, főleg disznó esetében ami nem minden este hajlandó ugyanott enni...Na vegyünk egy 5 hektáros táblát: a disznó foltokban ledöntött belőle 2 hektárt! A táblán belül minden károsított részt fel kell mérni szemrevételezéssel,( van már rá drónos megoldás is) és ha a Vadásztársaság elismerte a kár eseményt akkor ezt a V társaság képviselőjével együtt kell megtenni. Amennyiben nem ismerte el a kárt a vadkár szakértő majd megteszi. Szóval lett 2 hektár károd: megegyeztek egy termés átlagban, vagy betakarítás után mérlegjegy bemutat... Legyen 10 tonna/ hektár a termés: 2*10=20 ebből lejön a 10%= így 180 mázsa kerülne ki fizetésre! Sok esetben egyszerű megegyezni mivel nem szeretnek bíróságra járni a társaságok, főleg ha nincsenek meg a kilövési számok pld disznónál... és emiatt jelentettél vadkárt! Ott már ők el is hasalnak emiatt...
Válasz Gandhy #1998. hozzászólásáranem 10 százalékpont a tiéd, hanem a kár 10%-a.
korábban volt példa, ha 10 hektárból 1 hektár a kár, akkor azt nem teljes egészében bebuktad, hanem 0,9 hektárt fizetnek, és 0,1 hektár kárt buktál be.
Válasz endypapa_20120 #1997. hozzászólásáraezért írtam, hogy ha a 2 hektárban 40%-os a kár, akkor a 2 hektár átlagának a 30%-át fizeti, mivel 10% a tiéd, költsége a kárfelmérésének nincs, ha a társaságot hívod ki, annak a kijelölt szakértő esetén van
és lehet, hogy máshogy van, anno ezt én így tanultam, hogy jól emlékszem-e rá, ki tudja?
Válasz Gandhy #1990. hozzászólásáraNem jól gondolod, az tuti. 8 t a kár, akkor 7,2 t a fizetés alapja. Ebből jön le a költség térülés.
Viszont a vt fizeti meg az összes költségét az eljárásnak (Sajnos ezt meg kell előlegezni, ami sok esetben nem kis pénz. Vt ezt ki is használja keményen ).
Válasz Dvili #1994. hozzászólására Én is így értelmezem a törvényt, remélem ez a helytálló. Mások máshogyan értelmezik, többek közt a vadáaztársaság is!
2495 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #2041. hozzászólásáratermészetesen csak az előírt dózisban használhatóak, hahahaha
15 literbe fél liter glifó és 8 g pledge, és lehet mellé tenni duált is, meg persze nitro. és szaladás, hahahaha
Válasz endypapa_20120 #2043. hozzászólásáranem tudom, csak feltételezés, de a vadásztársaság csak a vadászterületén fizet vadkárt szerintem
Válasz ND #2033. hozzászólásáraKérj a közjegyzőtől kárbecslőt, nem fognak röhögni!
Válasz Gandhy #2035. hozzászólásáraértem én, de akkor vigye a vadat külterületre
Válasz envagyok2 #2040. hozzászólásáraMilyen arányban kell keverni?
Válasz R Sándor #2039. hozzászólásárapermetezni. glifó + pledge. őszig nincs gond. háti motorossal lehet haladni.
Válasz envagyok2 #2038. hozzászólásáraakárhány szál akkor is kaszálni kell mert egy pár szál fű Is lemeriti az akkumulátort .ezt untam meg .
Válasz R Sándor #2036. hozzászólásárajah persze, a 3 szál az totálisan semmit sem ér, még a 7 szél se, ami mondjuk 25 cm-s osztásba van. 25 cm osztásba az őz úgy átmegy, mintha ott se lenne, beugrik közé, megtanulja, hogy ha nem ér le a láéba, akkro nem üti meg. ezért kell 10 cm osztás, és egy áram, egy test, egy áram, egy test, stb. így mindenképp letesteli, már csak az a feladat, hogy ne 1-1,5 másodpercenként legyen áram, hanem 0,5 másodpercenként, hogy biztos találkozzon vele. ezért kell kettő trafó. én már így csinálom. és a két trafót ugyan arra a testre, de eltérő áramezetékre kötöm, tehát hogy a két trafó árama ne találkozzon. egyik kapcsol, másik kapcsol, így kb. folyton van áram valamleiyk vezetékbe... ki kéne próbálni, hogy ugyan arra a hálózatra kettő trafót tenni, csak kis időkülönbséggel bekapcsolni, ha nem rohadnak le, akkor így aztán horror lenne... ideiglenes kerítést így csinálok, amire nem kapok engedélyt, márpedig sokra nem kapok. amire kapok, az 220 drótháló. az megfogja az őzet, disznót, bár azt tervezem, hogy az újakra már kívül húzok villanypásztor drótot, azt abba a áram, a hálóba a test, így még szét se feszegetik idővel...
jah, és brutál erős sarki lábak, kitámasztva, lekötve, és erősre megfesztíve minden. akkor tisztelik. a laza, idővel meglazuló szaron egyszer átveri magát valami, ott már berogyik 20 cm-t, onnan már nincs megállás, már minden átveri magát rajta.
Válasz envagyok2 #2034. hozzászólásáraKöszönöm a segítséget
Válasz envagyok2 #2034. hozzászólásáraVillanypasztort már csináltam . 3 szál vezetékel hát nem sok szart ért állandó akkumulátor csere... Fűnyírás stb, ezért csinálok most rendes kerítést két "nagyobb "táblát keritek be a kicsiket meg be sem vetem innen is üdvözlök minden vadászt
Válasz ND #2033. hozzászólásáravégülis belterületen nem lövöldözhetnek
Válasz R Sándor #2029. hozzászólásáraföldművelésügyi hatósgnál. tartós kerítésre kell engedély, ideiglenesre nem. az az ideiglenes, amit a kultúra betakarítása után elbontasz. vadászati tvben benne van, nem különösebben bonyolult, keress rá.
pl. egy villanypásztor lehet ideiglenes, ha mondjuk a drótokat leszeded, vagy mondjuk felrakod 220 magasra a legfelső tartóra, aztán jövőre meg onnan leszeded. gripple szemekkel nem túl macerás, persze, dolgozni kell rajta két napot egy 6 hektáros táblán, mire felrakod, utána meg leszeded, de 300 ezres repcénél 2 nap munka igencsak belefér.
10 cmenként felváltva feszültség-földelés drótok, és 2 trafóról betáplálva minden második feszültség drót, azokat kis különbséggel indítva akár még jó is lehet, pláne hosszabb távon, amikor megszokják, hogy oda nem kell bemenni... így ki lehet kerülni az engedélyt. még egy darabig...
Sziasztok, falu szélén nem lehet bírni a vadakkal. Konyhakertből mindent kidibolnak.
Mit lehet tenni? A vadászok csak röhögnek rajta.
Előre is köszönöm
Válasz Lackó #2031. hozzászólásáraValóban nem minegy.
Válasz csontii #2030. hozzászólásáraAzért azt is tisztázzátok, hogy kerítésről, vagy villanypásztorról van szó. Ha jól rémlik akkor előbbire (kerítés) kell engedély, utóbbira (villanypásztor) nem. De ebben most simán benne van, hogy tévedek
Válasz R Sándor #2029. hozzászólásáraAz illetékes vadgazdálkodónak írásban hozzá kell járulni a kerítés létesítéséhez. Ha Naturás a terület akkor a környezetvédelmi hatóságtól kell engedélyt kérni, ha 1,2 m-től magasabbat akarsz építeni.
Válasz envagyok2 #2028. hozzászólásáraTájékoztass már legyszìves hogy milyen hatóságnál kell ezt kérvényezni, mert itt még senki nem kért engedélyt ,és a vagàszok ajánlottak hogy keritsem be . Egyébként még nincs kész de már megvettem az egész lomot hozzá.
Válasz R Sándor #2027. hozzászólásárahát akkor te fogod azt megrongálni először, mikor elbontatják veled...
Válasz envagyok2 #2026. hozzászólásáranincs
Válasz R Sándor #2025. hozzászólásárahatóséágtól engedélyed van a kerítésre?
Jó estét . Egy kb 6 ha os szántót kerítek be a vadkár miatt. Kérhetek e kártérítést ha a vadak kárt okoznak a kerítésben?
Válasz #bandi #2022. hozzászólásáraAkkor ma következő párbeszéd zajlott volna le.
Hallottad az erdőbe vetett?
Ja. Legalább ott talán látunk majd egy őzet!
Válasz Gandhy #2014. hozzászólására15%-os kárból, 1.5% jön le, a többit kell fizetniük!
Válasz fattyú #2016. hozzászólásáraKöszi!
Azt még tegyük hozzà, hogy simàn megtörténő példa, amit leírok, hogy van olyan aki egy 8000 hektáros nagyvadas erdő közepén lévő egyetlen tisztásra odavet 2 hektár kukoricát, és már a vetés napján levelezni kezd a vadásztársasággal.
A végén simán az lesz, hogy pénzt is keres az ügyből. Ezzel szemben, mondjuk 100 évvel ezelőtt ha ez megtörténik, akkor ez a beszélgetés zajlott volna le az utcán.
-Szervusz Jóskám!
-Szervusz Pistám!
-Hallottad hogy a Bélánk az erdő közepére vetett két hektár kukoricát?
-Höhö, nem én! Abbúl se sok mindent kell majd letörni!
-Nem biza, de majd rájön. Na szervusz komám
Válasz csontii #2019. hozzászólásárarendben, akkor legyen így
Válasz endypapa_20120 #2012. hozzászólásáraAz én Tisza-tó parti búzámat szinte minden évben lelegelik a libák. Mégsincs különbség a tótól távolabbi eredményekkel összevetve.
Válasz Gandhy #2014. hozzászólásáraNem jó a matek. A 15 százalékos vadkárnak a 90 százalékát kell kifizetni a vadgazdálkodónak.
Válasz Gandhy #2013. hozzászólásáraAz a hibád, hogy csak az egyik jogszabályt, a törvényt olvasod el, a végrehajtási rendeletét nem! A 79/2004-es FVM rendelet 82. §-a a még jön az általad idézett részhez:
"82. § * (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni."
Válasz #bandi #2015. hozzászólásáraértelmezze, mindenki, ahogy akarja, elmegyek simítózni, az talán kevésbé lesz fárasztó
Válasz #bandi #2001. hozzászólásáraHa 10% egyenletesen hiányzik, az vetéshiba. 10 hektáron vannak megtúrt és bolygatatlanul maradt foltok. Tehát vesz egy bolygatatlan részt, mondjuk 100 négyzetmétert. Te oda 70.000 szem/ha /100 azaz 700 szemet vetettél. Ebből kikelt 683 szem. Ez a vetés eredményessége.
Ezután megnéz egy megtúrt részt. Ott 100 négyzetméteren talál 425 kikelt növényt. A kár egyenlő (683-425)/683, azaz 258/683, magyarán 37,7%-kal. Aztán megnézi a területi arányt is, aminek az az az eredménye, hogy 1,5 hektáron van a fenti méretékű túrás. Azaz a vetett 700 ezerből kikelt volna 683 ezer, ebből 1,5*25800 szem, azaz 38.700 tő hiányzik. A károsítás mértéke így a teljes táblára vetítve 0,5528 hektárnak felel meg, azaz 5,528 %-os a kár a teljes táblán.
Ez az előzetes felmérés eredménye.
Ezután a végleges felmérés következik. Megnézik a bolygatatlan és a megtúrt rész hozamát.
A megtúrt rész hozama 10 tonna, a bolygatott rész hozama 7,3 tonna. A 10 tonnából levonva a 37,7%-ot ugyan 62,3 mázsa hektár lett volna, de a ritkább tőállomány és a foltosság miatt a a kukorica kompenzál. A megállapított terméskiesés így 2,7 tonna/ha. Ezt megszorozzák a károsított területtel, mert ugye 1,5 hektáron volt terméskiesés. A kapott eredmény 4,05 tonna. Ennek a terméskiesésnek a 90%-át kell kártérítésként megkapnod, azaz 3,645 tonna árát.
Válasz Gandhy #2014. hozzászólásáraOké, de van aki úgy értemezi h ha 15% az 15 mázsa akkor 13,5q a fizetendő, nem 5
Válasz Gandhy #2013. hozzászólásárahogy értsd is, 15%-os kárból 5%-ot kell kifizetni
Válasz fattyú #2010. hozzászólásárate fattyú, mi ebben a nehéz?
...a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár 10 százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
Válasz fattyú #2005. hozzászólásáraTévedés!
"A bokrosodás, azaz az új levél- és hónaljrügy-kezdemények képződése a hajtásmerisztéma átalakulásával ér véget. Ez akkor következik be, amikor a megfelelő hideghatást (ún. vernalizáció), majd a nappalok hosszának változását (ún. fotoperiódus) követően a csúcsi osztódó szövet (az ún. hajtásmerisztéma) státuszt vált, generatív fázisba kerül, és megjelenik rajta az első kalászgallér. A kalászkezdemény fejlődésének első jól látható jele az ún. kettős barázda állapot, amikor a hajtáscsúcson a levélkezdemények mellett kialakulnak a virágkezdemények is. Ezzel pedig a búza fejlődésében a növényenkénti kalászok potenciális száma, azaz a második terméselem véglegesedik."
Ezeket a "képleteket" lelegelik, már csak fattyú hajtás nő helyettük, amiben rengeteg léha szem van.
Birkával nem legeltették, hanem csak áthajtottak rajta ("hengerezés gyanánt"). Aki megállította rajta a nyájat, el.szta. :)
Válasz endypapa_20120 #2004. hozzászólásáraén elhiszem, nálunk kis társaságok vannak, az én területemen egyszerre kettő is, általában a helyiekkel mindig megegyeznek, mert Ők is helyiek na persze kell egy kicsit noszogatni Őket is, de mint írtam, én nem vadkározok, próbálom elhárítani, viszont meg vannak a lehetőségeim és ha máshogy nem, hát megeszem az elkövetőt
Válasz Gandhy #1986. hozzászólásáraNE ÍRJ HÜLYESÉGEKET!
Válasz istvanppp #1982. hozzászólásáraA 0,9 hektár kárt térítik, ha minden egyéb is stimmel.
Egy vadkár eljárás keretében érdemes a vadászati hatóságnál utánajárni,hogy az adott vadgazdálkodó az előző évben teljesítette-e a kilövési tervét. Ha nem teljesítették akkor a következő évben 100 százalékos vadkárt kell megtéríteniük.
Válasz Bigyófelügyelő #1980. hozzászólásáraA nyúlkár nagyon is észlelhető, nálunk ebből van a legtöbb probléma. Simán felismerhető a rágása
Válasz endypapa_20120 #1972. hozzászólásáraHa keletkezik 10 forint károd, akkor abból 9 forintot kifizetnek, ha nincs felróható magatartás, ami miatt nagyobb arányt kell viselned. Felróható magatartás ha például nem használsz vadriasztó szert, annak ellenére, hogy a vadászok adni akartak neked.
Válasz Géza15 #1973. hozzászólásáraNem lesz a búzádnak semmi baja. Csak a levelét csípi le, ugyanaz lesz a a hatása, mint régen mikor birkával legeltették. A liba október-novemberben tud kárt tenni a búzában, mikor kihúzza az éppen kelő növénykét.
Válasz Gandhy #1998. hozzászólásáraNa elmondom neked a jelenlegeljárás menetét, ahogy felénk műkszik.
Megküldöd a vt-nek a vetési tervet (minden írásban, ezzel már egy szinten közreműködsz a kár elhárításában!). Kárt észlelsz, jelented, előzetes kárfelmérést kérsz. Minden újabb káreseményt jelentesz. Ha a vt jelzi feléd, részt veszel a kárelhárításban, pl. villanypásztor karbantartás. Végleges kárbecslés (minden kárfelmérésről jegyzőkönyv). Kifizetés. ha a vt nem működik közre, mint álunk a sefag, minden KÖZJEGYSZŐ, IGAZSÁGÜGYI KÁRSZAKÉRTŐ bevonásával történik (ekkor a vt. köteles mindent elfogadni, ami megállapításra kerül fizetni).
Válasz Bigyófelügyelő #2000. hozzászólásárarendben, én kiszálltam, számítsa mindenki, ahogy akarja, én soha az életben nem voltam kint kárfelmérésen, simán tévedhetek, de azt is csak jóhiszeműen, így emlékeztem, gondolom a vizsgán sem ez volt a legtöbb pontot érő kérdés, szerintem nagyobb súlya volt, hogy a kis lilik, vagy a nagy lilik ehető-e?
Válasz Bigyófelügyelő #2000. hozzászólásáraHozzá kell tennem hogy itt igyekszünk egymással korrektek lenni, aztán a végére mindig van megegyezés....
Válasz endypapa_20120 #1997. hozzászólásáraHa 10 hektárból ami legyen 700.000 tő, egyenletesen kieszik 70.000 tövet, akkor mi van? Az egy hektár 100% kárnak számít, vagy átlag 10%-nak, tehát semminek?
Vagy 61.000 tőnek, ami ugye 0,9 hektárnyi kár?
B kérdés:
Ha eleve 60-ezerrel kelt ki, meg még 5000-et lecsipkedett a galamb, meg kitapostál a taktorral még 2000-et, akkor melyik számot kel használni?
C: Aki 10 hektárt bejàr, hogy minden tövet megszámoljon, és meghatározzon egyessével hogy az épp mi miatt nincs ott, az eleve egy szép teljesítmény.
Válasz Gandhy #1990. hozzászólásáraSzerintem rossz a matek és a felmérés módja is.. A kárt az egész táblában felmérik, főleg disznó esetében ami nem minden este hajlandó ugyanott enni...Na vegyünk egy 5 hektáros táblát: a disznó foltokban ledöntött belőle 2 hektárt! A táblán belül minden károsított részt fel kell mérni szemrevételezéssel,( van már rá drónos megoldás is) és ha a Vadásztársaság elismerte a kár eseményt akkor ezt a V társaság képviselőjével együtt kell megtenni. Amennyiben nem ismerte el a kárt a vadkár szakértő majd megteszi. Szóval lett 2 hektár károd: megegyeztek egy termés átlagban, vagy betakarítás után mérlegjegy bemutat... Legyen 10 tonna/ hektár a termés: 2*10=20 ebből lejön a 10%= így 180 mázsa kerülne ki fizetésre! Sok esetben egyszerű megegyezni mivel nem szeretnek bíróságra járni a társaságok, főleg ha nincsenek meg a kilövési számok pld disznónál... és emiatt jelentettél vadkárt! Ott már ők el is hasalnak emiatt...
Válasz Gandhy #1998. hozzászólásáranem 10 százalékpont a tiéd, hanem a kár 10%-a.
korábban volt példa, ha 10 hektárból 1 hektár a kár, akkor azt nem teljes egészében bebuktad, hanem 0,9 hektárt fizetnek, és 0,1 hektár kárt buktál be.
Válasz endypapa_20120 #1997. hozzászólásáraezért írtam, hogy ha a 2 hektárban 40%-os a kár, akkor a 2 hektár átlagának a 30%-át fizeti, mivel 10% a tiéd, költsége a kárfelmérésének nincs, ha a társaságot hívod ki, annak a kijelölt szakértő esetén van
és lehet, hogy máshogy van, anno ezt én így tanultam, hogy jól emlékszem-e rá, ki tudja?
Válasz Gandhy #1990. hozzászólásáraNem jól gondolod, az tuti. 8 t a kár, akkor 7,2 t a fizetés alapja. Ebből jön le a költség térülés.
Viszont a vt fizeti meg az összes költségét az eljárásnak (Sajnos ezt meg kell előlegezni, ami sok esetben nem kis pénz. Vt ezt ki is használja keményen ).
Válasz Dvili #1994. hozzászólására Én is így értelmezem a törvényt, remélem ez a helytálló. Mások máshogyan értelmezik, többek közt a vadáaztársaság is!