Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz a2457 #1111. hozzászólására nem tudom de szerintem a pulsar miat olyan szépen kovályognak a nyulak hogy remélem bealusznak örökre már vagy 4-et láttam más-más darabban 20 méterenként megállnak mert nagyon beteg a kinézetük
Válasz Mihály-963 #1110. hozzászólásáranem kell mondanod, valamelyik nap az úgynevezett vaddisznót ki kellet kerülni traktorral, mert az úton levő pocsolyából nem kegyeskedett kimászni az istennek sem :D
persze erdei úton ezzel nincsen is gond.
és nem is fog onnan elmenni ha a létszám kordában van tartva, mert jobb neki ott.
de ha nem lövik a túlszaporulatot, akkor ki fog menni.
és ez minden vadra igaz.
a gazdálkodás pedig azt jelenti hogy ezt elvégzik. olyan létszámot hagynak aminek elég az élőhely. és gondoskodnak róla hogy a vad jól érezze magát és ne akarjon elmenni onnan. tudom hogy van ahol kerítések nélkül is megoldják ezt, van még szakember ebben a szakmában is. csak épp nagyon kevés. túl kevés.
Válasz a2457 #1109. hozzászólására de ott is csak akkor ha el van kerítve mert mikor kieresztik a fácánokat úgy bújnak az emberhez mint a boyler csirkék meg megy a jármű elé mert nem tudja mi az de gondolom a vaddisznó sem fél az autótól ha minden órában elmegy előtte a kerítés másik oldalán mert lehet látni szép számmal ilyen vadfarmokat vagy minek nevezik őket a nyulakat lassan segbe lehet rugdosni a naprában olyan közel lehet menni hozzájuk
Válasz ano #1108. hozzászólásárahát igen.
mert ahol vadgazdálkodás folyik, ott a vad nincsen túlszaporodva, biztosított a kajája és a búvóhelye, és esze ágában sincsen kimenni az útra.
ott ahol tehetségtelen részeges barmok parádéznak ott meg ez az eredmény.
le a vadgarázdálkodással, és legyen vadgazdálkodás.
Szörnyű baleset történt a Csapodot és Pusztacsaládot összekötő úton pénteken. Egy férfi meghalt, párját pedig súlyos sérülésekkel mentőhelikopter szállította a győri kórházba.
hány ilyen kell még, hogy mindenki megértse, hogy a vadgarázdálkodás emberéleteket követel, és nem csak a parasztok idegeit, bevételét
Válasz rongyos #1101. hozzászólásáramajd ma kimegyek megnézni nem durták meg vajon tegnap óta,lehet akkor már tollat és ceruzát is adnak. mondtam tehetnek lest bárhová a földre ha kell van homlokrakodó az mtz-n be is viszem nekik,csak mutassa hová tegyem.. már azon gondolkozom csinálok egy mobil lest hátha akkor felül rá valaki. csak valami olyan van hogy vendég vadász lőtte a disznót,ezek egymástol sajnálják a vadat inkább nem hívnak vendéget sose értettem a vadászurakat mintha ő nevelte volna..
Válasz Mihály-963 #1099. hozzászólásáraaz okát nemtudom, de hidd el nem két forint a vadkerítés, garantáltan nem viccből építették.
hogy nyarast miért kerítenek az mondjuk valóban helytálló kérdés, a hugyaszagú akáccal együtt.
a tölgyes még rendben, lehetséges hogy természetszerű felújítása van vagy lesz.
de még ha így is van és totális hibát követnek el, a legutolsó ami hibás az a vad maga.
(amúgy ha volna a világon valódi vadász/vadgazda akkor az védené most is vadat, nem én. akinek kvázi "ellensége" szintén.)
Válasz a2457 #1096. hozzászólására értem én hogy az erdőben is védeni kell a csemetét de már vagy két éve voltak meg a kis parcellák s most meg komplett az egészet bekerítették 20 éves nyárfás meg tölgyes ami már vagy 10-20 éves meg ritkított akác van abban minden de a legutolsó ültetés is min. 2 éves de az úton hagyni kellet volna kitérőt legalább 200 m-enként közel 1 km a leg közelebbi út amit nem zártak el s van benne egy szűkület ami visitva van 4 méter mert a 330 kombival centizni kellet ja és szarvast még nem láttam erre felé mert csak őzek vannak
Válasz ano #1097. hozzászólásáralátod pont ezen van a lényeg.
Rudit és a kondát vagy kiírtod, ami se nem szép, se nem hasznos, vagy pedig eléred hogy máshol érezze magát jól.
ha nincs az erdő kerítve akkor sose fog megnőni annyira hogy ott jólérezzék magukat és ne akarjanak a földed közelébe menni.
mert kidöglik az erdő.
a másik része pedig, hogy erdőt nem lehet évente "aratni". törvény szerint ugyan egy tölgyesnek 8 év elég, gyakorlatban inkább 10 év folyamatos munkája.
persze értem az álláspontod, de leírtam azt is hogy miért alakul így. ha a vadgazdálkodó valóban a dolgát végezné akkor nem érintene téged ez a kérdés semmiben.
mert eleve etetéssel átszoktatnák a vadat máshova, pótolnák a kaját amihez nem jut hozzá ameddig bekerítve van a fiatalos.
az nem megoldás ha kinyírod/utálod a vadat.
mert ez nem az ő hibája.
csak élni akar úgy mint te.
és véletlen sem tartalak sem téged, sem az erdőgazdát -már ha időben lebontja a kerítést- sem a vadat hibásnak.
dolgoztál a földdel, aratni akarsz.
vadkárt nem kérsz, vagy ha károsulsz akkor legyél kárpótolva.
ezzel maximálisan egyetértek.
de sem az erdőgazda, sem a vad nem hibás ha ez nem történik meg.
a gond nem a vad, hanem a gazdálkodás hiánya.
Válasz a2457 #1096. hozzászólásáraés szerinted a kukoricánál nem létszükséglet a kerítés? kukoricát lehet termelni vaddisznó kondák, szarvas rudlik társaságában?
Válasz Mihály-963 #1091. hozzászólásáraezeket lebontják amint lehet,
az a helyzet ha nem kerítenénk be a területet akkor a vadak lelegelnék úgy hogy sikertelen lenne a telepítés, és akkor ténylegesen a szántón találnának csak kaját.
amúgy meg próbáljuk mindíg úgy csinálni hogy a lehető legrövidebb ideig legyen csak bekerítve egy-egy felújítás.
sajnos ugye ha mondjuk makkot vet az ember akkor fel kell rá készülni hogy a vaddisznó tuti kitúrja, vonzza mint a mágnes.
és még sorolhatnám , ez nyilván a szakma sajátossága.
persze normális körülmények közt a vad és az erdő gazdálkodás együttműködik, már a felújítást megelőzően elkezdenek okosan kicsit "arrébb" etetőt csinálni és rászoktatni a vadat hogy jobb ott neki, és akkor aki az erdőt újítja annak sincsen kára, meg annak sem aki a szántót.
a valóságban nem ilyen könnyű az együttműködés.
ami pedig a természetvédelmi részt illeti..
sajnos ha nem kerítenénk akkor egyszerűen a vadak felélnék a felújítást nagyon gyorsan és egyszerűen kipusztulna a terület.
sajnos a fák sem élnek örökké, lékes bontóvágás és más természetszerű felújítások során is egyszerűen nem maradna meg az újulat ha nem lenne kerítve, azt nem állítom hogy ez a tökéletes megoldás de ugyanakkor az egyetlen amivel -bár sajnos mesterséges beavatkozás révén- fenntarthatjuk az erdő állapotát, megújulhat az erdő.
nyilván jobb lenne ha akkora terület állna a vadak rendelkezésére ahol elég alacsony lenne az egységnyi területre jutó számuk hogy ne tegyenek végzetes kárt a felújításokban, de sajnos ezt nemigen lehetne kivitelezni.
sok helyen sajnos nem bontják el a kerítést a szükséges idő után, pedig amint kinőtt az újulat / ültetvény a vad szája alól el kéne.
ez szerintem sem fair megoldás, tehát részben meg kell védjem a te álláspontodat is.
de azzal legyünk tisztában hogy nem a véletlen folytán épülnek ezek a kerítések, megvan a maga sajátos céljuk és természetesen nem volna szabad a szükségesnél hosszabb ideig fennmaradniuk.
sajnos ez szükséges az erdők fenntartásához.
és persze hozzá kell tenni hogy nemigen van igazi erdő már az országban, ugyanis ha ember van a közelében vagy bármilyen módon beavatkozik az már nem erdő a szó igazi értelmében. de amennyire lehet -legalábbis mi akik próbáljuk a szakmát űzni őszintén- azok törekednek rá hogy természetközeli állapotot tartsanak fennt.
ma vetettem másodjára a kukit,eddig is turták a vetést de most.. 2 hektárt egy este alatt szétdurta pedig gyűrűztem is direkt kaptam a vadásztársaságtol egy zsák vetőmagot meg pár kiló húst mert az én földemen lőtték ki az egyik dögöt. jövőre nem vetek kukoricát,nem elég az aszály még ezek a férgek is kárt csinálnak és a környéken csak nekem van ott 7 hektár mi lesz ott ha megnő a kuki? aratni nem igen kell
e heti sorolót nem láttátok?
mekkora királyság, egy vadász sírt-rítt, hogy a vadak (farkasok) elvitték a terményét (bárányát), és hogy mekkora a kára, a vadgazdálkodó (nemzeti park) meg leszarja, meg kibújik a vadkártérítés alól, merthogy nem védte szakszerűen, meg nem is vad (farkas) okozta, meg különben is, csak a (vad)kárért termel, csak azért gazdálkodik (legeltetett) ott, hogy aztán tartsa a markát, és igen busás haszonra tegyen szert a kártérítésből.
(gondolom jónéhány gazdálkodó zsebében kinyílt a bicska)
Válasz vadriaszto1 #1090. hozzászólásáraKöszönöm a linket, de valószínű a hajat próbálom ki elsőnek, illetve már azóta találtam permetezővel kifújható szert is.
Válasz Vadkárszakértő #1086. hozzászólására szépen nézünk ki az erdőből kiszorítják a vadat a szántó területre tavaly csak egy 100 nm terület volt elkerítve létrával lehetett bejutni a területre ilyen volt vagy 3 db most jártam arra a pár napja két darabban egy közel 300 ha erdő be van vad hálózva közel egy km az út két oldalán kerítés 4-6m között változó szélességben mikor még a múlt században is 10m volt félre állni művelő eszközzel lehetetlen úgy-hogy úgy fogunk járni mint két kecske a hídon amelyik erősebb letolja a gyengéket legalább vennék a fáradtságot és megnéznék hogy milyen az a engedélyezett kerítés ha már egyszer engedély köteles ja s az erdő a vadaknak van nem ráadásul valamikor természetvédelmi terület volt zöme
Válasz UE-28 #1087. hozzászólásáraIgen van, emberi hajat gyűjtesz a fodrászoktól. Aztán berakod valami halós anyagba, narancs nagyságú labdacsokat csinálsz majd 1,5m pálcákkal körbe szurkálod a helyet 30m legalább egy pálca azokra rárakod. Többnapos eső után vagy három hetente ismétled. Nekem tutira bevált a kukoricában.
Válasz szg1 #1083. hozzászólásáraMinden olyan erdőtelepítés, mesterséges vagy természetes erdőfelújítás, ahol az erdősítés befejezéséhez több mint 5 év szükséges! Van ilyen bőven, ha csak a tölgyeket vagy a bükköt nézzük, akkor is.
Használjuk a vadászterület kifejezést talán így megfelelőbb.
„Azért engem kifejezetten érdekelne, mit értesz azon, hogy "ha nincs vadászati joggal terhelt terület".....? „
Lényegében megadtad a választ
#1076 Roli74 | 2016-03-12 18:24:30 hozzászólására, tehát villanypásztor / elektromos kerítést nem kell visszabontani ha megfelel a paramétereknek ! Üdv.
Válasz Vadkárszakértő #1081. hozzászólásáraMondjál már légyszíves olyan esetet amikor erdőgazdálkodás során állandó kerítésre van szükség! (vagy ha így érthetőbb, 5 évnél hosszabb ideig van szükség kerítésre)
Válasz villanypasztorriaszto #1080. hozzászólásáraNem a vadászati törvény rendelkezik róla, hanem az erdőtörvény végrehajtási rendelete, mert az engedélyezést is az erdészeti hatóság végzi, a vadászati hatósággal válltvetve:
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
4.§(2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.
(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.
Tehát elég egyértelmű, hogy amelyik kerítést nem öt évnél hosszabb időre tervezik, illetve tartják fent, vagy amelyik nem magasabb 120 cm-nél az nem minősül kerítésnek. Az ideiglenes védelem a vad károsítása ellen.
Az én kérdésemre ugyan nem érkezett válasz, mert ugye azt úgy illik, hogy válaszolok és utána kérdezek, de remélem miután én válaszoltam, megkapom az én kérdésemre is a választ?!
Válasz Roli74 #1076. hozzászólásáraA vadászati törvény a vadászterületeken létesítendő tartós telepítésű, a vad természetes életfeltételeire jellemző mozgásirányát akadályozó kerítések építését szabályozza, vagyis ha nincs vadászati joggal terhelt terület akkor bármilyen vadkerítést építhetsz „tartósat is”, ha van vadászati jog engedélyt kell rá kérned, akkor viszont a vadászati hatóság megmondja hová telepítheted a tartós kerítést.
Ez az elv „szülhet” ellentmondásokat is, hiszen nem feltétlen szükséges a vadnak a te kultúrnövényeiden keresztül vonulniuk ha éppen 100 méterrel arrébb szabad az útjuk. Másrészt meg mi az a tartós telepítésű kerítés ? Van időhatárhoz kötve ? 1-2-hónap vagy 1 -2 esetleg több év ezt ki fene mondja meg ? mert a törvény nem az biztos ! .A lebetonozott oszlop a tartós vagy a földbe fúrt lyukba dugott karó! ezek a virágnyelven megfogalmazott „gumi” szabályokat ember legyen a talpán aki alkalmazni tudja meg értelmezni. Ha telepítesz elektromos kerítést szezonálisan akkor mi van ? a karó marad a drótot meg kihúzod arra az időszakra amikor kell és évente ismétled. A beton alapra rakott kőkerítésre mindenképp kérj engedélyt, ha nem kérsz az tuti le kell bontanod ! Üdv.
Válasz Roli74 #1076. hozzászólására kérdezd a kamarát mert állítólag azért jött létre hogy segítse a gazdákat nekem küldözgetik a hírlevelet de még soha nem jött olyan levél amely hétköznapi nyelven elmagyarázta volna hogy ha kijött egy jogszabály változás hogy az miért van vagy miért lesz de szerintem náluk érdeklődjél emial.ben vagy a falugazdásznál
1. Aki használ vagy hallott róla, mi a véleménye a vad alarm rendszerről??
Az új vadászati törvény nem szabályozza az elektromos kerítések telepítését? Mintha olyasmit hallottam volna hogy az állatok védelmében ezeket vissza kell bontani..
Egy jó felépítésű megfelelően méretezett, hatékony villanypásztor kerítés riasztó funkciókkal, sok problémát képes megoldani, akár hosszú évekre is. Távol tartja a területtől a vadakat és felépítéstől függően akár az embereket is. Már létezik olyan rendszer ami a kár nagyságához mérten már elfogadható áron telepíthető.
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraNa ennyit a nagy okosságaidról most látszik hogy mennyit értesz mezőgazdasághoz ha már egy ilyen maga felé hajló kísérletnek nem nevezhető bohózattal is palira tudtak venni .
Válasz avm #1071. hozzászólásáraengedély köteles már itt minden míg egyszer csak az engedély lemarad s csak a köteles lesz mert már tele van a cipőm az engedélyekkel valahogy nem értem én ezt minél modernebb valami annál butábbak az emberek hogy minden le kell írni nekik hogy ezt lehet ezt meg nem s ráadásul úgy hogy amit leírnak azt nem lehet megcsinálni mert nem életszerű mert aki írja a szabályokat nem tudja mi is az amit szabályoz 56-ban már fegyvert fogott ez a nép pedig nem volt ennyire túl szabályozva de a szabályok betartatói lógtak a villanyoszlopokon azok helyet akik a szabályokat előírták remélem még egyszer nem követik el ezt a hibát
Válasz Mihály-963 #1068. hozzászólásáraA ragadozóktól való félelem génjeikben van benne. Többek között olyan esetet is bemutatott a SPEKTRUM tv csatorna, ami ezt bizonyítja. Egy kitömött leopárdot vittek majmok közé olyan területen, ahonnan a leopárdokat kétszáz éve kiírtották. Látványára a majmok ugyanazon jelekkel riadóztaták egymást és ugyanúgy menekültek a
fák védelmet nyújtó ágaira, mint messze, a leopárdokkal élő fajtársaik.
Válasz vadriaszto1 #1066. hozzászólásáraszerinted az én "nyúlam " ismeri a tigris hangot vagy a farkas ordítást legfeljebb az asszonyra hoznám a frászt vele : de hallottam már hogy kis rádiót tettek ki karóra éjszakánként bekapcsolva
Új vadászati törvény: előre letétbe kell tenni a vadkár összegét!
írta: videkertmagazin
images.jpgA vadásztársadalom több éves célja volt egy új vadászati törvény létrehozása. A törvényhozás őszi ülésszakán meg is született a jogszabály. A változásokról szervezett kedden fórumot A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség.
Nem új törvényről van szó, hanem az 1996. évi törvény módosításáról, aminek következtében több jelentős változásra lehet számítani. A változásokról dr. Nádor László, a vadászkamara megyei szervezetének elnöke tartott tájékoztatót, ami alapján a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze. Az egyik legfontosabb rendelkezésnek nevezte az elnök azt, hogy a jelenlegi vadászterület rendszerből indul ki az új területrendszer kialakítása, amit a vadászati hatóság fog végrehajtani, nem a földtulajdonosok.
A megújított területi elképzelést a hatóság 2016. március végéig közzéteszi. Mivel 2017ben járnak le az üzemtervi ciklusok, s akkor kell megújítani a területeket, a földtulajdonosoknak egy évük lesz erre. Ha nem lesz módosító javaslat, az új területhatárok érvénybe lépnek, de a törvény azt is szabályozza, hogy a földtulajdonosok, ha nem értenek ezzel egyet, hogyan, s milyen határidővel kezdeményezhetik a módosítást. Ha így kialakultak vadászterületek új határai, a földtulajdonosok tulajdonosi gyűléseken dönthetnek arról, milyen módon hasznosítják a vadászterületet.
A hasznosítási lehetőség a jelenlegi törvényhez képest szűkült. Nem lesz mód arra, hogy a földtulajdonosok saját jogon közvetlenül vadásszanak, nekik is egy vadásztársaságot kell alakítaniuk, és haszonbérbe venni a vadászati jogot. Haszonbérlő lehet az a gazdálkodó szervezet is, amely az adott vadászterület legalább 25 százalékán mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységet folytat. A haszonbérleti díjat azonban, pontosabban annak 90 százalékát a jelenlegi szabályozással szemben előre kell biztosítani. A tárgyévet megelőző év december 1jéig egy letéti számlán kell elhelyezni. További, nem kis anyagi terhet jelent majd a vadkárok rendezéséhez szükséges összeggel kapcsolatos szabályozás. Gyakorlatilag azt is meg kell előlegezni, méghozzá úgy, hogy a tárgyévet megelőző évben kifizetett vadkár összegét egy alapba letétbe kell helyeznie vadászatra jogosultnak.
Ez a rendelkezés azonban 2018. november 1-jén lép hatályba. Mindkét fizetési szabály biztosíték az anyagi teljesítéshez. A vadkárokkal kapcsolatos előírás lesz, hogy a mezőgazdasági terület mellett húzódó erdőszegélytől számított öt méteres sávban csak olyan magasságra növő növényt termeszthet a földhasználó, ami nem akadályozza a vadászatot. További változás: Eddig a földhasználónak a keletkezett vadkár összegéből 5 százalékot kellett viselnie önrészként, ezt az arányt a törvény felemelte 10 százalékra. Ehhez a szabályhoz azonban egy fék is társul, ami feltehetőleg a gímszarvas és a vaddisznó állomány szabályozását, e nagyvadak számának csökkentését lesz hivatott szolgálni. Ha a vadászatra jogosult a vadászati hatóság által jóváhagyott éves gazdálkodási tervében a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő évben a bekövetkezett vadkárt teljes egészében meg kell térítenie, tehát ilyen esetben a földhasználó említett 10 százalékos önrésze nem vonható le a vadkár összegéből.
Lényeges eredménynek mondható, hogy megmaradt a vadászterület alakításához szükséges minimum 3.000 hektár terület, tehát nem lesznek elaprózva a vadászterületek. Eredményként lehet elkönyvelni azt is, hogy a jelenlegi 10 éves üzemtervi ciklust 20 évre emelte fel a törvény – említett a vadgazdálkodással kapcsolatos két fontos tényezőt dr. Nádor László.
Új kategóriát vezet be a törvény, a vadászati tájegységet, és ezzel együtt a vadászati tájegységi fővadászok intézményét. Zala megyében két vadászati tájegység és két tájegységi fővadász lesz, akik közvetlenül a minisztérium alá tartoznak majd. A törvény részlet szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza majd, ami januárra várható.
zaol.hu
Válasz Mihály-963 #1065. hozzászólásáraKedves Mihály!
Ez nem gázágyú. Nézd meg alaposabban ezen a címen:http://vadriasztas.webnode.hu/
Persze, ha vadászhatsz hajnalban a nyulakra, azt az élvezetet és izgalmat nem nyújtja.
Válasz vadriaszto1 #1052. hozzászólásáramaholnap nem lehet nyugodtan szundítani egyet mert mindenfelé durrognak a gázágyuk s ez jobb mint hajnalban a veszélyeztetett területről kilőni azt az egy-két nyúllat vagy elugrasztani az őzikéket
2512 hozzászólás
Válasz a2457 #1111. hozzászólására nem tudom de szerintem a pulsar miat olyan szépen kovályognak a nyulak hogy remélem bealusznak örökre már vagy 4-et láttam más-más darabban 20 méterenként megállnak mert nagyon beteg a kinézetük
Válasz Mihály-963 #1110. hozzászólásáranem kell mondanod, valamelyik nap az úgynevezett vaddisznót ki kellet kerülni traktorral, mert az úton levő pocsolyából nem kegyeskedett kimászni az istennek sem :D
persze erdei úton ezzel nincsen is gond.
és nem is fog onnan elmenni ha a létszám kordában van tartva, mert jobb neki ott.
de ha nem lövik a túlszaporulatot, akkor ki fog menni.
és ez minden vadra igaz.
a gazdálkodás pedig azt jelenti hogy ezt elvégzik. olyan létszámot hagynak aminek elég az élőhely. és gondoskodnak róla hogy a vad jól érezze magát és ne akarjon elmenni onnan. tudom hogy van ahol kerítések nélkül is megoldják ezt, van még szakember ebben a szakmában is. csak épp nagyon kevés. túl kevés.
Válasz a2457 #1109. hozzászólására de ott is csak akkor ha el van kerítve mert mikor kieresztik a fácánokat úgy bújnak az emberhez mint a boyler csirkék meg megy a jármű elé mert nem tudja mi az de gondolom a vaddisznó sem fél az autótól ha minden órában elmegy előtte a kerítés másik oldalán mert lehet látni szép számmal ilyen vadfarmokat vagy minek nevezik őket a nyulakat lassan segbe lehet rugdosni a naprában olyan közel lehet menni hozzájuk
Válasz ano #1108. hozzászólásárahát igen.
mert ahol vadgazdálkodás folyik, ott a vad nincsen túlszaporodva, biztosított a kajája és a búvóhelye, és esze ágában sincsen kimenni az útra.
ott ahol tehetségtelen részeges barmok parádéznak ott meg ez az eredmény.
le a vadgarázdálkodással, és legyen vadgazdálkodás.
http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/tragedia_csapodnal_szarvas_okozta_a_halalos_balesetet_-_megrazo_fotok/2477091/
Szörnyű baleset történt a Csapodot és Pusztacsaládot összekötő úton pénteken. Egy férfi meghalt, párját pedig súlyos sérülésekkel mentőhelikopter szállította a győri kórházba.
hány ilyen kell még, hogy mindenki megértse, hogy a vadgarázdálkodás emberéleteket követel, és nem csak a parasztok idegeit, bevételét
Válasz Zoli1437 #1106. hozzászólásáraSzívesen!
Ennél részletesebb nincs! Az új Vhr. még nem készült el....
Válasz Vadkárszakértő #1105. hozzászólásáraKöszönöm. Ennél részletesebb érdekelne.
(Az ördög a részletek részleteiben rejlik.)
Válasz Zoli1437 #1104. hozzászólásárahttp://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=26880.319379
ez a vadászati törvény és a végrehajtási rendeletének egybeszerkesztett formája, de változást még nem tartalmaz, majd csak 2017. március 01-től....
Valaki tud adni egy linket a vadkártérítés hatályos végrehajtási utasításához?
Válasz rongyos #1101. hozzászólásáramajd ma kimegyek megnézni nem durták meg vajon tegnap óta,lehet akkor már tollat és ceruzát is adnak.
mondtam tehetnek lest bárhová a földre ha kell van homlokrakodó az mtz-n be is viszem nekik,csak mutassa hová tegyem.. már azon gondolkozom csinálok egy mobil lest hátha akkor felül rá valaki. csak valami olyan van hogy vendég vadász lőtte a disznót,ezek egymástol sajnálják a vadat inkább nem hívnak vendéget 
sose értettem a vadászurakat mintha ő nevelte volna..
Válasz kicsi bihari #1095. hozzászólásáraVillanypásztor, de maxi erős.
Válasz kicsi bihari #1095. hozzászólásáraTüzes vizet, tükröt, meg üveg gyöngyöt nem adtak??
Válasz Mihály-963 #1099. hozzászólásáraaz okát nemtudom, de hidd el nem két forint a vadkerítés, garantáltan nem viccből építették.
hogy nyarast miért kerítenek az mondjuk valóban helytálló kérdés, a hugyaszagú akáccal együtt.
a tölgyes még rendben, lehetséges hogy természetszerű felújítása van vagy lesz.
de még ha így is van és totális hibát követnek el, a legutolsó ami hibás az a vad maga.
(amúgy ha volna a világon valódi vadász/vadgazda akkor az védené most is vadat, nem én. akinek kvázi "ellensége" szintén.)
Válasz a2457 #1096. hozzászólására értem én hogy az erdőben is védeni kell a csemetét de már vagy két éve voltak meg a kis parcellák s most meg komplett az egészet bekerítették 20 éves nyárfás meg tölgyes ami már vagy 10-20 éves meg ritkított akác van abban minden de a legutolsó ültetés is min. 2 éves de az úton hagyni kellet volna kitérőt legalább 200 m-enként közel 1 km a leg közelebbi út amit nem zártak el s van benne egy szűkület ami visitva van 4 méter mert a 330 kombival centizni kellet ja és szarvast még nem láttam erre felé mert csak őzek vannak
Válasz ano #1097. hozzászólásáralátod pont ezen van a lényeg.
Rudit és a kondát vagy kiírtod, ami se nem szép, se nem hasznos, vagy pedig eléred hogy máshol érezze magát jól.
ha nincs az erdő kerítve akkor sose fog megnőni annyira hogy ott jólérezzék magukat és ne akarjanak a földed közelébe menni.
mert kidöglik az erdő.
a másik része pedig, hogy erdőt nem lehet évente "aratni". törvény szerint ugyan egy tölgyesnek 8 év elég, gyakorlatban inkább 10 év folyamatos munkája.
persze értem az álláspontod, de leírtam azt is hogy miért alakul így. ha a vadgazdálkodó valóban a dolgát végezné akkor nem érintene téged ez a kérdés semmiben.
mert eleve etetéssel átszoktatnák a vadat máshova, pótolnák a kaját amihez nem jut hozzá ameddig bekerítve van a fiatalos.
az nem megoldás ha kinyírod/utálod a vadat.
mert ez nem az ő hibája.
csak élni akar úgy mint te.
és véletlen sem tartalak sem téged, sem az erdőgazdát -már ha időben lebontja a kerítést- sem a vadat hibásnak.
dolgoztál a földdel, aratni akarsz.
vadkárt nem kérsz, vagy ha károsulsz akkor legyél kárpótolva.
ezzel maximálisan egyetértek.
de sem az erdőgazda, sem a vad nem hibás ha ez nem történik meg.
a gond nem a vad, hanem a gazdálkodás hiánya.
Válasz a2457 #1096. hozzászólásáraés szerinted a kukoricánál nem létszükséglet a kerítés? kukoricát lehet termelni vaddisznó kondák, szarvas rudlik társaságában?
Válasz Mihály-963 #1091. hozzászólásáraezeket lebontják amint lehet,
az a helyzet ha nem kerítenénk be a területet akkor a vadak lelegelnék úgy hogy sikertelen lenne a telepítés, és akkor ténylegesen a szántón találnának csak kaját.
amúgy meg próbáljuk mindíg úgy csinálni hogy a lehető legrövidebb ideig legyen csak bekerítve egy-egy felújítás.
sajnos ugye ha mondjuk makkot vet az ember akkor fel kell rá készülni hogy a vaddisznó tuti kitúrja, vonzza mint a mágnes.
és még sorolhatnám , ez nyilván a szakma sajátossága.
persze normális körülmények közt a vad és az erdő gazdálkodás együttműködik, már a felújítást megelőzően elkezdenek okosan kicsit "arrébb" etetőt csinálni és rászoktatni a vadat hogy jobb ott neki, és akkor aki az erdőt újítja annak sincsen kára, meg annak sem aki a szántót.
a valóságban nem ilyen könnyű az együttműködés.
ami pedig a természetvédelmi részt illeti..
sajnos ha nem kerítenénk akkor egyszerűen a vadak felélnék a felújítást nagyon gyorsan és egyszerűen kipusztulna a terület.
sajnos a fák sem élnek örökké, lékes bontóvágás és más természetszerű felújítások során is egyszerűen nem maradna meg az újulat ha nem lenne kerítve, azt nem állítom hogy ez a tökéletes megoldás de ugyanakkor az egyetlen amivel -bár sajnos mesterséges beavatkozás révén- fenntarthatjuk az erdő állapotát, megújulhat az erdő.
nyilván jobb lenne ha akkora terület állna a vadak rendelkezésére ahol elég alacsony lenne az egységnyi területre jutó számuk hogy ne tegyenek végzetes kárt a felújításokban, de sajnos ezt nemigen lehetne kivitelezni.
sok helyen sajnos nem bontják el a kerítést a szükséges idő után, pedig amint kinőtt az újulat / ültetvény a vad szája alól el kéne.
ez szerintem sem fair megoldás, tehát részben meg kell védjem a te álláspontodat is.
de azzal legyünk tisztában hogy nem a véletlen folytán épülnek ezek a kerítések, megvan a maga sajátos céljuk és természetesen nem volna szabad a szükségesnél hosszabb ideig fennmaradniuk.
sajnos ez szükséges az erdők fenntartásához.
és persze hozzá kell tenni hogy nemigen van igazi erdő már az országban, ugyanis ha ember van a közelében vagy bármilyen módon beavatkozik az már nem erdő a szó igazi értelmében. de amennyire lehet -legalábbis mi akik próbáljuk a szakmát űzni őszintén- azok törekednek rá hogy természetközeli állapotot tartsanak fennt.
ma vetettem másodjára a kukit,eddig is turták a vetést de most.. 2 hektárt egy este alatt szétdurta pedig gyűrűztem is direkt
kaptam a vadásztársaságtol egy zsák vetőmagot meg pár kiló húst mert az én földemen lőtték ki az egyik dögöt. jövőre nem vetek kukoricát,nem elég az aszály még ezek a férgek is kárt csinálnak és a környéken csak nekem van ott 7 hektár 
mi lesz ott ha megnő a kuki? 
aratni nem igen kell 
e heti sorolót nem láttátok?
mekkora királyság, egy vadász sírt-rítt, hogy a vadak (farkasok) elvitték a terményét (bárányát), és hogy mekkora a kára, a vadgazdálkodó (nemzeti park) meg leszarja, meg kibújik a vadkártérítés alól, merthogy nem védte szakszerűen, meg nem is vad (farkas) okozta, meg különben is, csak a (vad)kárért termel, csak azért gazdálkodik (legeltetett) ott, hogy aztán tartsa a markát, és igen busás haszonra tegyen szert a kártérítésből.
(gondolom jónéhány gazdálkodó zsebében kinyílt a bicska)
Válasz traktoristaarpi1 #1089. hozzászólásáraKöszi, valószínű kipróbálom.
Válasz vadriaszto1 #1090. hozzászólásáraKöszönöm a linket, de valószínű a hajat próbálom ki elsőnek, illetve már azóta találtam permetezővel kifújható szert is.
Válasz Vadkárszakértő #1086. hozzászólására szépen nézünk ki az erdőből kiszorítják a vadat a szántó területre tavaly csak egy 100 nm terület volt elkerítve létrával lehetett bejutni a területre ilyen volt vagy 3 db most jártam arra a pár napja két darabban egy közel 300 ha erdő be van vad hálózva közel egy km az út két oldalán kerítés 4-6m között változó szélességben mikor még a múlt században is 10m volt félre állni művelő eszközzel lehetetlen úgy-hogy úgy fogunk járni mint két kecske a hídon amelyik erősebb letolja a gyengéket legalább vennék a fáradtságot és megnéznék hogy milyen az a engedélyezett kerítés ha már egyszer engedély köteles ja s az erdő a vadaknak van nem ráadásul valamikor természetvédelmi terület volt zöme
Válasz UE-28 #1087. hozzászólásáraKattints a
http://vadriasztas.webnode.hu/kapcsolat/
címre.
Válasz UE-28 #1087. hozzászólásáraIgen van, emberi hajat gyűjtesz a fodrászoktól. Aztán berakod valami halós anyagba, narancs nagyságú labdacsokat csinálsz majd 1,5m pálcákkal körbe szurkálod a helyet 30m legalább egy pálca azokra rárakod. Többnapos eső után vagy három hetente ismétled. Nekem tutira bevált a kukoricában.
Válasz UE-28 #1087. hozzászólására300-as winchester magnum ez jó rá
Üdv!
Kérdésem az lenne, hogy disznó ellen létezik e valami szer, amivel ha lekezelem a területet (fújom), nem fog benne túrni?
Mert felénk iszonyat károkat csinálnak, a telepített kaszálókat minden tavasszal simítózhatjuk be, és ha nem vetem felül a foltokat elgyomosodnak....
Létezik valami hatásos megoldás?
Köszönöm....
Válasz szg1 #1083. hozzászólásáraMinden olyan erdőtelepítés, mesterséges vagy természetes erdőfelújítás, ahol az erdősítés befejezéséhez több mint 5 év szükséges! Van ilyen bőven, ha csak a tölgyeket vagy a bükköt nézzük, akkor is.
Válasz Vadkárszakértő #1081. hozzászólásáraElnézést !
Használjuk a vadászterület kifejezést talán így megfelelőbb.
„Azért engem kifejezetten érdekelne, mit értesz azon, hogy "ha nincs vadászati joggal terhelt terület".....? „
Lényegében megadtad a választ
#1076 Roli74 | 2016-03-12 18:24:30 hozzászólására, tehát villanypásztor / elektromos kerítést nem kell visszabontani ha megfelel a paramétereknek ! Üdv.
Válasz szg1 #1083. hozzászólásáraVadaskert
Válasz Vadkárszakértő #1081. hozzászólásáraMondjál már légyszíves olyan esetet amikor erdőgazdálkodás során állandó kerítésre van szükség! (vagy ha így érthetőbb, 5 évnél hosszabb ideig van szükség kerítésre)
Válasz endypapa #1050. hozzászólásáracigót akartál írni ?
Válasz villanypasztorriaszto #1080. hozzászólásáraNem a vadászati törvény rendelkezik róla, hanem az erdőtörvény végrehajtási rendelete, mert az engedélyezést is az erdészeti hatóság végzi, a vadászati hatósággal válltvetve:
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
4.§(2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.
(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.
Tehát elég egyértelmű, hogy amelyik kerítést nem öt évnél hosszabb időre tervezik, illetve tartják fent, vagy amelyik nem magasabb 120 cm-nél az nem minősül kerítésnek. Az ideiglenes védelem a vad károsítása ellen.
Az én kérdésemre ugyan nem érkezett válasz, mert ugye azt úgy illik, hogy válaszolok és utána kérdezek, de remélem miután én válaszoltam, megkapom az én kérdésemre is a választ?!
Válasz Vadkárszakértő #1079. hozzászólásáraKedves Vadkárszakértő !
Tudnál idézni egy mondatot a vadászati törvényből ahol ez a törvény az általad használt „állandó és az ideiglenes kerítés” fogalmát használja ?
Válasz villanypasztorriaszto #1078. hozzászólásáraAzért engem kifejezetten érdekelne, mit értesz azon, hogy "ha nincs vadászati joggal terhelt terület".....?
Az állandó és az ideiglenes kerítés fogalmát jogszabály szabályozza, elég egyértelműen....
Válasz Roli74 #1076. hozzászólásáraA vadászati törvény a vadászterületeken létesítendő tartós telepítésű, a vad természetes életfeltételeire jellemző mozgásirányát akadályozó kerítések építését szabályozza, vagyis ha nincs vadászati joggal terhelt terület akkor bármilyen vadkerítést építhetsz „tartósat is”, ha van vadászati jog engedélyt kell rá kérned, akkor viszont a vadászati hatóság megmondja hová telepítheted a tartós kerítést.
Ez az elv „szülhet” ellentmondásokat is, hiszen nem feltétlen szükséges a vadnak a te kultúrnövényeiden keresztül vonulniuk ha éppen 100 méterrel arrébb szabad az útjuk. Másrészt meg mi az a tartós telepítésű kerítés ? Van időhatárhoz kötve ? 1-2-hónap vagy 1 -2 esetleg több év ezt ki fene mondja meg ? mert a törvény nem az biztos ! .A lebetonozott oszlop a tartós vagy a földbe fúrt lyukba dugott karó! ezek a virágnyelven megfogalmazott „gumi” szabályokat ember legyen a talpán aki alkalmazni tudja meg értelmezni. Ha telepítesz elektromos kerítést szezonálisan akkor mi van ? a karó marad a drótot meg kihúzod arra az időszakra amikor kell és évente ismétled. A beton alapra rakott kőkerítésre mindenképp kérj engedélyt, ha nem kérsz az tuti le kell bontanod ! Üdv.
Válasz Roli74 #1076. hozzászólására kérdezd a kamarát mert állítólag azért jött létre hogy segítse a gazdákat nekem küldözgetik a hírlevelet de még soha nem jött olyan levél amely hétköznapi nyelven elmagyarázta volna hogy ha kijött egy jogszabály változás hogy az miért van vagy miért lesz de szerintem náluk érdeklődjél emial.ben vagy a falugazdásznál
Sziasztok..
Két kérdésem lenne felétek..
1. Aki használ vagy hallott róla, mi a véleménye a vad alarm rendszerről??
Az új vadászati törvény nem szabályozza az elektromos kerítések telepítését? Mintha olyasmit hallottam volna hogy az állatok védelmében ezeket vissza kell bontani..
Köszönöm válaszotok..
Egy jó felépítésű megfelelően méretezett, hatékony villanypásztor kerítés riasztó funkciókkal, sok problémát képes megoldani, akár hosszú évekre is. Távol tartja a területtől a vadakat és felépítéstől függően akár az embereket is. Már létezik olyan rendszer ami a kár nagyságához mérten már elfogadható áron telepíthető.
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraHe-he te már láttál olyan vadat amelyik csak minden második naprát rágja le hi-hi-hi-
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraNa ennyit a nagy okosságaidról most látszik hogy mennyit értesz mezőgazdasághoz ha már egy ilyen maga felé hajló kísérletnek nem nevezhető bohózattal is palira tudtak venni .
Válasz avm #1071. hozzászólásáraengedély köteles már itt minden míg egyszer csak az engedély lemarad s csak a köteles lesz mert már tele van a cipőm az engedélyekkel valahogy nem értem én ezt minél modernebb valami annál butábbak az emberek hogy minden le kell írni nekik hogy ezt lehet ezt meg nem s ráadásul úgy hogy amit leírnak azt nem lehet megcsinálni mert nem életszerű mert aki írja a szabályokat nem tudja mi is az amit szabályoz 56-ban már fegyvert fogott ez a nép pedig nem volt ennyire túl szabályozva de a szabályok betartatói lógtak a villanyoszlopokon azok helyet akik a szabályokat előírták remélem még egyszer nem követik el ezt a hibát
Válasz Mihály-963 #1064. hozzászólásáraA törvénytervezet szerint engedélyköteles lesz a kerítés.
Nem tudom végül mit és hogyan fogadtak el, ha valaki tudja leírhatná..
Válasz Mihály-963 #1068. hozzászólásáraA ragadozóktól való félelem génjeikben van benne. Többek között olyan esetet is bemutatott a SPEKTRUM tv csatorna, ami ezt bizonyítja. Egy kitömött leopárdot vittek majmok közé olyan területen, ahonnan a leopárdokat kétszáz éve kiírtották. Látványára a majmok ugyanazon jelekkel riadóztaták egymást és ugyanúgy menekültek a
fák védelmet nyújtó ágaira, mint messze, a leopárdokkal élő fajtársaik.
Válasz Mihály-963 #1068. hozzászólásáraA rádiót lesz@rják...
Válasz vadriaszto1 #1066. hozzászólásáraszerinted az én "nyúlam " ismeri a tigris hangot vagy a farkas ordítást legfeljebb az asszonyra hoznám a frászt vele : de hallottam már hogy kis rádiót tettek ki karóra éjszakánként bekapcsolva
Új vadászati törvény: előre letétbe kell tenni a vadkár összegét!
írta: videkertmagazin
images.jpgA vadásztársadalom több éves célja volt egy új vadászati törvény létrehozása. A törvényhozás őszi ülésszakán meg is született a jogszabály. A változásokról szervezett kedden fórumot A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség.
Nem új törvényről van szó, hanem az 1996. évi törvény módosításáról, aminek következtében több jelentős változásra lehet számítani. A változásokról dr. Nádor László, a vadászkamara megyei szervezetének elnöke tartott tájékoztatót, ami alapján a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze. Az egyik legfontosabb rendelkezésnek nevezte az elnök azt, hogy a jelenlegi vadászterület rendszerből indul ki az új területrendszer kialakítása, amit a vadászati hatóság fog végrehajtani, nem a földtulajdonosok.
A megújított területi elképzelést a hatóság 2016. március végéig közzéteszi. Mivel 2017ben járnak le az üzemtervi ciklusok, s akkor kell megújítani a területeket, a földtulajdonosoknak egy évük lesz erre. Ha nem lesz módosító javaslat, az új területhatárok érvénybe lépnek, de a törvény azt is szabályozza, hogy a földtulajdonosok, ha nem értenek ezzel egyet, hogyan, s milyen határidővel kezdeményezhetik a módosítást. Ha így kialakultak vadászterületek új határai, a földtulajdonosok tulajdonosi gyűléseken dönthetnek arról, milyen módon hasznosítják a vadászterületet.
A hasznosítási lehetőség a jelenlegi törvényhez képest szűkült. Nem lesz mód arra, hogy a földtulajdonosok saját jogon közvetlenül vadásszanak, nekik is egy vadásztársaságot kell alakítaniuk, és haszonbérbe venni a vadászati jogot. Haszonbérlő lehet az a gazdálkodó szervezet is, amely az adott vadászterület legalább 25 százalékán mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységet folytat. A haszonbérleti díjat azonban, pontosabban annak 90 százalékát a jelenlegi szabályozással szemben előre kell biztosítani. A tárgyévet megelőző év december 1jéig egy letéti számlán kell elhelyezni. További, nem kis anyagi terhet jelent majd a vadkárok rendezéséhez szükséges összeggel kapcsolatos szabályozás. Gyakorlatilag azt is meg kell előlegezni, méghozzá úgy, hogy a tárgyévet megelőző évben kifizetett vadkár összegét egy alapba letétbe kell helyeznie vadászatra jogosultnak.
Ez a rendelkezés azonban 2018. november 1-jén lép hatályba. Mindkét fizetési szabály biztosíték az anyagi teljesítéshez. A vadkárokkal kapcsolatos előírás lesz, hogy a mezőgazdasági terület mellett húzódó erdőszegélytől számított öt méteres sávban csak olyan magasságra növő növényt termeszthet a földhasználó, ami nem akadályozza a vadászatot. További változás: Eddig a földhasználónak a keletkezett vadkár összegéből 5 százalékot kellett viselnie önrészként, ezt az arányt a törvény felemelte 10 százalékra. Ehhez a szabályhoz azonban egy fék is társul, ami feltehetőleg a gímszarvas és a vaddisznó állomány szabályozását, e nagyvadak számának csökkentését lesz hivatott szolgálni. Ha a vadászatra jogosult a vadászati hatóság által jóváhagyott éves gazdálkodási tervében a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő évben a bekövetkezett vadkárt teljes egészében meg kell térítenie, tehát ilyen esetben a földhasználó említett 10 százalékos önrésze nem vonható le a vadkár összegéből.
Lényeges eredménynek mondható, hogy megmaradt a vadászterület alakításához szükséges minimum 3.000 hektár terület, tehát nem lesznek elaprózva a vadászterületek. Eredményként lehet elkönyvelni azt is, hogy a jelenlegi 10 éves üzemtervi ciklust 20 évre emelte fel a törvény – említett a vadgazdálkodással kapcsolatos két fontos tényezőt dr. Nádor László.
Új kategóriát vezet be a törvény, a vadászati tájegységet, és ezzel együtt a vadászati tájegységi fővadászok intézményét. Zala megyében két vadászati tájegység és két tájegységi fővadász lesz, akik közvetlenül a minisztérium alá tartoznak majd. A törvény részlet szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza majd, ami januárra várható.
zaol.hu
Válasz Mihály-963 #1065. hozzászólásáraKedves Mihály!
Ez nem gázágyú. Nézd meg alaposabban ezen a címen:http://vadriasztas.webnode.hu/
Persze, ha vadászhatsz hajnalban a nyulakra, azt az élvezetet és izgalmat nem nyújtja.
Válasz vadriaszto1 #1052. hozzászólásáramaholnap nem lehet nyugodtan szundítani egyet mert mindenfelé durrognak a gázágyuk s ez jobb mint hajnalban a veszélyeztetett területről kilőni azt az egy-két nyúllat vagy elugrasztani az őzikéket
Válasz avm #1055. hozzászólásáranem mondod hogy csak engedéllyel kerithettem be a dinnyémet
Válasz Tóth Edit #1060. hozzászólásáraJobb a bölcsesség mély hallgatással,mint a butaság hangos kinyilvánítással.