Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.69 FtUSD395.26 FtCHF435.92 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A 600-800 Ft/fm azért túlzás. Mi is ilyen rendszert építünk, igaz 5 sorosat, de az megáll 300Ft/fm-nél. A hektár egyébként nem számít, mert nincs egyenes arányban a kerülettel.
és akkor még alacsony számot mondtál. ilyen kerítést erre már nem építenek, ezen a disznó már visítva száguld át. ide már ilyen készül, ahol alul 80-100 cm-s ponthegesztett háló van, és az is feszültség alatt. de már ez sem tutti, jön a tornádó háló, alul szögesdrótok feszültség alatt.
lehet számolni, hogy mibe kerül: 2,5 eur/fm a háló, 1500 ft/db az akácláb 5 m-enként, plusz szögesdrót, plusz feszültség, plusz lerakni, és üzemeltetni. és kérdés, hogy éveken belül mennyit lopnak el belőle, és a tróger vadász nyáron mikor vágja fel a hálót, hogy beengedje a disznót enni. azért írom, mert élő példa.
Néhány apróság a témához:
- A vad állami tulajdon. A vad által okozott kárt viszont a vadásztársaságot terheli.
- A vadászati jog és a föld tulajdonjog élesen elválik egymástól, pedig a gyakorlatban ez nem feltélenül indokolt. A földtulajdonosi vadásztársaságok valamelyest hatékonyabbnak tűnnek.
- A 90-es évek magánosításának következtében tavasztól-őszig nagy a nyüzsgés a határban. Előtte ütemezve volt a mezőgazdasági működés a határrészek között. Ebből következik, hogy a vad így folyamatosan mozgásra van kényszerülve.
- A vadak téli etetése általában a vadgazdálkodásilag roppant fontos időben áll le, amikor el kezdenek a vetések kelni. Ez a gazdáknak is kárt okoz, és a vadállománynak se jó. Hiszen a télből érkezett, megviselt jószág könnyen elfossa magát.
- A rovarevő szárnyas apróvadak (főleg fácán) számának a drasztikus csökkenése szintén nem jó a gazdának, hiszen kénytelen az egyébként indokoltnál nagyobb mérték rovar ölőt használni.
- Az erdősített terület térbeli eloszlása romlott. A "vadföldek" alkalmazása visszaszorult. Így aztán a kevesebbb kaja és a kisebb takarás, kevésbé tartja az erdőben a vadat.
Oké! Viszont ezen a nyúl vígan átcsusszan, és ugyanúgy megcsipegeti a napraforgót. Továbbá oda, ahol a legnagyobb vad maximum a disznó ez egy kicsit túlzás.
Ezzel a kerítéssel nincs is gond nagy területnél, de mi van akkor ha 15 különböző helyen van a területem.
==>Nem marad más mint a különböző löttyök fújása.
A szálkás kalászú búzákat nem legeli a vad, csak DUMA, már akkor leharapja a kalászt amikor még a növény szárában van.
Vaddisznó felvásárlási árára én csak annyit reagálnék, hogy mennyi is annak a bizonyos jószágnak az előállítási költsége. (Lehet számolgatni!)
Vadászat anyagi része, hát igen a ping-pong mint sport lényegesen olcsóbb.
Az ár abszolút nem irreális, ha vad elleni technológiát vesszük alapul. Az általában komoly, merev drótos rendszer, testszálakkal kombinálva...
Valahogy így:
Rosszul számoltam, viszont szerintem a folyó méter ár irreális. Komolyabb villanypásztor ára ami kilométer feletti drótot tud működtetni kb 70000 Ft-tól kezdődik. A vezeték rendszer métere 10-15 Ft-tól kezdődik. 3-szoros drótozással se kerül 50 Ft/ba. A karók se olyan megfizethetetlenek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a villanypásztor nem egy évben működik, akkor nem számít luxusnak.
Hektárra vetítve a 800 Ft/fm-es árral számolva kb. 15000 Ft/ha a költsége. Ez kb. 4 mázsa búza ára. Nagy eséllyel egy konda 4 mázsánál jóval nagyobb kárt tud okozni egy hektáron. A költségeket pedig tovább lehet csökkenteni, ha több szomszédos gazda közösen működteti a villanypásztort.
Ez csak néhány száz hektáros minta alapján mondom. Nem azt mondtam, hogy nem csinál benne kárt, hanem azt hogy nem szereti. Ha van a közelben könnyebb ellenfél, biztos, hogy azt fogja keresni a disznó, és a toklászoson "csak" átmegy.
A sertés pestist és a vadászokat talán nem kellene egy lapon említeni..
A vadkár ellen nem csak utólag lehet védekezni (villanypásztor, hajcsomó), hanem jó vetés tervvel is. A vaddisznó például kimondottan utálja a toklászos búzát. Két nagy fedettségű tábla közé vagy nádas mellé nem rakok kalászost, ugyanis a disznó köszöni szépen és fedezékből lakmározik. Az ilyen táblákat szinte lehetetlen hatékonyan vadászni. Általában már csak akkor lehet észrevenni a gengszeterbandát, amikor már késő.
Van benne igazság,csak éppen az a helyzet,hogy néhol annyira koncentráltan jelenik meg időlegesen,hogy bődületes,és ez amiatt is van,hogy néhol teljes erőbedobással riasztják,kikerítik őket,illetve annak is betudható,hogy (vaddisznó esetében) szó szerint aztmondják már a feldolgozók,hogy kösz de nem kell,dobd ki,vidd haza...nameg a pár fős önző v.társaságok miatt is kialakul ilyen helyzet.
Ebben a kánikulában meg ami lédús vagy víz melletti,azt most mégjobban ki van téve a vadnak sajnos.
A kipuszítást komplex ,több tényezős összetevők miatt értem és nem holnapra.De abban szinte biztos vagyok,hogy az általam felvázoltak ide fognak vezetni hosszu távon. Ha nem a vadászok,majd a sertéspestis elviszi a vaddisznót megint...
Válasz #633. hozzászólásra Azon, hogy ki lenne irtva a vad erősen csodálkoznék, mert 100 éve tizedannyi vaddal gazdag ország volt Magyarország. Most meg tízszer annyi van, sokkal kevesebb erdőre, amik csak kárt okoznak.
Múlt héten vezettem el szürkületben Tatabánya felé az M1-en, ahol egy 3-4 hektáros parcellán több nagy őz és szarvasrudli valamint vaddisznókondák legeltek békés egyetértésben. A tulaj gondolom már beadta a 100%-os vadkárt. Ennyi vadra semmi szükség, max a fagyasztóban.
Igen, hozzájárulok a fotók használatához, ha kell akkor át tudom küldeni nagyobb felbontásban vagy tudok még készíteni ha arról van szó.
Mai napon voltak kinn vadászok cukorrépát raktak a területre, majd két nap múlva ismét.
Elvileg azt jobban szeretik a nyulak.
Nem kapnak kilövési engedélyt, mert itt a JNKSZ Megyében állítólag nagyon kevés a nyúl.
Óriási az aszály és a környéken csak és kizárólag mi öntözünk. Szerencsétlen nyúl, kénytelen oda menni ahol zöldet talál.
3 kultúránk van, hagyma, paradicsom, illetve a sütőtök.
Hagymát nem bántja, paradicsomba hűsölni jár, nem marad más rászokott a sütőtökre.
Dinnyét is tervezünk, majd talán jövőre, de amíg ez a dolog nem oldódik meg, addig inkább kihagyjuk.
Egy olyan megoldást akarunk, ahol nem sérül a környezet sem.
Az Anti-Bissan nevű szernek meg majd utána járok, köszönöm a tippet!
Forester nemigazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, bár ezt anno a növényvédelmi szaki is mondta, hogy nem hisz benne.
Nekem a borzok okoznak gondot:
Használt ruha dezodorral jól befújva és kiaggatni a vadak vonulási útvonalába, ezt a tippet kaptam a napokban majd meglátom mennyire lesz hatásos
Üdv Kollegák!
A vaddisznók elriasztására tudna valaki hatásos módszert?Sajnos nincs 7,62-es Mauserom...Trikitálé közé raktam kukoricát,a tricitálénak csak egy részét rimbolták le,de ha igy megy tovább a kukiból nem sok marad...-pedig még jól bírja a hőséget-körbe kerítettem,sörös doboz hajjal töltve,a trikitálé tarlóját éjfél magasságába tárcsázom....
A vadász úrak tettek ki egy magaslest,de idáig egyszer ültek kinnt,21órától 23óráig....
Tehát ebben a hónapban hogyan mentesítsem a vaddisznókat?
Üdv:Veszelka
Mai örömhír: a 7 ha-os kukoricatáblánkba 23 vaddisznó ment be olyan helyen ahol eddig még nem volt disznó. Mit lehet tenni ellene mert a helyi hobbivadászok nem valók semmire este 9kor hazamennek és ez után jön a disznó.
Egyre jobb a helyzet kukorica ára lesz 4000 a vad és a kissebbség kár meg 40 %.
És közben dicsekednek a hazai vadállomány milyen kkiválló, mert külföldön nem engedték elszaporodni. A múltkor fényes nappal hatalmas szarvast láttam tehenet és borját a lucerna földön.
Egy másik de nagyon lényeges dolog! Az hogy mindent körbekerítünk,kerítéssel,szaghatással,villanypásztorral,gázágyúval,mégnagyobb problémát okoz az utakon,és a többi még be nem kerített területen. Így ez egy öngeneráló folyamattá fog fejlődni sajnos.
Erre is óriási figyelmet kéne fordítani a hatóságoknak,hogy egy négyzetkilométer élőhelyen belül mennyi lehet a maximum élettér beszűkítő tényező (kerítés stb.) mert ezzel így semmire sem megyünk,csak arra hogy ki lesz irtva a vad 10éven belül az országból,meg akinek lesz pénze bekerít,akinek nem annak meg óriási kára lesz.
Válasz #631. hozzászólásra
Sok igazság van abban amit írtál, de nem egészen erre gondoltam. Véleményem szerint egy ilyen lépés erős visszatartó erővel bírna a vadászatra jogosultak felé. Valóban azok fizetnek a legnehezebben vagy sehogy akik nevetve megtehetnék. Pont ezért kellene ezt meglépni. Az sem tűrhető, hogy van olyan társaság, aki már az ötödik nevén fut ebben az üzemtervi ciklusban....
Kell egy egységesített rendszer a vadkár felmérésben, FELMÉRÉSBEN és nem becslésben! Kell egy kis szigorítás azon a téren, amit az előzőekben írtam és kell az is, hogy tisztázzuk pontosan kinek milyen feladatai vannak.
KELL egy kis állami szerepvállalás is, mert ugye az élő vad a magyar állam tulajdona.
Kell egy kis békesség is, hogy a gazdák és a vadászok is megértsék, vannak közös céljaik és nem ellenségek. Már nem tud a két gazdálkodás egymás nélkül létezni és ebben neked is maximálisan igazad van. HA nem vadászunk, nem fog termelni senki semmit...
Ez egy részről teljesen jogos ,de utána szerinted mi lenne? Új vadászterület,új jogosult,mivel a bérlet megszünik.
Szerinted ez nem okoz mégtöbb bosszuságot majd a földtulajdonosoknak? Egy jogosult nélküli területen aztán lesz gond a vadkárral de rendesen,egy hatóság által kijelölt kényszergazdálkodó meg oszt nem fog vadkárt fizetni,ennek nézz utána.Nameg ez a kijelölés sem megy olyan gyorsan,nemkülönben egy uj vadászterület kialakítása üzemtervi időn belül...
Ahogyan az sem megoldás,miszerint milliárdos nagyságrendű vadkárt kell fizessen a jogosult lassan már mindenütt,akik így tönkremennek szép lassan és nem lesz aki még annyit is fizessen. Amikor olcsóbb nagyságrendekkel a vaddisznó átvételi ára mint a vágósertésé,akkor nincs miről beszélni ha a bevételt firtatjuk ezen a téren.
Nem csak milliárdos vadásztagok,társaságok vannak (megjegyzem azok fizetnek a legkevésbé,inkább csűrik csavarják) hanem olyanok is akik tényleg szeretik és nem csak státusszimbólumként vadásznak,vadkárelhárításban is jóformán csak ők vesznek részt.
Az ilyet teljesen megöli az amikor sokszázezret kell befizetni évente többször is netán tagi hozzájárulásként a társasági kasszába,saját költségen terpjárózik,ül kint sok sok éjszakát. Gyönyörűsége is van meg szomorúsága is,és a szomorúsága egyre több lesz.
Tényleg valami okos rendelkezés kell ami mindkét félnek jó,mert az hogy szidják egymást,meg általánosítanak,meg a markukat tartják sokan,az nem vezet jóra hosszu távon .
Nem a terület, hanem a fm számít. A kerítés legdrágább része az egység és az akkumulátor! Átlagosan azt lehet mondani, hogy olyan 600-800Ft/fm költséggel kell kalkulálni. A kerítés alatt folyamatos gyommentességet kell tartani!
Persze ez nem a képen lévő "penge" drót
Maximálisan igazad van, engem is zavarna! Nem egyedi a problémád és aztán az ilyen hozzáállás miatt megy az utálkozás és skatulyáznak be minden vadászatra jogosultat, meg vadászt... Szükség van egy komoly reformra ezen a területen, csak az ellenérdekű lobbit nehéz legyűrni.
A földtulajdonosi közösségek közösképviselőinek a kezében nagy hatalom van, csak nem élnek vele. A jövőben célszerű olyan embert oda megszavazni, aki hajlandó tenni is valamit! A jövő haszonbérleti szerződéseibe bele kell venni, hogy ha a vadászatra jogosultnak x nap lejárt vadkártartozása van, akkor a haszonbérlet megszűnik! Az alkukat és a megegyezéseket mindig foglaljátok magánokiratba legalább (két tanú, stb.)!!!
Oké igazad van , de engem akkor is zavar (meg még sokakat) , magyaráznak hogy be van írva valami vadásztársasági főkönyvbe ,de 3 éve semmi , majd megint nevet váltanak oszt fújhatom megint .
Értem én a problémádat hidd el, mert nap mint nap ezzel dolgozom....
Az élvefogás is jogosulatlan vadászat (orvvadászat), ami már bűncselekmény. A hazavitt és felnevelgetett őzgida, vadmalac, stb....
A csapda kihelyezése már ráutaló magatartás!!! Félre kell tenni az indulatokat és inkább átgondoltan kell lépni. Fel kell lépni határozottan és jogszerűen a vadkár miatt, de inkább adjunk jól használható és ésszerű tanácsokat, mint olyat amiből a másiknak komoly baja is lehet.
A kár meg nem fizetése nem bűncselekmény, hanem a pofátlanság teteje! Remélem az új jogszabály kidolgozásánál tudunk ebben előrelépni! Rajta vagyunk....
Dámot nem lőnek , és nem is szabad mert az elnök felakarja szaporítani az állományt , úgy lettek be telepítve , no persze vadkár fizetésre nincs keret .
Válasz #620. hozzászólásra
Az emberi haj, rémzsinór (sörösdoboz, szalag, stb..) a múlt. Sajnos ez már nem hatásos és a rémzsinórokkal csak aktív környezetszennyezők leszünk. A dám esetében is csak az elektromos kerítés segíthet, a vegyszeres védelem feneketlen kút, amibe csak a pénzt dobálod...
Sajnos az összes erdősítést, fiatalost bekerítik, mert nem akarnak erdővédelmi bírságot fizetni. A gímszarvas és a dám elsődleges tápláléka a fásszárú lenne, de onnét kiszorítják és megy a mezőgazdaságba. Az erdő rendben a gazda meg kínlódjon. A vadászatra jogosult ha megfeszül sem tud csodát tenni és nem beszélek azokról akik nem is akarnak......
Mester dám és káposzta , haj nem vált be 3 zsákkal lett kiszórva , drót kifeszítve sörös dobozokkal nem vált be ellopták a drótot , actarával permetezés után pár órával zabálja a káposztát torzsáig lerágja , permetezés nélkül meg békén hagyja , de akkor meg túlsók a bogár.
A birkafaggyú alapú szerek hatásosak lehetnek, de nem csodaszerek a gímszarvas esetében. Armacol és Anti-Bissan, de ezeket folyamatosan kellene cserélgetni, mert megszokja a vad. A legjobb megoldás a megfelelő technológiával felállított villanypásztor. Az állattartásban és legeltetésben használtat felejtsük el, az semmit sem ér! A napraforgónál számíthatsz a vaddisznóra is, elég nagy foltokat tud letaposni, letörni. Mindenképpen az elektromos kerítést javaslom! Tudom, hogy nem olcsó, de megtérülő beruházás és a költségek 50%-ára lehet kötelezni a Vadászatra jogosultat (kerítés anyag+építés és karbantartás). Ez ideiglenes kerítésnek számít, amit aztán az éppen vadkárérzékeny kultúra köré lehet felállítani (időben!!!).
Mint a képen is láthatod, működik!
A mezei nyúl rágás ellen elég hatékony az Anti-Bissan vegyszer, ha jól emlékszem a pusztavámi gazdaboltban forgalmazzák (legalábbis itt a környéken...). Csak önmagában kijuttatható vegyszer, nem keverhető mással. A raschel hálót nem igazán ajánlom, értelmetlen és a természetvédelem oldaláról kaphatsz meg nem érdemelt hideget....., védelmi értéke pont 0.
A képeidet viszont szeretném vadkáros témájú szakirodalomban, illetve előadásokon felhasználni, természetesen a készítő feltüntetésével.
2512 hozzászólás
Cak halkan megkérdezem, "kukoricabogár" ellen ha megszórod valami kemény foszforsavészterrel az nem viszi a 2 meg 4 lábu disznót is?
A 600-800 Ft/fm azért túlzás. Mi is ilyen rendszert építünk, igaz 5 sorosat, de az megáll 300Ft/fm-nél. A hektár egyébként nem számít, mert nincs egyenes arányban a kerülettel.
Válasz #655. hozzászólásra
és akkor még alacsony számot mondtál. ilyen kerítést erre már nem építenek, ezen a disznó már visítva száguld át. ide már ilyen készül, ahol alul 80-100 cm-s ponthegesztett háló van, és az is feszültség alatt. de már ez sem tutti, jön a tornádó háló, alul szögesdrótok feszültség alatt.
lehet számolni, hogy mibe kerül: 2,5 eur/fm a háló, 1500 ft/db az akácláb 5 m-enként, plusz szögesdrót, plusz feszültség, plusz lerakni, és üzemeltetni. és kérdés, hogy éveken belül mennyit lopnak el belőle, és a tróger vadász nyáron mikor vágja fel a hálót, hogy beengedje a disznót enni. azért írom, mert élő példa.
Néhány apróság a témához:
- A vad állami tulajdon. A vad által okozott kárt viszont a vadásztársaságot terheli.
- A vadászati jog és a föld tulajdonjog élesen elválik egymástól, pedig a gyakorlatban ez nem feltélenül indokolt. A földtulajdonosi vadásztársaságok valamelyest hatékonyabbnak tűnnek.
- A 90-es évek magánosításának következtében tavasztól-őszig nagy a nyüzsgés a határban. Előtte ütemezve volt a mezőgazdasági működés a határrészek között. Ebből következik, hogy a vad így folyamatosan mozgásra van kényszerülve.
- A vadak téli etetése általában a vadgazdálkodásilag roppant fontos időben áll le, amikor el kezdenek a vetések kelni. Ez a gazdáknak is kárt okoz, és a vadállománynak se jó. Hiszen a télből érkezett, megviselt jószág könnyen elfossa magát.
- A rovarevő szárnyas apróvadak (főleg fácán) számának a drasztikus csökkenése szintén nem jó a gazdának, hiszen kénytelen az egyébként indokoltnál nagyobb mérték rovar ölőt használni.
- Az erdősített terület térbeli eloszlása romlott. A "vadföldek" alkalmazása visszaszorult. Így aztán a kevesebbb kaja és a kisebb takarás, kevésbé tartja az erdőben a vadat.
Válasz #655. hozzászólásra
Oké! Viszont ezen a nyúl vígan átcsusszan, és ugyanúgy megcsipegeti a napraforgót. Továbbá oda, ahol a legnagyobb vad maximum a disznó ez egy kicsit túlzás.
Válasz #654. hozzászólásra
Ezen "csak" átmentek!!! Nézz meg egy olyan táblát is, amibe bele is költöznek.
Ezzel a kerítéssel nincs is gond nagy területnél, de mi van akkor ha 15 különböző helyen van a területem.
==>Nem marad más mint a különböző löttyök fújása.
A szálkás kalászú búzákat nem legeli a vad, csak DUMA, már akkor leharapja a kalászt amikor még a növény szárában van.
Vaddisznó felvásárlási árára én csak annyit reagálnék, hogy mennyi is annak a bizonyos jószágnak az előállítási költsége. (Lehet számolgatni!)
Vadászat anyagi része, hát igen a ping-pong mint sport lényegesen olcsóbb.
Válasz #651. hozzászólásra
Az ár abszolút nem irreális, ha vad elleni technológiát vesszük alapul. Az általában komoly, merev drótos rendszer, testszálakkal kombinálva...
Valahogy így:
Válasz #645. hozzászólásra
Ja ja legalább annyira utálja a toklászt, mint a páncsó prót hahahahehehe.
Válasz #651. hozzászólásra
A 70 ezerbe kerülő villanypásztor a vadnak nem visszatartóerő. Az ilyenen még a szürke és a mangalica is átmegy nemhogy a vaddisznó....
Válasz #650. hozzászólásra
de már javítottam.
Jól olvastad,
Válasz #649. hozzászólásra
Bocsi!
Rosszul számoltam, viszont szerintem a folyó méter ár irreális. Komolyabb villanypásztor ára ami kilométer feletti drótot tud működtetni kb 70000 Ft-tól kezdődik. A vezeték rendszer métere 10-15 Ft-tól kezdődik. 3-szoros drótozással se kerül 50 Ft/ba. A karók se olyan megfizethetetlenek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a villanypásztor nem egy évben működik, akkor nem számít luxusnak.
Válasz #649. hozzászólásra
800ft/fm.Egy 650 méteres földnek,ha csak az egyik oldalára húzol,520 ezer.De hol van még a másik 3 oldala?Vagy rosszul értelmezem?
Válasz #646. hozzászólásra
Hektárra vetítve a 800 Ft/fm-es árral számolva kb. 15000 Ft/ha a költsége. Ez kb. 4 mázsa búza ára. Nagy eséllyel egy konda 4 mázsánál jóval nagyobb kárt tud okozni egy hektáron. A költségeket pedig tovább lehet csökkenteni, ha több szomszédos gazda közösen működteti a villanypásztort.
Válasz #647. hozzászólásra
Ez csak néhány száz hektáros minta alapján mondom. Nem azt mondtam, hogy nem csinál benne kárt, hanem azt hogy nem szereti. Ha van a közelben könnyebb ellenfél, biztos, hogy azt fogja keresni a disznó, és a toklászoson "csak" átmegy.
Válasz #645. hozzászólásra
"A vaddisznó például kimondottan utálja a toklászos búzát. "
Szerinted!
Ezt melyik vaddisznóval beszélted meg?
Válasz #630. hozzászólásra
Ez megfizethetetlen,támogatás nélkül.Párosulva egy nagy aszállyal.
Válasz #644. hozzászólásra
A sertés pestist és a vadászokat talán nem kellene egy lapon említeni..
A vadkár ellen nem csak utólag lehet védekezni (villanypásztor, hajcsomó), hanem jó vetés tervvel is. A vaddisznó például kimondottan utálja a toklászos búzát. Két nagy fedettségű tábla közé vagy nádas mellé nem rakok kalászost, ugyanis a disznó köszöni szépen és fedezékből lakmározik. Az ilyen táblákat szinte lehetetlen hatékonyan vadászni. Általában már csak akkor lehet észrevenni a gengszeterbandát, amikor már késő.
Válasz #642. hozzászólásra
Van benne igazság,csak éppen az a helyzet,hogy néhol annyira koncentráltan jelenik meg időlegesen,hogy bődületes,és ez amiatt is van,hogy néhol teljes erőbedobással riasztják,kikerítik őket,illetve annak is betudható,hogy (vaddisznó esetében) szó szerint aztmondják már a feldolgozók,hogy kösz de nem kell,dobd ki,vidd haza...nameg a pár fős önző v.társaságok miatt is kialakul ilyen helyzet.
Ebben a kánikulában meg ami lédús vagy víz melletti,azt most mégjobban ki van téve a vadnak sajnos.
A kipuszítást komplex ,több tényezős összetevők miatt értem és nem holnapra.De abban szinte biztos vagyok,hogy az általam felvázoltak ide fognak vezetni hosszu távon. Ha nem a vadászok,majd a sertéspestis elviszi a vaddisznót megint...
Válasz #641. hozzászólásra
Nekünk a nyúl ellen eddig a legjobban a két labradorunk vált be. Nem öli meg őket, de kellemes sport programot biztosít a nyulaknak is.
Válasz #633. hozzászólásra Azon, hogy ki lenne irtva a vad erősen csodálkoznék, mert 100 éve tizedannyi vaddal gazdag ország volt Magyarország. Most meg tízszer annyi van, sokkal kevesebb erdőre, amik csak kárt okoznak.
Múlt héten vezettem el szürkületben Tatabánya felé az M1-en, ahol egy 3-4 hektáros parcellán több nagy őz és szarvasrudli valamint vaddisznókondák legeltek békés egyetértésben. A tulaj gondolom már beadta a 100%-os vadkárt. Ennyi vadra semmi szükség, max a fagyasztóban.
Válasz #615. hozzászólásra
Üdv!
Igen, hozzájárulok a fotók használatához, ha kell akkor át tudom küldeni nagyobb felbontásban vagy tudok még készíteni ha arról van szó.
Mai napon voltak kinn vadászok cukorrépát raktak a területre, majd két nap múlva ismét.
Elvileg azt jobban szeretik a nyulak.
Nem kapnak kilövési engedélyt, mert itt a JNKSZ Megyében állítólag nagyon kevés a nyúl.
Óriási az aszály és a környéken csak és kizárólag mi öntözünk. Szerencsétlen nyúl, kénytelen oda menni ahol zöldet talál.
3 kultúránk van, hagyma, paradicsom, illetve a sütőtök.
Hagymát nem bántja, paradicsomba hűsölni jár, nem marad más rászokott a sütőtökre.
Dinnyét is tervezünk, majd talán jövőre, de amíg ez a dolog nem oldódik meg, addig inkább kihagyjuk.
Egy olyan megoldást akarunk, ahol nem sérül a környezet sem.
Az Anti-Bissan nevű szernek meg majd utána járok, köszönöm a tippet!
Forester nemigazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, bár ezt anno a növényvédelmi szaki is mondta, hogy nem hisz benne.
Válasz #634. hozzászólásra igen
Válasz #638. hozzászólásra
Nekem a borzok okoznak gondot:
Használt ruha dezodorral jól befújva és kiaggatni a vadak vonulási útvonalába, ezt a tippet kaptam a napokban majd meglátom mennyire lesz hatásos
Válasz #637. hozzászólásra
Pontosabban a kukoricát jobbrol és balról is tricitálé tábla övezte
Üdv Kollegák!
A vaddisznók elriasztására tudna valaki hatásos módszert?Sajnos nincs 7,62-es Mauserom...Trikitálé közé raktam kukoricát,a tricitálénak csak egy részét rimbolták le,de ha igy megy tovább a kukiból nem sok marad...-pedig még jól bírja a hőséget-körbe kerítettem,sörös doboz hajjal töltve,a trikitálé tarlóját éjfél magasságába tárcsázom....
A vadász úrak tettek ki egy magaslest,de idáig egyszer ültek kinnt,21órától 23óráig....
Tehát ebben a hónapban hogyan mentesítsem a vaddisznókat?
Üdv:Veszelka
Válasz #617. hozzászólásra
Ezek a ketrecek megfognák a nyulat?
Kétlem, hogy bele is megy.
Mai örömhír: a 7 ha-os kukoricatáblánkba 23 vaddisznó ment be olyan helyen ahol eddig még nem volt disznó. Mit lehet tenni ellene mert a helyi hobbivadászok nem valók semmire este 9kor hazamennek és ez után jön a disznó.
földön.
Egyre jobb a helyzet kukorica ára lesz 4000 a vad és a kissebbség kár meg 40 %.
És közben dicsekednek a hazai vadállomány milyen kkiválló, mert külföldön nem engedték elszaporodni. A múltkor fényes nappal hatalmas szarvast láttam tehenet és borját a lucerna
Válasz #633. hozzászólásra
Matyi50 Te egyébként vadászol?
Egy másik de nagyon lényeges dolog! Az hogy mindent körbekerítünk,kerítéssel,szaghatással,villanypásztorral,gázágyúval,mégnagyobb problémát okoz az utakon,és a többi még be nem kerített területen. Így ez egy öngeneráló folyamattá fog fejlődni sajnos.
Erre is óriási figyelmet kéne fordítani a hatóságoknak,hogy egy négyzetkilométer élőhelyen belül mennyi lehet a maximum élettér beszűkítő tényező (kerítés stb.) mert ezzel így semmire sem megyünk,csak arra hogy ki lesz irtva a vad 10éven belül az országból,meg akinek lesz pénze bekerít,akinek nem annak meg óriási kára lesz.
Válasz #631. hozzászólásra
Sok igazság van abban amit írtál, de nem egészen erre gondoltam. Véleményem szerint egy ilyen lépés erős visszatartó erővel bírna a vadászatra jogosultak felé. Valóban azok fizetnek a legnehezebben vagy sehogy akik nevetve megtehetnék. Pont ezért kellene ezt meglépni. Az sem tűrhető, hogy van olyan társaság, aki már az ötödik nevén fut ebben az üzemtervi ciklusban....
Kell egy egységesített rendszer a vadkár felmérésben, FELMÉRÉSBEN és nem becslésben! Kell egy kis szigorítás azon a téren, amit az előzőekben írtam és kell az is, hogy tisztázzuk pontosan kinek milyen feladatai vannak.
KELL egy kis állami szerepvállalás is, mert ugye az élő vad a magyar állam tulajdona.
Kell egy kis békesség is, hogy a gazdák és a vadászok is megértsék, vannak közös céljaik és nem ellenségek. Már nem tud a két gazdálkodás egymás nélkül létezni és ebben neked is maximálisan igazad van. HA nem vadászunk, nem fog termelni senki semmit...
Válasz #629. hozzászólásra
Ez egy részről teljesen jogos ,de utána szerinted mi lenne? Új vadászterület,új jogosult,mivel a bérlet megszünik.
Szerinted ez nem okoz mégtöbb bosszuságot majd a földtulajdonosoknak? Egy jogosult nélküli területen aztán lesz gond a vadkárral de rendesen,egy hatóság által kijelölt kényszergazdálkodó meg oszt nem fog vadkárt fizetni,ennek nézz utána.Nameg ez a kijelölés sem megy olyan gyorsan,nemkülönben egy uj vadászterület kialakítása üzemtervi időn belül...
Ahogyan az sem megoldás,miszerint milliárdos nagyságrendű vadkárt kell fizessen a jogosult lassan már mindenütt,akik így tönkremennek szép lassan és nem lesz aki még annyit is fizessen. Amikor olcsóbb nagyságrendekkel a vaddisznó átvételi ára mint a vágósertésé,akkor nincs miről beszélni ha a bevételt firtatjuk ezen a téren.
Nem csak milliárdos vadásztagok,társaságok vannak (megjegyzem azok fizetnek a legkevésbé,inkább csűrik csavarják) hanem olyanok is akik tényleg szeretik és nem csak státusszimbólumként vadásznak,vadkárelhárításban is jóformán csak ők vesznek részt.
Az ilyet teljesen megöli az amikor sokszázezret kell befizetni évente többször is netán tagi hozzájárulásként a társasági kasszába,saját költségen terpjárózik,ül kint sok sok éjszakát. Gyönyörűsége is van meg szomorúsága is,és a szomorúsága egyre több lesz.
Tényleg valami okos rendelkezés kell ami mindkét félnek jó,mert az hogy szidják egymást,meg általánosítanak,meg a markukat tartják sokan,az nem vezet jóra hosszu távon .
Válasz #628. hozzászólásra
Nem a terület, hanem a fm számít. A kerítés legdrágább része az egység és az akkumulátor! Átlagosan azt lehet mondani, hogy olyan 600-800Ft/fm költséggel kell kalkulálni. A kerítés alatt folyamatos gyommentességet kell tartani!
Persze ez nem a képen lévő "penge" drót
Válasz #627. hozzászólásra
Maximálisan igazad van, engem is zavarna! Nem egyedi a problémád és aztán az ilyen hozzáállás miatt megy az utálkozás és skatulyáznak be minden vadászatra jogosultat, meg vadászt... Szükség van egy komoly reformra ezen a területen, csak az ellenérdekű lobbit nehéz legyűrni.
A földtulajdonosi közösségek közösképviselőinek a kezében nagy hatalom van, csak nem élnek vele. A jövőben célszerű olyan embert oda megszavazni, aki hajlandó tenni is valamit! A jövő haszonbérleti szerződéseibe bele kell venni, hogy ha a vadászatra jogosultnak x nap lejárt vadkártartozása van, akkor a haszonbérlet megszűnik! Az alkukat és a megegyezéseket mindig foglaljátok magánokiratba legalább (két tanú, stb.)!!!
Válasz #624. hozzászólásra
)
Mennyibe is kerülne egy ilyen kerítés letelepítése mondjuk 1Ha köré?
(Pengésdrót?
Válasz #626. hozzászólásra
Oké igazad van , de engem akkor is zavar (meg még sokakat) , magyaráznak hogy be van írva valami vadásztársasági főkönyvbe ,de 3 éve semmi , majd megint nevet váltanak oszt fújhatom megint .
Válasz #622. hozzászólásra
Értem én a problémádat hidd el, mert nap mint nap ezzel dolgozom....
Az élvefogás is jogosulatlan vadászat (orvvadászat), ami már bűncselekmény. A hazavitt és felnevelgetett őzgida, vadmalac, stb....
A csapda kihelyezése már ráutaló magatartás!!! Félre kell tenni az indulatokat és inkább átgondoltan kell lépni. Fel kell lépni határozottan és jogszerűen a vadkár miatt, de inkább adjunk jól használható és ésszerű tanácsokat, mint olyat amiből a másiknak komoly baja is lehet.
A kár meg nem fizetése nem bűncselekmény, hanem a pofátlanság teteje! Remélem az új jogszabály kidolgozásánál tudunk ebben előrelépni! Rajta vagyunk....
Válasz #623. hozzászólásra
Dámot nem lőnek , és nem is szabad mert az elnök felakarja szaporítani az állományt , úgy lettek be telepítve , no persze vadkár fizetésre nincs keret .
Válasz #618. hozzászólásra
Válasz #620. hozzászólásra
Az emberi haj, rémzsinór (sörösdoboz, szalag, stb..) a múlt. Sajnos ez már nem hatásos és a rémzsinórokkal csak aktív környezetszennyezők leszünk. A dám esetében is csak az elektromos kerítés segíthet, a vegyszeres védelem feneketlen kút, amibe csak a pénzt dobálod...
Sajnos az összes erdősítést, fiatalost bekerítik, mert nem akarnak erdővédelmi bírságot fizetni. A gímszarvas és a dám elsődleges tápláléka a fásszárú lenne, de onnét kiszorítják és megy a mezőgazdaságba. Az erdő rendben a gazda meg kínlódjon. A vadászatra jogosult ha megfeszül sem tud csodát tenni és nem beszélek azokról akik nem is akarnak......
Válasz #621. hozzászólásra
Az élve befogás és elengedés jó tudni , az nem bűncselekmény hogy már 3 éve várom a kiegyezett vadkárom , és csak rágnak , taposnak , és rágnak ?
Válasz #617. hozzászólásra
Az új Btk. szerint ugye bűncselekmény, amiért lehet csücsülni is....
Nem hiszem, hogy ez megéri..............
Válasz #619. hozzászólásra
?
Válasz #618. hozzászólásra
Mester dám és káposzta , haj nem vált be 3 zsákkal lett kiszórva , drót kifeszítve sörös dobozokkal nem vált be ellopták a drótot , actarával permetezés után pár órával zabálja a káposztát torzsáig lerágja , permetezés nélkül meg békén hagyja , de akkor meg túlsók a bogár.
Válasz #616. hozzászólásra
A birkafaggyú alapú szerek hatásosak lehetnek, de nem csodaszerek a gímszarvas esetében. Armacol és Anti-Bissan, de ezeket folyamatosan kellene cserélgetni, mert megszokja a vad. A legjobb megoldás a megfelelő technológiával felállított villanypásztor. Az állattartásban és legeltetésben használtat felejtsük el, az semmit sem ér! A napraforgónál számíthatsz a vaddisznóra is, elég nagy foltokat tud letaposni, letörni. Mindenképpen az elektromos kerítést javaslom! Tudom, hogy nem olcsó, de megtérülő beruházás és a költségek 50%-ára lehet kötelezni a Vadászatra jogosultat (kerítés anyag+építés és karbantartás). Ez ideiglenes kerítésnek számít, amit aztán az éppen vadkárérzékeny kultúra köré lehet felállítani (időben!!!).
Mint a képen is láthatod, működik!
Válasz #611. hozzászólásra
élvefogó nyúlcsapda , aztán a vadász földjén elengeded . ( hát persze )
Válasz #615. hozzászólásra
Szarvas VS. Napraforgó párharcra mit javasolsz?
Válasz #611. hozzászólásra
A mezei nyúl rágás ellen elég hatékony az Anti-Bissan vegyszer, ha jól emlékszem a pusztavámi gazdaboltban forgalmazzák (legalábbis itt a környéken...). Csak önmagában kijuttatható vegyszer, nem keverhető mással. A raschel hálót nem igazán ajánlom, értelmetlen és a természetvédelem oldaláról kaphatsz meg nem érdemelt hideget....., védelmi értéke pont 0.
A képeidet viszont szeretném vadkáros témájú szakirodalomban, illetve előadásokon felhasználni, természetesen a készítő feltüntetésével.
Válasz #611. hozzászólásra
Továbbra is az hogy a nagy értékű kultúrákat be kell keríteni, legalább rasel-hálóval.
Válasz #611. hozzászólásra
A másik, hogy szomjas.
tegyél ki innivalót neki és kevesebb károd lesz.
Ha a vadász nem partner, akkor etesd a nyulakot, hogy ők ne egyenek többet.
Talán itt olvastam, hogy a gipsz az tuti, mert beleköt a patkány gyomrába.