Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD397.3 FtCHF442.87 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Drisa #5344. hozzászólásáraEz elvileg tárcsás direktvető, elég jól néz ki, meg jó nagy tárcsái vannak szerintem nem dúr az be sehol, kérdés, hogy melyik utat választja a paraszt, fentről erőszakkal belenyomni a magot a földbe, vagy előbontani az elevennek és ebbe helyezni a magot.
Válasz Mézga #5319. hozzászólására35-öt mértem már és nem volt full mélységen. De papíron 35. Kukoricában azt hiszem még sosem húztam, egyrészt mert ősszel nem használom, mivel olyankor már nehéz elmunkálni gabona alá,, másrészt pedig olyankor már rendszerint nagyon nedves a talaj és nem lehet levenni a hengerét.
Válasz Hús Futár #5336. hozzászólására évi 2-300ha vetésre jó mindegyik(azért török-olasz nem),jó lenne egy műszer a szóróhoz-vetőgéphez,ezért a kverni(kubu) felé hajlok
Válasz cimbike. #5325. hozzászólásáraSzerintem laposon egy jó 250, 280as símán húzná, én 217lóval viszem a 6méterest.
tempót diktálva meg minél nagyobbat neki!
Válasz Kolláth Tamás #5322. hozzászólásáraA kapa ugyanaz, annyi hogy az újabb sprinterek kaparúgói máshogy néznek ki, csakúgy mint a grúbereknél is.
160as gép kell elé szerintem, de ha 250van az se baj,majd húzza 18al oszt halad
Válasz szanberg #5318. hozzászólásáraNekem a kockerling szimpibb, de ez is tetszik, csak az ultimának keskenyebb a kapája, így kevésbé bolygatja a talajt, kevésbé galancsinolhat.
Válasz cimbike. #5315. hozzászólásáraLehetne gyártani valami sekély nyitót rá amúgy, de ezek gyárilat direktvető gépek illetve mulcs vető gépek csökkentett művelésű környezetbe.
Olvastad az Axiál/claas egyik cikkét? Kazakhsztánban 62.000hektáros cégnél Sprinterekkel vetnek direktbe nehéz agyag talajokon, pár napjuk an elvetni mert mindössze 100nap a tenyészidő, ezekkel a gépekkel meg gyorsan prímán tudnak dolgozni.
Nem az a direktvető technológia, hogy felülről erővel belepaszírozzuk a magot, hanem elébont, felső talajréteget megműveli, ezáltal elvágja a kapillárisokat hajszálcsövességet így nedvességet takarít meg mert kb. 100mm a csapadék egy évre és ebből kell kihozni valamit nekik.
Lényegében ez már egyfajta Striptill eszköz, mert a vetősávoknak eléművel.
Válasz Mézga #5316. hozzászólásáraGondolom attól függ h milyen a homok. De kiemelhető, így csökken a talajnyomás és akk nem dúr be..........gondolom. De nem próbáltam.
Válasz mtz1221 #5313. hozzászólására3sorban 24kapa van a 6méteren, szóval 25centi a kapaosztás, de egy gerendelyen a 3sor végett ugye 75centi, így jó nagy az átömlési keresztmetszete.
Szóval a 25centinkénti kapák két oldalra fújják a magot be a föld alá, kb 7-7centi szélességben kétfelé, a csúszótalp ilyen széles egy kapán ami mögé-alá fújja a magot, ez húz egy stabil vetőpadot a magoknak, erre szóródik rá, majd oszlatja felettük a talajt a magtakaró rúgó sor és tapossa rá a földet hátul a tömörítő keréksor. Középre be-be pattog egykét szem a bontócsúcs nyomába is főleg a száraz rögben de a magok 95%-a megy bele a sávokba, így szépen látszik, hogy csíkos sávos a vetés. Nem sora van hanem sávja.
Válasz szanberg #5311. hozzászólásáraHány centi a CO-dnak a sortávolsága?Szóval a szárak hány centire vannak egymástól,meg a kápák milyen szélesek rajtuk?
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraPont ilyenen agyalok én is,ebben az esős őszben nagyon szenvedtünk a tárcsással.Csak én arra gondoltam hogy a kombináttora feldobni a magtartályt,a csöveket meg csak lelógatni az elején a levegőbe.Mástól is kérdezem,életképes lenne ?
Válasz otis #5309. hozzászólásáraMajd készítek fotót a kelésekről csak nemvolt eddig időm, most meg pár napja eljött amit tudtam, hogy eljön, egyszerűen szétpattant a Nissanom bal első féltengelye, igaz úgy recsegett már egy féléve, hogy ihajj, ha nem esik ennyi eső ősszel akkor kihúzta volna még a szezont de ezt már nem bírta, így feladta hehe
Válasz otis #5309. hozzászólásáraIdén csak extrém körülmények között tudtam húzni.
Először fej nagyságú csonttá száradt rögben, később pedig már csak sárban.
Volt egy tábla amit szóróval toltam el, mert domb az egész és a domb alja körbe ollyan mélyen lágy volt, hogy a szórós traki is táncolt rajta, onnan hirtelen kaptató felfelé, nemtudom hogy egy nagy hevederes is elhúzta volna e ebből a malajból a vetőgépet, egyébként a domb felső része az jól vethető lett volna. Így beszórtam és a kongskilde kombinátoron felemeltük koppra a kis habverő hengereket hogy éppen a föld felett volt, talán nagyobb rögöket vagy hanntokat megskalpolt de nem dolgozott így nem is tapadt be nagyon és belett vele keverve, a nagytraki padlógázon elment a lágyban is a függesztett könnyű kombival.
Egyébként sárban aztmondják az Ultima a legjobb vetőgép, el is hiszem, de tényleg amit leműveltünk ezzel a CO-val azt ha nem látom, ha nem én húzom nem hiszem el, normálabb vagy száraz körülmények között meg szerintem ennek sokkal komolyabb kaparendszere van mint a köckerlingnek, ez a sávos szórva vetés nagyon jó történet, szépen is néz ki meg olyan jó térállásban vannak a magok, hogy ha azt egy tárcsa által vágott pár mm keskeny vágatba szórod ott mag magot ér, ittmeg távolság van az ugyanannyi kiszórt szemek között, plusz ha van egy gyengébb művelésed akkor is a bontócsúcs vagy 10centivel alárobbant a gyökérzónának, sokszor ha csak tárcsázgatok keményben nem tudsz ennyire lemenni, itt meg nincs kecmec ha kiveszed a mélységhatárolónál a klipszet ez oda meg le ameddig szabályzod. Sajnos nemtudtam kipróbálni a szója tarlóban direktbe pedig nagyon ki akartam csak amelyikbe búza került ott pont nemtudtam szecskázni(utólag láttam meg, hogy egy elhajlott terelőlemezbe akadt a vizes szójaszár és torlódott az anyag) így renden összehúzta volna. Egyébként letárcsáztuk és adtam neki egy szöget vetéskor így a kicsit megvágott rendet már nem húzta össze egyszersem, pedig 4+ tonnás szóják voltak méter feletti szárakkal.
Ez egy olyan gép mint a rotadisc volt, legtöbben óva intettek tőle, hogy nemjó az mert annak sem volt jó meg ennek sem meg izé meg hozé, aztán csak olyan mondott ilyet aki sosem látta de biztos nem próbálta az eszközt vagy ha mégis akkor hülye volt hozzá, mert a leg széleskörűbben használható gépek és a legjobb munkájuk van, meg olyanokat meglehet vele csinálni amit a legtöbb mással nem.
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraAttól függően hogy milyen talajokon gazdálkodsz még jó is lehet, de csak akkor, ha olyan talajt tudsz neki csinálni, ami kombinátorozható. Szerintem ahova a Lajta nem teszi bele, oda a kombinátor se biztos hogy jó választás. Ahhoz erősebb kapák kellenek, mert elpattog a föld tetején.
Válasz otis #5302. hozzászólásáraAz Ultima legtovább használható ilyen malajban, de én is ollyan sarakba vetettem a CO6-al, hogy aki látta volna nem hitt volna a szemének, most is gyönyörű búza van benne, megszólal!
Megintcsak azt mondom, vetőkultinak nincsen párja!
(csak egy másik vetőkulti)
Sziasztok.Már egy ideje olvasgatom a topicot, és felkeltette az érdeklődésemet ez a vetőkultis téma.Idén vettem egy Lajtát mert gyorsan kellett valami, de beragad, nem megy bele stb. Szóval jövőre már más a terv.Láttam a Köckerlingnek volt egy könnyű kis vetőkultija, Triathlon elnevezéssel. Kombinátor jellegű rugóskapák voltak rajta, mondhatjuk akár ,,vetőkombinátornak" is.Nekem van egy 2,2-s kombinátorom duplarugós kapákkal, meg elfekvőbe egy sup 15-ös román vetőgépecském.Ezeket házasítanám össze, ha életképes lenne a dolog. Össz 32 hektáron turkálok, úgyhogy nagyobb beruházások kilőve.Mi erről a véleményetek?
8249 hozzászólás
Válasz Mf-es? #5348. hozzászólásáraez jó kérdés, mivel hazai környezetben nem kapható
Válasz JOSEY #5347. hozzászólásáraMi pénz egy ilyen kapa?
Válasz Drisa #5344. hozzászólására
szép darab
Válasz Drisa #5344. hozzászólásáraEz elvileg tárcsás direktvető, elég jól néz ki, meg jó nagy tárcsái vannak szerintem nem dúr az be sehol, kérdés, hogy melyik utat választja a paraszt, fentről erőszakkal belenyomni a magot a földbe, vagy előbontani az elevennek és ebbe helyezni a magot.
Horsch Avatar SD
Ez milyen lehet? Agro mashon lesz először kiállítva, mennyire lehet alkalmas szármaradványos területen vetésre...
Válasz cimbike. #5341. hozzászólásáranálunk a gumihenger nem probléma
Válasz *** HM *** #5340. hozzászólásáravan annak, aki el nem issza! no és még amiről nem tudsz
Válasz Mézga #5319. hozzászólására35-öt mértem már és nem volt full mélységen. De papíron 35. Kukoricában azt hiszem még sosem húztam, egyrészt mert ősszel nem használom, mivel olyankor már nehéz elmunkálni gabona alá,, másrészt pedig olyankor már rendszerint nagyon nedves a talaj és nem lehet levenni a hengerét.
Válasz Mézga #5316. hozzászólásáraHallod a 8 év alatt az mtz től a xymilcsis topdownig jól föl vakaróztál e
Válasz bobo77 #5320. hozzászólásáraA mi vetéseink így néznek ki.
Válasz Claaastra #5337. hozzászólásáraKverni szóróval dolgozok a cégnél ,szerintem szupi
Válasz Hús Futár #5336. hozzászólására évi 2-300ha vetésre jó mindegyik(azért török-olasz nem),jó lenne egy műszer a szóróhoz-vetőgéphez,ezért a kverni(kubu) felé hajlok
Válasz Claaastra #5335. hozzászólásárabocsánat azt hittem konkrét tipus van már porondon
Válasz Hús Futár #5334. hozzászólásárakét céggel tárgyaltam az AX és két K,műtrágyaszóró és vetőgép egyszerre, idáig az egyik a nyerő
Válasz Claaastra #5333. hozzászólásáraÉs szabad tudni mi lesz helyette ?
Válasz apuci #5332. hozzászólásáranem sürgős nekem se ,beszámítanák de hátha valaki jól jár vele
Válasz Claaastra #5331. hozzászólásáraOké, ha nem holnap akkor a napokban
Válasz apuci #5330. hozzászólásáraHívj fel holnap,elmondom,és persze képet is küldök
Válasz Claaastra #5329. hozzászólásáraGabi képet árat meg többet lehetne
tudni róla?
Eladó lesz egy 2004-es Kuhn Maxima,ha valakit érdekel
Válasz cimbike. #5325. hozzászólásáraA közelben az MT765 van előtte.
Válasz cimbike. #5325. hozzászólásáraSzerintem laposon egy jó 250, 280as símán húzná, én 217lóval viszem a 6méterest.
tempót diktálva meg minél nagyobbat neki!
Válasz szanberg #5324. hozzászólására
Válasz szanberg #5324. hozzászólására9-eshez mekkora kellene?
Válasz Kolláth Tamás #5322. hozzászólásáraA kapa ugyanaz, annyi hogy az újabb sprinterek kaparúgói máshogy néznek ki, csakúgy mint a grúbereknél is.
160as gép kell elé szerintem, de ha 250van az se baj,majd húzza 18al oszt halad
A 4 méteres co-nak mennyi a vonóerő igénye? Mi a külömbség a co és a sprinter kapái között?
A 4 méteres co-nak mennyi a vonóerő igénye? Mi a külömbség a co és a sprinter kapái között?
Válasz szanberg #5318. hozzászólásáraNekem a kockerling szimpibb, de ez is tetszik, csak az ultimának keskenyebb a kapája, így kevésbé bolygatja a talajt, kevésbé galancsinolhat.
Válasz szanberg #5311. hozzászólásáraVárjuk a képeket a vetésekről
Válasz cimbike. #5317. hozzászólásáraamazone centaurnak mekkora a munkamélysége? kukorica tarlóba hogy viselkedik?
Válasz cimbike. #5315. hozzászólásáraLehetne gyártani valami sekély nyitót rá amúgy, de ezek gyárilat direktvető gépek illetve mulcs vető gépek csökkentett művelésű környezetbe.
Olvastad az Axiál/claas egyik cikkét? Kazakhsztánban 62.000hektáros cégnél Sprinterekkel vetnek direktbe nehéz agyag talajokon, pár napjuk an elvetni mert mindössze 100nap a tenyészidő, ezekkel a gépekkel meg gyorsan prímán tudnak dolgozni.
Nem az a direktvető technológia, hogy felülről erővel belepaszírozzuk a magot, hanem elébont, felső talajréteget megműveli, ezáltal elvágja a kapillárisokat hajszálcsövességet így nedvességet takarít meg mert kb. 100mm a csapadék egy évre és ebből kell kihozni valamit nekik.
Lényegében ez már egyfajta Striptill eszköz, mert a vetősávoknak eléművel.
Válasz Mézga #5316. hozzászólásáraGondolom attól függ h milyen a homok. De kiemelhető, így csökken a talajnyomás és akk nem dúr be..........gondolom. De nem próbáltam.
Válasz cimbike. #5315. hozzászólásáraa top down hengere mit csinál homokban?
Válasz szanberg #5314. hozzászólására
Én azt a bontócsúcsot nem eröltetném, főleg vizes talajon nem.
Válasz mtz1221 #5313. hozzászólására3sorban 24kapa van a 6méteren, szóval 25centi a kapaosztás, de egy gerendelyen a 3sor végett ugye 75centi, így jó nagy az átömlési keresztmetszete.
Szóval a 25centinkénti kapák két oldalra fújják a magot be a föld alá, kb 7-7centi szélességben kétfelé, a csúszótalp ilyen széles egy kapán ami mögé-alá fújja a magot, ez húz egy stabil vetőpadot a magoknak, erre szóródik rá, majd oszlatja felettük a talajt a magtakaró rúgó sor és tapossa rá a földet hátul a tömörítő keréksor. Középre be-be pattog egykét szem a bontócsúcs nyomába is főleg a száraz rögben de a magok 95%-a megy bele a sávokba, így szépen látszik, hogy csíkos sávos a vetés. Nem sora van hanem sávja.
Válasz szanberg #5311. hozzászólásáraHány centi a CO-dnak a sortávolsága?Szóval a szárak hány centire vannak egymástól,meg a kápák milyen szélesek rajtuk?
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraPont ilyenen agyalok én is,ebben az esős őszben nagyon szenvedtünk a tárcsással.Csak én arra gondoltam hogy a kombináttora feldobni a magtartályt,a csöveket meg csak lelógatni az elején a levegőbe.Mástól is kérdezem,életképes lenne ?
Válasz otis #5309. hozzászólásáraMajd készítek fotót a kelésekről csak nemvolt eddig időm, most meg pár napja eljött amit tudtam, hogy eljön, egyszerűen szétpattant a Nissanom bal első féltengelye, igaz úgy recsegett már egy féléve, hogy ihajj, ha nem esik ennyi eső ősszel akkor kihúzta volna még a szezont de ezt már nem bírta, így feladta hehe
Válasz otis #5309. hozzászólásáraIdén csak extrém körülmények között tudtam húzni.
Először fej nagyságú csonttá száradt rögben, később pedig már csak sárban.
Volt egy tábla amit szóróval toltam el, mert domb az egész és a domb alja körbe ollyan mélyen lágy volt, hogy a szórós traki is táncolt rajta, onnan hirtelen kaptató felfelé, nemtudom hogy egy nagy hevederes is elhúzta volna e ebből a malajból a vetőgépet, egyébként a domb felső része az jól vethető lett volna. Így beszórtam és a kongskilde kombinátoron felemeltük koppra a kis habverő hengereket hogy éppen a föld felett volt, talán nagyobb rögöket vagy hanntokat megskalpolt de nem dolgozott így nem is tapadt be nagyon és belett vele keverve, a nagytraki padlógázon elment a lágyban is a függesztett könnyű kombival.
Egyébként sárban aztmondják az Ultima a legjobb vetőgép, el is hiszem, de tényleg amit leműveltünk ezzel a CO-val azt ha nem látom, ha nem én húzom nem hiszem el, normálabb vagy száraz körülmények között meg szerintem ennek sokkal komolyabb kaparendszere van mint a köckerlingnek, ez a sávos szórva vetés nagyon jó történet, szépen is néz ki meg olyan jó térállásban vannak a magok, hogy ha azt egy tárcsa által vágott pár mm keskeny vágatba szórod ott mag magot ér, ittmeg távolság van az ugyanannyi kiszórt szemek között, plusz ha van egy gyengébb művelésed akkor is a bontócsúcs vagy 10centivel alárobbant a gyökérzónának, sokszor ha csak tárcsázgatok keményben nem tudsz ennyire lemenni, itt meg nincs kecmec ha kiveszed a mélységhatárolónál a klipszet ez oda meg le ameddig szabályzod. Sajnos nemtudtam kipróbálni a szója tarlóban direktbe pedig nagyon ki akartam csak amelyikbe búza került ott pont nemtudtam szecskázni(utólag láttam meg, hogy egy elhajlott terelőlemezbe akadt a vizes szójaszár és torlódott az anyag) így renden összehúzta volna. Egyébként letárcsáztuk és adtam neki egy szöget vetéskor így a kicsit megvágott rendet már nem húzta össze egyszersem, pedig 4+ tonnás szóják voltak méter feletti szárakkal.
Ez egy olyan gép mint a rotadisc volt, legtöbben óva intettek tőle, hogy nemjó az mert annak sem volt jó meg ennek sem meg izé meg hozé, aztán csak olyan mondott ilyet aki sosem látta de biztos nem próbálta az eszközt vagy ha mégis akkor hülye volt hozzá, mert a leg széleskörűbben használható gépek és a legjobb munkájuk van, meg olyanokat meglehet vele csinálni amit a legtöbb mással nem.
Válasz szanberg #5307. hozzászólásáraEnnek örülök, bár szívesen megnéztem volna munka közben is extrém körülmények között.
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraAttól függően hogy milyen talajokon gazdálkodsz még jó is lehet, de csak akkor, ha olyan talajt tudsz neki csinálni, ami kombinátorozható. Szerintem ahova a Lajta nem teszi bele, oda a kombinátor se biztos hogy jó választás. Ahhoz erősebb kapák kellenek, mert elpattog a föld tetején.
Válasz otis #5305. hozzászólásáraMár régen, a vége is kivan kelve
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraÖsszehúzza a kukorica szárat.
Válasz szanberg #5304. hozzászólásáraVégeztél már a vetéssel?
Válasz otis #5302. hozzászólásáraAz Ultima legtovább használható ilyen malajban, de én is ollyan sarakba vetettem a CO6-al, hogy aki látta volna nem hitt volna a szemének, most is gyönyörű búza van benne, megszólal!
Megintcsak azt mondom, vetőkultinak nincsen párja!
(csak egy másik vetőkulti)
Sziasztok.Már egy ideje olvasgatom a topicot, és felkeltette az érdeklődésemet ez a vetőkultis téma.Idén vettem egy Lajtát mert gyorsan kellett valami, de beragad, nem megy bele stb. Szóval jövőre már más a terv.Láttam a Köckerlingnek volt egy könnyű kis vetőkultija, Triathlon elnevezéssel. Kombinátor jellegű rugóskapák voltak rajta, mondhatjuk akár ,,vetőkombinátornak" is.Nekem van egy 2,2-s kombinátorom duplarugós kapákkal, meg elfekvőbe egy sup 15-ös román vetőgépecském.Ezeket házasítanám össze, ha életképes lenne a dolog. Össz 32 hektáron turkálok, úgyhogy nagyobb beruházások kilőve.Mi erről a véleményetek?
Ebben a vizes, helyenként már már saras állapotban vajon használható lenne a CO a Sprinter vagy az Ultima?
Válasz Vadmalac #5300. hozzászólásáraKöszönöm!
Azért még körbejárom a témát.
Válasz Sunseed #5299. hozzászólásáraInkább nem írom le még egyszer!
A #4751-es hozzászólást olvasd el!