Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak597 FtEUR393.39 FtUSD355.62 FtCHF418.41 FtGBP466.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz hashtag #4581. hozzászólásáraA homokon már 20 éve is csak öntözéssel lehetett termelni. Viszont nem sima gabona növényeket hanem kertészeti kultúrákat éri csak meg. Ezeknél azért van haszon még most is. Viszont ha beszopatnak a kutakkal,hogy nem lehet locsolni vagy megsarcolják akkor érdekes világ lesz. Mart azért itt 15-20 faluban annyi zöldségfélét termelnek aminek a kiesése az áru alapból még a hold tulsó oldaláról is látszana.
Válasz Rabó001 #4578. hozzászólásáraA homokon öntözők nem a megtérülést számolják, hanem az életbennmaradásért küzdenek. Nekik mindegy hogyan meg milyen módon és mennyiért tudja megoldani az öntözést, meg kell neki, különben pafó.
Az említett projekthez visszatérve, szerintem meg kéne próbálni nyomatni a vizet a rendszerben így ahogy van, ha a túlsó végén kijön, akkor lehet vele foglalkozni. Ha van is itt ott veszteség vagy szivárgás akkor se lényeg. Viszont belefogni felújítani, cserélgetni dolgokat vagy béléscsövezni, csak egy irgalmatlan nagy szpás árán lehetne, egy csomó pénzből, aztán meg a végén lehet azt mondja az illetékes katasztrófavédelem vagy vízügyi igazgatóság, hogy basszus mégse jó valamiért, nincsen vízjogi engedély.
Válasz hashtag #4577. hozzászólásáraHogy hol hasznosabb az öntözés az egy érdekes dolog. Nyilván mindenkinek kellene a víz, és a legjobb lenne ha természetesen leesne a kellő mennyiség, optimális eloszlásban (persze ilyen se lenne, mert valakinek mindig lenne lekaszált takarmánya). Na de ugye természetesen nincs elég, az öntözés meg nem egyszerű és költséges is. Az biztos hogy az egész ország termőterületét öntözhetővé tenni még elméletileg se nagyon lehetne.
Ahol könnyű talajvizet nyerni ott abból jobb öntözni, ahol nem, ott a felszíni vízből való öntözést kéne kialakítani. Felszíni vízből még macerásabb, nagyobb munka, több pénz, azt valakinek bele kellene tenni, ha az állam tenné annak örülnének azok akiknek a területét érintené, a többi meg kb. azt mondaná "nekik miért és nekünk miért nem? "
Ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy a kvázi homoksivatagban (ahol nehéz vizet szerezni és rosszul hasznosul) kellene erőltetni az öntözést és a vízigényes növények termesztését. Szerintem egy jobb föld öntözése és intenzív használata esetén az öntözésre fordított összeg előbb megtérül.
Az utolsó mondatodhoz: vízzárónak gondolhatod, lehet hogy úgy is van. Szerintem nálunk a kavics fölött van agyag, ha visszaemlékszek mikor fúrtunk, bár az nem most volt, de az alatta lévő kavicsból dől a víz, 6-10m mély kutakból, és az talajvíz.
Válasz csuti0 #4575. hozzászólásáraJó oké. Van ilyen hely. Ahol 3 méteren végtelen talajvíz jön a sóderágyból. De te is érzed, hogy nem ezek azok a helyek, ahol alapvetően az öntözésre szorulnak, vagy eleve, ez kb a szántó területek 5%-a. De igen, van ilyen. Ahol meg 60 centin már tömör agyag réteg van, azt én már vízzárónak gondolom, tehát..
Válasz csuti0 #4575. hozzászólásáraNa erről beszélek! Vannak ilyen szerencsés helyek. Ahol meg még a fold is kiváló. Szinte a kukorica hajszalgyokerei le tudnak menni a talajvizig. Valamelyik talajtanos előadáson is mondta a prof a gödörben.
Tudom hogy mindenki magából indul ki, de nem csak az van. Nyilván akinél nem ilyen, az nem sokra megy vele. És van ahol már két faluval arrébb se ilyen egyszerű vizet nyerni.
Válasz hashtag #4573. hozzászólásáraSzia!
Ez egy érdekes dolog,folyók mentén, vagy valamikori folyómedrekben a sóderágyból bizony az első vízzáró réteget nem kell elérni,és 50 m mély sem kell,hogy legyen a kút. Nálunk 4-5m-en már sóder van és felesleges 12m-nél mélyebb kutat fúrni,5 méter sóderból már 300 as kút,simán ad percenként egy köbmétert. Sóder alatt van valahol az első vízzáró réteg.
Üdv.: Csuti
Válasz hashtag #4573. hozzászólásáraDehogynem. Vannak helyek ahol van elég talajvíz, és közel is van. 10 méteres kútról megy 2db nagy Bauer, kb.3 méter mélyen van a vízszint a kútban.
Válasz Rabó001 #4570. hozzászólásáraSzerintem “talajvíz” kútból nem fogsz szántőföldi öntözést csinálni, szóval eleve kiestél a könnyített rendszerből. Kell a mélység, meg a mélykúti szivattyú
Válasz wagner csoport #4571. hozzászólásáraNa de te még az előző szabály szerint kezdtél bele, gondolom én.
Milyen öntözőtelep, úgy értem szakmailag? Pályázat is van benne?
Válasz Rabó001 #4570. hozzászólásáraÉn most csinálok öntözőtelepet, amihez fúrott kút fogja szolgáltatni a vizet, lesz víztározó, stb., a kutat NFK engedélyezte.
Válasz wagner csoport #4569. hozzászólásáraHát, szerintem nem. Kutat nem kell minden esetben engedélyeztetni. Rövid kutatást végeztem.
2024. 01. 01. előtt létesített kutak fennmaradásának engedélyezése, öntözés és állattartás esetén, kockázatmentes vízkészletvédelmi besorolású területen, talajvízkút* esetén nincs teendő.
Ugyanez az eset 2024.01.01.után: Új kutak létesítésének engedélyezése, bejelentés NFK** felé.
A csillagozás általam történt:
*talajvízkút: ha a létesítmény nem haladja meg az 50 métert, nem éri el az első vízzáró réteget.
**nemtudom hogy ez a bejelentés mit takar.
Tehát a kút megvan. És akkor tovább nem nagyon mentem. Az NFK honlapján öntözés alatt csak az öntözési közösség alapításokat tolja. Illetve a NAK honlapján van szintén egy összefoglaló táblázat, de abban meg csak az egyszerűsített öntözési vízhasználat,a rendkívüli öntözési célú vízhasználat, valamint a szennyvízöntözésről van szó. Mondjuk az első kettő akár elég is lehet. NAK Öntözés-fogalmak
Válasz Rabó001 #4567. hozzászólásáraNyilván a mezőgazdaságilag értelmezhető kutakat kell engedélyezni, megfelelő mélység, átmérő, vízhozam, éves engedélyezett fogyasztás, stb.
Válasz hashtag #4563. hozzászólásáraA gyár azt mondta ok!
A jegyző azt se tudja miről van szó.!
A lényeg hogy gazdaságunk 101 ha-on működik jelenleg, és ennek legalább 35%-án szeretnénk visszatérni a zöldség növ/borsó/olajtök termesztésre.
Ezzel kell foglalkozni mert itt sem röv, sem hossz. Távon nem biztos a gabona termesztés biztonsága.
Cs.g ként ezt látom tapasztalom. Ezzel a jó képpel kivánok, eredményes aratást mindenkinek!
Válasz wagner csoport #4566. hozzászólásáraNem minden esetben kell. Most csak röviden tudok írni és fejből, de nem. Kockázatmentes területen, ha nincs 50 m, stb. akkor nem kell.
Válasz wagner csoport #4564. hozzászólásáraTényleg, most hogy van az öntözés engedély része? Mert kútnál ugye most az új törvény szerint nem kell engedély, kedvező esetben (2024.01.01. előtt fúrt kút, stb).
Válasz Josku #4562. hozzászólásáraJogilag nem is akarod rendezni a dolgot?? Ugye ha öntözöl, jelölni kell a területalapú igénylésnél az adott parcellánál, viszont ahhoz vízjogi engedély kell, mert szinte biztos, hogy ellenőrizni fogják, legalábbis ezt mondta a nak szakmai igazgatója, műholdról már minden látszik.
Egy már betemetett szervíz akna, itt épp a h.vadásztársaság készített belőle vad itatót.
Alant egy még meglévő, benne a szerelvények.
Az aknák 400 m. Enként vannak .
A parcellánk végében természetesen nincs, úgyhogy oda ásunk egyet.
Mindent elterveztem.
A legmodernebb technikát vetem be, kezdjük a weimár markolós gödör ásással!
Válasz hashtagtiltas #4559. hozzászólásáraEz még technikailag is a kivitelezhetetlen kategória. Egy átemelő aknás szennyvíz továbbító rendszer, volt valamikor, az elmondása alapján.
Ha öntözni akar akkor máshonnan kell vizet szereznie.
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraKérdés, hogy hogy tervezed ezt a drótköteles belehúzást. Szakaszonként? Gondolom valami gumicsőre gondoltál, mert nagyobb átmérőjű műanyagcsöveket nem tudsz csak úgy belehúzni, hacsak nem ásol egy bazinagy aknát ahol adagolod befelé az anyagot. Meghàt ugye 1600 méterre a 110-es csövet szerintem el kell felejteni, főleg ha 11 hektárt akarsz öntözni ott, nem pedig kettőt. A kezdésnél olyan nyomást kéne csinálnod, hogy el se hiszed. Szóval kéne némi átmérő is, az meg valami fix csőelemekből szokott megvalósulni. Szerintem beszélj egy öntözős céggel, aztán egy szakemberrel gyorsan tisztába tudjàtok tenni a témát, hogy van-e értelme egyáltalán foglalkozni vele. Szerintem a jogi dolgok miatt eleve rohadt bonyolult lenne, ha egyáltalán. Műszaki ellenőr tervező legyen a talpán, aki eleve elvállalja az ügyet, meg a nevét adja utána hozzá. Teljesen megértem, hogy kézenfekvő, meg logikus lenne a projekt, főleg ha tényleg ottvan az ember orra előtt. Viszont kb csak akkor lenne reálisan hasznàlható az egész, ha a meglévő csövet használnàd. Ha olyan anyagból van, talán még ma is egyben van. Akkor lenne átmérőd is, nem kéne nagy nyomás sem. Az aknákat vagy miket kellene csak levakítani, aztán hagymenjen. Nyilván, ha a tulaj estleg meg is engedi hogy használd, azt se fogja ingyen megtenni.
Kitartást kívánok!
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraa földhivatali vonalak hibahatáráról sokat mesélnek, nem hiszem, hogy ezekről készült felmérés, vagy az elérhető. bár ha pár akna látszik, akkor azért nem nagy dolog köztük egyenes vonalat rajzolni, valszeg akik építették nem voltak hülyék.
nagy kérdés, hogy ez kié, és aki szerint az övé, az mit mond rá? meg a földek tulajdoni lapjén látszik ez? rajta van valami vezetékjog vagy valami?
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraPénteken fotózok egy betemetetlen aknát, azt fel is rakom.
De úgy terveztem mindent ahogy leírtad, a trakival drótkötéllel belehúzom a béléscsövet, de csak kamerázás után.
Földhivatalnál minden cső rajta van a térképen, még olyanok is amikről nem is gondoltam volna hogy ott van.
Apropó pályázatok, az elmúlt 13 évben 4 sikertelen pályázatunk volt, én így aztán magasról.. mindent magam intézek, én vagyok az antiprecizíós gazda.
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraazt mondják, hogy 2,5 m/s vízsebességig viselhető a veszteség, vagyis taláb ez a max sebesség, amire a csőátmérőt méretezni illik. de ezt van aki jobban tudja biztosan.
Válasz Josku #4554. hozzászólásárajó ötlet, érdemes megnézni, ha már ott van. csővizsgálat
de ha aknák be vannak temetve, akkor hol lehetne kamerát bedugni? vagy nem mindegyik van betemetve?
és azt honnan lehet tudni, hogy hol voltak pontosan azt aknák? hol kéne ásni?
úgy vizsgálnak egyébkétn vízzáróságot, hogy feltöltik a rendszert vízzel, és nézik, hogy mennyi szivárog ki belőle. ha ismersz két szomszádos akna helyét, vagy kettő megvan, dugózd le valahogy a csövet, és töltsd fel vízzel, aztán nézd napok múlva, hogy mennyi matrad meg. sőt, figyeld azt is, hogy mennyi megy bele, azt ki tudod számolni, hogy elvileg mennyinek kéne belemennie, és ha attól kevesebb vagy több, akkor ugye vagy tele van földdel, vagy kilyukadt valahol, és ömlik belőle.
azt írtad, hogy milyen messze vannak egymástól az aknálk? ezek több száz méter, vagy 50-100? szeirntem 50-100 méteres közbe ha tiszták a csövek, lehene báláscsövet beledugni, 5-7 hektárt öntözni nem kell túl sok víz, nem kell 110es csőben gondolkodni, számold ki, mennyi víz kéne, az milyen átmérőben megy viselhető veszteséggel, és hogy annak mekkora a hajlítási sugara, és... csőgörények is belemennek a csőbe, tudom, azt fújatják, de ha az átmegy, akkor egy cső is átmehet. a távolságok a lényegesek szerintem. meg ha nincs tlejesen összeomolva, át lehet azt csőgörnyezni, át lehet küldeni egy madzagot, és húzni is lehet a csövet, ha meg elakad valahol, akkor ott megásni.
de jó ötlet, ha működik, nyilván sokkal egyszerűbb ezen átvezetni egy béléscsövet, mint megásni 1600 m árkot, ami nyilván nem tetszik azoknak a parasztoknak, joggal.
vízjogihoz mellékkörplmény, hogy a csövet hogy fekteted, senkit nem érdekel ott, hogy te ebbe dugod bele, ha ennek a tulajdonosa megengedi.
kérdezték, hogy ez a csővezeték a tulajdoni lapokon rajta van valamifdéle szolgalmi jog formájában?
Nekem ebből az öntöző csatornából kellene kivennem a vizet, és innen az első 900, a második, 1400, a harmadik 1600 méterre lévő 5-7-11 ha os táblákat kellene öntöznöm, a régi szenyvízcső használatával.
Gond még az is hogy itt csak nekem vannak ilyen világmegváltó terveim, mivel nem maradt már a községben rajtam kívűl csak 2 főállású gazda, 50 és 100 ha közt. A többit elvitte egy narancsos csávó, kb 2200 ha. Így a megmaradtak küzdenek a spec növényekkel amik pedig öntözés igényesek.
Válasz Rabó001 #4550. hozzászólásáraElhagyott szenyvíz rendszer, 23 éve nem üzemel, a sörgyár szenyvízét vitte egy ülepítőbe. Az üveget és minden főzet után az üstöket mosták vele.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólására60 hektáron volt vagy 120 db párologtató, ülepítő medence, belement a dzsuva, mikor ugygondolták hogy már elég sokat "pihent", megfordították a rendszerben az irányt és visszavitték a határba, és bizonyos táblákat öntöztek vele, az iszapot meg dózerral kitolták és szóróval kiszorták.
Sokáig ment ez, ki is nyírtak itt vele pár száz ha-t.
Abba a szenylében minden vólt, csak sugárzó anyag nem.
Badarság lenne azt mondani hogy e miatt nem iszom borsodit, mert 2000-ig minden más sörgyár, sőt keletebre ma is ugyan ezt a technikát használja.
Válasz Josku #4548. hozzászólásáraAkkor én azt mondom neked, ez felejtős, vagy szinte lehetetlen, ha meg is oldható, akkor jó hosszú mizéria lehet, eleve, hogy lenne az a tied idővel, ami jelenleg senkié? Nem hiszem, hogy ilyenre kapnál vízjogi engedélyt.
Ha öntözni akarsz, akkor meg kell terveztetni egy új rendszert a megfelelő műszaki paraméterekkel, egy olyan rendszert, ami a te igényeidre van szabva. Csak csipkedned kell magad, mert októberig van nyitva a pályázat, és ahhoz már kell az érvényes vízjogi engedély, necces, de nem lehetetlen.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólásáraAkkor ez szennyvíz rendszer volt, szakaszonként átemelő szivattyukkal? Ilyesmi a falunkban lévő szennyvíz rendszer is, két átemelő szivattyú (akna) közötti szakaszon lejt a cső. Így megy át a másik faluban lévő tisztító telepre is. Ha ilyenről van szó akkor duplán felejtsd el az egészet!
Én elsőre elhagyott öntöző rendszerre gondoltam. Tehát hogy föld alatt lévő
csövek amiről mondjuk 80 méterenként jön fel a hidrans a föld fölé. Az még járható lenne ha egy ilyen elhagyott rendszernek egy szakasza, mondjuk 6db hidrans a te földedbe esik, akkor azt rendbe tenni, leválasztani a gerincről és saját szivattyúval megtáplálni, és akkor nem kellene csöveket pakolni, csak racsatlakozni a saját hidransodra.
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraEz alapján egyszerűbb és jobban jársz új cső lerakással, oda ahova akarod, olyat amilyen kell, leágazásokkal, szerelvényekkel, persze ez nem két fillér, de ez alapján ennek a régi valaminek a hasznosítása se egyszerű se nem olcsó. Meg olyan hosszan béléscsövet? Szerintem már önmagában az felejtős. Ha tényleg 72-ben csinálták az jó eséllyel eternit cső, az mondjuk nem rohad.
Viszont az se egyértelmű amit írsz. Most akkor egy helyre ment, arra a 60 hektáros tározóba? Mert akkor minek a leágazások? Vagy a területed a 60 hektáron belül van?
Válasz wagner csoport #4547. hozzászólásáraSemmilye nincs a gyárnak, úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna.
A só az az egészben, hogy Bőcsnél van egy duzaztó a Hernádon, ami vizet vesz ki és továbbít egy öntöző csatornán Tiszaújváros irányában, és az első ponttól ahol vizet tudnék kivenni ott negyven méterre van ettől a csatornától az a nagy szenyvíz cső!
Gogle maps jól hozza.
Válasz Josku #4543. hozzászólásáraNem egyszerűbb új csövet fektetni? Van pályázat, nem tudom, hogy ez jogilag hogyan oldható meg, mert a vízjogi engedélyhez mindennek rendben kell lenni. Papíron létezik, van azokra a földekre szolgalmi jog bejegyezve, amelyeken keresztül megy?
Csak kéne nekem egy cég aki csőhálózat detektálással foglalkozik, kamerával bele tudnának nézni, mondanának egy szakvélemény, hogy hogyan is tovább.
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a víz aknákat 10 éve betemették, de úgy hogy hogy leszedték a betonfödémet a tetejükről, és bánya meddővel teleöntötték.
Ezt az egyik népszerű hatóságunk rendelte el.
Az aknák természetesen kitisztíthatóak, csak azt nem értem hogy ennek mi értelme volt?!
Válasz Rabó001 #4540. hozzászólásáraBorsodi sörgyár szenyvízét nyomták így ki, tecnológiát váltottak, máshogy csinálják, és a cső háló meg ott van a fökdben.
Válasz medikus #4542. hozzászólásáraEbbe már senki nem táplál semmit, a sörgyárban kva nagy mennyiségben keletkezett szenyvíz, ezt a mocskot az üzem területéről, csőhálozaton vitték ki egy 4 km re létesített 60 hektáros ülepítős szenyvíz lerakóba. Medencékben pihentették, aztán ott egye meg a fene!
98-2000 körűl váltottak tecnológiát, már egyből bele a hernádba, így nem feltűnő.
A szivattyú telepet rátettek a banánhélyra, a csőhálótat viszont ott maradt a földben. Fő ág és leágazások, 700 méterenként egy 5 méter mélységű beton akna, (20db)szakaszoló csapokkal. A cső 4 méter mélyen van, az 1972-es technológia szerinti szabvány szerint. Csak azóta eltelt 50 év. És biztos vagyok benne hogy rohadasnak indult, kivűl is belűl is.
Elérhető távolságban van minden parcellánk, 2 előtt el is megy. És hat az a terv hogy bélés csövet húznék bele, és azzal küldeném a vizet.
Ezt küldetésnek tekintem, ugyan is rá akarok állni az intenzív konzervgyári kúltúrákra.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraFagyhatar alá tettek ezeket, 80-90 centi mélyen, nem 3m mélyre, de ez mellékszál. Nem igazán értem mit akarnál ezzel elérni? Ha ez egy nyomócső , akkor egy rendszer része, volt, valahol beletaplaltak a vizet szivattyukkal.
Kedves Öntözők és Forumtarsak!
A községünk határában a szántóföldünk alatt, van egy 25 éve üzemen kívűli, öntöző cső, 300 mm feletti az átmérője.
Kb 50 éve telepítették. És 3 m. Mélységben fut.
Hogy tudnánk ebbe belenézni, és bele lehetne e tolni egy béléscsövet?
Valaki esetleg hasonló helyzetben?
A nevem Cseri Józset Tamás, és Bőcs községben gazdálkodok.
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraAhogy Dvili írta, hiteles mérőóra kell, és nem elég a gyártómű certifikációja, külön be kell vizsgáltatni. Erről adnak jegyzőkönyvet, amit meg kell őrizni, mert ha elveszted, nem tudják kiadni, akkor új hitelesítési eljárás kell.
Szivattyúra kell felszerelni (esetemben), de nem kell plombálni a kötéseket, sőt, bármikor leakaszthatom a kútról az egészet (nyilván óra nélküli szivattyút is akaszthatok vissza, csak esetleges helyszíni szemlén meg ne bukjak :) )
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáraHitetlenkedve olvastam, amikor a vízi tervezőm közölte, nem kell plomba. Felszerelését víz gáz fűtésszerelő megcsinálhatja, csak erről készíteni kell jegyzőkönyvet. Valójában én fogom felszerelni, ha oda jutok. :) Az engedély már megvan.
4632 hozzászólás
Válasz hashtag #4581. hozzászólásáraA homokon már 20 éve is csak öntözéssel lehetett termelni. Viszont nem sima gabona növényeket hanem kertészeti kultúrákat éri csak meg. Ezeknél azért van haszon még most is. Viszont ha beszopatnak a kutakkal,hogy nem lehet locsolni vagy megsarcolják akkor érdekes világ lesz. Mart azért itt 15-20 faluban annyi zöldségfélét termelnek aminek a kiesése az áru alapból még a hold tulsó oldaláról is látszana.
Válasz Rabó001 #4578. hozzászólásáraA homokon öntözők nem a megtérülést számolják, hanem az életbennmaradásért küzdenek. Nekik mindegy hogyan meg milyen módon és mennyiért tudja megoldani az öntözést, meg kell neki, különben pafó.
Az említett projekthez visszatérve, szerintem meg kéne próbálni nyomatni a vizet a rendszerben így ahogy van, ha a túlsó végén kijön, akkor lehet vele foglalkozni. Ha van is itt ott veszteség vagy szivárgás akkor se lényeg. Viszont belefogni felújítani, cserélgetni dolgokat vagy béléscsövezni, csak egy irgalmatlan nagy szpás árán lehetne, egy csomó pénzből, aztán meg a végén lehet azt mondja az illetékes katasztrófavédelem vagy vízügyi igazgatóság, hogy basszus mégse jó valamiért, nincsen vízjogi engedély.
Válasz Josku #4568. hozzászólásáraIlyen megoldással talán egyszerűbb lenne "újracsövezni", de nem tudom itthon foglalkozik-e ilyesmivel valaki
Válasz Rabó001 #4572. hozzászólásáraKút, víztározó, center pivot. Ez egy próba, ha bejön, és okés, akkor lesz több ilyen beruházás.
Válasz hashtag #4577. hozzászólásáraHogy hol hasznosabb az öntözés az egy érdekes dolog. Nyilván mindenkinek kellene a víz, és a legjobb lenne ha természetesen leesne a kellő mennyiség, optimális eloszlásban (persze ilyen se lenne, mert valakinek mindig lenne lekaszált takarmánya). Na de ugye természetesen nincs elég, az öntözés meg nem egyszerű és költséges is. Az biztos hogy az egész ország termőterületét öntözhetővé tenni még elméletileg se nagyon lehetne.
Ahol könnyű talajvizet nyerni ott abból jobb öntözni, ahol nem, ott a felszíni vízből való öntözést kéne kialakítani. Felszíni vízből még macerásabb, nagyobb munka, több pénz, azt valakinek bele kellene tenni, ha az állam tenné annak örülnének azok akiknek a területét érintené, a többi meg kb. azt mondaná "nekik miért és nekünk miért nem? "
Ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy a kvázi homoksivatagban (ahol nehéz vizet szerezni és rosszul hasznosul) kellene erőltetni az öntözést és a vízigényes növények termesztését. Szerintem egy jobb föld öntözése és intenzív használata esetén az öntözésre fordított összeg előbb megtérül.
Az utolsó mondatodhoz: vízzárónak gondolhatod, lehet hogy úgy is van. Szerintem nálunk a kavics fölött van agyag, ha visszaemlékszek mikor fúrtunk, bár az nem most volt, de az alatta lévő kavicsból dől a víz, 6-10m mély kutakból, és az talajvíz.
Válasz csuti0 #4575. hozzászólásáraJó oké. Van ilyen hely. Ahol 3 méteren végtelen talajvíz jön a sóderágyból. De te is érzed, hogy nem ezek azok a helyek, ahol alapvetően az öntözésre szorulnak, vagy eleve, ez kb a szántó területek 5%-a. De igen, van ilyen. Ahol meg 60 centin már tömör agyag réteg van, azt én már vízzárónak gondolom, tehát..
Válasz csuti0 #4575. hozzászólásáraNa erről beszélek! Vannak ilyen szerencsés helyek. Ahol meg még a fold is kiváló. Szinte a kukorica hajszalgyokerei le tudnak menni a talajvizig. Valamelyik talajtanos előadáson is mondta a prof a gödörben.
Tudom hogy mindenki magából indul ki, de nem csak az van. Nyilván akinél nem ilyen, az nem sokra megy vele. És van ahol már két faluval arrébb se ilyen egyszerű vizet nyerni.
Válasz hashtag #4573. hozzászólásáraSzia!
Ez egy érdekes dolog,folyók mentén, vagy valamikori folyómedrekben a sóderágyból bizony az első vízzáró réteget nem kell elérni,és 50 m mély sem kell,hogy legyen a kút. Nálunk 4-5m-en már sóder van és felesleges 12m-nél mélyebb kutat fúrni,5 méter sóderból már 300 as kút,simán ad percenként egy köbmétert. Sóder alatt van valahol az első vízzáró réteg.
Üdv.: Csuti
Válasz hashtag #4573. hozzászólásáraDehogynem. Vannak helyek ahol van elég talajvíz, és közel is van. 10 méteres kútról megy 2db nagy Bauer, kb.3 méter mélyen van a vízszint a kútban.
Válasz Rabó001 #4570. hozzászólásáraSzerintem “talajvíz” kútból nem fogsz szántőföldi öntözést csinálni, szóval eleve kiestél a könnyített rendszerből. Kell a mélység, meg a mélykúti szivattyú
Válasz wagner csoport #4571. hozzászólásáraNa de te még az előző szabály szerint kezdtél bele, gondolom én.
Milyen öntözőtelep, úgy értem szakmailag? Pályázat is van benne?
Válasz Rabó001 #4570. hozzászólásáraÉn most csinálok öntözőtelepet, amihez fúrott kút fogja szolgáltatni a vizet, lesz víztározó, stb., a kutat NFK engedélyezte.
Válasz wagner csoport #4569. hozzászólásáraHát, szerintem nem. Kutat nem kell minden esetben engedélyeztetni. Rövid kutatást végeztem.
2024. 01. 01. előtt létesített kutak fennmaradásának engedélyezése, öntözés és állattartás esetén, kockázatmentes vízkészletvédelmi besorolású területen, talajvízkút* esetén nincs teendő.
Ugyanez az eset 2024.01.01.után: Új kutak létesítésének engedélyezése, bejelentés NFK** felé.
A csillagozás általam történt:
*talajvízkút: ha a létesítmény nem haladja meg az 50 métert, nem éri el az első vízzáró réteget.
**nemtudom hogy ez a bejelentés mit takar.
Ez az összefoglaló táblázat például a vízkútfúrok egyesületének oldalán van fent, remélem jól illesztettem be a linket.
Magyar Vízkútfúrók Egyesülete táblázat.
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kut-kutamnesztia-kutak-szabalyozasa-65086-001
Tehát a kút megvan. És akkor tovább nem nagyon mentem. Az NFK honlapján öntözés alatt csak az öntözési közösség alapításokat tolja. Illetve a NAK honlapján van szintén egy összefoglaló táblázat, de abban meg csak az egyszerűsített öntözési vízhasználat,a rendkívüli öntözési célú vízhasználat, valamint a szennyvízöntözésről van szó. Mondjuk az első kettő akár elég is lehet.
NAK Öntözés-fogalmak
Válasz Rabó001 #4567. hozzászólásáraNyilván a mezőgazdaságilag értelmezhető kutakat kell engedélyezni, megfelelő mélység, átmérő, vízhozam, éves engedélyezett fogyasztás, stb.
Válasz hashtag #4563. hozzászólásáraA gyár azt mondta ok!
A jegyző azt se tudja miről van szó.!
A lényeg hogy gazdaságunk 101 ha-on működik jelenleg, és ennek legalább 35%-án szeretnénk visszatérni a zöldség növ/borsó/olajtök termesztésre.
Ezzel kell foglalkozni mert itt sem röv, sem hossz. Távon nem biztos a gabona termesztés biztonsága.
Cs.g ként ezt látom tapasztalom. Ezzel a jó képpel kivánok, eredményes aratást mindenkinek!
Válasz wagner csoport #4566. hozzászólásáraNem minden esetben kell. Most csak röviden tudok írni és fejből, de nem. Kockázatmentes területen, ha nincs 50 m, stb. akkor nem kell.
Válasz Rabó001 #4565. hozzászólásáraKútfúrásra is kell engedély, arra az NFK adja ki, a vízjogi engedélyt meg az illetékes katasztrófa védelem.
Válasz wagner csoport #4564. hozzászólásáraTényleg, most hogy van az öntözés engedély része? Mert kútnál ugye most az új törvény szerint nem kell engedély, kedvező esetben (2024.01.01. előtt fúrt kút, stb).
Válasz Josku #4562. hozzászólásáraJogilag nem is akarod rendezni a dolgot?? Ugye ha öntözöl, jelölni kell a területalapú igénylésnél az adott parcellánál, viszont ahhoz vízjogi engedély kell, mert szinte biztos, hogy ellenőrizni fogják, legalábbis ezt mondta a nak szakmai igazgatója, műholdról már minden látszik.
Válasz Josku #4562. hozzászólásáraA gyár végül mit szólt az ötlethez?
Egy már betemetett szervíz akna, itt épp a h.vadásztársaság készített belőle vad itatót.
Alant egy még meglévő, benne a szerelvények.
Az aknák 400 m. Enként vannak .
A parcellánk végében természetesen nincs, úgyhogy oda ásunk egyet.
Mindent elterveztem.
A legmodernebb technikát vetem be, kezdjük a weimár markolós gödör ásással!
Válasz hashtagtiltas #4559. hozzászólásáraEz még technikailag is a kivitelezhetetlen kategória. Egy átemelő aknás szennyvíz továbbító rendszer, volt valamikor, az elmondása alapján.
Ha öntözni akar akkor máshonnan kell vizet szereznie.
Válasz hashtagtiltas #4559. hozzászólásáraNem lesz ebből semmi!
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraKérdés, hogy hogy tervezed ezt a drótköteles belehúzást. Szakaszonként? Gondolom valami gumicsőre gondoltál, mert nagyobb átmérőjű műanyagcsöveket nem tudsz csak úgy belehúzni, hacsak nem ásol egy bazinagy aknát ahol adagolod befelé az anyagot. Meghàt ugye 1600 méterre a 110-es csövet szerintem el kell felejteni, főleg ha 11 hektárt akarsz öntözni ott, nem pedig kettőt. A kezdésnél olyan nyomást kéne csinálnod, hogy el se hiszed. Szóval kéne némi átmérő is, az meg valami fix csőelemekből szokott megvalósulni. Szerintem beszélj egy öntözős céggel, aztán egy szakemberrel gyorsan tisztába tudjàtok tenni a témát, hogy van-e értelme egyáltalán foglalkozni vele. Szerintem a jogi dolgok miatt eleve rohadt bonyolult lenne, ha egyáltalán. Műszaki ellenőr tervező legyen a talpán, aki eleve elvállalja az ügyet, meg a nevét adja utána hozzá. Teljesen megértem, hogy kézenfekvő, meg logikus lenne a projekt, főleg ha tényleg ottvan az ember orra előtt. Viszont kb csak akkor lenne reálisan hasznàlható az egész, ha a meglévő csövet használnàd. Ha olyan anyagból van, talán még ma is egyben van. Akkor lenne átmérőd is, nem kéne nagy nyomás sem. Az aknákat vagy miket kellene csak levakítani, aztán hagymenjen. Nyilván, ha a tulaj estleg meg is engedi hogy használd, azt se fogja ingyen megtenni.
Kitartást kívánok!
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraa földhivatali vonalak hibahatáráról sokat mesélnek, nem hiszem, hogy ezekről készült felmérés, vagy az elérhető. bár ha pár akna látszik, akkor azért nem nagy dolog köztük egyenes vonalat rajzolni, valszeg akik építették nem voltak hülyék.
nagy kérdés, hogy ez kié, és aki szerint az övé, az mit mond rá? meg a földek tulajdoni lapjén látszik ez? rajta van valami vezetékjog vagy valami?
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraPénteken fotózok egy betemetetlen aknát, azt fel is rakom.
De úgy terveztem mindent ahogy leírtad, a trakival drótkötéllel belehúzom a béléscsövet, de csak kamerázás után.
Földhivatalnál minden cső rajta van a térképen, még olyanok is amikről nem is gondoltam volna hogy ott van.
Apropó pályázatok, az elmúlt 13 évben 4 sikertelen pályázatunk volt, én így aztán magasról.. mindent magam intézek, én vagyok az antiprecizíós gazda.
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraazt mondják, hogy 2,5 m/s vízsebességig viselhető a veszteség, vagyis taláb ez a max sebesség, amire a csőátmérőt méretezni illik. de ezt van aki jobban tudja biztosan.
Válasz Josku #4554. hozzászólásárajó ötlet, érdemes megnézni, ha már ott van.
csővizsgálat
de ha aknák be vannak temetve, akkor hol lehetne kamerát bedugni? vagy nem mindegyik van betemetve?
és azt honnan lehet tudni, hogy hol voltak pontosan azt aknák? hol kéne ásni?
úgy vizsgálnak egyébkétn vízzáróságot, hogy feltöltik a rendszert vízzel, és nézik, hogy mennyi szivárog ki belőle. ha ismersz két szomszádos akna helyét, vagy kettő megvan, dugózd le valahogy a csövet, és töltsd fel vízzel, aztán nézd napok múlva, hogy mennyi matrad meg. sőt, figyeld azt is, hogy mennyi megy bele, azt ki tudod számolni, hogy elvileg mennyinek kéne belemennie, és ha attól kevesebb vagy több, akkor ugye vagy tele van földdel, vagy kilyukadt valahol, és ömlik belőle.
azt írtad, hogy milyen messze vannak egymástól az aknálk? ezek több száz méter, vagy 50-100? szeirntem 50-100 méteres közbe ha tiszták a csövek, lehene báláscsövet beledugni, 5-7 hektárt öntözni nem kell túl sok víz, nem kell 110es csőben gondolkodni, számold ki, mennyi víz kéne, az milyen átmérőben megy viselhető veszteséggel, és hogy annak mekkora a hajlítási sugara, és... csőgörények is belemennek a csőbe, tudom, azt fújatják, de ha az átmegy, akkor egy cső is átmehet. a távolságok a lényegesek szerintem. meg ha nincs tlejesen összeomolva, át lehet azt csőgörnyezni, át lehet küldeni egy madzagot, és húzni is lehet a csövet, ha meg elakad valahol, akkor ott megásni.
de jó ötlet, ha működik, nyilván sokkal egyszerűbb ezen átvezetni egy béléscsövet, mint megásni 1600 m árkot, ami nyilván nem tetszik azoknak a parasztoknak, joggal.
vízjogihoz mellékkörplmény, hogy a csövet hogy fekteted, senkit nem érdekel ott, hogy te ebbe dugod bele, ha ennek a tulajdonosa megengedi.
kérdezték, hogy ez a csővezeték a tulajdoni lapokon rajta van valamifdéle szolgalmi jog formájában?
Nekem ebből az öntöző csatornából kellene kivennem a vizet, és innen az első 900, a második, 1400, a harmadik 1600 méterre lévő 5-7-11 ha os táblákat kellene öntöznöm, a régi szenyvízcső használatával.
Gond még az is hogy itt csak nekem vannak ilyen világmegváltó terveim, mivel nem maradt már a községben rajtam kívűl csak 2 főállású gazda, 50 és 100 ha közt. A többit elvitte egy narancsos csávó, kb 2200 ha. Így a megmaradtak küzdenek a spec növényekkel amik pedig öntözés igényesek.
Válasz Rabó001 #4550. hozzászólásáraElhagyott szenyvíz rendszer, 23 éve nem üzemel, a sörgyár szenyvízét vitte egy ülepítőbe. Az üveget és minden főzet után az üstöket mosták vele.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólására60 hektáron volt vagy 120 db párologtató, ülepítő medence, belement a dzsuva, mikor ugygondolták hogy már elég sokat "pihent", megfordították a rendszerben az irányt és visszavitték a határba, és bizonyos táblákat öntöztek vele, az iszapot meg dózerral kitolták és szóróval kiszorták.
Sokáig ment ez, ki is nyírtak itt vele pár száz ha-t.
Abba a szenylében minden vólt, csak sugárzó anyag nem.
Badarság lenne azt mondani hogy e miatt nem iszom borsodit, mert 2000-ig minden más sörgyár, sőt keletebre ma is ugyan ezt a technikát használja.
Válasz Josku #4548. hozzászólásáraAkkor én azt mondom neked, ez felejtős, vagy szinte lehetetlen, ha meg is oldható, akkor jó hosszú mizéria lehet, eleve, hogy lenne az a tied idővel, ami jelenleg senkié? Nem hiszem, hogy ilyenre kapnál vízjogi engedélyt.
Ha öntözni akarsz, akkor meg kell terveztetni egy új rendszert a megfelelő műszaki paraméterekkel, egy olyan rendszert, ami a te igényeidre van szabva. Csak csipkedned kell magad, mert októberig van nyitva a pályázat, és ahhoz már kell az érvényes vízjogi engedély, necces, de nem lehetetlen.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólásáraAkkor ez szennyvíz rendszer volt, szakaszonként átemelő szivattyukkal? Ilyesmi a falunkban lévő szennyvíz rendszer is, két átemelő szivattyú (akna) közötti szakaszon lejt a cső. Így megy át a másik faluban lévő tisztító telepre is. Ha ilyenről van szó akkor duplán felejtsd el az egészet!
Én elsőre elhagyott öntöző rendszerre gondoltam. Tehát hogy föld alatt lévő
csövek amiről mondjuk 80 méterenként jön fel a hidrans a föld fölé. Az még járható lenne ha egy ilyen elhagyott rendszernek egy szakasza, mondjuk 6db hidrans a te földedbe esik, akkor azt rendbe tenni, leválasztani a gerincről és saját szivattyúval megtáplálni, és akkor nem kellene csöveket pakolni, csak racsatlakozni a saját hidransodra.
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraEz alapján egyszerűbb és jobban jársz új cső lerakással, oda ahova akarod, olyat amilyen kell, leágazásokkal, szerelvényekkel, persze ez nem két fillér, de ez alapján ennek a régi valaminek a hasznosítása se egyszerű se nem olcsó. Meg olyan hosszan béléscsövet? Szerintem már önmagában az felejtős. Ha tényleg 72-ben csinálták az jó eséllyel eternit cső, az mondjuk nem rohad.
Viszont az se egyértelmű amit írsz. Most akkor egy helyre ment, arra a 60 hektáros tározóba? Mert akkor minek a leágazások? Vagy a területed a 60 hektáron belül van?
Válasz wagner csoport #4547. hozzászólásáraSemmilye nincs a gyárnak, úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna.
A só az az egészben, hogy Bőcsnél van egy duzaztó a Hernádon, ami vizet vesz ki és továbbít egy öntöző csatornán Tiszaújváros irányában, és az első ponttól ahol vizet tudnék kivenni ott negyven méterre van ettől a csatornától az a nagy szenyvíz cső!
Gogle maps jól hozza.
Válasz Josku #4543. hozzászólásáraNem egyszerűbb új csövet fektetni? Van pályázat, nem tudom, hogy ez jogilag hogyan oldható meg, mert a vízjogi engedélyhez mindennek rendben kell lenni. Papíron létezik, van azokra a földekre szolgalmi jog bejegyezve, amelyeken keresztül megy?
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraÉs gondolom a tulajdonuknak tekintik.
Csak kéne nekem egy cég aki csőhálózat detektálással foglalkozik, kamerával bele tudnának nézni, mondanának egy szakvélemény, hogy hogyan is tovább.
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a víz aknákat 10 éve betemették, de úgy hogy hogy leszedték a betonfödémet a tetejükről, és bánya meddővel teleöntötték.
Ezt az egyik népszerű hatóságunk rendelte el.
Az aknák természetesen kitisztíthatóak, csak azt nem értem hogy ennek mi értelme volt?!
Válasz Rabó001 #4540. hozzászólásáraBorsodi sörgyár szenyvízét nyomták így ki, tecnológiát váltottak, máshogy csinálják, és a cső háló meg ott van a fökdben.
Válasz medikus #4542. hozzászólásáraEbbe már senki nem táplál semmit, a sörgyárban kva nagy mennyiségben keletkezett szenyvíz, ezt a mocskot az üzem területéről, csőhálozaton vitték ki egy 4 km re létesített 60 hektáros ülepítős szenyvíz lerakóba. Medencékben pihentették, aztán ott egye meg a fene!
98-2000 körűl váltottak tecnológiát, már egyből bele a hernádba, így nem feltűnő.
A szivattyú telepet rátettek a banánhélyra, a csőhálótat viszont ott maradt a földben. Fő ág és leágazások, 700 méterenként egy 5 méter mélységű beton akna, (20db)szakaszoló csapokkal. A cső 4 méter mélyen van, az 1972-es technológia szerinti szabvány szerint. Csak azóta eltelt 50 év. És biztos vagyok benne hogy rohadasnak indult, kivűl is belűl is.
Elérhető távolságban van minden parcellánk, 2 előtt el is megy. És hat az a terv hogy bélés csövet húznék bele, és azzal küldeném a vizet.
Ezt küldetésnek tekintem, ugyan is rá akarok állni az intenzív konzervgyári kúltúrákra.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraMi a szándékod vele? Van benne víz? Ki táplálja bele?
Válasz A vasalás témája #4537. hozzászólásáraHa igazak a hírek a kutakkal kapcsolatban, akkor ez a vízóra téma egyelőre ugrott.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraFagyhatar alá tettek ezeket, 80-90 centi mélyen, nem 3m mélyre, de ez mellékszál. Nem igazán értem mit akarnál ezzel elérni? Ha ez egy nyomócső , akkor egy rendszer része, volt, valahol beletaplaltak a vizet szivattyukkal.
Kedves Öntözők és Forumtarsak!
A községünk határában a szántóföldünk alatt, van egy 25 éve üzemen kívűli, öntöző cső, 300 mm feletti az átmérője.
Kb 50 éve telepítették. És 3 m. Mélységben fut.
Hogy tudnánk ebbe belenézni, és bele lehetne e tolni egy béléscsövet?
Valaki esetleg hasonló helyzetben?
A nevem Cseri Józset Tamás, és Bőcs községben gazdálkodok.
Sziasztok.
Keresek hidrans csatlakozót . 80-ast.
Ha valakinek van elfekvőben.
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraAhogy Dvili írta, hiteles mérőóra kell, és nem elég a gyártómű certifikációja, külön be kell vizsgáltatni. Erről adnak jegyzőkönyvet, amit meg kell őrizni, mert ha elveszted, nem tudják kiadni, akkor új hitelesítési eljárás kell.
Szivattyúra kell felszerelni (esetemben), de nem kell plombálni a kötéseket, sőt, bármikor leakaszthatom a kútról az egészet (nyilván óra nélküli szivattyút is akaszthatok vissza, csak esetleges helyszíni szemlén meg ne bukjak :) )
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáraHitetlenkedve olvastam, amikor a vízi tervezőm közölte, nem kell plomba. Felszerelését víz gáz fűtésszerelő megcsinálhatja, csak erről készíteni kell jegyzőkönyvet. Valójában én fogom felszerelni, ha oda jutok. :) Az engedély már megvan.
Válasz lazar.r #4534. hozzászólásáraNekem pár hektárra volt 190+fa, szerintem egy hektárra se sokkal olcsóbb.
Üdv urak. Talajvédelmi terv ontozeshez mibe kerülhet kB? 1hektarrol lenne szó
Válasz Tanonc #4532. hozzászólására50-es csőre kell kb.250l/min