Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak614 FtBenzin árak612 FtEUR393.08 FtUSD357.4 FtCHF413.22 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtz1221 #5823. hozzászólásáraNov. 30-tól szabad szórni. De felénk nem is nagyon lehet decemberben, mert október végén érkező esők után dagonya van, és az alacsony hőmérséklet miatt nincs párolgás, nincs száradás.
A tavasziak alá az alapművelést is dagonyában kellett csinálni, a szikes, lápos részeket meg csak fagyon.
Ugyanis a zsenik azt találták ki, hogy szeptember 30-ig nem lehet csak sekély tarlóhántást csinálni a földeken. Így a tavasziak előtti alapművelésre nálunk kb csak az október van, amikor a kalászosokat vetjük.
Válasz Gatti #5813. hozzászólásáraSzerintem, aki fagyon kiszórta, azt már nem viszi el a mostani szél. Ráadásul felénk volt 0,5mm eső is, talán az is segít valamit.
Válasz Praetor #5818. hozzászólására1 héttel korábban gyönyörűen meg lehetett volna csinálni, mert éjjel rendes fagyok voltak. Még csapadék is lett volna rá.
Válasz cimbike. #5811. hozzászólásáraNekem már elég sok kárt okoztak ezekkel az idióta előírásokkal. Nem elég az időjárással és a természettel küzdeni, még az ember nyakába varrtak egy nagy kupac előírást és egy halom bürokratát.
Válasz Gumóka #5815. hozzászólásáraEmber tervez, Isten végez. Kimentem a kukoricára kiszórni a pétisót 3q-val. Amint kiértem, elkezdett cseperegni, azonnal ráfordultam a mellette levő búzámra. Kezdett beerősödni, 2q helyett 3-at kapott, mert nem volt már idő tökölni, kiszállni, állítgatni. Le sem értem a tábláról, már beázott.
Válasz Gandhy #5814. hozzászólásáraFebruár 15, Március 10 között sikerült elszórni eddig minden évben kalászosra, időjárás függvénye is, de én eddig nem panaszkodom, a költségeimhez képest jó terméseim voltak, megvolt a hasznom is, a többi meg nem is érdekel.
Válasz Gatti #5813. hozzászólásáraNekem ilyen problémám nincs. Tegnap bokáig cuppogtam a búzában a száraz részen, a tavakon meg átmenni sem tudnék. A víz fele már elment bő 1 hónap után, szépen zöldül ott is a búza. Azért a 10% még víz alatt van, annak legjobb esetben csak a fele veszik ki, de még így is jobb, mint amire számítottam a megfagyott árvíz után. .
Válasz cimbike. #5811. hozzászólásáraÉs szerinted azokét nem viszi el a szél? Mostanság nem volt csapadék csak szél, jövőhéten végig szelet mond esetleg utána egy kis csapadék lehet, de még az se biztos. Ma néztem a határt, annyit szárított a napos idő+szél hogy simán lehetne menni szórni. De ki az a hülye aki ilyenkor szór műtrágyát? Pont ezekben az években kell nagyon okosan gondolkozni és nem ész nélkül szórni.
Amíg 50 ezerért volt a péti és jó gabona árak votlak akkor mind1 volt hogy az első adag mondjuk csak 50% ig hasznosul, de ezekben a kritikus években nagyon meg kell gondolni mit csinálunk, bár akinek bírja a pénztárcája
Válasz Praetor #5810. hozzászólásáraÉn is így gondolom. Már èvek óta január 20-25 felé kellett volna szórni fagyon, mert elseje körül már elmennek a mínuszok. Szerintem idén is az járt jól, aki már elszórta.
Válasz Gandhy #5808. hozzászólásáraNekem is azvolt csak szárítási díj +áfa az horror 5000 kukoricával az gáz.
Altalában 12-15t között van. Itt borsob közepén jó a matyóknál hanar feladja
Hegyekközt sok a vad.
Nálunkis van perui indián az éven azzal fütöttek miskolctól 20km észak maga mordor!
Válasz rtamas76 #5806. hozzászólásáraNekem a kukorica a húzónövény(50%). Kevés meló, relatíve jó haszon. Felénk általában terem, keleten, ahogy olvasom ez másképp van.
Válasz rtamas76 #5806. hozzászólásáraA minap írták, hogy változás lesz a kötelező ugarban, lesz vmi kikerülő mód a tavalyihoz hasonlóan. A héten volt egy cikk valahol, csak felületesen futottam át, de mintha a nitrogénmegkötőkkel lenne kapcsolatban. Majd előkeresem.
Válasz Gandhy #5805. hozzászólására10évig nemvolt nf. Inkább tököltem
A kukoricát csökkentem és visszahoztam a napraforgót. A tök azmegy, búzais ,kevés kukorica nameg a 4%ugar ha elnem törlik.
Reméljük!
Válasz rtamas76 #5804. hozzászólásáraőszi búza, tavaszi árpa, kukorica szentháromság, pedig be kell hoznom a negyedik növényt, a szója lesz, de majd, még nem
Válasz Gandhy #5803. hozzászólásáraCsinàltuk mindhármat de istenigazából a vetés előtti cucok jobbak Én legalábis jobbn szertem. Ha gyakran napraforgózol vagy repcézel trihon vagy ha parlagfüves mert a sclerónak gazdanövénye.
Válasz Gandhy #5799. hozzászólásáraAz aöp ben bacit válatad ha szárat bontasz én kukoricában szoktam szántásal.
Naprafogó vetés előt Trichoderma
Vagy vetés előtt talajotás bacival.
Vagy titánnal kukorica előtt
Van alternatíva nemcsak szárbontás.
4éve bacizunk jó eredménnyel.
Mindenáron nemcsináljuk csak ha optimálisak akörülmények. Egyébként kidobott pénz.
Válasz Gandhy #5799. hozzászólásáraA bacit a leírás szerint 15cm mélyen bekel forgatni a szármaradványokra rápermetezve.
Hafönhagyod a felszinen a gáz co2gáz.(itt a szén)
A techológiát kevés csinálni jólis kell végrehajtani amegfelelő eredményért.
Egy 4.5t napraforgó után amit sikerült 60kg hozzáadott N el megtermelni az előző évi N nyomátsem találjuk szerintem. Úgyhogy kennikell aszáját mikor lehet.
Válasz rtamas76 #5798. hozzászólásáraA nem baktériumosok szerint, a baktérium elbontja, viszont a szén 95%-át kilélegzi a nagyvilágba. Erre idén a szárbontást vállaltam AÖP-ben
Válasz Gandhy #5791. hozzászólásáraBakériumosok szereint aratás után ha2nappal nincs bedolgozva ,a N nagyrészészénkek gatya. A szervesanyag többi része alebomlás folyamataitól függ.
Nem mindegy,hogy lebonják a bakériumok ,
Elrothad vagy mumifikálódik!
A lebomlás pillanatnyi N hiánnyal jár ez a pentozát hatás ezt kell egyensújozni bacival vagy nitrogénnel. Amit a lebomlás után felvehetővé válik a következő nyövény számára.
De lehet nemjóltudom?
Sajnos levették a pénteki esőt.
Így a szórás lehet későbbre marad.
DASA-t valaki szokott szórni? 26/13
Vagy inkább NS 21-24?
Ma elég sok területet bejártam, ragadt a talaj rendesen még.
Válasz Gandhy #5793. hozzászólásárabár ebbe nem megyek bele, mert a nitrogénkötő takaróra gondoltam éppen(nekem az volt az elővetemény) viszont foszfor és kálium az igen
Válasz Gandhy #5791. hozzászólásáraA azár- és gyökérmaradvány feltáródáskor plusz nitrogént von el a talajból, így nem eteti a növényt, hanem elvon előle.
Válasz rtamas76 #5789. hozzászólásáraHa hihetünk a szakembereknek, akkor egy jó gabona után marad 4 tonna a szalmából és 4 tonna a gyökérzetből szervesanyag vissza, kukorica után a duplája. Azért van ott még mit enni.
Én vetés elé kiteszek 2q 8-24-24-et, február vége, március elejéig ebből főz.
De jó nektek, hogy február 1-től szórhassátok a fejtrágyát. Lengyelországban ugyan úgy lehet február 1-től mütrágyázni.
Csak Szlovákiában megint extrák a hivatalnokok döntése, február 15. a legkorábbi szórási nap.
Válasz Praetor #5788. hozzászólásáraEgy jó búza október elejétöl az akkor kirakott n hatóanyagot már felélte. 40kg hatóanyagot raktam ki.
Február közepe végefelé már éhezik.
Ha nincs csapadék ezért szoktam levélen keresztül táplálni az előbb leírt szerint. A termés diferenciálás nagyon fontos ahogy észrevettem a magyar falyták érzékenyebbek. De mindegyik meghálálja .
Válasz CirokMan #5787. hozzászólásáraÚgy tudom, hogy a búzánál a termésdifferenciálódás a bokrosodás végével lezárul. Ha van megfelelő nitrogénszint a talajban, az segíti, hogy nagyobbat vállaljon be a növény. A bokrosodás végével a fejtrágyázás a termésbiztonságot és a fehérjeszintet emeli meg mindössze, de a mennyiséget nem nagyon. Ezért érdemesebb minél korábban kitenni a nitrogént, még ha keveset is vesz fel belőle a növény.
Felénk nem is megy pocsékba, mert itt kötött réti talajok vannak, és az a tapasztalat, hogy ha valahol 2-3x-os nitrogén megy ki, pl átfedés, vagy technikai hiba miatt, akkor az a következő évben is, és van, hogy a második évben is jól lehet látni a kultúrán. Nem megy a talajba került nitrogén sehova.
A felszínen maradt granulátum ugyan párolog, bomlik, de ami meg megfelelően beázott, annál nincs gyökérzónából le/kimosódás. Jöhet annyi eső, amennyi akar.
A magam részéről folyékony műtrágyát használok, inhibitorral. Kevesebb csapadék is elég ennek, hogy ne menjen pocsékba. Összetételét nézve csak a fele ammónium és nitrit nitrát, a másik fele karbamid. Ez utóbbinak meg inhibitor nélkül 3 hét, megfelelő hőmérséklet mellett, míg felvehetővé alakítja a talajélet, de inhibitorral ez több hónap is lehet. Úgyhogy ezt korán kell kitenni.
Válasz Praetor #5786. hozzászólásáraEgyszerre penzkidobas es felesleges kornyezetszennyezes.
Csapadek nem varhato, a noveny nem fogja tudni felvenni.
Sok helyen tul nagy a sar, ott csak tonkre lesz vagva a kereknyomban a talaj (meg a dulout is).
Lesz meg fagy is boven, hiszen meg csak februar elejen jarunk. Nem szabad kapkodni.
Most mutragyazni olyan, mint kimenni simitozni. Orultseg.
DE. Aki a sajat maga altal hasznalt teruleten, a sajat penzebol vett mutragyat a sajat idejeben szorni akarja akar mar ma, ahhoz nekem semmi kozom es nem is szolok bele.
Válasz Devyd #5774. hozzászólásáraÉn úgy szoktam,hogy mikor rálehet mennia földre de szárazidőt mond 50l nitrosol+10kg keserűsó vízzel légbeszívásossal.
Amikor esőt mond 150-200l nitosol töményen légbeszívásossal.(nics hugyozós de nemis lessz)
Válasz Gatti #5772. hozzászólásáraRégebben szórtam február elején, nagyjából semmit nem ért, mintha semmit nem szórtam volna, április végére rendszeresen mutatta a nitrogén hiányát, így azóta március közepén szórom.
Válasz Devyd #5774. hozzászólásáraCsak is Amónium-Szulfátot. Az összes műtrágya közül ennek nincs vesztesége. Márpedig bemosó csapadék bizonytalan, bedolgozni (gyomfésű, küllős kap) még korai.
Válasz cimbike. #5775. hozzászólásáraA következő szűk két hétben átlag +15 fok, szokásos tomboló széllel, száraz időszakkal.
Én biztos nem szóróm amig nem lesz változás jelei
5825 hozzászólás
Válasz Praetor #5824. hozzászólásáraUpsz, most látom, hogy kimaradt egy "nem". Szóval nov. 30-tól NEM szabad szórni.
Válasz mtz1221 #5823. hozzászólásáraNov. 30-tól szabad szórni. De felénk nem is nagyon lehet decemberben, mert október végén érkező esők után dagonya van, és az alacsony hőmérséklet miatt nincs párolgás, nincs száradás.
A tavasziak alá az alapművelést is dagonyában kellett csinálni, a szikes, lápos részeket meg csak fagyon.
Ugyanis a zsenik azt találták ki, hogy szeptember 30-ig nem lehet csak sekély tarlóhántást csinálni a földeken. Így a tavasziak előtti alapművelésre nálunk kb csak az október van, amikor a kalászosokat vetjük.
Válasz Praetor #5819. hozzászólásáraŐsszel meddig szabad szórnotok ? December elején nem lehet ureával megkínálni ?
Jól gondolod
Mi is kiszórtun pár kamionnal
Válasz Gatti #5813. hozzászólásáraSzerintem, aki fagyon kiszórta, azt már nem viszi el a mostani szél. Ráadásul felénk volt 0,5mm eső is, talán az is segít valamit.
Válasz Gandhy #5816. hozzászólásáraSzórtam már én is úgy, hogy a végére már kapkodta fel a kerék a földet.
Nekem szerencsére 1 víznyomásosabb földem van, eddig nem igen volt gond ott se, csak tavaly piszkálta meg a kukoricát...
22-es aszályban még a lazító hegye érte a nedves talajt 50 centi kőrül, az volt a szerencsém, meg 8 tonnás búza.
Válasz Praetor #5818. hozzászólására1 héttel korábban gyönyörűen meg lehetett volna csinálni, mert éjjel rendes fagyok voltak. Még csapadék is lett volna rá.
Válasz Gatti #5813. hozzászólásáraItt sár van. Elsején már nem volt elég nagy fagy, és 15-25cm-re összevágtuk a földutakat vonuláskor.
Válasz cimbike. #5811. hozzászólásáraNekem már elég sok kárt okoztak ezekkel az idióta előírásokkal. Nem elég az időjárással és a természettel küzdeni, még az ember nyakába varrtak egy nagy kupac előírást és egy halom bürokratát.
Válasz Gumóka #5815. hozzászólásáraEmber tervez, Isten végez. Kimentem a kukoricára kiszórni a pétisót 3q-val. Amint kiértem, elkezdett cseperegni, azonnal ráfordultam a mellette levő búzámra. Kezdett beerősödni, 2q helyett 3-at kapott, mert nem volt már idő tökölni, kiszállni, állítgatni. Le sem értem a tábláról, már beázott.
Válasz Gandhy #5814. hozzászólásáraFebruár 15, Március 10 között sikerült elszórni eddig minden évben kalászosra, időjárás függvénye is, de én eddig nem panaszkodom, a költségeimhez képest jó terméseim voltak, megvolt a hasznom is, a többi meg nem is érdekel.
Válasz Gatti #5813. hozzászólásáraNekem ilyen problémám nincs. Tegnap bokáig cuppogtam a búzában a száraz részen, a tavakon meg átmenni sem tudnék. A víz fele már elment bő 1 hónap után, szépen zöldül ott is a búza. Azért a 10% még víz alatt van, annak legjobb esetben csak a fele veszik ki, de még így is jobb, mint amire számítottam a megfagyott árvíz után.
.
Válasz cimbike. #5811. hozzászólásáraÉs szerinted azokét nem viszi el a szél? Mostanság nem volt csapadék csak szél, jövőhéten végig szelet mond esetleg utána egy kis csapadék lehet, de még az se biztos. Ma néztem a határt, annyit szárított a napos idő+szél hogy simán lehetne menni szórni. De ki az a hülye aki ilyenkor szór műtrágyát? Pont ezekben az években kell nagyon okosan gondolkozni és nem ész nélkül szórni.
Amíg 50 ezerért volt a péti és jó gabona árak votlak akkor mind1 volt hogy az első adag mondjuk csak 50% ig hasznosul, de ezekben a kritikus években nagyon meg kell gondolni mit csinálunk, bár akinek bírja a pénztárcája
Válasz cimbike. #5811. hozzászólásáraÉvek óta a január közepe-második felére időzített szórás hozza a legjobbat.
Válasz Praetor #5810. hozzászólásáraÉn is így gondolom. Már èvek óta január 20-25 felé kellett volna szórni fagyon, mert elseje körül már elmennek a mínuszok. Szerintem idén is az járt jól, aki már elszórta.
Válasz Sk Laci #5790. hozzászólásáraRáadásul ez a Február 1 is erősen megkérdőjelezhető szakmailag, mert indokolatlan a legtöbb esetben a tilalom.
Válasz Gandhy #5808. hozzászólásáraNekem is azvolt csak szárítási díj +áfa az horror 5000 kukoricával az gáz.
Altalában 12-15t között van. Itt borsob közepén jó a matyóknál hanar feladja
Hegyekközt sok a vad.
Nálunkis van perui indián az éven azzal fütöttek miskolctól 20km észak maga mordor!
Válasz rtamas76 #5806. hozzászólásáraNekem a kukorica a húzónövény(50%). Kevés meló, relatíve jó haszon. Felénk általában terem, keleten, ahogy olvasom ez másképp van.
Válasz rtamas76 #5806. hozzászólásáraA minap írták, hogy változás lesz a kötelező ugarban, lesz vmi kikerülő mód a tavalyihoz hasonlóan. A héten volt egy cikk valahol, csak felületesen futottam át, de mintha a nitrogénmegkötőkkel lenne kapcsolatban. Majd előkeresem.
Válasz Gandhy #5805. hozzászólására10évig nemvolt nf. Inkább tököltem
A kukoricát csökkentem és visszahoztam a napraforgót. A tök azmegy, búzais ,kevés kukorica nameg a 4%ugar ha elnem törlik.
Reméljük!
Válasz rtamas76 #5804. hozzászólásáraőszi búza, tavaszi árpa, kukorica szentháromság, pedig be kell hoznom a negyedik növényt, a szója lesz, de majd, még nem
Válasz Gandhy #5803. hozzászólásáraCsinàltuk mindhármat de istenigazából a vetés előtti cucok jobbak Én legalábis jobbn szertem. Ha gyakran napraforgózol vagy repcézel trihon vagy ha parlagfüves mert a sclerónak gazdanövénye.
Válasz rtamas76 #5802. hozzászólásáraEz volt a legegyszerűbb vállalás. A szert megvettem, a többire nem emlékszem.
Válasz Gandhy #5799. hozzászólásáraAz aöp ben bacit válatad ha szárat bontasz én kukoricában szoktam szántásal.
Naprafogó vetés előt Trichoderma
Vagy vetés előtt talajotás bacival.
Vagy titánnal kukorica előtt
Van alternatíva nemcsak szárbontás.
4éve bacizunk jó eredménnyel.
Mindenáron nemcsináljuk csak ha optimálisak akörülmények. Egyébként kidobott pénz.
Válasz Gandhy #5799. hozzászólásáraA bacit a leírás szerint 15cm mélyen bekel forgatni a szármaradványokra rápermetezve.
Hafönhagyod a felszinen a gáz co2gáz.(itt a szén)
A techológiát kevés csinálni jólis kell végrehajtani amegfelelő eredményért.
Egy 4.5t napraforgó után amit sikerült 60kg hozzáadott N el megtermelni az előző évi N nyomátsem találjuk szerintem. Úgyhogy kennikell aszáját mikor lehet.
Válasz rtamas76 #5798. hozzászólásáraA nem baktériumosok szerint, a baktérium elbontja, viszont a szén 95%-át kilélegzi a nagyvilágba. Erre idén a szárbontást vállaltam AÖP-ben
Válasz Gandhy #5791. hozzászólásáraBakériumosok szereint aratás után ha2nappal nincs bedolgozva ,a N nagyrészészénkek gatya. A szervesanyag többi része alebomlás folyamataitól függ.
Nem mindegy,hogy lebonják a bakériumok ,
Elrothad vagy mumifikálódik!
A lebomlás pillanatnyi N hiánnyal jár ez a pentozát hatás ezt kell egyensújozni bacival vagy nitrogénnel. Amit a lebomlás után felvehetővé válik a következő nyövény számára.
De lehet nemjóltudom?
Válasz Gandhy #5795. hozzászólásáraÜdv a klubban. ????
Sajnos levették a pénteki esőt.
Így a szórás lehet későbbre marad.
DASA-t valaki szokott szórni? 26/13
Vagy inkább NS 21-24?
Ma elég sok területet bejártam, ragadt a talaj rendesen még.
Válasz cimbike. #5792. hozzászólásáraSzóval ja, összekeveredtek a témák a fejemben
Válasz Gandhy #5793. hozzászólásárabár ebbe nem megyek bele, mert a nitrogénkötő takaróra gondoltam éppen(nekem az volt az elővetemény)
viszont foszfor és kálium az igen
Válasz cimbike. #5792. hozzászólásáraaddig, míg a talajélet, gombák nem rendeződnek, utána már nitrogén tárolódik fel belőle
Válasz Gandhy #5791. hozzászólásáraA azár- és gyökérmaradvány feltáródáskor plusz nitrogént von el a talajból, így nem eteti a növényt, hanem elvon előle.
Válasz rtamas76 #5789. hozzászólásáraHa hihetünk a szakembereknek, akkor egy jó gabona után marad 4 tonna a szalmából és 4 tonna a gyökérzetből szervesanyag vissza, kukorica után a duplája. Azért van ott még mit enni.
Én vetés elé kiteszek 2q 8-24-24-et, február vége, március elejéig ebből főz.
De jó nektek, hogy február 1-től szórhassátok a fejtrágyát. Lengyelországban ugyan úgy lehet február 1-től mütrágyázni.
Csak Szlovákiában megint extrák a hivatalnokok döntése, február 15. a legkorábbi szórási nap.
Válasz Praetor #5788. hozzászólásáraEgy jó búza október elejétöl az akkor kirakott n hatóanyagot már felélte. 40kg hatóanyagot raktam ki.
Február közepe végefelé már éhezik.
Ha nincs csapadék ezért szoktam levélen keresztül táplálni az előbb leírt szerint. A termés diferenciálás nagyon fontos ahogy észrevettem a magyar falyták érzékenyebbek. De mindegyik meghálálja .
Válasz CirokMan #5787. hozzászólásáraÚgy tudom, hogy a búzánál a termésdifferenciálódás a bokrosodás végével lezárul. Ha van megfelelő nitrogénszint a talajban, az segíti, hogy nagyobbat vállaljon be a növény. A bokrosodás végével a fejtrágyázás a termésbiztonságot és a fehérjeszintet emeli meg mindössze, de a mennyiséget nem nagyon. Ezért érdemesebb minél korábban kitenni a nitrogént, még ha keveset is vesz fel belőle a növény.
Felénk nem is megy pocsékba, mert itt kötött réti talajok vannak, és az a tapasztalat, hogy ha valahol 2-3x-os nitrogén megy ki, pl átfedés, vagy technikai hiba miatt, akkor az a következő évben is, és van, hogy a második évben is jól lehet látni a kultúrán. Nem megy a talajba került nitrogén sehova.
A felszínen maradt granulátum ugyan párolog, bomlik, de ami meg megfelelően beázott, annál nincs gyökérzónából le/kimosódás. Jöhet annyi eső, amennyi akar.
A magam részéről folyékony műtrágyát használok, inhibitorral. Kevesebb csapadék is elég ennek, hogy ne menjen pocsékba. Összetételét nézve csak a fele ammónium és nitrit nitrát, a másik fele karbamid. Ez utóbbinak meg inhibitor nélkül 3 hét, megfelelő hőmérséklet mellett, míg felvehetővé alakítja a talajélet, de inhibitorral ez több hónap is lehet. Úgyhogy ezt korán kell kitenni.
Válasz Praetor #5786. hozzászólásáraEgyszerre penzkidobas es felesleges kornyezetszennyezes.
Csapadek nem varhato, a noveny nem fogja tudni felvenni.
Sok helyen tul nagy a sar, ott csak tonkre lesz vagva a kereknyomban a talaj (meg a dulout is).
Lesz meg fagy is boven, hiszen meg csak februar elejen jarunk. Nem szabad kapkodni.
Most mutragyazni olyan, mint kimenni simitozni. Orultseg.
DE. Aki a sajat maga altal hasznalt teruleten, a sajat penzebol vett mutragyat a sajat idejeben szorni akarja akar mar ma, ahhoz nekem semmi kozom es nem is szolok bele.
Válasz CirokMan #5783. hozzászólásáraMiért?
Válasz Gandhy #5784. hozzászólásáraNa persze, attól még lehet repce is.
Válasz Rabó001 #5782. hozzászólásáraBiztos azért, mert olcsóbb lett.
Szombathelyi kivezetőkön is ott állnak a seprős jondérek.
Válasz Rabó001 #5782. hozzászólásáraEleg szomoru...
Válasz Sylva #5771. hozzászólásáraMár hétfőn (január 29.) sokan megindultak. :)
Válasz Devyd #5774. hozzászólásáraÉn úgy szoktam,hogy mikor rálehet mennia földre de szárazidőt mond 50l nitrosol+10kg keserűsó vízzel légbeszívásossal.
Amikor esőt mond 150-200l nitosol töményen légbeszívásossal.(nics hugyozós de nemis lessz)
Válasz Gatti #5772. hozzászólásáraRégebben szórtam február elején, nagyjából semmit nem ért, mintha semmit nem szórtam volna, április végére rendszeresen mutatta a nitrogén hiányát, így azóta március közepén szórom.
Válasz Devyd #5774. hozzászólásáraCsak is Amónium-Szulfátot. Az összes műtrágya közül ennek nincs vesztesége. Márpedig bemosó csapadék bizonytalan, bedolgozni (gyomfésű, küllős kap) még korai.
Válasz Gatti #5772. hozzászólására
Válasz Devyd #5774. hozzászólásáraAz első szórás búzára nálam mindig kénes.
Válasz cimbike. #5775. hozzászólásáraA következő szűk két hétben átlag +15 fok, szokásos tomboló széllel, száraz időszakkal.
Én biztos nem szóróm amig nem lesz változás jelei