A webinárium legfontosabb megállapítása, hogy a megelőzésre kell nagyon nagy hangsúlyt fektetni, különös tekintettel a kukorica (tavaly ebben a kultúrában jelentkezett rendkívül hangsúlyosan a kórokozó) rovarölőszeres védelmére.

Folyamatosan kockázatokkal szembesülünk

Az online webináriumon elsőként Dr. Körösi Katalin Orsolya, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója, illetve Daoda Zoltán, a szakmai szervezet elnöke köszöntötte, majd utóbbi megosztotta a témával kapcsolatos gondolatait. Mint rámutatott: a mezőgazdasági kockázatok kezelése kulcsfontosságú a termésbiztonság szempontjából. A biokontroll megoldások nemcsak a kártevők elleni védekezést segítik, hanem hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodáshoz is.

– A mezőgazdaságban folyamatosan szembesülünk különböző kockázatokkal, amelyek előre kiszámíthatók, mégis komoly kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. Nem mindegy, hogy egy adott problémát megelőzünk, vagy utólag próbálunk kezelni – hiszen az eső utáni köpönyeg gyakran már nem segít. A szántóföldi növénytermesztésben a prevenció és a tudatos szakmai döntések kulcsfontosságúak a hosszú távú sikeresség érdekében. A gazdaság fenntarthatóságának alapja a megfelelő szaktudás megszerzése és alkalmazása. Bár a különböző támogatások segíthetnek a gazdálkodóknak, a megalapozott szakmai döntéseket nem helyettesíthetik. Ezért elengedhetetlen, hogy a termelők megelőző stratégiákat alkalmazzanak a termésbiztonság növelése érdekében – szögezte le Daoda Zoltán.

A szakember szerint a biokontroll megoldások fontos szerepet játszanak a kórokozók visszaszorításában és a talajélet javításában. A biokontroll olyan mikroorganizmusokat és biológiai anyagokat alkalmazó technológia, amely segít a kártevők és betegségek elleni védekezésben, miközben minimalizálja a kemikáliák használatát. A talajbaktériumok, gombák és algák együttes alkalmazásával számos előnyt érhetünk el a tápanyagellátás javításától kezdve, a talajszerkezet fenntartásán át a kórokozók és kártevők életterének csökkentéséig. Mint rámutatott: a cellulózbontás különösen fontos szerepet játszik a növényvédelemben. A szármaradványok lebontásával csökkenthetjük a kórokozók túlélési esélyeit, így mérsékelve a következő szezon fertőzési nyomását. Egy vizsgálat során például kimutatták, hogy fél év alatt a cellulózbontó baktériumtörzsek képesek akár 80%-os lebontást elérni, így elősegítve a talaj tápanyag-hasznosítását.

kukorica

A mikotoxinok komoly élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelentenek – forrás: Pixabay

– A Pseudomonas fluorescens baktérium kifejezetten erős biokontroll hatással bír. Ez a mikroorganizmus képes megakadályozni a kórokozó gombák vasfelvételét, így csökkentve azok szaporodási esélyeit. Ezenkívül a Trichoderma gomba szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a talajból eredő fertőzések elleni küzdelemben. Ez a gombafaj parazitálja a káros kórokozókat, így csökkentve a betegségek kialakulásának kockázatát. Másik hatékony eszköz az algák alkalmazása, amelyek a levélfelületeket borítva mechanikai védelmet nyújtanak a kórokozók ellen, csökkentve azok megtelepedésének esélyét – fogalmazott.

Dr. Körösi Katalin Orsolya arról beszélt: a mikotoxinok komoly élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelentenek. De vajon a mikotoxin vagy a gomba elleni védekezés fontosabb? A megfelelő növényvédelem kulcsfontosságú a probléma megelőzésében.

Gomba nélkül nincs mikotoxin

– A növényvédelemről szóló viták során gyakran elhangzik az a vélemény, hogy nem maga a növényvédelem a legfontosabb kérdés, hanem a mikotoxinok jelenléte. Azonban ha megvizsgáljuk a folyamatokat, egyértelművé válik: gomba nélkül nincs mikotoxin, így a védekezést az alapoknál kell kezdeni – szögezte le. – A mikotoxinok fonalas gombák másodlagos anyagcsere-termékei, amelyek káros hatást gyakorolhatnak az emberre és a haszonállatokra. Elsődleges anyagcseretermékeikkel szemben – amelyek a gombák saját fejlődéséhez szükségesek – ezek az anyagok stresszhelyzetben termelődnek, és magas biológiai aktivitással bírnak. Mikotoxinokkal kapcsolatos problémák évek óta léteznek, ám a közelmúltban különösen nagy figyelmet kaptak, köszönhetően az időjárási szélsőségeknek és a fokozódó klímaváltozási hatásoknak.

A szakember arra hívta fel a figyelmet: különbséget kell tenni mikotoxinok és fitotoxinok közt. Előbbiek az emberekre és állatokra is veszélyt jelentenek, utóbbiak elsősorban a növényeket károsítják. A mikotoxinok előállításáért az Aspergillus flavus, Aspergillus parasiticus (Aflatoxin), a Fusarium fajok (Deoxinivalenol –DON, Fumonizinek) és a Penicillium fajok (Ochratoxin) felelősek. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy egy adott gombafaj többféle mikotoxint is termelhet és egy adott mikotoxint több gomba is képes előállítani.

kukorica

A helytelen tárolás tovább fokozhatja a mikotoxin-kockázatot, ezért a megfelelő betakarítás utáni kezelések elengedhetetlenek – forrás: Pixabay

– 2023-ban különösen súlyos mikotoxin-szennyezettséget tapasztaltunk a kukoricában. Ez elsősorban az extrém időjárási körülményeknek volt köszönhető. Június végétől kezdve az ország nagy részén két hónapig alig hullott csapadék, a talaj mélyen berepedezett, és a kukoricaállományok gyorsan kiszáradtak. Az így legyengült növények sokkal fogékonyabbá váltak a fertőzésekre, különösen az Aspergillus gombafajok támadására. A rovarkártétel tovább súlyosbította a helyzetet: a sérült növényeken a gombák gyorsabban elterjedtek, így az aflatoxin-szennyezettség mértéke drasztikusan megnőtt – emlékeztetett, jelezve: mivel az Aspergillus flavus alapvetően szubtrópusi gombafaj, mely az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált Magyarországon is. A globális hőmérséklet-emelkedés és a csapadékeloszlás szélsőségei miatt a diszpozíciós kórokozók – így az Aspergillus is – előretörnek, és a korábban nem érintett területeken is jelentős problémákat okoznak.

A körülmények együttállása

Ahhoz, hogy egy növény fertőződjön, három tényezőnek kell egy időben és térben jelen lennie: a kórokozónak, fogékony gazdanövénynek és megfelelő környezeti feltételeknek (hőség, szárazság, rovarkártétel).

– Ezért a mikotoxinok elleni hatékony védekezéshez integrált növényvédelmi stratégiát kell alkalmazni, amely több különböző technológiai elem összehangolt alkalmazását jelenti. Ezek pedig: ellenálló hibridek használata, amelyek kevésbé fogékonyak a gombafertőzésekre, ez a genetikai elem. Az agrotechnikai megoldások sorában a vetési idő optimalizálását, a megfelelő tápanyagellátás biztosítását, szármaradványok megfelelő kezelését (például szántással vagy biológiai bontással), valamint az optimális öntözési és talajművelési gyakorlatok alkalmazását kell említeni. További technológiai elem lehet a biológiai védekezés, olyan antagonista mikroorganizmusok (például Trichoderma gombák) alkalmazása, amelyek gátolják a kórokozó gombák terjedését. Végül, de nem utolsósorban: kémiai védelem, fungicidek használata, bár az Aspergillus esetében ez korlátozott hatékonyságú lehet – foglalta össze Dr. Körösi Katalin Orsolya.

Szemerits Balázs, az RAGT fejlesztőmérnöke volt az online webinárium következő előadója, aki szerint a megfelelő hibridválasztás kulcsfontosságú a betegségek elleni védekezésben, hiszen egyes hibridek ellenállóbbak a toxintermelő gombákkal szemben.

Különösen nagy jelentősége van a körültekintő hibridválasztásnak napjainkban, amikor a növényvédő szerek használata egyre korlátozottabb az európai szabályozások miatt.

kukorica

A kísérletek alapján egyes hibridek bizonyítottan alacsonyabb mikotoxin-kockázatot hordoznak, különösen azok, amelyek keményebb maghéjjal rendelkeznek, így ellenállóbbak a rovarkártétellel szemben – forrás: Pixabay

Vannak hibridek, amelyek kevésbé hajlamosak a megfertőződésre

– Jelenleg rezisztens kukoricahibrid még nem létezik, de a toleráns hibridek segíthetnek csökkenteni a fertőzések és a toxintermelés mértékét. Az RAGT Vetőmag Kft. 2016 óta végez hazai körülmények között mesterséges és természetes fertőzési kísérleteket, hogy meghatározza az egyes hibridek ellenálló képességét. A kísérletek eredményei alapján bizonyos hibridek kevésbé hajlamosak a fertőződésre, így érdemes ezeket előnyben részesíteni a vetésnél – jelentette ki.

A szakember közölte: kísérleteik során különböző gombafajokkal és rasszokkal fertőzték meg a kukoricát, majd laboratóriumi toxinelemzést végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy:

  • Nem mindig van egyértelmű összefüggés a fertőzött cső aránya és a benne lévő mikotoxin-koncentráció között.
  • Az Aspergillus flavus esetében már néhány fertőzött szem is kritikus toxintartalmat eredményezhet.
  • Az évek során tapasztalt időjárási változások a Fusarium graminearum visszaszorulását, ugyanakkor az Aspergillus flavus előretörését eredményezték.

A kísérletek alapján egyes hibridek bizonyítottan alacsonyabb mikotoxin-kockázatot hordoznak, különösen azok, amelyek keményebb maghéjjal rendelkeznek, így ellenállóbbak a rovarkártétellel szemben.

– Sajnos, ma már nemcsak a szemestakarmányban, hanem a silókukoricában is egyre nagyobb problémát jelent az aflatoxin-szennyezettség. Az állattartók számára azonban fontos kérdés, hogy megelőzzék a takarmány mikotoxin-szintjének emelkedését, mivel a toxinlekötők hatékonysága korlátozott – fogalmazott Szemerits Balázs és hozzátette: a helytelen tárolás tovább fokozhatja a mikotoxin-kockázatot, ezért a megfelelő betakarítás utáni kezelések elengedhetetlenek.

A webinárium következő előadója Gyekiczki Bernadett, a Biocont vezető szaktanácsadója volt, aki előre bocsátotta: a mikotoxin-termelő gombák gyengültségi kórokozók, amelyek akkor fertőzik meg a növényeket, amikor azok stresszhelyzetben vannak, vagy sérülés éri őket. Különösen az Aspergillus flavus esetében játszik kulcsszerepet a fertőzés kialakulásában a meleg, aszályos időjárás és a szemkárosodás.

Hernyók nélkül nincs gombás fertőzés

– A fejlesztési kísérletek alapján megállapítható, hogy hernyókártevők nélkül alig fordul elő toxintermelő gombás fertőzés. A szemkárosodás, amelyet elsősorban a gyapottok bagolylepke okoz, akár 60-80%-ban előfeltétele az aflatoxin megjelenésének. Azokban az országokban, ahol sikeres a hernyók elleni védekezés, drasztikusan csökkent a toxinszennyezésből eredő gazdasági kár – jelentette ki.

A szakembertől azt is megtudtuk: a gyapottok bagolylepke vándorlepkefaj, amely az elmúlt években egyre jobban alkalmazkodott a magyarországi klímához. Ennek következtében már nem csupán 5-6 évente okoz gondot, hanem évről évre folyamatos jelenléttel kell számolni. A kártétel már a korai fejlődési szakaszban is jelentős lehet és a lárvák száma az elmúlt években megtöbbszöröződött.

gyapottok-hernyó

A kártétel már a korai fejlődési szakaszban is jelentős lehet és a lárvák száma az elmúlt években megtöbbszöröződött – forrás: Wikipedia

– A védekezés kulcsa a rovarölőszeres kezelés, amely nélkül nem lehet megakadályozni a toxinok kialakulását. A feromon- és fénycsapdák segítenek a kártevő jelenlétének monitorozásában, de nem helyettesítik a rendszeres terepi felméréseket. A szerrotáció kiemelten fontos, mivel a gyapottok bagolylepke már több hatóanyaggal szemben ellenállóvá vált. Az egyoldalú kémiai védekezés gyorsan hatástalanná válhat, ezért biológiai megoldásokat is be kell építeni a technológiába. A biológiai védekezésben jelentős előrelépést hozhat a Bacillus thuringiensis alapú készítmény, amely gyors táplálkozásblokkolást idéz elő. Emellett vírusalapú rovarölő szerek is elérhetők, amelyek hosszú távú populációgyérítést biztosítanak – fogalmazott.

Fogl Tamás, a Bayer Hungária Kft. fejlesztési menedzsere előadásában kiemelte, hogy nincs egyetlen csodamegoldás, hanem komplex rendszerben kell gondolkodni. A védekezés hatékonyságához számos tényező együttes figyelembevételére van szükség, beleértve a hibridek ellenállóképességét, a rovarölős kezeléseket, a fungicidek megfelelő időzítését és a talajművelési gyakorlatokat.

Kísérletek alapján a kukorica toxintartalma jelentősen csökkenthető megfelelő védekezési stratégiával, de fontos tudni, hogy a toxinszennyezést teljesen megszüntetni nem lehet.

A fungicides kezelések 50-70 százalékos hatékonyságot mutatnak a csőpenész ellen

A Bayer vizsgálatai alapján a Propulse és Prosaro fungicidek jelentősen csökkentették a csőpenész-borítottságot és a toxintartalmat. Az időzítés kiemelten fontos: például a korábbi kijuttatás (bibekitolás elején) hatékonyabb a toxintartalom csökkentésében. A későbbi kijuttatás (virágzás végén) pedig még mindig jelentős eredményeket hoz, de valamivel kevésbé hatékony.

A mesterséges fertőzésekkel végzett kísérletek során a fungicides kezelések 50-70%-os hatékonyságot mutattak a csőpenész elleni védekezésben. A toxintartalom is jelentősen csökkent: a kezeletlen kontrollhoz képest akár 70%-kal kevesebb DON és fumonizin volt mérhető.


Rámutatott: a hernyókártevők, például a gyapottok bagolylepke által okozott sérülések kaput nyitnak a toxintermelő gombáknak. A kísérletekben egyértelműen kimutatták, hogy a rovarölő szerek (például Decis Mega) alkalmazásával jelentősen csökkenthető a mikotoxin-szennyeződés.

A kombinált védekezési stratégiák, ahol fungicideket és rovarölőket együtt alkalmaztak, tovább növelték a termésbiztonságot és csökkentették a toxintermelés kockázatát.

Mit tehetnek a termelők?

Összességében tehát a hatékony védekezés érdekében az alábbi lépéseket kell követni:

  • Megfelelő hibridválasztás – ellenállóbb fajták előnyben részesítése.
  • Rovarölős védekezés – a hernyókártétel csökkentése kulcsfontosságú.
  • Fungicides kezelés – virágzáskor kijuttatva jelentősen mérsékli a csőpenész-fertőzést.
  • Talajművelési technológiák alkalmazása – a fertőzési nyomás csökkentése érdekében a növényi maradványok megfelelő kezelése.
  • Kijuttatás-technológia fejlesztése – megfelelő permetezési módszerek és eszközök használata a hatékonyság növelése érdekében.

A termelők számára a webinárium legfontosabb üzenete az, hogy az integrált védekezési módszerek kombinálásával jelentősen csökkenthető a mikotoxin-kockázat, de ehhez tudatos tervezés és technológiai fegyelem szükséges.

Indexkép: Pixabay