Tél végi összefoglaló

Összességében enyhe, ugyanakkor hosszú telünk volt. A melegebb januári napok után február többségében télies, fagyos napokat hozott. Ez az időjárás kitartott a hónap végéig, azonban ez a korai felmelegedés veszélyes lehetett a gyümölcsösök számára, mivel a rügyek idő előtti duzzadását idézhette elő, növelve a későbbi fagyok okozta károk kockázatát. A visszatérő hidegebb idő havazással és fagyos éjszakákkal pedig stresszt okozhatott a már fejlődésnek indult növényekben, különösen a gyümölcsfákban, amelyek rügyei fagyérzékenyek.

De az őszikáposztarepce-állományokban is észrevehető a fagy okozta károsodás. Míg tavaly ilyenkor túl voltunk az első növényvédelmi kezeléseken, addig idén még semmiféle növényvédelmi beavatkozásra nem volt szükség. A tél során (főleg januárban) viszont voltak olyan napok, amikor megindultak a kártevők, például a repcében.

repce

A repcét megviselték a fagyok – fotó: Lepres Luca

A károsítók egyelőre nem indultak meg, és nem várható a tavalyi évhez hasonló korai rügypattanás sem. Így egyelőre ideálisabbak a körülmények növényvédelmi és fagyvédelmi szempontból a gyümölcsösökben. Márciusra fokozatos felmelegedést és kevesebb nulla fok alatti hőmérséklet jósolnak, így van okunk bizakodni!

Ami hiányzik, az a csapadék! Mivel a télen elmaradt csapadék miatt már eleve kevés a talajnedvesség, a tavaszi szárazság még inkább súlyosbíthatja a helyzetet.

Jöhet a tavaszi lemosó permetezés!

A tavaszi lemosó permetezés az egyik legfontosabb növényvédelmi beavatkozás, amelyet a tél végén vagy kora tavasszal végeznek a gyümölcsfákon, szőlőn és dísznövényeken. Célja a kártevők és kórokozók (pl. gombák, baktériumok, atkák, rovarok) áttelelő alakjainak elpusztítása, ezzel megelőzve a tavaszi fertőzéseket és kártételt. Csökkenti a kórokozók (pl. monília, varasodás, lisztharmat) és a kártevők (pl. levéltetvek, pajzstetvek, atkák) számát. Megelőzi a későbbi fertőzéseket, így kevesebb vegyszer szükséges az idény során. Erősíti a növények ellenálló képességét, elősegíti az egészséges rügyfakadást.


Többségében a fák rügypattanás előtti állapotában szükséges elvégezni, kora tavasszal, általában február és április között, az időjárástól függően. A kezelés elvégzésének alapfeltétele a száraz, szélcsendes idő, amikor a hőmérséklet legalább 5-10 °C. Ha lehet, metszés utánra időzítsük, hogy egy menetben a metszési sebeket is fertőtlenítsük.

rügy

A som nemsokára virágot bont – fotó: Lepres Luca

Mikor és mely kultúrákban végezzük az első permetezéseket?

A tavaszi első permetezéseket a növények fenológiai állapotához igazítva kell elvégezni, hogy megelőzzük a kártevők és kórokozók korai felszaporodását. A lemosó permetezés rügypattanás előtt történik, főként réz- és olajtartalmú szerekkel, amelyek a gombás betegségek és áttelelő kártevők ellen hatékonyak. Márciusban és áprilisban, rügypattanás után, célzott kezeléseket kell végezni almatermésűekben a varasodás, csonthéjasokban a monília, szőlőben a lisztharmat ellen.

A legkorábban veszélyeztetett növények a csonthéjasok, azok közül is a kajszi- és az őszibarack, amelyeknél a tafrina és a monília már az első meleg napokon fertőzhet. A repcében márciusban a rovarok (fénybogár, ormányosbogarak) megjelenése miatt szükséges a korai védekezés.

Mit tehetünk még a gyümölcsfáink egészségének érdekében?

Kora tavasszal a gyümölcsfák egészségét vegyszermentesen is támogathatjuk.

• A metszés és a fakéregtisztítás segít eltávolítani a beteg részeket, és csökkenti a kórokozók jelenlétét.

• A talajtakarással és a komposzt kijuttatásával (mulcsozás) segíthetjük a nedvesség megtartását és a gyökérzóna mikroklímájának stabilizálását.

• Komposzt és érett trágya kijuttatásával javítható a talaj szerkezete és növelhető a tápanyagtartalom, ami erősíti a fák ellenálló képességét.

• Hasznos rovarok (pl. katicák, fátyolkák) és madarak bevonzásával természetes módon csökkenthetjük a kártevők számát.

• A megfelelő koronaalakítás és mértékletes öntözés pedig hozzájárul a betegségek megelőzéséhez.