Ez a fejezet minden kis- és közepes gazdaság számára hasznos lehet, ahol alapvetően évente csak egyszer-kétszer számíthatnak jövedelemre és a szezonalitás áthidalására jól jönne havi rendszerességű bevétel is.
Itt olyan esetekre gondolok, amikor a növénytermesztők aratás, betakarítás vagy szüret körül remélhetnek csak bevételt – vagy jelen esetben, az általam bemutatott családi gazdaságban az évente 2x-4x történő bárányleadások mellett is jól jön a "mellékesként" befolyó hízó eladások bevétele.
A cikkemben bemutatott rotációszerű technológiát a páromtól tanultam, aki már a családi gazdaságban második generációként alkalmazza ezt a módszert.
A leírtak betartása mellett körülbelül havi átlagos 150.000.- és 350.000.- forint közötti bevételt realizálhatunk attól függően, hogy a kocáinktól fialásonként hány malacot sikerül leválasztanunk, majd eladnunk – szándékosan 300.-Ft/kg-os, nyomott áron történő felvásárlással kalkulálva.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a cikkben a 6 anyakoca rotációszerű fiaztatásának bemutatása irányadó kalkulációkat tartalmaz és amennyiben nem sikerül egy-egy termékenyítés, vagy a kocák nem ivarzanak / vemhesülnek – a rendszer felborul és értelemszerűen kimaradnak periódusok a hízó-eladásban is.
Ezért ajánlott odafigyelniük a gazdáknak – és az egyedi megjelölés mellett érdemes nyilvántartást is vezetni – különösen ilyen kevés anyakoca mellett, hiszen ez nem vesz igénybe több időt, mint napi egy-két percet.
A rotáció teljes felborulása sem jelenthet nagy "katasztrófát", hiszen 6 anyakoca termékenyítésének időzítését teljesen kezdő sertéstartóként is könnyen kézben tarthatjuk.
Továbbá, ez a technológia kizárólag olyan kisüzemi körülmények között lehet gazdaságos, amelyben adottak a takarmányozáshoz a gazdaság saját termesztésű szemes terményei (minimum kukorica, búza, árpa, tritikálé) és a gazdaság tulajdonosainak a fizikai munkája – nem alkalmazva további külsős dolgozót.
Vegyük most sorra egy konkrét példával szemléltetve a rotációszerű kisüzemi technológiánkat 6 anyakoca használatával. Anyakocáinkat most "A", "B", "C", "D", "E" és "F" névvel különböztetjük meg.
"A" koca fedeztetésének időpontja: 01.01., azaz január elseje. A házisertés vemhessége 3 hónap, 3 hét, 3 nap – azaz kb. 115 nap.
"A" koca fialása: 04.25-én várható. Ezt követően "A" koca malacainak a választása 6 hét múlva esedékes, tehát 06.06-án.
A malacok hizlalását 105-120 kilós testtömegig folytatjuk, amely saját keverésű, premix kiegészítésű takarmány etetése mellett a mi esetünkben 3,5 hónap időt igényel. Természetesen ez telepenként változhat, 3 és 5 hónap közötti időintervallumban, fajtától és takarmányozástól függően.
Első hízók leadási időpontja 105-120 kilós kategóriában a mi esetünkben 09.20-a körül reális.
A hízók "szétnőhetnek", így a havonta történő szállításnál gyakrabban – általában kéthetente viszünk 5-10 db hízót a vágóhídra – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika
Most kanyarodjunk vissza "A" kocánkhoz – amely választás után kb. 4-7 nappal ivarzik vissza. A mi esetünkben valamiért a "bűvös" 4 napra történő ivarzást produkálják a kocák, ezért ezzel a számmal kalkuláltam – de egy héten belül is teljesen normális a búgás.
Ha ezt elszalasztjuk, vagy a koca nem vemhesül, akkor 21 nap múlva ivarzik újra – ám most vegyük az optimális esetet, amennyiben első alkalommal is sikeresen termékenyítettük az anyakocát.
Tehát "A" koca tárgyévben második alkalommal vemhesül 06.10-én. Ezt követően "A" koca második fialása 10.03-án következik be, majd "A" koca alól a malacokat 11.14-én választhatjuk le.
A második választásból felnőtt hízók leadása következő évben, 02.28-a körüli időpontban várható.
Március első sertésszállítása idén kemény téli körülmények között zajlott – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika
Amennyiben ezt a fenti számítást mind a hat anyakocánkkal levezetjük olyan módon, hogy "B" kocát 02. hónapban, "C" kocát 03. hónapban, "D" kocát 04. hónapban, "E" kocát 05. hónapban, "F" kocát pedig 06. hónapban vemhesítjük, – azaz minden koca vemhesítése között igyekszünk egy hónap különbséget tartani – akkor a második évre beáll a rotációnk és minden hónapban lesz eladásra szánt 105 kilós< hízónk.
Aki gondosan utána számol a fent leírt rotációnak, észreveheti, hogy a papírforma szerint kettő hónap kimarad az értékesítésben – ám ez a gyakorlatban nem így lesz, mert kisüzemi technológiában, rendszeres gyógyszeres kezelés nélkül a hízók szét fognak nőni. A mi esetünkben a kéthetente aktuális hízóleadások is gyakoriak.
Kattintható rotációs naptárt készítettem gazdatársaimnak, amelyet 2018-as és 2019-es évre töltöttem ki, de öröknaptárként is használható – nyomtassák és használják kedvükre az istállóban is! – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika
Miért 105-120 kg közötti súlyban értékesítjük a hízókat?
Fontos fejezethez érkeztünk, ugyanis jogosan kérdezheti bárki, hogy miért nem értékesítünk inkább, például nagysúlyban? Nos, ehhez nagyobb férőhelyre és éves szinten több takarmányra lenne szükség, amely a férőhely tekintetében nem áll rendelkezésre, takarmányból pedig az aszályosabb évjáratokban bizonytalan lenne az ehhez kívánatos mennyiség.
És miért nem értékesítünk választási malacot? A választási malacok értékesítésének veszélyére egy jóbarátom esete hívta fel a figyelmemet először, amikor a 2016-os hízó-felvásárlási árak zuhanása miatt a nyakán maradtak a malacok és kénytelen volt ő maga is hizlalásba kezdeni – és hirtelen helyet kellett kialakítania a kényszerhizlalásra...
Ha 105-120 kilós értékesítésre állunk be, akkor a nyakunkon biztosan nem marad a hízó
– persze az előfordulhat a felvásárlási árak ingadozása miatt, hogy nagyon alacsony áron kell megválnunk a portékától, de ez a mai világban benne van a pakliban minden állatfaj esetében.
Bízom benne, hogy hasznos információkkal szolgáltam a cikkemmel, várom olvasóink kérdéseit és hozzászólásait a cikkel kapcsolatosan – de olyan témajavaslatokat is szívesen fogadok, amelyekről szívesen olvasnának a jövő héten gazdatársaink.