Ma sincs jobban felkészülve a világ egy pandémiára, mint a koronavírus feltűnése előtt – erre figyelmeztet Ignacio López-Goñi mikrobiológus a The Conversation cikkében. A szakértő szerint a következő világjárvány nem „ha", hanem „mikor" kérdése, és az emberiség felkészületlensége újra súlyos következményekkel járhat.

A történelem ismétli önmagát – de nem tanulunk belőle

Pandémiák már az ókor óta rendszeresen visszatérnek – a legutóbbi, a Covid-19 2020-ban bénította meg a világot. A WHO adatai alapján eddig több mint 770 millió fertőzöttet és több mint 7 millió halálesetet regisztráltak a koronavírus-járvány alatt. Ezek a megdöbbentő számok azonban jóval alacsonyabbak is lehettek volna, ha a közegészségügyi rendszerek hatékonyabban működnek – véli López-Goñi.

A kutató már a járvány csúcsán is hangsúlyozta, hogy Európa kórházaiban sürgősen javítani kellene a betegellátást. Elsősorban a várólisták csökkentése, valamint a gyermek- és idősellátás fejlesztése lenne kulcsfontosságú, ám ezen a téren azóta sem történt érdemi előrelépés.


A tudományos kutatás és az oltásellenesség kihívásai

Ami még aggasztóbb: sem a tudományos kutatások támogatása, sem az oltásellenes nézetek elleni fellépés nem mutat kellő erőt. A források hiánya, a szélsőséges eszmék burjánzása és a tudományba vetett bizalom erodálódása mind azt jelzi, hogy a világ nem tanult eleget a Covid-19 leckéjéből.

Ezzel összhangban nyilatkozott nemrég Kemenesi Gábor virológus is, aki rámutatott: a vakcinák elutasítása miatt olyan kórokozók térnek vissza, amelyeket már évtizedekkel ezelőtt legyőzött az orvostudomány. A szakember szerint ennek ellenszere egyértelműen a hatékony tudománykommunikáció – amit azonban még mindig nem kezelünk prioritásként.

Az üzenet tehát világos: egy újabb járvány biztosan jön, a kérdés csak az, hogy addig sikerül-e végre felébrednünk.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Pixabay