Ősi módszer
Napjainkban talán az élelmiszernövényekre vizelni durva és furcsa kertészeti eljárásnak számíthat, annak ellenére, hogy a gyakorlat évezredek óta bizonyítottan hasznos. Modern finnyásságunk azonban azt eredményezte, hogy a kertészeknek és a gazdáknak egyaránt a drága műtrágyákhoz kell folyamodniuk, hogy a növényeiket ellássák a szükséges tápanyagokkal, melyek a vizeletünkben például szabadon megtalálhatóak.
"Pedig a gazdák közül néhányan, akiknek a legnagyobb szükségük lenne ezekre a kiegészítő tápanyagokra, gyakran nem jutnak műtrágyához."
Sok gazdálkodó, például a Nigeri Köztársaság távoli régióiban, a talaj tápanyagtartalmának kimerülésével szembesül a zordabb időjárási körülmények mellett, és küzdhet a megfelelő terméshozamért. Hannatou Moussa, a nigériai Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója által vezetett csapat ezért megvizsgálta, hogyan lehet újraéleszteni az ősi, Ázsia egyes részein alkalmazott gyakorlatot, vagyis a vizelet trágyaként való felhasználását, természetesen néhány modern csavarral, például fertőtlenítéssel, hogy mindenki biztonságban legyen.
Az emberi ürülékben vagy a háztartási szennyvízben található tápanyagokat és szerves anyagokat évszázadok óta számos ország mezőgazdaságában használják. Ezt a gyakorlatot azonban gyakran szabályozatlan és nem biztonságos módon hajtják végre a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet már 2006-ban kiadott erre vonatkozó iránymutatást, amely leírja, hogyan lehet ezt az újrafelhasználást biztonságosan elvégezni a „többszörös akadályon alapuló megközelítés" követésével. Ilyen akadály lehet a megfelelő termény kiválasztása, a gazdálkodási módszerek, a műtrágya kijuttatásának módszerei és a gazdálkodók oktatása.
Modern finnyásságunk azonban azt eredményezte, hogy a kertészeknek és a gazdáknak egyaránt a drága műtrágyákhoz kell folyamodniuk, hogy a növényeiket ellássák a szükséges tápanyagokkal, melyek a vizeletünkben például szabadon megtalálhatóak. Kép: Pexels
Mi van a székletben és a vizeletben?
A felnőttek által normál táplálkozás mellett évente a széklettel és a vizelettel kiválasztott tápanyag átlagos mennyisége a becslések szerint: 4,55 kilogramm nitrogén, 0,58 kilogramm foszfor és 1,27 kilogramm kálium. A tápanyagtartalom a tápanyagbeviteltől függően persze nagyon változó lehet, , a vegetáriánusok például több tápanyagot termelnek. Az elfogyasztott étel típusa mellett a kalóriabevitel is befolyásolja a vizelet tápértékét, egy év alatt az ember 250 kilogramm gabonához elegendő tápanyagot is megtermelhet.
Minél nagyobb a tápanyagbevitel, annál magasabb a széklet és a vizelet tápanyagértéke. Egy négytagú család egy adott évben körülbelül 30 kilogramm N–P–K-t képes előállítani. Ennek nyomán egy személy nagyjából 200-400 négyzetméter termőterülethez elegendő tápanyagot tud biztosítani, amekkora területen több terményt lehetséges megtermelni, mint amennyit egy ember el tud fogyasztani. A termőterület becslése a talaj minőségétől, valamint a vizelet és széklet minőségétől függően változik.
Modern finnyásságunk azonban azt eredményezte, hogy a kertészeknek és a gazdáknak egyaránt a drága műtrágyákhoz kell folyamodniuk, hogy a növényeiket ellássák a szükséges tápanyagokkal, amelyek a pisinkben például szabadon megtalálhatóak. Kép: Pexels
Női bölcsesség az afrikai gazdaságokban
Nigériai nők egy csoportja önként jelentkezett, hogy segítsen Moussa-nak és kollégáinak tesztelni a vizelet-műtrágyát a farmjaikon. A szubszaharai Afrika e zord vidékein a nők nagyobb arányban járulnak hozzá az élelmiszertermeléshez, mint a férfiak, de nem rendelkeznek a föld vagy az erőforrások feletti ellenőrzéssel, és nem férnek hozzá könnyen az információkhoz sem. Ezeknek a nőknek gyakran jutnak a tápanyagszegény földek, melyeken egy regionális alapgabonát, a gyöngykölest (Cenchrus americanus) termesztenek. Az asszonyok először Oga-nak nevezték el a trágyázószert, ami az Igbo nyelvben azt jelenti, hogy "a főnök".
"Ezzel akarták elsimítani azokat a társadalmi, vallási és kulturális akadályokat, amelyek az emberi vizelet használatáról szóló nyílt viták előtt állnak."
Az önkénteseket ezután két csoportra osztották - az első továbbra is a hagyományos gazdálkodási módszereiket használta, míg a második csoport az Oga-t állati trágyával és anélkül alkalmazta a kísérleti parcellákon, miután képzést kapott a biztonságos használatról.
Nigériai nők egy csoportja önként jelentkezett, hogy segítsen Moussa-nak és kollégáinak tesztelni a vizelet-műtrágyát a farmjaikon. Kép: Pexels
Miből lesz a műtrágya
Az ipari műtrágya előállítása általában foszfor- és káliumtartalmú ércek intenzív bányászatával jár. A földgáz magas hőmérsékleten történő elégetése ezután kivonja a levegőből a szintén szükséges nitrogént - az egyik leginkább CO2-intenzív kémiai reakció során. A folyamat végén pedig a növények sok egyéb dolog mellett ezt a hármat is felhasználják a fotoszintézishez.
"Mindeközben a saját vizeletünk tele van foszforral, káliummal és nitrogénnel, könnyen hozzáférhető formában."
Ezenfelül, a székletünkhöz képest a vizeletünk viszonylag steril, amikor elhagyja a szervezetünket, köszönhetően a benne lévő ammóniának. Ha a kannákat 2-3 hónapig 22-24 °C közötti hőmérsékleten passzívan eltároljuk, akkor ezzel elpusztítjuk a maradék kórokozókat, melyek hosszú ideig kibírják a savas folyadékban.
Az ipari műtrágya előállítása általában foszfor- és káliumtartalmú ércek intenzív bányászatával jár. Kép: Pexels
Vissza a kísérletekhez
A nigériai nőket kiképezték erre a fertőtlenítési folyamatra, és arra, hogyan hígítsák fel a keletkező Oga-t felhasználás előtt. Az első néhány évben az Oga-t szerves trágyával kombinálva alkalmazták, és amikor ez sikeresnek bizonyult, kipróbálták az Oga-t önmagában is.
"Három év alatt, 2014 és 2016 között összesen 681 kísérlet során azok, akik Oga-t használtak, átlagosan 30 százalékos növekedést tapasztaltak a gyöngykölesük terméshozamában. A különbség olyan egyértelmű volt, hogy a környéken sok más nő magától is elkezdte használni az Oga-t."
A nigériai nőket kiképezték erre a fertőtlenítési folyamatra, és arra, hogyan hígítsák fel a keletkező Oga-t felhasználás előtt. Kép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)
"Az Oga egy alacsony kockázatú, alacsony pénzügyi ráfordítású műtrágyázási lehetőség, amely készen áll a homokos száhel-övi területeken való alkalmazásra, ahol a gyöngyköles termésszintje alacsony" - írták a kutatók a tanulmányukban. Ha ezt a terméket az iparosodott országokban is használnánk, nemcsak a terméshozamokat növelhetnénk és a termesztéshez szükséges fosszilis tüzelőanyag-igényes erőforrásokat csökkenthetnénk, hanem a higiéniai rendszereinket is fenntarthatóbbá tehetnénk. Svédországi, amerikai és ausztrál csoportok máris vizsgálják a vizeletműtrágya széles körben történő használatának lehetőségeit.
(Forrás: sciencealert)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
