Felröpppent a jó hír
Egy 140 éve kihaltnak hitt madarat fedeztek fel újra Pápua Új-Guinea erdeiben. A fekete nyakú fácángalambot a tudósok 1882-ben dokumentálták először és utoljára - olvasható a Re:wild nonprofit szervezet közleményében, amely segített finanszírozni a keresést. A madár újrafelfedezéséhez egy expedíciós csapatnak egy kimerítő hónapot kellett eltöltenie Fergussonon, a Pápua Új-Guinea keleti részén található D'Entrecasteaux-szigetcsoport egyik zord vidékén, ahol a madarat eredetileg dokumentálták.
A csapat a Pápua Új-Guinea Nemzeti Múzeum helyi munkatársaiból, valamint a Cornell Lab of Ornithology és az American Bird Conservancy nemzetközi tudósaiból állt. A Fergusson-szigetet zord, hegyvidéki terep borítja - ami különösen nagy kihívás elé állította az expedíciót a tudósok számára.
A közösség sok tagja elmondta a csapatnak, hogy évtizedek óta nem látták a fekete nyakú fácángalambot
- áll a közleményben. Ám alig két nappal azelőtt, hogy a kutatók elhagyták volna a szigetet, egy kameracsapda felvételeket készített a kivételesen ritka madárról. "Egy hónapnyi keresés után, amikor megláttuk az első fotókat a fácángalambról, olyan érzés volt, mintha egy unikornisra bukkantunk volna" - mondta John C. Mittermeier, az American Bird Conservancy elveszett madarakkal foglalkozó programjának igazgatója és az expedíció társvezetője a közleményben. "Ez az a fajta pillanat, amelyről egész életünkben álmodozunk természetvédőként és madarászként".
A fekete nyakú fácángalambot a tudósok 1882-ben dokumentálták először és utoljára. Kép: Wikimedia
A galambászok örülhetnek
A feketenyakú fácángalamb a közlemény szerint egy nagy termetű, földön élő galamb, széles farokkal. A tudósok még mindig keveset tudnak a fajról, és úgy vélik, hogy a populáció kicsi és csökken. A helyi lakosoktól származó információk döntő fontosságúak voltak a nehezen felderíthető madár felkutatásában.
"Csak akkor találkoztunk vadászokkal, akik látták és hallották a fácángalambot, amikor elértük a Kilkerran-hegy nyugati lejtőjén lévő falvakat"
- mondta a közleményben Jason Gregg, természetvédelmi biológus, az expedíciós csapat társvezetője. "Egyre biztosabbak lettünk, hogy a helyiek a keresett madarat értik az "Auwo" szó alatt, és úgy éreztük, hogy egyre közelebb kerülünk a fekete nyakú fácángalamb központi élőhelyéhez." Végül összesen 12 kameracsapdát helyeztek el a Kilkerran-hegy lejtőin, amely a sziget legmagasabb hegye. További nyolc kamerát pedig olyan helyeken, ahol a helyi vadászok arról számoltak be, hogy korábban látták a madarat.
A feketenyakú fácángalamb a közlemény szerint egy nagy termetű, földön élő galamb, széles farokkal. Kép: Pixabay
A végső áttörés
Egy Augustin Gregory nevű, Duda Ununa hegyi faluban élő vadász szolgáltatta a végső áttörést, amely segített a tudósoknak a fácángalamb megtalálásában. Gregory elmondta a csapatnak, hogy látta a feketenyakú fácángalambot egy "meredek hegygerincekkel és völgyekkel tarkított területen és hallotta a madár jellegzetes hívó hangját.
Ezért az expedíciós csapat egy 975 méter magas gerincen is elhelyezett egy kamerát , a Kwama folyó közelében, Duda Ununa felett, és végül, éppen útjuk vége felé, felvételt is sikerült készíteniük a madárról, amint az erdő talaján sétál.
A felfedezés sokkolta a tudósokat és a helyi közösséget egyaránt. "A tudományos közösség nagyon izgatottá vált, amikor meglátták a felvételt, mert sokan még soha nem látták vagy nem is hallottak a madárról, amíg el nem kezdtük a projektünket, és meg nem kaptuk a kameracsapdás felvételeket" - büszkélkedett közleményében Serena Ketaloya, a pápua-új-guineai Milne Bay természetvédője. "Most már alig várják, hogy velünk együttműködve megpróbáljuk megvédeni a fácángalambot".
Még mindig nem világos, hogy pontosan mennyi fekete nyakú fácángalamb maradt, és a zord terep megnehezíti a populáció azonosítását, a felfedezés mindazonáltal reményt adhat arra, hogy más, kihaltnak hitt madárfajok példányai is élhetnek még valahol. "Ez az újrafelfedezés hihetetlen reménysugár más, fél évszázada vagy még régebben elveszett madarak számára" - mondta a közleményben Christina Biggs, a Re:wild elveszett fajok kutatásáért felelős vezetője. "A terep, ahol a csapat kutatott, hihetetlenül nehéz volt, de elszántságuk nem lankadt, annak ellenére sem, hogy olyan kevesen akadtak, akik látták volna a fácángalambot az elmúlt évszázadban."
(Forrás: cnn)