Folyamatosan erősödik az UV-sugárzás, emiatt pedig a jövőben egyre komolyabb egészségügyi problémákkal kell szembenéznünk – kongatták meg a vészharangot a szakemberek, nem véletlenül.

napfény

A napsugarak komoly veszélyforrást jelentenek – fotó: pixabay.com

Az utóbbi 20 évben az ultraibolya sugárzás 6-14 százalékkal növekedett a világon

Az UV-sugárzás erősségét egész Európában az egységesen használt UV-index-szel jelölik. Az értékeket felosztották: létezik gyenge, mérsékelt, közepes, erős és nagyon erős értéket jelölő kategória (ez országonként különböző, azaz más Skandináviában, mint Görögországban).

UV IndexUV
sugárzási szint		Huzamosabb ideig szabadban tartózkodók védekezéseJavasolt napozási (bőrleégési) idő [perc]
nagyon érzékeny érzékeny közepesen érzékenykevésbé érzékeny
8.0 felett extrém 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, széles karimájú kalap viselése, napernyő használata indokolt.
Alkalmazzunk fényvédő krémet!		 10 - 15 15 - 20 25 - 30 30 - 40
7.0 - 7.9 nagyon
erős		 Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyékmentes helyen való tartózkodást! 15 - 20 20 - 25 30 - 35 40 - 45
5.0 - 6.9 erős Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt! 20 - 30 25 - 35 35 - 45 45 - 60
3.0 - 4.9 mérsékelt Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! 30 - 45 35 - 60 45 - 80 60 - 100
0.1 - 2.9 gyenge Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. 45 - 60 60 - 75 80 - 90 100 - 120
2-es UV Index alatt > 120 perc

Forrás: met.hu

Fontos, hogy kisgyermekekre a bőrleégési idők rövidebbek a táblázatban megadott értékeknél, így fokozott védelmet igényelnek. A nagyon erős (7,0-7,9 közötti) UV-indexnél a szakértők a nem érzékeny bőrűeknek 15-20 perc napozást javasolnak, a 8,0 fölötti értéknél viszont már 15 percnél kevesebbet szabad csak napon lenni.

A sugarak komoly veszélyforrást jelentenek, így aki nem védekezik kellő mértékben a káros sugarak ellen, az könnyen megbetegedhet.


De mi az az UV-sugárzás?

Bár a napfény nélkülözhetetlen a D-vitamin szintéziséhez és a jó kedélyállapothoz, egy bizonyos mennyiségen túl káros hatással lehet a bőrünkre, és az egész szervezetünkre.

Az UV-sugárzás olyan elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza 100 és 400 nm (nanométer) között van. A Nap sugárzásának a 10%-a tartozik az UV tartományba, ami a röntgensugárzásnál hosszabb, de a látható fényénél rövidebb. A napból érkező UV-sugárzásnak három formája van, az UVA, az UVB és az UVC sugárzás.

UV-A sugárzás

Ilyen a földfelszínre érkező sugárzás legnagyobb része. Hatásai:

  • károsítja a kollagénrostokat, gyorsítja a bőr öregedését
  • roncsolja a bőrben levő A-vitamint
  • reaktív gyökök létrehozásával közvetve képes károsítani a DNS-t, így szerepet játszhat a bőrrák kialakulásában (az új melanómás esetek 76 százaléka az UV-sugárzásnak tulajdonítható)
  • sejtroncsoló hatású, ha túl sokszor és túl sok éri a bőrt, az nem melanómás bőrrákhoz vezethet, ha pedig rendszeresen leégünk – elsősorban gyerekkorban –, az megnöveli a melanóma kockázatát is, a bőr ugyanis „nem felejt", a károsodás akkumulálódik
  • a bőr barnulását csak ideiglenesen idézi elő a melanin oxidálásával. Inkább napégést okoz, semmint tartós barnulást
  • a nap folyamán állandóan jelen van és akadály nélkül átjut a (hagyományos) ablaküvegen is

nyár

A napfény nélkülözhetetlen a D-vitamin szintéziséhez és a jó kedélyállapothoz – fotó: pixabay.com

UV-B sugárzás

A Napból érkező UV-B sugárzás jelentős részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatással van az emberi szervezetre, mert segíti a szervezetet a D-vitamin előállításában, ami nélkülözhetetlen az egészséges csontképződéshez, a vérképzéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez, felelős a tartós lebarnulásért. Erőssége a déli órákban éri el a csúcspontját.

Napozásnál a hangsúly a mértékletességen és a napvédelmen van, mert a folyamatosan magas UV terhelés a bőr és a szem sejtjeinek DNS-ét roncsolva rákos folyamatokat indíthat el.

Tudtad?

Nem csak a közvetlen napsugárzás lehet veszélyes, mert az ultraibolya sugárzás a  hóról, a jégről, a homokról, a vízfelületről is visszatükröződik így könnyen megéghet a bőröd. Még a sugárzás 90%-a átjut a felhőkön is, így felhős időben és árnyékban is ugyanúgy van esély arra, hogy leégj.

UV-C sugárzás

Az UV-C sugárzást teljesen elnyeli a földi légkör, emiatt csak az űrbe kilépő embereknek kell ellen védelmet biztosítani. Baktériumölő hatása miatt, sterilizálásra használják.

Milyen tanácsokat érdemes megfogadni, ha sokat kell a napon tartózkodnod?

Az orvosok szerint délelőtt 11 óráig, majd délután 16 óra után szabad a napon lenni. Igen ám, de ez nem mindig elhatározás kérdése – a mezőgazdasági munka nem tud ehhez igazodni. Vannak olyan tanácsok, amelyeket azonban célszerű megfogadni a leégés megakadályozása érdekében:

  • használj a bőrtípusodnak megfelelő fényvédő krémet, naptejet ügyelve a faktorszámra és a felvitt mennyiségre (minél magasabb faktorszámú napozót használsz, annál hosszabb ideig tart a védelem). Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kémiai fényvédőszereknek kell fél óra, mire elkezdenek védeni.
  • amint lehet húzódj árnyékba
  • ne hagyj nagy bőrfelületeket fedetlenül
  • használj széles karimával rendelkező szalmakalapot
  • a szemeid egészségének megőrzése érdekében szerezz be UV szűrős lencsét, illetve minél zártabb napszemüveget vagy védőszemüveget ( az hosszabb ideig tartó UV kitettség károsíthatja a szemhéjat, a szaruhártyát és a szemlencsét is)
  • amennyiben szemüveges vagy válassz dioptriás napszemüveget vagy pedig a napfény hatására sötétedő szemüveglencsét

nyári munka

A mezőgazdasági munka során folyamatos a kitettség – fotó: pixabay.com

Ha megtörtént a baj – mit tehetsz, ha leégtél?

A tünetek néhány órával a tényleges napégés után jelentkeznek: ég, viszket, piros, fáj a bőröd, sőt egyes esetekben hólyagosodás is megfigyelhető, amelyek idővel felszakadnak, a helyükön pedig hámhiány, felszíni seb keletkezik.

A bőrön jelentkező tünetek mellett hányinger, hányás, általános rossz közérzet is megjelenhet. A napégésnek utólagos következményei is lehetnek: a felhólyagosodás nyomán szeplők, pigmentfoltok alakulhatnak ki, évekkel később pedig az összeadódó károsodások rosszindulatú bőrdaganatot okozhatnak – a napégések száma növeli a melanoma kialakulásának a kockázatát.

A napégés kezelése

  • a bőr enyhe kivörösödését napozás utáni balzsammal vagy aloe vera géllel lehet mérsékelni – hűsítő és nyugtató hatásúak
  • ha nem képződnek hólyagok, a hideg vizes (kb. 25 oC-os) zuhany vagy borogatás gyors enyhülést hoz
  • fogyassz sok folyadékot
  • fájdalom és enyhe hőemelkedés esetén akár egy fájdalomcsillapító is bevethető
  • csak olyan ruhákat viselj, amelyek jól szellőznek, természetes anyagból készültek

Bár a napsugárzás tartja fenn az életet a Földön, fényt ad a fotoszintézishez, szabályozza a bioritmust, jó közérzetet kelt, és szükséges a bőr D-vitamin szintéziséhez, de károsító hatásai is vannak, ami miatt figyelni kell rá. A bőröd barnasága csak arra utal, hogy milyen mértékben kellett védekeznie a napsugarak káros hatásai ellen...