155 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 9-én, déli 12 órakor nyitotta meg kapuit Magyarország első állatkertje. A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje. Alapításának gondolata már a reformkorban is felmerült, de a zajos politikai helyzet akkor sajnos nem kedvezett a nyitásnak. Később néhányan ismét elkezdték megszervezni a létrehozását. Közöttük volt Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és Xántus János, aki ekkorra már elismert zoológus és etnográfus volt.
Ő lett a megnyílt Állatkert első igazgatója is. Az állatállomány a hazai fajokon kívül jó néhány ritka majom- és makifajból, papagájokból, tevékből, kengurukból állt. Ekkor azonban még sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt nem volt látható az Állatkertben. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-ban érkezett, akit Ferenc József ajándékozott az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására.
Az első zsiráf Erzsébet királyné közbenjárására került az Állatkertbe. Fotó: 123rf.com
1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. A következő években már elefánt, víziló és orrszarvú is élt a Állatkertben. Azonban, mivel a kiadások sorra meghaladták a bevételeket, állat- és növényhonosító társasággá alakították át, így könnyebben juthattak adományokhoz. Később mutatványosok segítségével próbálták meg növelni a bevételeket, amely be is vált, hiszen sokakat vonzottak a kötéltáncosok, tűznyelők, kardnyelők. Egy idő után azonban nem volt már rájuk szükség, hiszen az állatok is bevonzották a látogatókat.
Ekkor Európa egyik legszebb és legkorszerűbb ilyen intézménye volt, azonban a világháborúk során nagy nehézségeket élt át. A második világháború szinte teljesen elpusztította az Állatkertet. Egyetlen épület sem élte túl a pusztítást és mindössze 15 állat élte maradt életben.
1945. május elsején nyitotta meg újra a kapuit az Állatkert. Ekkor még csak néhány tucat állattal, és romos épületekkel. A károkat azonban szép lassan, de sikerült helyre állítani, így a 60-as években már komolyabb korszerűsítésekre, fejlesztésekre is lehetőség nyílt. Ekkor Anghi Csaba volt a főigazgató.
Az Állatkert folyamatosan megújulva várja a látogatókat. Fotó: 123rf.com
1994-ben újabb fejlesztéseken esett át az Állatkert. Ekkor Persányi Miklóst nevezték ki az intézmény főigazgatójának. Az azóta eltelt években újra régi szépségükben pompáznak a műemlék épületek. Eközben az állatok férőhelyei is folyamatosan korszerűsítve lettek. De nem csak kiállítják az állatokat, hanem részt vesznek a velük kapcsolatos tudományos munkákban is. Így születhetett meg Budapesten a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot.
A Fővárosi Állat- és Növénykert már a hétvégén elkezdte megünnepelni megnyitásának 155. évfordulóját, de az ünnepségek még ma is tartanak.
