Van egy olyan jó szándékú tanács az egészségünket érintően, mely a szakértők szerint többet árt, mint használ; éveket vehet el az életünkből ahelyett, hogy meghosszabbítaná azt. Az állati eredetű fehérjék túlzott fogyasztása ugyanis visszafelé sülhet el.

Miért nem jó, ha túlzásba visszük a fehérjebevitelt?

Azt illetően, hogy miért nincs jó hatással a túlzott fehérjebevitel a hosszú életre, fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ez a tápanyag ne lenne fontos. Kifejezetten fontos, hogy elég fehérjét vigyünk be, ahogyan öregszünk. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy az idősebb felnőtteknek több fehérjére van szükségük, mint a fiatalabbaknak, mivel a szervezetünk természetes módon veszít az izomzatból, ahogy öregszik. Tehát szögezzük le: a fehérjebevitel fontos az egészségünk szempontjából.

Az, hogy mennyi fehérjére van szüksége egy embernek naponta, az egészségi állapottól és szükségletektől függően változik, de az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal azt ajánlja, hogy napi 50 gramm fehérje bevitelére törekedjünk egy 2000 kalóriás étrend esetében. Csakhogy sokan több fehérjét fogyasztanak, mint amennyire szükségük van, ráadásul túlfogyasztanak egy bizonyos típusú fehérjét, ami viszont nem egészséges.


Kétféle fehérje létezik: állati és növényi eredetű fehérjék. Kutatások kimutatták, hogy a növényi eredetű fehérjék egészségesebbek, mint az állati eredetűek. Ennek ellenére a legtöbben még mindig az állati eredetű fehérjéből fogyasztanak többet, és leginkább ez okozza az egészségügyi problémákat.

„Gyakori hiba a magas fehérjetartalmú, különösen állati eredetű fehérjékben gazdag étrend fogyasztásának túlhangsúlyozása, abban a hitben, hogy ez elengedhetetlen a hosszú élethez és az izomzat megőrzéséhez. Sokan azt feltételezik, hogy minél több fehérjét fogyasztanak, annál egészségesebbek lesznek, ami az állati eredetű termékek, például a hús, a tejtermékek és a tojás túlzott fogyasztásához vezet. Az állati eredetű fehérjék túlzott fogyasztása a közhiedelemmel ellentétben valójában felgyorsíthatja az öregedést, és alááshatja a sejtek egészségét" – magyarázza dr. Monisha Bhanote, hozzátéve, hogy ennek oka két káros vegyületben: a fejlett glikációs végtermékekben (AGE-k) és a trimetilamin-N-oxidban (TMAO) keresendő.

Az állati eredetű élelmiszerek – főleg ha grillezve, sütve vagy pörkölve készülnek – magas AGE-tartalmúak. A kutatások szerint ezek a vegyületek felhalmozódhatnak a szövetekben, és idővel oxidatív stresszhez és gyulladáshoz vezethetnek, amelyek a sejtek öregedésének kulcsfontosságú tényezői. Az AGE-k károsítják a fehérjéket, a DNS-t és más létfontosságú sejtstruktúrákat, felgyorsítják az öregedési folyamatot, és hozzájárulnak az olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és az Alzheimer-kór.

csirkecomb

Gyakori hiba a magas fehérjetartalmú, különösen állati eredetű fehérjékben gazdag étrend fogyasztásának túlhangsúlyozása – fotó: Shutterstock

Milyen fehérjéket fogyasszunk?

Az orvosok véleménye egyértelmű ezzel kapcsolatban: együnk több fehérjében gazdag növényt és halat.

A halaknak teljesen más a tápanyag-összetétele, mint az egyéb húsoké, és a tudományos kutatások többször kimutatták, hogy rendszeres fogyasztása előnyös az emberi egészségre.

A növényi alapú fehérjék (bab, lencse, csicseriborsó, szója, diófélék és magvak) pedig tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal és tápanyagokkal, amelyek egészségesen tartják a szívünket, csökkentik a gyulladást és a krónikus betegségek kockázatát.

Tehát helyettesítsük az állati fehérjéket növényi fehérjékkel, ezáltal évekkel hosszabbíthatjuk meg az életünket!

Forrás: in.hu