A dinnyén látható karcolás nem hiba, a szedőket segíti – fotó: Nébih
Az igazság az, hogy a görögdinnye érettségének a megállapítása valóban szakértelmet igényel, de leginkább a dinnyetermelőtől. Általában a táblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, vagyis azt, hogy érett-e már a dinnye, vagy még szüksége van egy kicsi hízlalásra. Mivel a görögdinnyét a gyümölcsök többségéhez hasonlóan az ún. biológiai érettség állapotában fogyasztjuk, az érettség szintjére kóstolás nélkül is lehet következtetni bizonyos jelekből.
Enyhe jégverés nyomai nem befolyásolják a gyümölcs minőségét – fotó: Nébih
Árulkodó lehet a dinnye kocsánya, hiszen az érett gyümölcs már készen van, az anyanövényre már egyre kevésbé van szüksége, ennek megfelelően a kocsány kezd száradni, barnulni (a fán termő gyümölcsök ugyebár lepottyannak). Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
Megrepedt és belül már romlásnak indult görögdinnye. Ha a bibepontnál nedvesség nyomai láthatók, az belső romlásra utal – fotó: Nébih
A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni, a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi. Az ütögetésre jelentkező kongó hang nem jelenti feltétlenül azt, hogy a dinnye megérett, sokszor csupán arra utal, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma. Ez az információ leginkább a szezon végén érdekes, amikor már arra is ügyelnünk kell, hogy kiszűrjük a túlérett, belül löttyedt dinnyéket.
Baktériumos betegség okozta kezdeti romlás jelei láthatók a gyümölcs héján. Az ilyen dinnyét már ne vegyük meg! – fotó: Nébih
A jó görögdinnye megvásárlása tehát nem kis mértékben a szerencsén is múlik, de az előzőekben említettek mellett az sem baj, ha van egy megbízható zöldségesünk, aki tudja, kitől kell hozni az árut ahhoz, hogy a vevők elégedettek legyenek.