"Még lehetnek fagyos éjszakáink, figyeljük a meteorológiai előrejelzéseket. A fagyok utáni regenerálásról pedig a Mezőhír hetilap április 16-i cikkéből másoltam ki az alábbiakat. A készítmények többségét mi is megvásárolhatjuk illetve más, hasonló hatóanyagúakkal helyettesíthetjük" – írja Zsigó György, idei nyolcadik felhívásában.

Fagyok utáni regenerálás

"Minden gyümölcsfánk meghálálja, ha a hidegbetörés után egy kis extra segítséget kap a kondíció javítására. Az első permetezést már 3–5 nappal a fagy után érdemes elvégezni – idén ez egy szeles és esős időszakra esett, nem feltétlenül sikerült kivitelezni –, majd 10–14 nap múlva ismételni.

Néhány példa az alkalmazható készítményekre:

  • Aminosavak és algakivonatok (pl. Amalgerol, FitoHorm Turbo-K, Fitohorm Alga 600, Wuxal Amino) segítenek a stressz oldásában és a fehérjeszintézis újraindításában.
  • Kalcium és bór: a sejtfalak erősítésére és a rügydifferenciálódás serkentésére (pl. Damisol Gold Kalcium-Bór vagy a YaraVita Rexene BZn).
  • Magnézium- és mikroelem-pótlás a fotoszintézis és az anyagcsere serkentésére (pl. Wuxal Microplant vagy FitoHorm Komplex).
  • Biostimulátorok alkalmazása, amelyek fokozzák a növény élettani folyamatait, segítik a tápanyag-felvételt és -hasznosítást (pl. Atonik, Megafol, Kelpak, Humin Garden, TerraVital termékcsalád).”


Meg kell tartanunk az egészséges lombot! 

"Ahol már biztosan látjuk, hogy nem lesz termésünk, ott se hagyjuk magukra a fákat. Nyár végén alakulnak ki a következő évi termőrügyek és ekkor tölti fel a növény a hajtásokat, a rügyeket azokkal az anyagokkal melyek a fagyvédelem szempontjából is alapvetőek. Meg kell tartanunk az egészséges lombot! Mi az, amire akkor is oda kell figyelnünk, ha nincs termésünk az adott évben? – teszi fel a kérdést Pálné dr. Harcsa Marietta a Gyümölcsfák védelme nem termő években. cikkében. Érdemes elolvasni!

Az almafa beteg rügyeiből kipattant fertőzött levélkékről a lisztharmat már tovább terjedt és az egészségesen kibújt leveleket is megfertőzte a gomba (a fotón az alsó levél foltjai). Ennél az időjárásnál a varasodásra is számítanunk kell, a körténél is. Általában a virágzás után szoktuk indítani a felszívódó (szisztemikus) gombaölőket. Ekkor már nagyok a levelek, nagy a felszívódást biztosító lombfelület. A diónyi termésnagyságig, a gyümölcs viaszosodásáig a rézzel különben is vigyázni kell, mert megperzselheti a kis gyümölcsöket."

zsigó

Az almafa beteg rügyeiből kipattant fertőzött levélkékről a lisztharmat már tovább terjedt és az egészségesen kibújt leveleket is megfertőzte – Fotó: Zsigó György/NMNK

Varasodásra és a lisztharmatra is bevethetőek pl. a difenokonazol, a pentiopirad, a penkonazol hatónyagokból készültek. A ciflufenamid hatóanyagúak csak lisztharmatra, a ciprodinilből készültek csak varasodásra engedélyezettek. Ezek között III. kategóriásokat is találnak, lásd a hatóanyag abc_2025.pdf-ben.

A felszívódó készítményekkel szemben a gombákban kialakulhat a rezisztencia. Ezért időnként kontakt szerekre kell váltanunk, vagy egyből keverjük be ezeket a felszívódók mellé. A varasodás ellen rézzel, metirammal, a lisztharmat ellen pedig valamelyik kontakt kéntartalmú szerrel egészíthetik ki a felszívódós permetlevet.

Az itt szóba jövő egyszerű anyagokat a 6. felhívásban felsoroltam és a kálium-hidrogén-karbonátról is írtam. Narancsolajból is készültek lisztharmat elleni készítmények.

zsigo növ

Tafrinás nektarin – Fotó: Zsigó György/NMNK

Egyetlen ép levél sincs a fotózott tafrinás nektarinon. A legfrissebb csúcsi levelek is hólyagosak, kb. 1-2 hete történhetett a fertőzés. A veszély nem szűnt meg, apró esőket és 10-20 °C közötti hőmérsékletet jósolnak.

zsigó

Levélpirosító ribiszke-levéltetű kárképe – Fotó: Zsigó György/NMNK

Inkább csak ijesztő a levélpirosító ribiszke-levéltetű kárképe. A tetvek júniusban különben is elhagyják a ribizlit. Októberben petézni repülnek vissza a megtermékenyített „tetűlányok”. Ezek a tojások telelnek át. Olajos lemosással gyéríthetjük őket. Mindhárom fénykép ma készült" – írja a növényorvos.

Indexkép: Zsigó György/NMNK