Zsigó Róbert, a térség országgyűlési képviselője, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hangsúlyozta: az újjáépített szélmalom megjelenésével egyaránt hirdeti "az elődök dicsőségét, a felsőszentivániak élni akarását, a jövőbe vetett reményüket és hitük erejét". Az államtitkár hangsúlyozta: ma újra olyan időket élünk, amikor azok lehetnek igazán sikeresek, akik bíznak önmagukban és képesek összefogni a település jövőjéért.

A felsőszentiváni szélmalmot újjáépítették és az országban egyedülállóan nem csak látogatható, de őröl is. – fotó: MTI / Rosta Tibor

Kiemelte: a fejlesztés fontos idegenforgalmi szempontból és jelentős azért is, mert a gyermekek sokat tanulhatnak a falu történetéről és a molnárok mesterségéről, de fontosnak nevezte a felújítást szakmai és élelmiszeripari szempontból is.

Vörös Szilárd Felsőszentiván független polgármestere elmondta: településük, "az egykori rózsák faluja mára az ország egyetlen működő szélmalomfaluja lett".

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Vörös Szilárd Felsőszentiván polgármestere (b-j) átvágják a nemzeti színű szalagot a felsőszentiváni szélmalom ünnepélyes átadásán – fotó: MTI / Rosta Tibor

A szélmalom 21. századi történetéről kiemelte: 2005 nyarán az esőzések hatására az épület északi oldalának felső három szintjéből egy óriási, több méter átmérőjű darab kiomlott és a földszinten is romossá vált az oldala.

A keletkezett kár miatt a malom egyes fa födémgerendáinak végei alátámasztás nélkül lógtak, így az egész épület életveszélyessé vált. Öt év múlva, szintén az esőzések miatt a malom északi oldala ismét meggyengült és szinte teljesen leomlott. A belső szerkezetei, gépészete nagymértékben károsodott. 2015-ben kezdődhetett meg a település szimbólumának számító épület megújításának tervezése. Mára pedig sikerült a csonka kúp alakú, bádogtetős építményt újjáépíteni, pótolva a lekerült szélvitorlákat, amelyeket egy külső, villamosárammal működő motorral is elláttak, hogy szélcsend esetén is őrölni tudjon.

A polgármester hangsúlyozta: a szakemberek korhű építési technikákat alkalmaztak, a mai kor minőségében és eszközeivel építették újjá a régi szélmalmot az eredeti teljes funkciójának visszaállításával.

A polgármester szerint a szélmalom a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján kiváló szimbóluma a nemzeti összetartozásnak, a nemzeti kultúrának és a nemzeti hagyományőrzésnek, hiszen a bácskai mesterek építészeti tudása párosult azzal a székely szaktudással, akik a belsőépítészetért és a gépészetért feleltek.

Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében Bács-Kiskun megye fejlesztésre fordítható forrása a 2014-2020-as időszakban már több mint 70 milliárd forintnál tart. Mint mondta: ebből az összegből több mint ötszáz létesítmény – köztük utak, épületek, csatornahálózat - újulhatott és újulhat meg.

A Felsőszentiván belterületén található szélmalom az írott források szerint a 19. század végén épült. Történetében jelentős időpont volt az 1925-ös év, amikor a híres ács-molnár, jeles malomépítő Nagy Torma Vince tulajdonába került. Az épületet az 1930-as években új gépekkel szerelték fel, azok azonban már csak a következő három évtizedben szolgálták a község lakóit. A szélvitorlákat 1962-ben szerelték le, a malmot később már csak raktárnak használták.