Tegnap írtuk, hogy a parlament.hu-n megjelent az a módosító javaslat, mely szerint a háztartási vízigényt kiszolgáló kutakra nem lenne szükséges lefolytatni az engedélyezési eljárást, abban az esetben, ha vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentes területen hoznánk létre, a kút talpmélysége 50 méternél kevesebb, és nem éri el az első vízzáró réteget.
A július 19-én megszavazott törvénymódosítási javaslatcsomagban azonban már nem szerepelnek a fentieket tartalmazó pontok a vízgazdálkodási törvény módosításával kapcsolatban. Mindössze a megye megnevezés vármegyére történő módosítása tűnik fel a vízgazdálkodási törvényt érintő változások kapcsán.
Az új szabályozás lehetővé tette volna, hogy jelentős adminisztrációs teher nélkül lehessen bizonyos területeken háztartási vízigényt kiszolgáló kutakat létesíteni, viszont egy, a mostanihoz hasonló kezdeményezést az Alkotmánybíróság már korábban elutasított, mondván, az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. Az Alkotmánybíróság korábbi határozata szerint az akkori könnyítés a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelentett volna a felszíni vizek védelme ügyében. Lehetséges, hogy emiatt a korábbi alkotmánybírósági döntés miatt nem vitték tovább a képviselők a most beterjesztett törvénymódosítást.
Így egészült volna ki a vízgazdálkodási törvény, ha megszavazzák a módosító javaslatot
A törvénymódosítás, amelyet tehát most nem szavazott meg az országgyűlés, a következő javaslatokat tartalmazza:
- Térkép a vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területekről
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 2/A. §-sal egészült volna ki a javaslat szerint:
"2/A. § (1) A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a Kormány feladata a vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területek országtérképének elkészítéséről és annak a Hivatalos Értesítőben, valamint az országos vízügyi igazgatási szerv honlapján történő közzétételéről gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti országtérképet vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusonként vízbázisvédelmi szempontból szükséges felülvizsgálni és változás esetén a Hivatalos Értesítőben, valamint az országos vízügyi igazgatási szerv honlapján ismét közzétenni."
-
Az volt a terv, hogy nem lesz szükség vízjogi engedélyre
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. §-a a következő (1c)-(1e) bekezdéssel egészült volna ki:
"(1c) Nem szükséges vízjogi engedély a 2/A. § szerinti országtérképen vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási vízigényt kielégítő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez,
ha annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el.
(1d) Az (1c) bekezdés szerinti háztartási kút tekintetében a vízügyi hatóság ellenőrzést hivatalból nem végez.
(1e) A vízügyi hatóságot terheli a bizonyítási kötelezettség annak megállapítása kapcsán, hogy az (1c) bekezdés alapján vízjogi engedély nélkül létesített háztartási kút az (1c) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg."
A kerti kutak engedélyezésére vonatkozó enyhébb szabályok bevezetését nem szavazta meg az országgyűlés – Fotó: Shutterstock
A törvénymódosítás indoklása
A módosító javaslat indoklása szerint többek között azért lett volna szükség erre a változtatásra, mert "az ukrajnai háború okozta élelmiszerválságban felértékelődik a ház körül termesztett növények szerepe, melyek gondozása nemcsak a hiányt csökkenti, de ármérséklő szerepe is van. A Magyarországon is érezhető klímaváltozásra tekintettel a hatékony és gazdaságos növénytermelés ugyanakkor egyre inkább csak öntözéssel lehetséges, melyhez egyre mellőzhetetlenebb a helyben fúrt kút."
Amint további fejleményeket tudunk meg a törvénymódosítással kapcsolatban, frissítjük cikkünket.
A mezőgazdasági kutak engedélyezéséről illetve a bejelentési kötelezettségről korábban ITT írtunk részletesen.