Az elmúlt hetekben hazai nagyvárosokban, de főleg a fővárosban jelezték a kertes házakban élők több fórumon is, hogy egyre több csótánnyal lehet találkozni a lakásokban. Szerencsére ezek „csak" erdei csótányok és nem a betegségek terjesztésére is képes német csótányok.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere szerint nincs szükség ellenük olyan fellépésre, mint a szúnyogoknál, hiszen amellett, hogy ártalmatlanok, a lakásban pár nap alatt elpusztulnak.

erdei csótány

A kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) Olaszországtól a Balkánig, Törökországon keresztül a Kaukázusig előfordul, hazánkban először 2005-ben észlelték – fotó: Wikipédia

Elsőre könnyen összetéveszthetünk egyes erdei csótányfajokat a német csótánnyal, de ha jobban szemügyre vesszük őket, a betegségek terjesztésére is képes, konyhai maradékokon vígan elélő német csótány torán két pici párhuzamos sávot találhatunk, az erdei csótányoknál ezek hiányoznak.

De nem csak ebben különböznek az erdei rokonok a lakásokban sűrűbben feltűnő csótányoktól. Az erdei változat jól tud és szeret is repülni, míg a német és az amerikai csótányokról ez nem mondható el (főleg csak másznak, legfeljebb piciket repülnek, de inkább pottyannak), valamint az erdei csótányok a természetesebb élőhelyeket jobban kedvelik, mint a nagyvárosi társaik.


„Az egyik leggyakoribb, idegenhonos faj, a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) Olaszországtól a Balkánig, Törökországon keresztül a Kaukázusig előfordul, hazánkban először 2005-ben észlelték, főleg a fővárosban és környékén a kertes, parkos élőhelyeken" – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN Ökológiai Központ kutatója.

Mivel ez egy mediterrán eredetű faj, a melegedő mikroklíma miatt a populációik könnyebben maradhatnak fenn és telelhetnek át. De az áruszállítás ugyanúgy kulcsszerepet játszhat a faj terjedésében is, hiszen sok idegenhonos ízeltlábút észleltek már kertészetekben és különböző szállítmányokban.

Az erdei csótányok főleg az avarrétegbe szeretik rakni tojáscsomóikat, ahol 2 év alatt érik el a kifejlett imágó állapotot, amivel júniustól egészen a nyár végéig találkozhatunk. Rajzásuk augusztus végére, szeptemberre esik, utána rohamosan csökken a számuk. Előnyben részesíthetik a hűvösebb, párásabb helyeket, részben ez is lehet az oka, hogy a melegebb és szárazabb időszakokban a nagyobb városok hűsebb, kertes lakóövezetében keresnek menedéket.

Az erdei csótány amellett, hogy számunkra ártalmatlan, azaz nem terjeszt betegséget, nem eszik konyhai maradékot, sőt, a lakásban is elpusztul 1-2 nap alatt, rengeteg természetes ellensége van. Hiszen vele táplálkoznak a rágcsálók, a ragadozó ízeltlábúak is, de még a gyíkok és békák is. A kémiai irtószerek használata szúnyogok esetén sem javallt, hiszen sok más rovar is a szer áldozatául esik, így az erdei csótány ellen is bőven elég, ha rovarhálót használunk, és esténként nem lámpafénynél szellőztetünk, mert az vonzza őket.

A melegedő klíma, az intenzívebb áruszállítás és a városok hősziget hatása fontos szerepet játszhat az erdei csótányok terjedésében, de még így sem kell úgy védekeznünk ellenük, mint a szúnyogok ellen.

„Ezek az állatok nem élősködők, nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket, allergiás reakciókat sem váltanak ki, így nem szükséges bármilyen irtószeres védekezés" – tette hozzá Korányi Dávid.