Az intelligencia megértése és az elme működésének feltérképezése mindig is a természettudományok szent Gráljának számított. Bár sok mindent nem értünk még ezzel kapcsolatban, számos kérdés megválaszolásában segítségünkre lehetnek az állatok – olvasható az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a cikkében.

kutya

A kutyák kognitív, szociális-kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban – fotó: pixabay.com

A "g faktor" az intelligencia egyik alappillére

A kutatók legújabb, a GeoScience neves folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában is, hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket a kutya, és segítségével az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez.

Embereknél összefüggést mutat a különböző kognitív tesztek teljesítménye, vagyis akik jobban teljesítenek egy képességet mérő teszten, általában más képességekben is sikeresebbek. Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrában szerveződnek, a specifikus képességektől az egyre átfogóbbak felé. A hierarchia tetején az úgy nevezett általános kognitív faktor, a "g faktor" áll. Ez a "g faktor" az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve munkahelyi sikerességgel és előrejutással is.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásukban egy ehhez hasonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál esetében.

„A kutyák kognitív, szociális-kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, de e tanulmányok szinte mind összehasonlító jellegűek, arra kíváncsiak, hogy a kutya, mint faj, milyen kognitív teljesítményre képes. A vizsgálatok meglepő módon mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora különbség van az adott készségben az egyedek között, és miért. Így az sem meglepő, hogy szinte semmit nem tudunk arról, hogy a kutyák kognitív képességei vajon milyen struktúrába szerveződnek.” – mondja Turcsán Borbála, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője.


A kutyák g faktor értéke a személyiségükkel is összefüggött

Ennek vizsgálatára a kutatók egy hét feladatból álló tesztsorozatot állítottak össze, mellyel 129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül. A tesztekben mutatott teljesítmények az emberi kognícióhoz hasonlóan hierarchikus struktúrát alkotnak. Két átfogóbb kognitív készséget sikerült azonosítani a kutatóknak, az önálló problémamegoldást, melyhez a kitartás, a problémamegoldás, és a memória tesztekben mutatott teljesítmény tartozott, valamint a tanulási képességet, mely az asszociációs tanulást és az egypróbás tanulás teszteket foglalta magában.

A két készség egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, igazolva, hogy létezik egy magasabb rendű, általános kognitív faktor, ami összeköti őket. Az emberi szakirodalom alapján ezt g faktornak nevezték a szerzők.

A kutatók nem elégedtek meg azzal, hogy megtalálták a kutya g faktort, azt is szerették volna alátámasztani, hogy ez valóban megfeleltethető-e a humán g faktornak.

“Ahhoz, hogy igazoljuk, hogy valóban az általános kognitív faktort sikerült megtalálni, megvizsgáltuk, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amikről emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g faktorral.” – magyarázta Faragó Tamás, az Etológia tanszék kutatója.

Az eredményekből kiderült, hogy a magas g faktor pontszámú, “okos” kutyák, szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, és más, eddig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek, mint alacsonyabb pontszámot kapó társaik.

Emellett a kutyák g faktor értéke a személyiségükkel is összefüggött, amit a viselkedésteszttől függetlenül, egy gazda által kitöltött kérdőív segítségével mértek fel a kutatók – olvasható a cikkben.

A kapott eredmények az öregedés-kutatás területen is új távlatokat nyitnak

A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel párosult, mely eredmények igazolták, hogy nem csak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít a kutya g az emberi g-hez.

Amellett, hogy a kutya g faktora számos párhuzamot mutat az emberével, a kutya kognitív képességek összefüggéseinek vizsgálata az öregedés-kutatás területen is új távlatokat nyitott.

“Ismert, hogy idősebb korban a kutyák figyelme, tanulási képessége, memóriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral való leromlásuk sem független egymástól, hanem van egy közös háttér faktor a különböző képességek leromlása mögött.” – emelte ki Bognár Zsófia, a tanulmány másik vezető szerzője.

kutya

A kutatók nem elégedtek meg azzal, hogy megtalálták a kutya g faktort, azt is szerették volna alátámasztani, hogy ez valóban megfeleltethető-e a humán g faktornak – fotó: pixabay.com

Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között

A kutatók a kutyák kognitív teljesítményének változását is nyomon követték két és fél éven keresztül, így a hosszútávú felmérések során azt is kimutatták, hogy valóban megfigyelhető egy globális kognitív hanyatlás, a g faktor értéke csökken a korral.

Ám ezt a kapcsolatot az egészségi állapot is befolyásolta: rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor előrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke, ellenben a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk előrehaladtával. Bár ez a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményekből az is kiderült, hogy a memória és az asszociációs tanulási képesség korral való változását más tényezők is befolyásolják, amik miatt különböző dinamika szerint változnak, mint a többiek.

Ez az öregedés-mintázat hasonlít az emberi öregedéshez, és segíthet később megtalálni és beazonosítani a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okait.

“Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között, tovább erősítve azt az érvet, hogy a kutya kiváló modellfaj az öregedéskutatás számára.” – hangsúlyozta Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője.

“Az eredményeink alátámasztják a kutya g faktor létezését, így a kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is segíthetnek" – tette hozzá.