Itt a tavasz, és vele az óraátállítás. Idén még legalábbis biztosan sort kell rá kerítenünk. Március 30-án, vasárnap hajnalban, 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órákat, ezzel pedig megkezdődik a nyári időszámítás. Hosszabbak lesznek a nappalok, tovább lesz odakint világos, de azért az óraátállítás nem mindenki számára ennyire rózsás. Sokak számára vannak ugyanis az óraátállításnak kevésbé szimpatikus következményei is.

Fontos információk az óraátállítással kapcsolatban

Az Európai Unió évekkel ezelőtt döntött az óraátállítás eltörléséről, de a döntést azóta sem követte végrehajtás. A Kormányinfón megkérdezték Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy mi a kormány álláspontja az óraátállítással kapcsolatban, aki azt válaszolta, hogy amennyiben egységes európai döntés születik, akkor inkább a nyári időszámítást kellene megtartani.

Az Európai Bizottság 2018-ban konzultációt indított az óraátállítás eltörléséről, amely során több mint 4,6 millió ember véleményét gyűjtötték össze - tudjuk meg az infostart.hu cikkéből. Az eredmények szerint a válaszadók 80 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését, így 2021-től kezdődően javasolták az óraátállítás megszüntetését. Azonban a tagállamok között még mindig nem született egységes döntés.

óra óraátállítás nyári időszámítás

Idén még biztosan át kell állítani márciusban az órát. Fotó: Shutterstock

A tagországoknak el kellene dönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák véglegesen, de ez a döntés óriási hatással lenne a gazdaságra, a közlekedésre és természetesen  az energiafogyasztásra is. Ráadásul az időzónákat is össze kellene hangolni, amely szintén sok nehézségbe ütközik. De vajon miért is állítgatjuk évente kétszer az óránkat?


Ezért állítjuk át kétszer is egy évben az óráinkat

A nyári időszámítás Benjamin Franklin nevéhez köthető, aki párizsi nagykövetként 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak arról, hogy szerinte igazán költségkímélő lenne, ha mindenki a Nappal együtt élné az életét. Végül a nyári időszámítást elsőként a németek vezették be 1916-ban, az I. világháború közepén, hogy energiát takaríthassanak meg. Egy hónappal később Nagy-Britannia is követte a példájukat.

1918-ban Amerika is csatlakozott, és ők a háború után is szerették volna megtartani a nyári időszámítást. Azonban a farmerekből álló amerikai lakosság gyűlölte az óraátállítást. A II. világháború idején újra előkerült a kérdés, de mivel volt, ahol megtartották, volt ahol eltörölték, teljes zűrzavar alakult ki. Így 1966-ban a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amelyben meghatározták, mikor kell előre, illetve hátra állítani az órát, hogy végre újra egységes legyen az időszámítás.

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de több év is volt, amikor elmaradt. Majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadta az óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatot, mivel nem vált bizonyítottá, hogy valóban energiát takarítunk meg általa.

Bár a tagállamok 2019 elejéig dönthették volna el, melyik időzónába szeretnének tartozni, mivel ez nem valósult meg, a határidő egyre csak csúszik.

Ne örüljünk túlságosan az óraátállításnak

Minden embernek, állatnak és növénynek megvan a maga saját belső órája, amely szerint felébredünk, tesszük egész nap a dolgunkat. Körülbelül ugyanakkor ébredünk, éhezünk meg, fáradunk el, és megyünk aludni. Azonban egy évben kétszer, a nyári és a téli időszámítás alkalmával belepiszkálnak a belső rendszerünkbe, amely komoly zavarokat okozhat.

Ez a belső óra szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak. Ez alapján változik napközben a hormonszintünk, a vérnyomásunk, a pulzusszámunk és a testhőmérsékletünk. Erre a belső órára természetesen nagy hatással van az éjszaka és a nappal váltakozása. Az, hogy egy órával előbb, vagy később kel fel a Nap, teljesen felboríthatja az alvás és az ébrenlét ritmusát.

Ez nem csupán az embereknél, az állatoknál is így van. Állattartóként tisztában vagyunk vele, hogy milyen jelentősége van a pontos napirendnek, hiszen az állataink szinte percre pontosan tudják, mikor jön el az etetés, az itatás, a fejés ideje. Ezek a változások pedig őket is ugyanúgy megzavarják, mint minket.

Bár nem bizonyított, hogy az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, rövidtávon okozhat kellemetlenségeket. Leginkább pedig a nyári időszámítás hat ránk károsan.

Tavasszal az időt egy órával előre állítjuk, így egy órával korábban kelünk, mint korábban. A melatonin termelés ilyenkor még nem áll át, és a vércukorszint is még az alvási időnek megfelelő. Vagyis a kimaradt egy óra alvás miatt fáradnak és levernek érezhetjük magunkat. Ellenben este nem leszünk még fáradtak, hiszen az egy óra miatt még nem kívánja a szervezetünk az alvást, így borítékolni lehet, hogy reggel nem a legüdébben fogunk kikelni az ágyból.

Az őszi átállás miatt sokan kelnek fel korábban reggel. Különösen a csecsemőket, az időseket és a betegeket viseli meg. Aki pedig alvászavarokkal küzd, annak igazán kellemetlen mindkét óraátállítás.

Persze kényelmes, hogy a nyári időszámítás hatására tovább van világos, így több programot szervezhetünk, sőt, jóval többet lehetünk a kertben is. A több fény hatására a szervezetünkben több D-vitamin termelődik, így erősebbé válik az immunrendszerünk, a napfény hatására pedig jobb lesz a hangulatunk is.

tehén fejés

Az állatokat is megviseli az óraátállítás. Fotó: Shutterstock

Az őszi átállítás azonban a hangulatunkra is rossz hatással lehet, hiszen a reggeli és esti sötétség nem segít a depresszióban szenvedőknek. Felborul az alvási ciklusunk, a gyermekek és az idősek szervezete pedig nagyon nehezen alkalmazkodik a változásokhoz. Felléphet még ingerlékenység, étvágytalanság, szívproblémák, koncentrációs zavarok és emésztési problémák is.

Így vészeld át az óraátállítást

Tehetünk azért, hogy ne viseljen meg bennünket túlságosan az óraátállítás. Ebben az időszakban érdemes többet pihenni. Az állatainkat próbáljuk meg fokozatosan felkészíteni az óraátállításra, így az etetési, fejési, legeltetési időszakot 10 percekkel módosítsuk, hat napon át, így nem hirtelen következik be az egy órás változás az életritmusukban.

Semmi esetre se folyamodjunk altatókhoz, ha zavar áll be az alvásunkban, hanem inkább kortyoljunk el egy gyógyteát lefekvés előtt. Természetesen koffeinmenteset. Este ne együnk nehéz ételeket, és a mennyiségekre is ügyeljünk.

Ha tudjuk, hogy megvisel minket az óraátállítás, legyünk nagyon körültekintők az azt követő két hétben. Iktassunk be több pihenőt, és ha lehet, ne vezessünk se túl korán, se túl késő este, és kerüljük az otthoni, balesetveszélyes tevékenységeket is.

Ha odafigyelünk magunkra, családtagjainkra, állatainkra, jóval kevesebb negatív, de annál több pozitív hatást köszönhetünk majd az óraátállításnak.