Kullancs vagy légycsípés is okozhat nyúlpestist, vagy még rosszabb betegséget

A kedvenceink is veszélyben lehetnek

A nyulak és a kedvtelésből tartott rágcsálók különösen érzékenyek erre az alattomos kórra, és gyakran nagy számban pusztulnak el a járványok során. Nyakunkon a kullancsszezon, nem árt tehát felkészülni a lehetséges veszélyekre. Az emberek többféle módon is megfertőződhetnek, többek között:

• Kullancs-, légy-, szúnyog és bolhacsípéssel

• Fertőzött állatok érintésével bőrön át

• Szennyezett víz ivása során

• Szennyezett aeroszolok vagy mezőgazdasági és tereprendezési por belélegzése által

• Laboratóriumi expozíció során

• bioterrorizmus következtében

A tünetek attól függően változnak, hogy a személy hogyan fertőződött meg. A tularemia életveszélyes lehet, de a legtöbb fertőzés sikeresen kezelhető  antibiotikumokkal.

Nyakunkon a kullancsszezon, nem árt tehát felkészülni a lehetséges veszélyekre. Fotó: Pexels

A megelőzés lépései

A tularémia megelőzésének lépései a  következők:

• Megfelelő rovarriasztó szerek használata

• Beteg vagy elhullott állatok kezelésekor kesztyűt kell viselni

• Az elhullott állatok elkerülése fűnyírás során

• Öltözzünk fel megfelelően

• Ne igyunk kezeletlen felszíni vizet

• Bár erre nincs hivatalos vizsgálat, a maszkok használata kaszálás és egyéb tereprendezési tevékenységek során csökkentheti a baktériumok belélegzésének kockázatát, és ezek viselését sajnos amúgy is megszoktuk az elmúlt években

• A vadhúst fogyasztás előtt alaposan főzzük meg

Az sem árt, ha a kerti munkák során kullancsfertőzött terület esetén hosszú nadrágot, hosszú ujjút vagy hosszú zoknit, viselünk hogy a kullancsok és a szarvaslegyek nehezebben férjenek hozzá a bőrünkhöz.

Csak határozottan

Ha mégis kullancsokat találunk a bőrünkben, finom hegyű csipesszel azonnal távolítsuk el, és ne aggodalmaskodjunk, a kullancsnak 24 órára van szüksége ahhoz, hogy átadja a fertőzést. Az eltávolítást bízzuk olyan személyre aki gyakorlott és határozott ebben, hiszen az állat rosszul kivitelezett nyomkodásával mi saját magunk is a bőrünk alá fecskendezhetjük a gyomortartalmát, benne a számtalan különféle fertőzés kórokozóival. Ha állatokat vadászunk, csapdázunk vagy nyúzunk, mindig viseljünk kesztyűt, különösen a nyulak, a pézsmapocok, és más rágcsálók kezelésekor.

A tünetek gyakran enyhék ezért nehéz a helyes diagnózist időben felállítani. A betegség a kutyáknál jellemzően enyhébb, a macskák esetében súlyosabb lefolyású. Fotó: Pexels

A tünetek

Ha valamely házikedvencünk megfertőződött, a tünetek jellemzően 1-15 napon belül jelentkeznek, gyakrabban 3-5 nap elmúltával. Az állat először is belázasodik és megdagadnak a nyirokcsomói, jelezve a fertőzést. Gyakori a fekély vagy tályog kialakulása is, ezek ember esetében a kézfejen is lehetnek, az állatoknál a szájüregben keressük őket. A házikedvencünk ilyenkor értelemszerűen nem eszik rendesen, elfekszik, és akár tüdőgyulladást is kaphat szövődményesen. Kezeletlenség esetén a gyulladások tovább terjedhetnek a szervezetben, és az esetek 5 százalékában halálos szövődményeket okozhatnak. A tünetek gyakran enyhék ezért nehéz a helyes diagnózist időben felállítani. A betegség a kutyáknál jellemzően enyhébb, a macskák esetében súlyosabb lefolyású.

Az alábbi tünetek esetén is gyanakodhatunk:

• hirtelen láz, gennyes nyirokcsomógyulladás,

• hidegrázás, rendkívül fájdalmas fekélyek a kórokozó behatolási helyén (torok, szem stb.)

• fejfájás, hátfájás, kötőhártyagyulladás,

• hasmenés, hasfájás, hányás,

• izomfájdalom,

• ízületi fájdalom,

• száraz köhögés,

• fokozódó gyöngeség, megváltozik a szívműködés, máj-és lépmegnagyobbodás,

• tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki

• ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.

A kezelés

Tularémia esetén antibiotikum-kezelés (tetraciklinek, gentamicin stb.) A gennyes nyirokcsomókat sebészetileg kezelik.  A betegség ellen létezik védőoltás, ezt azonban csak ritkán, nagy kockázatú egyéneknél, például vadászoknál alkalmazzák.

Az állattartás és a feldolgozóipar munkavállalói fokozottan ki vannak téve ennek a súlyos betegségnek. Forrás: Wikipédia

Kullancsveszély

Ha már a kullancsok okozta betegségekről írunk, nem mehetünk el a mellett, hogy sajnos Magyarországra is megérkezett a halálos krími-kongói vérzéses lázat is terjesztő Hyalomma kullancs, melyből már a fővárosi Margitszigeten is gyűjtöttek be példányokat. Ezt a betegséget az 1960-as években azonosították a Krímben, majd egy hasonló kórt is Kongóban. A két változatot külön-külön jegyezték az 1990-es évekig, amikor is kiderült, hogy ugyanarról a betegségről van szó.

A krími-kongói láz kezdeti tünetei a:

• magas láz

• izomfájdalom

• fejfájás

• kivörösödött szemek és arcbőr

• gyulladt, piros torok

Majd a későbbiekben:

• gyengeségérzet

• ingerültség

• gyomortáji fájdalmak

• hátfájdalom

• véraláfutás

• orrvérzés

A krími-kongói lázat ráadásul nem csupán a kullancsok csípésének nyomán lehet elkapni, de a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, vagy elfogyasztása is ezzel járhat, ilyenkor a fertőzött vér végzi el a vírustranszfert. Ebből következik, hogy az állattartás és a feldolgozóipar munkavállalói fokozottan ki vannak téve ennek a súlyos betegségnek. A kór elsősorban Ázsiában és Afrikában gyakori, ahol 30 százalékos a halálozási arány.

A mára már általánosan jellemzőnek mondható enyhe téli időjárás kedvez az áttelelésnek, ezért egész évben fokozottabb a veszélyhelyzet. Forrás: Wikipédia

Fertőzött megyék

A Hyalomma kullancs a klímaváltozás következtében került Magyarországra ahol Somogy megyében is felbukkant már. Hazánk sajnos közepesen fertőzött országnak számít Európában a kullancsok által terjesztett betegségek tekintetében. A leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád,  Somogy, Zala és Vas megyékben fordulnak elő a megbetegedések. A mára már általánosan jellemzőnek mondható enyhe téli időjárás kedvez az áttelelésnek, ezért egész évben fokozottabb a veszélyhelyzet. Általánossá vált az a tendencia is, hogy az állatorvosok tanácsára a házikedvencek féregirtó és kullancskezelését sem ajánlatos az őszi hónapokra abbahagyni - bár ez fokozottabb megterhelést jelenthet a szervezetükre nézve - mivel enyhe időben akár egy decemberi szabadban végzett séta után is találhatunk kullancsot a bundában.

Érdemes lehet a Kullancsfigyelő weboldal látogatása is, ami azért jött létre, hogy lakossági segítséggel váljon nyomon követhetővé a két veszélyes kullancsfaj, a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes esetleges hazai megjelenése. Ezek a kullancsok - ahogy fentebb már írtuk - Magyarországon nem őshonosak, a Földközi-tenger mentéről, Afrikából és Ázsia déli részéről érkeztek ide. Mára nem csak hazánkban,de Európa északabbra fekvő területein, Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is felbukkantak.

(Forrás: Wikipédia, WebMD)