A laktóz

A laktóz a tej szénhidráttartalmát adó diszacharid, azaz kettős cukormolekula. Glükózból (hagyományos szőlőcukorból) és galaktózból áll. A laktóz gyors energiát adó tápanyag; részt vesz a csontosodásban; elősegíti a kalcium felszívódását, valamint számos más szövet részévé válik. Ezt az összetett tejcukrot nem vagyunk képesek közvetlenül megemészteni, azonban minden egészséges csecsemőnek megvan az a génje, mely felelős a szervezet laktáztermeléséért. Ez az enzim egyszerű cukrokká bontja le a laktózt, amelyeket már meg tudunk emészteni – írja a greendex.hu.

A laktózérzékenység tünetei

Ha tej- vagy laktóztartalmú tejtermékek fogyasztása után kb. 120 percen belül az alábbi tünetek jelentkeznek, érdemes laktózintoleranciára gyanakodni: haspuffadás, hasfájás, hasi görcsök, laza széklet vagy hasmenés, gyakori teltségérzet, hányás.

Laktózintoleranciára utaló tünetek előfordulása esetén fontos, hogy szakemberhez forduljunk, hiszen a panaszokat más emésztőrendszeri megbetegedések is okozhatják.

A laktózérzékenység előfordulása világszerte

A tej emésztésének képessége ma az európai és az Európából származó népek körében olyan magas arányú, hogy a tejérzékenység nemrég még betegségnek számított; csak a 20. században ismerték fel, hogy a világ népességének nagyobb része nem tudja megemészteni a tejet.

Az ázsiai lakosság körében igen nagy a laktózintolerancia aránya: a dél-indiaiak körében 70%-os, a mongoloknál 88%-os, a kínaiak körében pedig 93%-os. A délkelet-ázsiai embereknél 98%-os a tejcukor-érzékenység. Az észak-amerikai kontinens bennszülött amerikai felnőtt lakosságának pedig 100%-a nem képes lebontani a laktózt.

Európában nyugatról délkelet felé haladva csökken a laktáz termelésének képessége. A magyar lakosság 20–30%-át érinti a probléma.

Fontos azonban, hogy ne betegségként tekintsünk a tejcukor-érzékenységre!


A laktózintolerancia három fő csoportja

A laktózérzékenységnek, vagyis a laktáztermelés alacsony szintjének több oka lehet.

Elsődleges laktózintolerancia

Genetikailag meghatározott érzékenység, amely felnőttkorban jelentkezik. Ennek oka a laktázenzim csökkenése az életkor előrehaladtával. Azoknál, akiknél a megmaradó mennyiség felnőttkorban is elég, nem fog gondot okozni a tejtermékek fogyasztása, akiknél viszont túl alacsony szintű a laktázenzim-termelés, felnőttkorban kialakul a laktózintolerancia.

Másodlagos laktózintolerancia

Előfordul, hogy bár genetikailag nem vagyunk laktózérzékenyek, egy betegség (Crohn-betegség, lisztérzékenység stb.) vagy a vékonybelek sérülése következtében mégis lecsökken a laktázenzim mennyisége, és emiatt kialakul a laktózérzékenység.

Létezik átmeneti laktózérzékenység is, amikor egy gyomor- és bélrendszeri fertőzés vagy antibiotikumos kezelés következtében ideglenesen károsodik a bélflóra. Ez esetben azonban a bélflóra regenerálódását követően megszűnnek a panaszok.

Veleszületett laktózintolerancia

Ha a gyermek mindkét szülőtől örökli a laktózintoleranciára hajlamosító géneket, akkor előfordul, hogy már csecsemőkorban sem tudja megfelelően lebontani az anyatejet.

tej

A laktózérzékenységnek több oka lehet – fotó: Shutterstock

Tejtermékek laktóztartalma

A különböző tejtermékek készítésekor olyan természetes folyamatok mennek végbe, melyek több esetben is teljesen vagy részben lebontják a tejcukrot, így ezek sokszor laktózérzékenyek számára is fogyaszthatók. Például a vajnak és a tejfölnek magas a laktóztartalma, azonban az aludttejnek, a túrónak, a kefirnek és a joghurtnak alacsony.

A hosszabb ideig érlelt – általában kemény – sajtokat akár az érzékenyek is fogyaszthatják, a lágy, feta jellegű sajtokban viszont magas a tejcukor aránya. A goudában, a parmezánban, az edamiban, a trappistában és az érlelt camambertben szinte nulla a laktóz.

Laktózérzékenység vagy allergia?

A tejallergia (vagy tejfehérje-allergia, vagy kazeinallergia) és a tejcukor-érzékenység (vagy laktózintolerancia) nem ugyanaz a betegség!

Tejallergia akkor áll fenn, amikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét (a kazeint) allergénként észleli, így kóros immunválaszt ad. A tünetei is részben eltérnek: míg laktózérzékenység esetén a laktóz elfogyasztása után rövid időn belül megjelennek az emésztőrendszeri tünetek, addig tejfehérje-allergia esetén órákkal vagy napokkal a tejtermékek elfogyasztását követően jelentkezhet fejfájás, bőrkiütés, bőrviszketés, ízületi panasz, krónikus fáradtság vagy emésztési probléma.

A tejfehérje-allergia általában az 1–2 éves gyerekeknél fordul elő. Az érintett kisgyermekek 90%-a esetében a probléma 3 éves korukra megszűnik.

sajtok

A hosszabb ideig érlelt, általában kemény sajtokat akár az érzékenyek is fogyaszthatják – fotó: Shutterstock

A laktózintolerancia-vizsgálat

Panaszok esetén gasztroenterológus szakorvoshoz kell fordulni, aki a tünetek, a kórelőzmény és a laktózérzékenységi tesztek eredményének ismeretében állítja fel a diagnózist.

Kilégzési teszt

Ez a leggyakrabban alkalmazott laktózérzékenységi teszt. Ebben az esetben a beteg elfogyaszt egy adag tesztoldatot, amely laktózt tartalmaz. Az ital elfogyasztása előtt, majd utána bizonyos időközönként (általában 20 percenként) megvizsgálják a beteg kilégzésének hidrogéntartalmát, az értékeket pedig összehasonlítják. A tejcukor bélben történő lebomlása hidrogéntermelődéssel jár. A hidrogén nagy része a véráramba felszívódva a tüdőn keresztül távozik. Laktózérzékenység esetén emiatt a laktóz elfogyasztása után kilélegzett levegő hidrogéntartalma jelentősen megnő. A vizsgálat hátránya, hogy az elfogyasztott laktóz az érzékenyeknél kellemetlen panaszokat okoz.

Genetikai teszt

Ez a vizsgálat az örökletes laktózintoleranciát mutatja ki. A tesztelés során megállapítják, hogy az egyén laktázenzim-termelése a felnőttkorában is megmarad-e, vagy a laktázenzim folyamatos csökkenése miatt idővel laktózérzékennyé válik. Ez a vizsgálat gyors, nem szükséges hozzá üres gyomor, megbízható eredményt ad, és kisgyermekeknél is könnyen alkalmazható.

A tehéntej mint tápanyagforrás

Már napi fél liter tehéntej vagy ennek megfelelő tejtermék (3 dl joghurt, kefir, 10 dkg sajt) fedezi egy felnőtt napi kalciumszükségletének 75–80%-át. De fontos a tejben lévő laktóz, fehérje, D-vitamin, citromsav is, melyek elősegítik a kalcium felszívódását.

Fél liter tej a 7–9 éves gyermekek vitaminszükségletéből a következő mennyiségeket biztosítja: a B2– és a B12-vitamin 65–75%-a, az A-vitamin, a nikotinsav és a pantoténsav 35–40%-a, a B1-, a B6– és a C-vitamin kb. 20%-a, a D-, az E-vitamin és a folsav kb. 10%-a.

Indexkép: Shutterstock