Egy pergető süllőzés közben fokozottan védett halat fogott Máté Szabolcs, aki rögtön sejtette, hogy egy különlegességgel találkozott, ezért azonnal visszaengedte a zsákmányt, ezt követően pedig kiderítette, hogy egy magyar bucóval hozta össze a sors.
„Szokásos éjszakai süllőzésre indultam a tiszalöki erőműhöz. Nagyon gyors folyású ez a rész, még ilyen kis vízhozamnál is. Mint utólag kiderült, az ilyen jellegű helyeket kedveli ez a hal, de azért így is hatalmas meglepetés volt, sosem fogtam még magyar bucót" – nyilatkozta a Pecaverzumnak Máté Szabolcs.
Ez a százezer forint természetvédelmi értékkel bíró hal fokozottan védett Magyarországon.
Pergetve nagyon ritkán, inkább fenekező módszerrel, élő csalik bevetése révén kerül néha a horgászok merítőszákjába.
Máté Szabolcs elmesélte, hogy már három süllőfogáson is túl volt azon az éjszakán, amikor éjfél után egy élénk színű, kilenc centis wobblerre normál kapást észlelt.
„A fárasztása hasonló volt egy kis süllőéhez, de csak a szákolásnál láttam meg, hogy ez valami egészen más hal. Hirtelen nem is tudtam, mit fogtam, így egy gyors horogszabadítás után engedtem is vissza, majd rögtön próbáltam kideríteni, hogy milyen hal lehetett" – mesélte. Előtte egy 32 centis süllőt akasztott, a bucó hasonlított hozzá méretben, de néhány centivel talán nagyobb is volt nála.
„Sajnos a fényképen nem látszik, így már nem tudjuk megszámolni a hátúszó tüskéinek a számát a pontos beazonosításhoz, de az emlékeim szerint jó sok volt neki. Mivel csak szájszélbe akadt a wobbler a halnak, sértetlenül úszkál most is az erőmű alatt" – tette hozzá.
A Pecaverzum számára egy halbiológus megerősítette, hogy a fotókon magyar bucó látható.
A magyar bucó jellemzői
A magyar bucó (Zingel zingel) nagyobb folyóink ritka előfordulású, áramláskedvelő, bennszülött faja. Nagy egyedszámú populációi a márnazónában alakultak ki, de a paduczónától a dévérzónáig jelen van, az állóvizekben nem találja meg életfeltételeit.
Ívása április-május hónapokra esik, a folyók erősen áramló homokos és sóderes szakaszain ívik, az előre elkészített fészekgödrökbe rakja le ikráit.
Jól fejlett példányai a negyven centiméteres testhosszt is elérhetik.
Nemrégiben is meglepetést okozott a magyar bucó, amikor a Magyar Haltani Társaság két kutatója szembesült azzal, hogy a Tisza-tó egy olyan részén jelent meg ez az erősen áramláskedvelő, fokozottan védett faj, ahol korábban még sohasem.
Indexkép: Shutterstock
