Az összes élelmiszerbiztonsággal foglalkozó nemzetközi hatóság: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékeléséért felelős tudományos testülete és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), valamint a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA) ismét megerősítette az aszpartám biztonságosságát – írja a penzcentrum.hu

édesítőszer

Egy adalékanyag engedélyezése hosszú folyamat, mert nagyon sok vizsgálatnak vetik alá, mielőtt a fogyasztó asztalára kerülhetne – fotó: pexels.com

Az egyik lerégebben és leggyakrabban vizsgált mesterséges édesítőszer

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozta: nem változtattak a megengedhető napi beviteli értékén sem, továbbra is 0-40 mg maradt testtömeg kilogrammonként. Ez nagyjából 9-14 db édesítőszerrel készült dobozos üdítőnek felel meg, amit elvileg nem fogyaszt el egy ember egy nap alatt.

A szakmai szervezet szerint az aszpartám az egyik lerégebben és leggyakrabban vizsgált mesterséges édesítőszer, és a megadott napi bevitel figyelembevételével eddig valamennyi alkalommal megerősítették a biztonságosságát.

A mostani döntés meghozatalnál a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állásfoglalását vették figyelembe, akik szerint az aszpartám nem káros az emberi egészségre. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az aszpartámot maga az IARC is a 2B besorolásba kategorizálta, oda ahova már több savanyított zöldséget (például a csemegeuborkát), a sztíviát,  a mobiltelefonálást és a LED lámpa használatát is besorolták – ezek ugyanis mind az alacsony kockázati körbe tartoznak.

„Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az élelmiszerösszetevők, adalékanyagok biztonságos fogyasztását az arra hivatott hatóságok időről időre ellenőrizzék és felülvizsgálják – mondta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke – ez így természetes. Az azonban káros, hogy az eredményt meg sem várva félrevezetően leegyszerűsített, néha szenzációhajhász és riadalomra okot adó hírek jelennek meg ezekről a szakmai vizsgálatoktól függetlenül. Ez sok emberben okozhat fölösleges riadalmat azok körében, akik például cukorbetegségük okán speciális diétára kényszerülnek és édesítőszereket fogyasztanak. De általánosságban is rontja az élelmiszerbiztonságba vetett hitet, ha feltételezzük, hogy forgalomban lehetnek az egészségre súlyosan káros élelmiszerek."


Egy adalékanyag engedélyezése hosszú folyamat

Az édesítőszerek az E-számok kódrendszerében az E900-as csoportba sorolva találhatók, olyan élelmiszer-adalékanyagok, amelyek felhasználására hazánkban is ugyanaz a jogszabály érvényes, mint az Európai Unióban.

Az adalékanyagok felhasználásának szabályait jelenleg a 1333/2008/EK rendelet írja le:„egy adalékanyag csak akkor és olyan mennyiségben adható az élelmiszerhez, mely a fogyasztó egészségére nem jelent kockázatot, nem vezeti félre a fogyasztót, használata technológiailag indokolt és más módon nem helyettesíthető, valamint alkalmazása előnyökkel jár a fogyasztó számára".

Egy adalékanyag engedélyezése hosszú folyamat, mert nagyon sok vizsgálatnak vetik alá, mielőtt a fogyasztó asztalára kerülhetne. Ráadásul ezeket az anyagokat a folyamatosan újuló ismeretek birtokában időről-időre újraértékelik, hogy a továbbiakban is szavatolni tudják a biztonságosságukat.

A hatályos rendelet előírása szerint a 2009 január 20. előtt engedélyezett adalékoknak újra el kell végezni a kockázatértékelését. Európában ezt a feladatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) végzi, globális szinten pedig az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

édesség

Az aszpartám 200-szor édesebb, mint a cukor, ezért nagyon kis mennyiség is elegendő belőle az édesítéshez – fotó: pixabay.com

Az aszpartám az egyik legalaposabban vizsgált élelmiszer-adalékanyag

Az 1984 óta engedélyezett aszpartám biztonságosságát a hatóságok legutóbb 2013-ban, illetve múlt pénteken erősítették meg. Az említett szervezetek az adalékok tudományos értékelése, kockázatbecslése során meghatározzák az ún. ADI-t, azaz a termékre vonatkozó megengedhető napi beviteli értéket.

Az ADI-t több toxikológiai vizsgálat és állatkísérlet eredménye alapján kalkulálják. Ennek során úgy határozzák meg emberek számára elfogadható adagot, hogy az állatoknak veszélytelennek ítélt beviteli mennyiséget még elosztják egy biztonsági faktorral (ez leggyakrabban 100). Így például, ha az állatnál 100 mg az a legnagyobb „dózis" naponta testsúlykilogrammonként, ami nem okoz mellékhatást, akkor ezt alapul véve az embernél 1 mg/kg-ban állítják be az ADI értéket.

"A mostani felülvizsgálat az aszpartámra vonatkozó megengedhető napi beviteli értéken sem változatott – szögezte le Szűcs Zsuzsanna – maradt a testsúlykilogrammonkénti 40 mg. Összehasonlításul: 100 db aszpartám alapú édesítőtablettában 8,5 mg van. Itthon a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-94/35 számú előírása rendelkezik az élelmiszerekben felhasználható édesítőszerekről, valamint az alkalmazható maximális mennyiségekről. Az aszpartám egyébként kb. 200-szor édesebb, mint a cukor, ezért nagyon kis mennyiség is elegendő belőle az édesítéshez

– tette hozzá az MDOSZ elnöke.