Ha valaki szüretelt már máriatövist, az pontosan tudja, hogy nem egy leányálom leszedni. Szívós, ellenálló, stramm növény, ami nemcsak önmagát tartja erőben, hanem nekünk is segít újra és újra regenerálódni. Csak tudjuk leszedni... – írja az egy.hu

máriatövis

A máriatövis (Silybum marianum) – népies nevén őszbogáncs, szamárkóró vagy boldogasszony tövise – fotó: pixabay.com

A májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövénye

A máriatövis (Silybum marianum) – népies nevén őszbogáncs, szamárkóró vagy boldogasszony tövise – az őszirózsafélék családjába tartozik. Évszázadok óta a májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövényeként ismerik: orvosilag is bizonyított védő és tisztító hatása.

Nagy mennyiségben található benne olaj és fehérje, de gyógyászati szempontból a szilimarinnak nevezett összetevője a fontos: ez az a vegyi anyag, ami stabilizálja és erősíti a sejthártyát, valamint antioxidánsként, szabadgyökfogóként védi a májat.

Mivel eredményesen serkenti a májsejtek termelődését és megújulását, valamint az elhalt sejtek cserélődését, ezért hatékonyan alkalmazható májzsugor, májgyulladás, valamint gomba, nehézfémek, toxinok, alkohol, gyógyszerek okozta májmérgezés, illetve májkárosodás esetén – természetesen orvosi konzultáció mellett.

Ha a májnak mindössze csak a tíz százaléka ép, akkor a máriatövis képes regenerálni egy-négy hónap alatt a károsodott kilencven százalékot (ez csak akkor működik, ha a szedése mellett a káros anyagok bevitelét megszüntetjük, és minden orvosi utasítást betartunk).


Évezredek óta ismerik és alkalmazzák

Szakértők szerint már az ókorban is ismerték: olajjal és sóval főzve, zöldségként fogyasztották, gyökerét hánytatónak, epehajtónak használták. Bingeni Hildegard a középkorban tüdő- és mellhártyagyulladás ellen ajánlotta.

A 18. században fedezték fel a májbetegségek kezelésében betöltött szerepét – a 19. században több neves orvos is foglalkozott májbántalmak elleni hatásával – napjainkra pedig egy elismert májvédő gyógynövény vált belőle.

Gyűjtése és elkészítése

A máriatövis magját ősszel gyűjtik össze. Főzhető belőle tea, de fogyasztható tinktúra formájában, kapszulában vagy magokból préselt olajként is. A  magból készült liszt nagyon gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben – búzaliszttel keverve kenyereket, kekszeket és süteményeket lehet vele készíteni.

A szilimarin jól tolerálható, mellékhatásokat csupán a kezelt betegek egy-két százalékánál okozhat.  A nemkívánatos hatásai közé tartozik a hasmenés, a puffadás, a hányinger. Magas vérnyomás, várandósság, szoptatás, pajzsmirigytúltengés, aritmia (szívritmuszavar), epepangás esetén a használata ellenjavalt. Használatával kapcsolatban mindenképpen ki kell kérni a kezelőorvos tanácsát!