Emberség, a természettel való harmónia, különleges életmód, életfelfogás, egyedülálló kultúra és gasztronómia – ez jellemzi a világ nomád népeit, akiknek helyzetét az éghajlatváltozás még nehezebbé teszi.

A modern kor embere már teljesen eltávolodott a természettől, nem érti és gyakran nem is akarja érteni, míg a mongol pásztorok együtt lélegeznek azzal – a növényekkel, a vadállatokkal, az időjárással, az élet körforgásával, és az alkalmazkodás a vérükben van. És mivel az alkalmazkodás az, ami segíthet megfékezni a klímaváltozást és felülkerekedni annak hatásain, ezért szükséges és hasznos megismernünk a természeti népek életmódját és tanulnunk tőlük – írja a greendex.hu.


Mongólia Közép-Ázsia fennsíkján fekszik, Kína és Szibéria között, 1.566.500 négyzetkilométeren, és földrajzát tekintve rendkívül változatos ország: magashegy, tajga-erdő, hegyi erdős sztyepp, félsivatag és sivatag is található a területén. Éghajlatát tekintve nagyon száraz és hideg vagy nagyon meleg és száraz, tehát a feltételek nem mondhatók ideálisnak. A nyári átlaghőmérséklet 20 Celsius-fok, míg a téli -24.

Az itt élőknek nincs személyes élettere, azonban a természettel együtt lüktetnek

Ha Mongóliáról beszélünk, sokaknak a nomád pásztorok életmódja jut először eszébe. A jurtákban, azaz gerekben élő mongol pásztorok az állatok legeltetéséből és a mezőgazdaságból tartják fenn magukat.

A mongol ger három óra alatt felépíthető, 15 fő is elfér benne, ebben élnek, alszanak, főznek a pásztorok. Vándorlás idején szétszedik, majd magukkal viszik az otthonukat, ahol aztán újra felépítik. Nem rendelkeznek személyes térrel, minden család ebben az egyhelyiséges jurtában él.

A hideg és meleg nagyfokú szélsőségei megtanították őket minden éghajlati helyzetben helytállni, és az otthonuk is ehhez alkalmazkodik: hidegben és melegben egyaránt jól funkcionál.

Mongólia

A gerekben élő mongol pásztorok az állatok legeltetéséből és a mezőgazdaságból tartják fenn magukat – fotó: Shutterstock

A pásztorok rendkívüli ismeretekkel rendelkeznek a vadon élő növényeket és vadállatokat illetően, gyógyászati tudásuk is különleges, továbbá olyan ökológiai tudás birtokában vannak, amely segítette őket évszázadokon keresztül alkalmazkodni a zord időjáráshoz és a természet adta lehetőségekhez.

Azonban az átlaghőmérséklet emelkedése a pásztorok életét is nagyon megnehezíti, különösen amikor dzud, egy időszakos időjárási jelenség idején óriási aszályokkal kell szembenézniük. Az ilyenkor fogyó növényzet és a szűkös vízkészletek elsivatagosodáshoz, a legeltethető területek elvesztéséhez vezethetnek, aminek következtében a nyájak és gulyák gyakran elpusztulnak.

Mit tanulhatunk mi a nomádok életmódjából?

Mongólia a világ egyik utolsó megmaradt nomád kultúrájának otthona. A hagyományos állattenyésztő, legeltető életmód, a szarvasmarha, juh, kecske, teve és ló tartása és az így létrejövő termékek mindenre felkészítik a nomád pásztorokat. Közülük is kiemelkednek a tajgán élő rénszarvaspásztorok, ugyanis Mongólia ad otthont az utolsó ilyen közösségnek.

A nomád életmóddal együtt járó bölcsesség és harmónia, a természet adta értékek felhasználása és tisztelete, ezzel kapcsolatos tudásuk, s az, hogy a természethez minden körülmények között alkalmazkodnak, tanulság lehet mindenki számára.

Fontos lenne továbbá felismernünk a nomád közösségek fontosságát a természetvédelemben, hiszen az őslakosok és a helyi közösségek generációk óta az erdők, füves területek, vizes élőhelyek és tengerek védelmezői. A földterületek legalább 32%-a őslakos közösségek és helyi közösségek tulajdonában van, illetve irányítása alatt áll, és e területek 91%-a jó vagy megfelelő ökológiai állapotban van. Az ökoszisztéma és biodiverzitás ismerete elősegíti azt is, hogy gyógyítsák és rekonstruálják ezeket a területeket; átfogó tudásukkal helyreállíthatók az erőforrások, a természeti értékek.

Segítségükkel, tudásukkal nekünk is több lehetőségünk lenne arra, hogy fenntartsuk és megőrizzük a természeti értékeket, és kizsigerelés nélkül aknázzuk ki azokat.