Cifrarák, kínai razbóra, nutria, aligátorteknős...sajnos sokáig lehetne sorolni a fajokat melyeknek semmi keresnivalójuk hazánkban. Azonban elég csak egy gondatlan állattartó, és ezek az állatok szinte bárhol meg tudnak jelenni, óriási károkat és veszélyt okozva, emberre, állatra, növényzetre nézve. És persze saját magukra nézve is, hiszen a legtöbbjük képtelen az önellátásra. Ráadásul még a klímánkhoz sem szoktak hozzá.

A legnagyobb bajt az okozza, hogy szabadon engedik őket felelőtlen gazdáik, akik természetesen a legtöbb esetben nem legálisan jutottak hozzájuk. Így kárt okoznak a többi, őshonos állatnak, magának a szabadon elengedett állatnak is, és sokszor még az emberekre is veszélyt hoznak.

Sokan tartanak otthon állatokat kedvtelésből

A kedvtelésből tartott dísz- vagy hobbiállatok sok háztartást érintenek Magyarországon. A legtöbb esetben kutyát, macskát, halakat és madarakat tartanak otthon. Ezzel természetesen nincs is semmi baj, sőt, az állattartás igazán jó hatással van az emberekre, és hozzátartozik a gyermekek lelki fejlődéséhez is.

Azonban sokszor csak akkor tudatosul az állattartókban, hogy hosszú évekig anyagi és fizikai felelősséggel tartoznak egy állatért, amikor már hozzájuk került. Aki pedig nem gondolkodik felelősségteljesen, az sajnos a számára legegyszerűbb módon szabadul meg az állattól, vagyis szabadon engedi.

Nem érdekli, hogy ezzel veszélybe sodorja az állatot, és persze az összes többi, természetben előforduló állatot is. Bizonyos állatok kikerülése pedig egyenesen veszélyt jelent az emberek számára is.

A szándékosan elengedett vagy véletlenül kikerült példányok egy része életben maradhat az új környezetben, kisebb hányaduk pedig invázióssá válhat. A kedvtelésből tartott növény- és állatfajok behozatala a közvetlen és ellenőrizetlen vásárlási módok és lehetőségek miatt folyamatosan nő - tudjuk meg az invaziosfajok.hu cikkéből.

mosómedve

A mosómedve is nagy károkat okoz, és már hazánkban is fellelhető a természetben. Fotó: Shutterstock

Kiemelt szerepe van ezek közül is az akvarisztikának, hiszen ez az egyik legnagyobb veszélyforrást jelentő hobbitevékenység. Nemzetközi szinten kiemelendő, hogy a 100 legveszélyesebb európai inváziós faj listáján lévő vízi fajok harmada származik akváriumi betelepítésből, mely hazánkat is nagyban érinti, mivel az elmúlt másfél évszázadban 60 idegenhonos halfajt találtak természetes vizeinkben.


Az idegenhonos halak aránya a szigorú természet- és halvédelmi szabályozás ellenére is évről évre nő, sőt, az elmúlt évtizedekben olyan mértékben megnőtt, hogy mára ez tekinthető az idegenhonos halfajok legjelentősebb bekerülési útvonalának. Sokszor a megunt, túlszaporodott házi kedvencek természetbe való kiengedése és az akvaristákhoz köthető szándékos és illegális telepítések okozzák a legnagyobb problémát.

Az akváriumi halak többsége melegkedvelő, trópusi faj, csak termálvizeinkben képesek áttelelni, ugyanakkor jól akklimatizálódnak, azonban a klímaváltozás is hozzájárul vizeink felmelegedéséhez és ezáltal a melegkedvelő akváriumi halak megtelepedéséhez, terjedéséhez. De nem csak halak kerülnek ki így. A hobbiállat-tartók közül például egyre többen helyeznek el idegenhonos rákfajokat kerti tavakban, ami jelentős kiszabadulási kockázattal jár.

Az akvarisztika mellett jelentős veszélyforrás a terrarisztika, illetve az emlősök társállatként való tartása is. Az ízeltlábúak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök közül is nagyon sok kerül az utcára a gondatlan tartóik miatt. Ezeknek a fajoknak az egyedei pedig veszélyt jelentenek az őshonos fajokra. A meghonosodás sikere annál nagyobb, minél több egyedet engednek szabadon az adott fajból, és minél inkább egyezik az elsődleges elterjedési terület és a szabadon engedés helyének klímája.

A megoldás a felelősségteljes állattartás

Hazánkban a legnagyobb problémát az ékszerteknős okozza. Ennek sárga- és vörösfülű alfaja egyaránt kedvelt hobbiállat, de sok díszmadár is kikerül a szabadba, amelyik hobbiállattartóktól származik. Hazánkban inváziós tulajdonságaik miatt egyes díszmadarakat vadászhatóvá is nyilvánítottak, mint például a nílusi ludat. Az emlősök között is vannak nagyon veszélyes, korábban házi kedvencként tartott fajok. Ilyen például Nagy-Britanniában az őshonos vörös mókus szinte teljes kipusztulását okozó, Észak-Amerikából származó szürke mókus.

Azért, hogy a probléma orvosolható legyen, a legtöbb esetben csakis a felelős állattartás lehet a megoldás. Így csak akkor vásároljunk vagy fogadjunk örökbe állatot, ha mind anyagilag, mind fizikailag képesek és hajlandók vagyunk hosszú éveken, évtizedeken át gondoskodni róla, még akkor is, amikor megbetegszik.

Ha mégsem vagyunk képesek megtartani az állatot, semmi esetre se tegyük ki az utcára. Keressünk neki új gazdát, vagy befogadó szervezetektől, alapítványoktól kérjünk számukra segítséget.

Egyáltalán ne vásároljunk inváziós tulajdonságokkal rendelkező kisállatot. Ha mégis vásárolunk, csakis legálisan tegyük és kizárólag kereskedőtől, törzskönyvvel ellátott kisállatot vásároljunk.

Ha már rendelkezünk valamilyen házi kedvenccel, olyan körülmények között tartsuk, mely nem teszi lehetővé az elszökését. Ebben nagy segítség lehet, ha ivartalanítjuk az állatot.

Az inváziós fajok sokszor ellehetetlenítik az őshonos fajok életét

Szinte minden rendszertani csoportban találunk elterjedt idegenhonos inváziós állatfajt, legnagyobb fajszámban a szárazföldi gerinctelenek és a vízi csoportok között - tudjuk meg a hermannottointezet.hu cikkéből.

Az elmúlt évek új kártevője a kelet-ázsiai eredetű márványpoloska.  Első egyedeit 2013-ban észlelték, és sajnos azóta mindenfelé elterjedt. Több, mint 100 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozását, így óriási károkat okoz. De akvarisztikai céllal került Európába, illetve hazánkba több tízlábú rákfaj is, amelyek megtelepedve három őshonos rákfajunkat veszélyeztetik. Mindeddig nyolc idegenhonos tízlábú rákfajt mutattak ki vizeinkből, közülük több az elmúlt néhány évben jelent meg. Ezeknek az őshonos fajokhoz képest nagyobb a tűrőképességük és gyorsabb a szaporodásuk. Emellett ellenállnak és terjeszti a rákpestist.

mosómedve

A felelőtlen állattartók következtében nagyon sok invazív faj szaporodik el. Fotó: Shutterstock

Legelterjedtebb képviselőjük az Észak-Amerikában őshonos cifrarák, amelyet az 1950-es évek végén tenyésztési céllal telepítettek be hazánkba. Eddig 60 idegenhonos halfaj és hibrid előfordulását mutatták ki vizeinkből, amelyek többsége az elmúlt néhány évben került elő, és komoly táplálékkonkurenciát jelentenek őshonos halaink számára, emellett pedig betegségeket is terjesztenek. Hazánkban leggyakoribb képviselőjük a Kelet-Ázsiából származó ezüstkárász.

A korábbi időszakokban főként gazdasági céllal telepítettek hazánkba idegenhonos halfajokat, például az amurt is, de napjainkban egyre nagyobb számban kerülnek elő vizeinkből az egzotikus halfajok, az akvaristák miatt. A hüllők közül stabilan megvetette a lábát természetes vizeinkben a közismert ékszerteknős, de az emlősük közül is sokan megtelepedtek, mint amiyen a Kelet-Ázsiában őshonos nyestkutya, vagy a Közép-Amerikából származó mosómedve, amelyeket értékes bundájuk miatt hurcoltak be Európába, majd az elszökött példányok és utódaik sikeresen szétterjedtek.

A nutriát és a pézsmapockot hazánkban is sokfelé tenyésztették, majd a szökött példányok terjeszkedtek. De vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói is, egy Budapesttől 30 km-re fekvő erdőben.

Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai vizsgálják, milyen hatásuk van az inváziós emlősöknek a hazai őshonos állatfajokra. Talajra és bokrokra épített műfészkeket és fára szerelt odúkat helyeztek ki fácántojásokkal, és vadkamerákkal vizsgálták a fészekrablókat. A képeken gyakran jelentek meg mosómedvék.

A mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, és viszonylag gyorsan szaporodnak, mivel egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet. Ha az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.

A kutatók szerint csak pár tucat egyed élhet most Magyarországon, és mivel jellemzően éjjel aktívabbak, ezért nem valószínű, hogy bárki találkozik velük. Ha mégis találkozunk velük, ne akarjuk megfogni őket, hiszen megharaphatnak bennünket és fertőzéseket terjeszthetnek.

Magyarországon próbálják megakadályozni az elterjedésüket, így 2010-ben egy kormányrendelet ökológiai szempontból veszélyes fajnak minősítette és megtiltotta, hogy háziállatként lehessen tartani. A szabadban előbukkanó példányokat a vadászok ritkítják.

Az inváziós fajok hatása rendkívül negatív

Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre – derül ki a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES legújabb jelentéséből - tudjuk meg a kormany.hu írásából.

A 2012-ben alakult, immár 143 tagországot számláló kormányközi testület tudományos értékeléseket készít bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és általuk az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről. Több, mint 37.000 idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek az emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba. Közülük mintegy 3500 faj vált invázióssá új élőhelyén, azaz olyan fajjá, amely fenyegetést jelent az adott régió őshonos élővilágára. Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű.

Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60%-ának kipusztulásában. Ezek az emberi jóllétet, az élet minőségét a dokumentált esetek 85%-ában negatívan befolyásolják. A jelentés szerint fontos, hogy a megelőzés a leghatékonyabb módszer.