Naná, hogy a wifit is a magyarok találták fel

November 9-e a Feltalálók Napja. A napot az osztrák-magyar származású színésznő, feltaláló, Hedy Lamarr születésnapja ihlette, aki feltalálta az ugrókódos adó-vevő rendszert, amit torpedók irányítására használtak. Később ez a találmány lett az alapja a bluetooth, a wifi hálózatok és más, modern kommunikációs rendszerek működésének.

Így született meg a wifi alapja

Hedy Lamarr a híradásokból tudta meg, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítettek a harcok során. Első házassága idejéből mérnöki szintű ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről és a torpedókról, így szomszédjával, George Antheil zongorista-zeneszerzővel egy hatékonyabb torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló eszközt találtak fel. A találmány teljesen véletlenszerűen keletkezett, hiszen Lammarr egészségügyi tanácsért fordult Antheilhez, és csak később, a beszélgetésük során került szóba közöttük a torpedók irányítási problémája.

Hedy Lamarr osztrák és magyar származású feltaláló – forrás: © Employee(s) of MGM (1944)

A torpedók rádióvezérlését már az első világháború végén is használták, de ezeket a frekvencia megzavarásával nagyon könnyű volt eltéríteni. Azt találták ki, hogy a frekvenciát nagyon gyorsan váltogatják egyidejűleg az adónál és a vevőnél is, egy lyukszalag segítségével. Ehhez Antheil főműve, a Ballet Mécanique adta az ötletet, amelyben több gépzongora is szerepelt. Mivel a zongorán 88 billentyű volt, a torpedóvezérlő találmány leírásában is 88 frekvenciát használtak. Ennyi frekvencia egyidejű megzavarásához azonban már túl sok energiára lett volna szükség, ráadásul az egyes frekvenciák kiszámíthatatlanok voltak, mivel azok az egyedi lyukszalagok szerint folyamatosan változtak.

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs rendszerként nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940 decemberében, melyet a tanács elnöke akart szabadalmaztatni. A Kaliforniai Műszaki Egyetem egyik elektrotechnika-professzora segítségével előkészítették, majd szabadalmaztatásra terjesztették elő a találmányt, melyet az Amerikai Szabadalmi Hivatal 1942. augusztus 11-én jegyzett be.

A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, amely csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára. Az egyidejű frekvenciaváltást, vagyis a frequency-hoppingot napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák.

A modern találmányok forradalmasítják az agráriumot is. Fotó: 123rf.com

Az agrárium digitális átállása nem valósulhatna meg korszerű, vezeték nélküli kommunikációs csatornák nélkül, így mindenki igazán hálás lehet ezért a találmányért. De nem csak ezért.

Nézzünk meg néhány fontos fejlesztést az elmúlt időszakból

Pancsa Emese a formatervezői képzés alatt kezdett el foglalkozni a fenntarthatóság témakörével. Egy olyan megoldást szeretett volna megalkotni, amely proaktívan vesz részt a környezetvédelmi folyamatokban, és amin keresztül a városi közösségek úgy tudnak részt venni a háztartási hulladékok és maradékok környezetkímélő feldolgozásában, hogy nem szükséges hozzá kert. Rengeteget kísérletezett, míg rátalált egy japán tradicionális komposztálási eljárásra, amelyhez sem földre, sem gilisztára nincs szükség. Ezt az eljárást kezdte el automatizálni, és ez lett egyben a diplomamunkája is.

Az általa létrehozott sajátos mikroorganizmus egyfajta probiotikumként működik, egy többezer éves keleti komposztálási technikával karöltve. Ez egy fermentáló erjesztéses megoldás, így nem lesz szaghatás, ráadásul a mikrorganizmusok alacsony hőmérsékleten tudják tartani a hulladékot, és magas beltartalmi értéket tudnak adni mindössze két hét alatt.

A kerti komposztáláshoz képest sokkal szélesebb a komposztálható anyagok skálája, hiszen itt akár déligyümölcsöket, ételmaradékokat, szilárd halmazállapotú tejtermékeket, húsféléket és csontokat is fel tudunk dolgozni. A szolgáltatáshoz tartozik egy applikáció, amin keresztül folyamatosan visszajelzést kaphatunk a komposztálás alakulásáról és segít beállítani a megfelelő arányokat is. Így tulajdonképpen a folyadékon kívül mindent le tud komposztálni a rendszer. Maga a rendszer egy beltéri okos robotból, egy hardverből, egy admin felületből és egy applikációból áll. A központi elem maga az öko-robot, amelyik kedvet csinál ahhoz, hogy elkezdjék használni. Az applikáció arra szolgál, hogy az egyéni teljesítményről adjon visszajelzést, és így az egyéni környezettudatosság közösségi küldetésként is működik.

Németh Zoltán agrármérnök két fiával és kutatásfejlesztői csapatával Szigetcsépi üzemükben dolgozták ki a különleges tejhelyettesítő technológiát. A tojásfehérjéből előállított tejtermék-helyettesítő kiváltó fehérjeforrás és laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Tojásfeldolgozó üzemükben évente közel 150 millió tojást dolgoznak fel. Itt készül a saját fejlesztésű, állati fehérjéket tartalmazó, ToTu fantázianévre keresztelt termékcsaládjuk is, amely tej- és tejtermék helyettesítőként fogyasztható. ToTu termékek, a magas szénhidráttartalmű növényi alapú tejekkel szemben, alacsony szénhidráttartalommal és magas fehérjetartalommal bírnak. Ezek a tejtermék-helyettesítők beilleszthetők laktózérzékenyek, sportolók és diétázók táplálkozásába. A tulajdonosok arra is fontos hangsúlyt fektetnek, hogy az üzemben a feldolgozás során keletkező melléktermékek, a tojáshéj és a takarmánytojáspor hasznosításával elsősorban hobbiállatok számára kifejlesztett takarmányokat készítenek.

A robotok és a modern technika megkönnyítik a mezőgazdasági munkákat is. Fotó: 123rf.com

Innovázió 1.0 elnevezésű hallgatói innovációs ötletverseny döntőjének keretében hallgatók vagy hallgatókból álló csapatok mutathatták be egyedülálló projektjeiket a szakmai zsűri előtt. Az első helyezést Gyuris Rita Plantprotecting elnevezésű, Instagram felületen működtetett növényvédelmi szaktanácsadói rendszere nyerte el. Az ezüstérmet Miskolczi Dániel precíziós öntözésre és tápoldatozásra kifejlesztett mobil automata öntözőrendszere kapta, míg a bronzérmet Fodor Szabina, Coach Pro névre hallgató, személyre szabott mozgástanácsadói alkalmazása érdemelte ki.

Gyuris Rita, Plantprotecting elnevezésű nyertes pályamunkája olyan problémára jelent egyedülálló megoldást, amelynek keretein belül a social media Instagram felületén kaphatnak pontos, szakszerű választ növényvédelmi problémákra a gazdálkodók, hobbykertészek és érdeklődők.

Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki  Az amerikai Vanderbilt Egyetemen indult el az a fejlesztés, amellyel két szegedi tudós az afrikai elefántokat és később további veszélyeztetett állatfajokat akar megvédeni. Az SZTE-s kutatók fejlesztésének újdonsága, hogy az afrikai elefántok nyakára rögzítik a két kilogramm súlyú eszközt, amely ezáltal az állattal állandóan együtt utazik, s szükség esetén hangjelzéssel riaszt

A Smartkas cég a zöld, megújuló okos üvegházakat és a beltéri farmokat ötvözi egy megoldásban. Az egyedülálló technológiában az üveg energiát generál az éjjeli ciklusra, miközben a természetes napfényt átengedi, de véd a fényszennyezéstől. A vízrendszer 90-95 százalékos vízspórolást segít elő, és nem is használ semmilyen nem megújuló vízforrást. Emellett a növények éppen annyi szén-dioxidot kapnak, amennyit még fel tudnak venni, viszont egyáltalán nem kerül a levegőbe. Az egészet pedig egy szoftver vezérli.

Mészáros Dávid, a cég alapítója szerint a megoldásnak köszönhetően egész évben, az éghajlati viszonyoktól függetlenül, kevés emberi beavatkozással több mint 50-féle zöldséget, gyümölcsöt tudnak termeszteni, méghozzá vegyszermentesen. Az alapító szerint nagyjából 50-szer annyit képesek így termelni, mint a hagyományos farmok, ráadásul helyi árut. Mivel az egész rendszer automatizált, csak leszedni kell a termést.