Miért építenénk vályogból házat, és miért szigetelnénk szalmával a falat, ha se szeri, se száma a modern építőanyagoknak?
A válasz egyszerűbb, mint hinnénk. Úgy, mint ahogyan a bioélelmiszerek is egyre inkább előtérbe kerülnek, egyre többen nyitottak arra, hogy természetes építészeti alapanyagokból épülő, "egészséges" lakóházakban éljenek. Van egy új tudományterület, amit úgy hívnak, hogy épületbiológia, amely tényként kezeli, hogy sok civilizációs betegség köthető nem csak a táplálkozáshoz, a stresszhez, hanem bizony ahhoz is, hogy milyen anyagok vesznek minket körül. És ez nem ezotéria, egyszerűen a legtöbb korszerű építőanyagból egészségre káros anyagok kerülnek abba a levegőbe, amelyet a nap nagy részében beszívunk. Így kerülnek előtérbe a természetes építőanyagok.
Egészségre ártalmatlan építőanyagokról, természetes, mezőgazdaságból származó szekunder termékek építészeti célú felhasználásáról, a vályog, mint építőanyag újragondolásáról van szó, és nem arról, hogy bárkinek egy penészes, vizes falú, rossz állapotú parasztházban kellene élnie.
Sajnos sok vályogház rászolgált azokra a negatív jelzőkre, amelyekkel illetik, de ez kizárólag a felújítás hibáiból ered. Egy vályogfalra párazáró vakolatot, mosható műanyag festéket tenni több, mint vétek.
Bihari Ádám a természetes építőanyagok használatának elkötelezettje – Fotó: Bihari Ádám
A természetes építészet követei nyitottak mindenre, ami modern, csak éppen kerüljük a betont és mesterséges építőanyagokat. Szerintem a vályognak például helye lehet egy felhőkarcoló, a szalmaszigetelésnek pedig egy hipermodern passzív ház megépítésében is.
A növényi alapanyagok és származékok felhasználásának több vetülete van:
- Növényi adalékok használata: például egy könnyű, szalmás vályog technikával készült falazatra, födémre vagy padlóra kell gondolni.
- A falazat maga növényi alapanyagokból is állhat: például szalmaszigetelésű házak, szalmabála-házak, kenderbeton-eljárással épített padló (a kötőanyag nem cement, hanem mész).
A kortárs, természetes alapanyagokból való építkezés elsődleges megtestesülése egyelőre a Naturarch Studio portfóliójában a vályogvakolatokban lelhető fel. Nem régen például a Rózsadombon készítettünk design vályogvakolatot, de számos vályogfalú családi ház kivitelezésén vagyunk már túl.
A nagyvázsonyi Kinizsi vár felújításában is részt vettünk, 500 négyzetméter vályogvakolatot és 1000 négyzetméter mészvakolatot készítettünk. Emellett természetesen népi épületek felújításával is foglalkozunk, például a Szentendrei Skanzen épületeinek szalmatető-megújításában is volt részünk, de az oszkói szőlőhegy présházainak felújításán is dolgoztunk.
Döngölt vályogfal készül 2021-ben – Fotó: Bihari Ádám
Van kereslet a vályogházra és a szalmaszigetelésre? És egyáltalán, hol lehet beszerezni a szükséges alapanyagokat?
A keresletre nincs panasz, nálunk sorban állás van, nem tudjuk kiszolgálni az építtetők igényeit. Ennek az is oka, hogy jelentkezett egy piaci igény, amire az építőipar csak lassan tud reagálni, ki kell alakulnia egy komplex, ökológiai építészeti rendszernek. Egyelőre még a fogalom körül is sok a tévedés: van olyan kivitelező, aki szerint a polisztirolhab szigetelőanyagként való használata ökologikus, hiszen energiát lehet vele megtakarítani. Holott egy szinte soha le nem bomló műanyagról beszélünk, tehát messze van a környezetbarát és a fenntartható fogalmaktól!
A természetes építőanyagokat alkalmazó technológiához szükséges alapanyagok már elérhetőek sok helyen, bár most még egy kis utánajárást igényel. Ezen a lehető legrövidebb idő alatt szeretnénk változtatni. Annál is inkább, mert látjuk, a természetes építészet iránti igény nőni fog, Nyugat-Európában a természetes építőanyagok piaca 10 év alatt 1 százalékról 10-re ugrott.
Ha a hazai szigeteléspiac 10 százalékát meg lehetne célozni a természetes építőanyagokkal, akkor annak az alapanyag-kereslete óriási mértékben megnőne, ennek már a mezőgazdasági termelés szempontjából is lenne relevanciája. A rábahidvégi telephelyünkön a szalmapaneles fejlesztés prototípus-elemeinek gyártása folyik, tavasszal fogjuk vele az első házat leszigetelni.
Vannak egyébként más, természetes alapanyagokból készülő szigetelések is, ilyen pl. fa, de a faanyag ára az utóbbi egy évben horribilis mértékben megnőtt, tehát azt gondolom, észszerű megoldás, ha egy mezőgazdasági mellékterméket igyekszünk hasznossá tenni az építkezésben, úgy, hogy közben nem gyártunk újrahasznosíthatatlan hulladékot.
Szalmából nem csak tető készülhet. A szalma a legkorszerűbb szigetelőanyagok alapanyaga – Fotó: Bihari Ádám
A vályogházak szigetelését hogyan kell elképzelni? A legtöbben úgy gondolunk a vályogfalra, hogy az jól szigetel. Vagy ez nem igaz?
A vályog nagyon nehéz anyag, és a tévhittel ellentétben, a térfogatsúlyból adódóan egyáltalán nem jó hőszigetelő. Viszont jó hőtároló tömege van és jó a páragazdálkodása, tehát hőtechnikailag valóban kedvezőek a tulajdonságai. Ettől függetlenül azonban érdemes szigetelni, csak nem mindegy, hogy mivel. Nem szabad polisztirollal és más párazáró anyaggal "lezárni", mert tönkremegy. Kivétel nélkül természetes anyagok azok, amelyekkel le lehet szigetelni egy ilyen falat. Ilyenek a nád, a kenderrost és a szalma.
Na jó, beleszerettél a vályogba és a szalmába, ez egyértelmű. De hogyan válik elkötelezetté egy fiatal építész egy olyan dolog iránt, aminek itthon alig vannak követői?
Építész hallgatóként természetesen az egyetemi éveim alatt értek leginkább olyan hatások, amelyek miatt felismertem, hogy épületeink esetében a fenntarthatóság kérdése nem csak arról szól, hogy mennyi energiát tudunk megtakarítani, hanem legalább ennyire fontos a beépített energia és anyagok kérdése, és az elbontás utáni újrahasznosíthatóságé is. Azaz teljes életciklusra vetítve értékeljük, hogy mennyire felel meg egy épület a fenntarthatósági alapelveknek.
Építészhallgató korunkban többen is ráéreztünk, hogy ezzel a témával érdemes foglalkozni. Én egy franciaországi ösztöndíj keretében kerültem Grenoble-be, ahol a vályogépítészeti központban látottak és barátaim lelkesedése sarkallt arra, hogy létrehozzuk Sárkollektívát, a hazai vernakuláris építészet tudásbázisát és közösségét. Alkotóhetet szerveztünk a hallgatóknak, építőtáborokat tartottunk, tapostuk a vályogot, régi présházakat építettünk újra, és sorolhatnám. A kezdetekről talán hitelesebb is, ha ez a videó tanúskodik, amely a Nagyapám Háza mesterinas program keretében készült még 2015-ben, a Hegypásztor Kör birtokán:
_fill_540x300_0.jpg)
