Minél mélyebb egy magaságyás, annál kényelmesebb benne dolgozni, és annál többféle – köztük mély gyökerű – növény termesztésére alkalmas. Ugyanakkor egy 60–90 centiméter magas ágyás teljes feltöltése jó minőségű termőfölddel rendkívül költséges lehet. A The Spruce tippjei.

1. Rönkök – a természetes alapréteg

Fontos megjegyezni, hogy olyan fákat, mint a fűz vagy a platán, csak akkor szabad felhasználni, ha teljesen kiszáradtak, mivel ezek újra kihajthatnak. Az újabb rönkök több vizet vesznek fel, de bomlásuk során értékes tápanyagokat juttatnak a talajba.

2. Ágak – gyorsabban bomló alternatíva

A rönköknél gyorsabban lebomló, kisebb méretű ágak szintén jó választásnak bizonyulnak magaságyásunkba. Előnyeik közé tartozik, hogy könnyebb velük dolgozni, és a közöttük maradó levegőrések jobb talajszellőzést biztosítanak.

3. Faforgács – a lassan lebomló talajtakaró

Ez a fák, gallyak és levelek durvább őrleménye, amely lassan bomlik le, de közben nedvességet tart, szellőztet és hőszigetel.

4. Szalma – gyorsan lebomló, tápanyagdús megoldás

Hátrányuk, hogy viszonylag gyorsan, akár egy szezon alatt lebomlanak. Cserébe kiváló vízmegtartó képességgel bírnak, gazdagítják a talajt, és elősegítik a hasznos mikroorganizmusok elszaporodását a magaságyásban.


5. Avar – természetes komposzt a kertből

Az ősszel lehullott levelekből kitűnő töltőanyag lesz, mivel bővelkedik mikroorganizmusokban és férgekben, amelyek lebontják a többi szerves anyagot. Fontos, hogy a levelek ne tartalmazzanak vegyszermaradványokat, és ne legyen benne diófa levele.

6. Komposzt – a tökéletes felső réteg

A komposztot a magaságyás legfelső, kb. 30 centiméteres rétegébe kell keverni, miután az alsóbb részeket más szerves anyagokkal feltöltöttük. A komposzt gazdag tápanyagforrás, javítja a talaj szerkezetét, segíti a vízvisszatartást és támogatja a talajéletet, például a giliszták és mikrobák jelenlétét.

Indexkép: Pixabay