A páfrányfenyő mindent kibír?

Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án atombombát dobott Hirosimára, ami hatalmas pusztítással járt. A robbanás epicentruma környékén nem sok minden maradt meg, azonban a páfrányfenyők kitartottak – írja a telex.hu.

Az epicentrum 2,2 kilométeres körzetében ma 170 ilyen túlélő fa áll, pedig akkor úgy tűnt, hogy szenesre égtek.

A páfrányfenyők (Ginkgo biloba) már 200 millió éve küzdenek a Földön a túlélésért. Sir Peter Crane, a Yale Erdészeti és Környezettudományi Iskolájának igazgatója szerint ennek köszönhetően tudták túlélni az atombombát is.

A jura korban még sokfajta páfrányfenyő létezett, de néhány millió év alatt eltűntek a szuperkontinensről, 2,5 millió éve pedig a legtöbb változata kihalt, és csak néhány tudott megkapaszkodni azon a területen, ami ma Kína közepén található. Az összes ma látható páfrányfenyő családfája ezekre a túlélőkre vezethető vissza.

Az elszigetelt erdők, miután épp hogy csak túléltek, a körülmények javulásával ismét terjedni kezdtek, amiben már az embernek is volt szerepe. Így jutottak át az 1300-as, 1400-as években Japánba, ahol sokasodni kezdtek.


1923 szeptemberében Kantó régiót egy 7,9-8,2-es erősségű földrengés sújtotta. A nagyobb városokban, például Tokióban ennek hatására óriási tűzvész, majd hatalmas szökőár pusztított. Az első, 14 másodperces rengés Jokohama szinte minden épületét a földdel tette egyenlővé. Ezt követően kevesebb mint négy óra alatt egy közel száz méter magas tűztornádó futott végig Tokión, mely szintén hatalmas pusztítást végzett. A helyiek tehát nem számítottak arra, hogy mindezek után a szétégett kérgű páfrányfenyők néhány hónappal később rügyezni kezdenek.

ginkgo biloba

Ginkgo biloba, a nagy túlélő – fotó: Pixabay

A japánok megjegyezték, hogy más fafajtákhoz képest aránytalanul több páfrányfenyő élte túl a tűzvészt, ezért amikor megkezdték a nagy Kantó-tűzvész utáni újrafásítást, főleg a páfrányfenyőkre koncentráltak, mert tudták, hogy azok képesek túlélni a tüzet. Országszerte 16 ezer új páfrányfenyőt ültettek, többek között Hirosimában is.

Miben rejlik a páfrányfenyő ereje?

Crane szerint a különleges felépítésében. A külső, elhalt sejtekből álló kéreg alatt található a floém, azaz háncsrész, ami cukrot szállít a sejtek között. Ez veszi körbe a xilémet, amiből a fa nő. A kettő között a kambium található, amit Crane élő sejtek hengerének nevezett. Ez elég mélyen helyezkedik el a fatörzsben, így a tűz pusztító hatása nem jut el hozzá.

Tehát marad egy csupasz fa levelek nélkül, de amint eljön a tavasz, még pont marad annyi energia, hogy rügyezni kezdjen és új levelek alakuljanak ki. Az az élő szövet alakítja a gyökereken át felszedett tápanyagot levelekké a következő évszakban.

Ez történhetett Hirosimában is: a belső élő szövet túlélte a robbanást, ami pont elég volt ahhoz, hogy 170 fa néhány hónappal később újra rügyezni kezdjen. Ezek a fák azóta is minden tavasszal zöldbe borulnak, és a helyiek ma már szinte emlékműként tekintenek rájuk.

Indexkép: Pexels