Április 22-én, épp a Föld napján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a példátlanul összetett törvénycsomagot, amely számos, környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú szabályozást is érint. A 258 paragrafusból álló javaslat célja a veszélyhelyzeti rendeletek egy részének véglegesítése, ám ez a természetes környezetünk védelmét szolgáló jogszabályok visszavágását is magában foglalja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a WWF Magyarország közösen fogalmazta meg aggályait a kormányfőnek és az érintett minisztereknek címzett levelében.

Visszatérne a „tűzifarendelet" – új köntösben

A természetvédelmi szervezetek szerint a törvényjavaslat egyik célja, hogy törvénybe emelje a korábban hatalmas társadalmi felháborodást kiváltó „tűzifarendelet" több intézkedését. 2022-ben az agrárminiszter kénytelen volt korlátozni ezen rendelet végrehajtását az állami erdőkben. Az Alkotmánybíróság is megsemmisített egy rendelkezést, hangsúlyozva, hogy még rendkívüli helyzetekben sem lehet figyelmen kívül hagyni az erdővédelmet.

A mostani törvényjavaslat azonban újra megnyitná az utat a tarvágás előtt – és ezúttal úgy tűnik, véglegesen.

Csökkenne a természetvédelmi hatóság szerepe

Kiemelten aggályos, hogy a törvény értelmében megszűnhet a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy egy adott tevékenység károsítja-e a védett természeti területet. Emellett lerövidítenék a fakitermeléseket érintő hatósági bejelentések határidejét, ami a környezetvédők szerint súlyos következményekkel járhat.

„A természetes és háborítatlan erdők száma már így is elenyésző. Megmaradt erdeink megőrzése alapvető kötelességünk – nemcsak a természet, hanem saját jólétünk érdekében is" – hangsúlyozta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

Kifogásolt gyakorlatok már korábban is elbuktak

A törvénymódosítási próbálkozások nem újak: már a 2017-es erdőtörvény-módosítás is tartalmazott hasonló, a tarvágást könnyítő szabályokat, amelyeket akkor is megsemmisített az Alkotmánybíróság. A természetvédők 2009 óta folyamatosan küzdenek az erdőtörvény meggyengítése ellen, 2013-ban és 2017-ben is erőteljesen tiltakoztak a vágásos erdőgazdálkodás szélesebb körű engedélyezése miatt.

Társadalmi és szakmai ellenállás nőhet

A természetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a törvénymódosítás jelentős társadalmi ellenállást válthat ki, különösen, ha annak következményei a gyakorlatban is érezhetővé válnak. „Az erdők nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és ökológiai értékek is. Megőrzésük közös érdekünk" – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoztak a törvénymódosítások ellen.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület