lovaskocsi Hortobágy nyakló

Nyaklóval ellátott lovak a Hortobágyon – fotó: Pixabay

Ezek a kifejezések mára jórészt az agráremberek szókincséből is kikoptak. Elevenítsük fel, melyik mit is jelent! Ha pedig te is ismersz hasonlókat, amelyeket még a nagyszüleidtől vagy dédszüleidtől hallottál, írd meg nekünk!

Vonyogó: Mezőgazdaságban használatos fanyelű, vashegyű szerszám, ezzel húzták a szénát a szénakazalból.

Svártli: Disznósajt, vagyis főtt sertés fejhúsból, szalonnás bőrkéből, és más ehető részekből készült töltött sertésgyomor, amit gömbölyűvé préselnek.

Digózás: Különböző fajtájú talajok összekeverésén alapuló talajjavítási mód. Először szikes talajon kezdték alkalmazni.

Nyakló: Egyik végén hurokkal a ló nyakához, másik végén a kocsirúdhoz erősített kötél, amivel az állat a kocsirudat a kívánt irányba mozdítja vagy fékezi.. (A mai köznyelvben használjuk azt a kifejezést, hogy nyakló nélkül csinál valaki valamit. Ilyenkor arra utalunk, hogy az illető koordinálatlanul, korlátlanul, féktelenül végez valamit, pl. nyakló nélkül szórja a pénzt, vagy nyakló nélkül iszik.)

Pászta: Nagyobb mezőgazdasági területnek az a sávszerű szakasza, amelyet a munkások egyszerre vesznek munkába. (Minden bizonnyal ebből a szóból származik a pásztáz igénk.)

Sivóföld: mezőgazdasági célra nem hasznosítható futóhomok.