A víz maga az élet. Habár a legtöbb ember számára természetes, hogy amint kinyitja a csapot, abból tiszta víz folyik, ez nem mindenhol, és nem mindenki számára elérhető. A víz igazi kincs, ezért így is kellene bánni vele. Mert ha nem így teszünk, könnyen kifogyhat belőle az emberiség. Ha nincs víz, nincs élelem, nincs mezőgazdaság, nincs élet.
A víz világnapja minden évben március 22-ére esik. A világnap célja, hogy tisztában legyünk a víz fontosságával és hogy milyen nagy veszélyben vannak a vízkészleteink. A globális felmelegedés hatására pedig az aszály is egyre gyakrabban fenyeget.
A víz világnapja
A víz világnapját 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és egy év múlva nyilvánították hivatalos világnappá.
Az ENSZ közgyűlése többek között azt a célkitűzést fogadta el, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön az egészséges ivóvízhez történő hozzáférést. A víz biztosítása ráadásul óriási szerepet játszik a szegénység és a nyomor elleni küzdelemben is.
Minden évben más témával foglalkoznak a világnap kapcsán, így 2017-ben a szennyvizek mennyiségének csökkentése és a keletkezett szennyvizek újrahasznosítása volt a központi téma. A következő évben a mottó a „Védd természetesen!" volt. Ennek keretében ráirányították a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepe van az erdők telepítésének és annak, ha hagyjuk, hogy a folyók, patakok nyugodtan csörgedezhessenek a medrükben, hiszen ezáltal helyre tud állni a vizes élőhelyek egyensúlya, amely fontos szerepet játszik a víz körforgásában.
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb az aszály. Fotó: Shutterstock
A 2019. évi mottó „Vizet mindenkinek!" volt, melyben azt tudatosították, hogy a vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, azonban ez a világ számos pontján egyáltalán nem tud megvalósulni. Nagyon szerencsés az, akinek csak a vízcsapot kell megnyitnia, és azonnal friss, egészséges, tiszta víz áll rendelkezésére, és tenni kell azért, hogy ebben mindenkinek része lehessen. Nagyon sok helyen fertőzött a víz, ami miatt rengeteg betegség terjed mind az emberek, mind az állatok között. Sok helyen esélytelen az öntözés, így a földművelés és az önellátás is.
A 2020-as év a víz- és klímaváltozás témájával foglalkozott, hiszen vízkészleteink egyre fogynak, a víz hatékony felhasználása pedig csökkenti az üvegházhatást. 2021-ben a mottó "A víz érték! Becsüld meg!" volt, míg 2022-ben a világnap fókuszában a felszín alatti vizek álltak, és szlogenje "Láthatóvá tenni a láthatatlant" volt. A 2023-as világnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldása a jó irányba tett lépések felgyorsításában rejlik, ezért most kell változtatni. A jelmondat: "Légy Te a változás és tedd jobbá a világot!" A 2024-es víz világnapja a "Víz a békéért" témára összpontosított.
Az idei év a gleccsereké
A 2025-ös víz világnapjának témája a befagyott vízkészletek védelme, vagyis a gleccservédelem. A gleccserek, mint ahogyan a víz is, létfontosságúak az élet szempontjából. Olvadékvizük nélkülözhetetlen az ivóvízhez, a mezőgazdasághoz, az iparhoz és a tiszta energiatermeléshez, valamint az egészséges ökoszisztémákhoz.
Azonban a gleccserek sajnos gyorsabban olvadnak, mint valaha. A klímaváltozás és a globális felmelegedés miatt a víz körforgása egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ami áradásokat, aszályokat, földcsuszamlásokat és tengerszint-emelkedést okoz. Gleccsereink megmentése éppen ezért fontosabb, mint valaha volt.
Egyre nő a vízfogyasztás
Ahogyan növekszik a Föld lakossága, úgy növekszik a vízfogyasztás is. A víz iránti igény pedig folyamatosan növekedni fog, a szükséges víz mennyiségének biztosítása pedig a természeti erőforrások kihasználásával és a környezet károsításával járhat. Éppen ezért nagyon fontos a Föld vízkészletének megóvása.
Ahhoz, hogy még az unokáink is itt élhessenek, meg kell védenünk a szén-dioxid elnyelésére képes erdőket, az óceánokat és a vizes élőhelyeket. Nagyon fontos, hogy környezetbarát mezőgazdálkodási technológiákat alkalmazzunk, és törekedjünk a szennyvizek újrahasznosítására. A víz a legértékesebb erőforrásunk, és kötelességünk felelősségteljesen felhasználni azt.
A folyók védelme létfontosságú
A folyóink védelme életbevágó. A folyók kétmilliárd ember számára adnak ivóvizet, és élelmiszertermelésünk 25 százalékát is biztosítják. A folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, de ez óriási veszélyt rejt magában, hiszen a folyók ennél jóval többet jelentenek. Magát az életet. Nem csupán a víz miatt.
A Föld élelmiszertermelésének 25 százaléka függ az öntözéstől, mely szintén folyóvízzel történik, és évente legalább12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, amely több millió ember számára jelent táplálékot.
A magyarországi folyók árterei korábban több, mint 21 000 négyzetkilométert érintettek, azonban a folyószabályozások következtében 637 négyzetkilométerre csökkentek. Ezzel csökkent a halak és a madarak száma is.
Hazánkban a természetes vizek leginkább az emberek vízigényét szolgálják ki, napi szinten közel 4 millió ember ellátását fedezve. A legtöbb ivóvizet a Duna mentén termelik ki, míg Budapest vízellátását szinte teljes mértékben a parti szűréssel kitermelt ivóvízzel oldják meg.
A víz kincs, amire nagyon kellene vigyáznunk. Fotó: Shutterstock
Sok helyen a holtágak és mellékágak nem kapnak elegendő vizet, így az élőhelyek egyre szárazabbak lesznek. A folyók állapotára óriási hatással van az éghajlatváltozás, az öntözővíz iránti növekvő kereslet, és a vízerőművek tározóinak növekvő vízigénye.
Hazánk vizkészleteit is óvni kell
Magyarországon az ivóvízszükséglet 90%-át a felszín alatti vizekből fedezzük. Vizeink többsége, a bennük található kalcium- és magnéziumionok alapján közepesen-, vagy nagyon kemény. Az ivóvíz döntő többsége rétegvíz, a felhasznált víz legnagyobb része pedig visszakerül a befogadókba, a felszíni vízfolyásokba. Ez a víz azonban többnyire szennyezett, így szükséges annak tisztítása.
A hazánkban található nagy számú termál-, illetve gyógyfürdők medencéinek feltöltését is a felszín alatti források és kutak biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra, öntözésre is használják, ez a hasznosítás azonban kisebb mértékű. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy, hiszen a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához.
Több olyan természetvédelmi terület is van hazánkban, ahol az alulról felszivárgó nedvesség biztosítja az élővilág életfeltételeit. A felszín alatti vízkészletek Magyarországon állami tulajdonban vannak. A vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények a vizeink fontosságának tudatában szabályozzák a felszín alatti vizek hasznosítását és biztosítják védelmüket.
A klímaváltozás hatására csökken a csapadék mennyisége is
A rohamosan zajló klímaváltozás következményei ugyan emberi léptékben mérve lassan jelentkeznek, azonban tisztában kell lennünk vele, hogy óriási hatással vannak ránk, és a jövő nemzedékeire. A klímaváltozás következtében Magyarországon évek óta jelentősen lecsökkent az átlagos csapadékmennyiség. Emiatt sajnos egyre hosszabbak az aszályos időszakok, ezek között az időszakok között pedig gyakori, hogy csak ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű, akár villámárvizeket előidéző mennyiségű csapadék hullik.
Aszály esetén a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre szárazság áll be, ami megakasztja a növényzet fejlődését. Ha már a téli időszak is száraz volt, még nagyobb a veszély, hiszen a talaj már amúgy is száraz, így, ha tavasszal sem érkezik kellő mennyiségű csapadék, az komoly károkat okozhat az őszi vetésben.
Az erős napsütés és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. Az aszály ellen a leghatásosabb módszer az öntözés, és ezzel vissza is kanyarodtunk a mai nap, és a víz fontosságához. Azzal, ha felelőségteljesen élünk, és vigyázunk vizeinkre, óriási hatással lehetünk a vizeink állapotára, és vele a Földre, és a rajta zajló életre.
A víz tehát igazi kincs, bánjunk hát eszerint vele.