Phil Hogan, mezőgazdasági biztos október első napjaiban bejelentette, hogy az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) 2020 után nagyobb súlyt kíván helyezni a környezetvédelemre, amely az utóbbi években élénk vitát váltott ki a tagországok között – írja a topagrar.com. A KAP tervezett és tényleges változtatásai hosszabb idő óta az agrártermelők figyelmének középpontjában állnak, akik a környezetvédelmi és állatjóléti előírások egy részét felesleges tehernek tartják.

Fontos realizálni a lehetséges akadályokat a KAP megvalósításának megtervezése során – Fotó: Shutterstock

Hogan szerint véget kellene vetni az ezzel kapcsolatos „bunkermentalitásnak”, mivel egyrészt a környezetvédelem és az állatjólét hanyagolása súlyos károkat okozhat, másrészt ezeket a célokat nemcsak direkt intézkedésekkel lehet szolgálni. A precíziós gazdálkodás szorgalmazása a hatékonyság javítása mellett – többek között a kártevők és kórokozók folyamatos figyelemmel kísérése és a növényvédő szerek pontos adagolása révén – a környezetvédelemben is komoly előrelépést jelenthet, és ugyanilyen hatása lehet a precíziós tápanyag-gazdálkodásnak is.

Hogan egy tápanyaggazdálkodási platformot hirdetett meg, amelynek révén a termelők – többek között az EU Copernicus műholdas programján keresztül – naprakész és részletes információkat szerezhetnek vetéseik mindenkori állapotáról, ami tovább javítja a műtrágyák és növényvédő szerek takarékos és hatékony felhasználását. Ezáltal, a precíziós gazdálkodás lehetővé teszi, hogy „kevesebb forrásból több terméket állítsunk elő”. Ugyanakkor aggodalomra ad okot az EU agrártermelőinek magas átlagéletkora, mivel egyharmad részük betöltötte a 65 évet, akik többnyire nem rendelkeznek a szükséges digitális ismeretekkel.