Kedvezőbb időjárást és jobb gazdasági körülményeket várnak 2024-re a Csongrád-Csanád vármegyei gazdálkodók. Problémának tartják a kereslet csökkenését, ebben is pozitív elmozdulásban reménykednek – írja a delmagyar.hu

zöldség

A termelők egy része azt fontolgatja, hogy felhagy a termeléssel – fotó: pixabay.com

Csökkent a kereslet a zöldségek iránt

A mezőgazdaságot évek óta sújtó szárazság után az agrárium szereplői azt remélik, hogy 2024-ben kellő csapadékot kapnak a földek.

Szarka Attila, a fábiánsebestyéni székhelyű, vasadi telephellyel működő Cropfood TÉSZ ügyvezetője, a vármegyei önkormányzat képviselője a lapnak elmondta, hogy ők TÉSZ-ként, vagyis termelői értékesítési szövetkezetként működve mintegy félszáz termelő értékesítését segítik, elsősorban zöldségekkel foglalkoznak.

"Ami leginkább befolyásolta a tevékenységünket, az a rendkívül magas energiaár, ami hatalmas költségnövekedést eredményezett. Háromszoros energiadíjat kellett fizetnünk. Az aszály miatt az öntözési kiadások is jelentősen emelkedtek. Ugyancsak problémát jelentett számunkra, hogy – különösen az év második felében – megcsappant a kereslet a zöldségek iránt. Ennek okait nehéz pontosan behatárolni. Egy biztos, nem a minőséggel és a mennyiséggel volt probléma. Érthető módon értékesítéskor szerettünk volna legalább annyit kapni, mint amennyi az önköltség. A piac szereplői, a felvásárlói oldalon ugyanakkor az előző évi árakat szerették volna érvényesíteni, amelyben nem látszott az energiaár. Mint tudjuk, mindig akadnak akik olcsóbban is odaadják a portékájukat, különösen a piac nagyobb szereplői" – mondta Szarka Attila.

Hozzátette, az elmúlt évek nagyon megviselték az ágazatot, köztük a zöldségtermesztőket is. Vannak, akik lassan a tűrőképességük határáig jutottak és azt tervezik, hogy felhagynak a tevékenységükkel, mert nem éri meg.

"Most olyan érzésem van, hogy visszatérnek azok az idők, amelyeket egyszer már megéltünk a 2000-es évek elején. Egyes áruházláncoknak nem számít, hogy az áru magyar vagy nem hazai, az a lényeg, hogy mennyibe kerül. Az elmúlt 5-10 évhez viszonyítva most ezt éltük meg" – fogalmazott Szarka Attila, hozzátéve, 2024-ben azt szeretné, ha ezek a negatív tendenciák megállnának, ha újra fontos lenne a piacon a magyar áru. Az energiaárak csökkenésében is reménykedik.


Jobb évben bíznak a gazdálkodók – fotó: pixabay.com

Nagy segítséget jelentenek az alacsonyabb takarmányárak

Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója is úgy értékelte, nehéz esztendő volt 2023.

"Csongrád-Csanád és Békés vármegye déli részét aszály sújtotta. Ez már a harmadik ilyen év volt, ami a szántóföldi növények hozamait is jelentősen befolyásolta mind az őszi, mind a tavaszi vetésű kalászosok esetében. A másik nehézséget pedig az jelentette, hogy jelentősen csökkent a felvásárlási ár. Sajnos az idei évben sem várhatunk túl sok jót a termények értékesítése kapcsán. Ez nem azt jelenti, hogy egy-két növény esetében nem lehet kisebb-nagyobb mértékű pozitív változás. A piaci előrejelzések szerint azonban ugyanolyan árakra számíthatunk, mint tavaly" – emelte ki a vezérigazgató.

sertés

2023-ban emelkedett a sertések felvásárlási ára – fotó: pixabay.com

Hozzátette azt is, hogy az állattenyésztők helyzete kicsivel könnyebb lett tavaly, ugyanis az alacsonyabb takarmányárak segítenek a költségek csökkentésében. A tej átvételi ára az év elejéhez viszonyítva az esztendő végére csökkent.

A sertés felvásárlási ára 2023-ban viszonylagosan jó volt. Ennek ellenére mégsem rózsás a helyzet, ugyanis ha a fogyasztás csökkenése továbbra is tartós marad, akkor ezt az árszintet valószínűleg nem lehet tartani. Bízik benne, hogy 2024-ben nem lesz aszály és jobbak lesznek a termelési eredmények, amelyek mindkét ágazat számára jót jelentenek – olvasható a delmagyar.hu cikkében.