Az uniós tagállamok nagykövetei politikai megállapodásra jutottak az állandó képviselők bizottságában (Coreper) az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomagról – közölte Edita Hrda, az Európai Unió Tanácsnak soros elnökségét betöltő Csehország uniós nagykövete szerdán.

A szankciós csomagról röviden

  • További orosz termékekre rendeltek el behozatali tilalmat, ami a számítások szerint 7 milliárd eurós bevételkiesést okozna, az orosz gazdaságnak.
  • A beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek körét újból kiterjesztették, újabb 1300 személy érintett. Olyanok is bekerültek ebbe a körbe többek között, akik valótlanságokat terjesztenek a háborúról és akik részt vettek a népszavazások lebonyolításában.
  • Ez a csomag lehetővé teszi a szankciókat azokkal szemben is, akik megkerülik a szankciókat.
  • Az uniós állampolgároknak tilos lesz orosz állami vállalatok vezető testületeiben szerepet vállalniuk.
  • Elrendelték a kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek kiviteli tilalmát (repüléshez használatos termékek, elektronikai alkatrészek, speciális vegyi anyagok),
  • az EU ársapkát határoz meg azokra az olajszállítmányokra, amelyek Oroszországból indulnak és valamely uniós vagy G7-országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttatja el egy harmadik országba.


Érinti-e mindez Magyarországot?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán azt nyilatkozta minderről, hogy Magyarország kivételeket kapott az Európai Unió az újabb szankciós egyes intézkedései alól. Szijjártó Péter kiemelte, hogy sikerült elérni, hogy az olajársapka-mechanizmus alól kivételt kapjon a csővezetékes szállítási mód, illetve vészhelyzetben, ennek ellehetetlenülése esetén az ezt kiváltó tengeri szállítás is.

Mentességet kapnak a nukleáris energiához kapcsolódó tevékenységek. Így nemcsak a már meglévő atomerőművek működéséhez, hanem kifejezetten az új reaktorok építéséhez szükséges szolgáltatásokat és termékeket is a kivételek közé sorolták. (Forrás: MTI)

A HVG úgy tudja, hogy sem az eredeti javaslatban, sem az arról folytatott tagállami vitában és a nyilvánosságra került álláspontokban sem volt sehol olyan indítvány, amely a csővezetékes szállításra vonatkozott volna. Mivel a harmadik országokba irányuló szállítmányokról van szó, nem vonatkozhat arra az esetre sem, ha hajón érkezne Magyarországra szállítmány.